civil szEmlE civil szEmlE

c i v il s zEmlE WWW.civilszemle.hu

X. évfolyAm 4. szám

nnElmélEtilEg

A világháló nyitott természetébôl fAkAdó civil diskurzus lehetôségei

(SzûtsZoltán–YooYinil)

ProfesszionAlizáció A nonProfit szervezetekben

(DobraiKatalin–FarkasFerenc)

nnKözösségEK

és civil társadalom

ki A civil? mi A civil?

(GerencsérBalázs–OpricsJudit–SeregélyÁgnes)

A settlementben dolgozó szAkember nntársadalom

(GiczeyPéter)

és állam

A mAgyAr segélyszervezetek vörösiszAP-kAtAsztrófA

idején végzett humAnitárius tevékenységének hAtásvizsgálAtA (BartalAnnaMária)

A civil élelmiszer-hálózAtok

(BalázsBálint)

nnvilág-nézEt

A hArmAdik szektor euróPAi és sPAnyol értelmezése

(VicenteMarbánGallego– GregorioRodríguezCabrero)

nnKisEbbségEK

és civil társadalom

romák Az euróPAi unióbAn: kéPessé tétel, társAdAlmi bevonás és emberi jogok

(IuliusRostas)

2013/4n n n n n

c ivil s zEmlE

WWW.CIVILSZEMLE.HU

XI.ÉVFOLYAM4.SZÁM

Szerkesztôbizottság /EditorialBoard BellaAnna,HarsányiLászló,KirschnerPéter,KutiÉva, MarschallMiklós,MiszlivetzFerenc,NagyÁdám

Szerkesztôség /Editors Felelôs szerkesztô /Executive Editor NizákPéter Rovatszerkesztôk /Editors CsongorAnna(Társadalomésállam /SocietyandState) KákaiLászló(Elméletileg /Theoretically) PéterfiFerenc(Közösségekésciviltársadalom /Community

andCivilSociety)

SebestényIstván(Világ-nézet /InternationalReview) Képszerkesztô/Image Editor GönczôViktor Online szerkesztô /Online Editor BodLevente Cikkjavaslatokat,ötleteket,véleményeketa[email protected]címrevárunk. Elôfizethetôawww.civilszemle.hucímen

Támogató/Supportedby NemzetiKulturálisAlap/NationalCulturalFoundation

EmberiErôforrásokMinisztériuma,NemzetiségiésCivilTársadalmiKapcsolatokértFelelôs HelyettesÁllamtitkárság E MBERI E RÔFORRÁSOK M INISZTÉRIUMA , NEMZETISÉGI ÉS C IVIL TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT F ELELÔS H ELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Kiadó civil szEmlE alaPÍtvánY www.civilszemle.hu 1137Budapest,Pozsonyiút14. Tel./fax:(+36-1)221-8099 E-mail:[email protected] Felelôskiadó:NizákPéterkuratóriumielnök Tördelôszerkesztô:Erlei&TársaBt. KészültaPharmaPressNyomdában Felelôsvezetô:DávidFerenc ISSN1786-3341

tartalom ■■ ElmélEtilEg

SzûtsZoltán–YooJinil:A világháló nyitott természetébôl fAkAdó

5

civil diskurzus lehetôségei

– AFacebookmagyarországicivilnyilvánosságánakvizsgálata

DobraiKatalin–FarkasFerenc:ProfesszionAlizáció A nonProfit szervezetekben ■■ KözösségEK és civil társadalom

GerencsérBalázs–OpricsJudit–SeregélyÁgnes:ki A civil? mi A civil? – Válogatásanonprofit.huVitatéroldalánmegjelentírásokból GiczeyPéter:A settlementben dolgozó szAkember – Aközösségiképzéskidolgozásaésatesztképzéstapasztalatai ■■ társadalom és állam

BartalAnnaMária:A mAgyAr segélyszervezetek vörösiszAP-kAtAsztrófA idején

23 43 61 81

végzett humAnitárius tevékenységének hAtásvizsgálAtA

BalázsBálint:civil élelmiszer-hálózAtok – Aközösségimezôgazdasághazaitapasztalataiazérintettekszemével ■■ világ -nézEt

VicenteMarbánGallego–GregorioRodríguezCabrero:A hArmAdik szektor

107 127

euróPAi és sPAnyol értelmezése ■■ KisEbbségEK és civil társadalom

IuliusRostas:romák Az euróPAi unióbAn: kéPessé tétel, társAdAlmi bevonás

151

és emberi jogok ■■ szErzôinK

165

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 3

Fotó /GönczôViktor

ElmélEtilEg

A világháló nyitott természetébŐl fAkAdó civil diskurzus lehetŐségei – AFacebookmagyarországicivilnyilvánosságánakvizsgálata

Szűts Zoltán–Yoo Jinil*

bevezetés Avilágháló1 természetérőlszólóbeszédbengyakranszerepelazazállítás,miszerintaz onlinekörnyezetaglobálisciviltársadalomújkifejezésiplatformjalehet.Ezenelképzelés szerintacivileksikeresalternatíváttámaszthatnakajelenlegdominánshatalmiformákkal szemben,beleértveaglobálispiacokat,nemzetköziintézményeketésnemzetállamokat is (Chaves 2010:23). A világhálón megjelenő közösségi média környezetében létrejött kommunikációsfelületekésformáiparadigmaváltóhatássalbírnak,ugyanisgyökeresen megváltoztattákmagátakommunikációszerkezetétis.Anyilvánosságígyazújtémák, beszédmódokésmegszólalóksegítségévelazonlinekörnyezetbenakorábbiaknálsokkalszélesebbhorizontotkap.Avilághálómegerősítiatársadalmikommunikációtazáltal, hogy természeténél fogva alkalmas a kapcsolatok gyors kialakítására (DiMaggio et al. 2001;Wellmanetal.2001;Uslaner2004;CummingsésCraut2002).Kutatásoktámasztjákalá,hogytévesazakritika,miszerintavilághálónfolytatottaktivitásafelhasználótárgyivilágbanfolytatottinterakciójakáráramegy,hanemvalójábankiegészítiazt(Gershuny 2003;Lievrouw2001;Shahetal.2001).AcivilmozgalmakésNGO-kkommunikációjának elengedhetetlen színterévé vált a világháló, a kulturális, sport és művészeti szervezetek *A cikk megszületését a Hankuk University of Foreign Studies Research Fund támogatta. (This work was supportedbyHankukUniversityofForeignStudiesResearchFund.)

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 5

ElmélEtilEg pediggyakranittképesekalegszélesebbközönségetmegszólítani.Hasonlóanavilághálójelentősszerepetkappéldáulamigrációbanis(Koudela,2013). Számoselemzőavilághálóntörténőkommunikációbananyilvánosságradikáliskiterjesztésilehetőségétlátja.Azilyenjellegűkétirányú,decentralizált,tértőlésidőtől(majdnemteljesen)függetlenkommunikációlehetővéteszia„hagyományos”tömegkommunikációsrendszerekkörnyezetébenperifériáraszorultvéleményekéshangokfelerősödését, és az eddigi hatalmi viszonyok megkérdőjelezését. A fórumok, blogok, videómegosztóésközösségioldalakmindenkorábbináltöbblokálisésglobálistémavitájátteszik lehetővé(Dahlberg2005).Avilághálóntörténőkommunikációlegyőziafizikaitávolságot is,melyetazindusztriáliskorbanelterjedtglobáliséstömegeslégiközlekedésmárkikezdett,hiszenegyhipertextbenalegnagyobbésegybenlegkisebbtávolságiscsupánegy linknyi,mindenobjektum,valamennyiszámunkrafontostudásugyanisklikkelésnyirevan egymástól, illetve a virtuális térbe a fizikai világ bármely pontjáról be lehet lépni (Szűts 2012:10). Nemmeglepőtehát,hogyavilághálógyakranazújnyilvánosságreménybeliszerepét betöltőmédiumkéntszerepelatudományosdiskurzusban(Jensen2003:29),különösen, amióta2006-banazeddigieknélazonlineközösségszámáraegymégkönnyebbpárbeszédetbiztosítóhálózatjelentmegahálózatonbelül,aFacebook.AFacebookegyszerre közösségi oldal, kommunikációs csatorna és médiafelület, továbbá a korábbiaknál nagyobblehetőségetbiztosítafelhasználókköztiinterakcióra,szabadvéleménynyilvánításrabejegyzések,kommentek,like-okésmegosztásokformájában. A mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy a civil szervezetek, mozgalmak és a civil ügyekáltalábanmegjelentekaFacebookheterogénkörnyezetében,ésegyazondimenzióbanszerepelnekaperszonális,illetveazüzletiszféraüzeneteivel. Cikkünkben arra vállalkozunk, hogy elméleti és gyakorlati szinten is megvizsgáljuk, ezen lehetőségek hatására a civil szféra valóban egy újabb, az eddigieknél kiterjedtebb megszólalásilehetőséghez,vitafelülethezjutott-e.Kutatásunkbankijelöltükacivilnyilvánosságlegreprezentatívabbtémáit.

civil társadalom és nyilvánosság. A téma megközelítései A közismert és konszenzuson alapuló definíció szerint a civil társadalom egy olyan, alapvetőenteoretikusközeg,melybenaperszonálisérdekek,célokésértékekmegosztása aközösségfelétörténik.Aciviltársadalombanacivilszervezetekélesenelkülönülnekazállamtól,acsaládtólvagyazüzletiszférától.HasonlóanfogalmazKondorosiFerenc(1998:45), akiszerintaciviltársadalomolyannyilvánosszféra,amelyönkéntesésszabadonválasztott személy- ésszervezetegyesülések,valamintönállószervezetekhálózatánalapulnak. Acikkünkbenhasználtcivilnyilvánosságígyalapvetőenaciviltársadalomnyilvánosságbantárgyalttémáinak(testi-lelkiegészségmegőrzés,szociálisgondoskodás,fogyatékosoksegítése,oktatásésfelzárkóztatás,környezetvédelem,emberijogok:kisebbségek, határontúlimagyarok,fogyatékosokjogai)összességétjelenti.

6

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4.

ElmélEtilEg Avilághálóésanyilvánosságkapcsolatárólfolytatottdiskurzusbanugyanis,márcsak a téma újszerűsége miatt is, eddig kevés szó esett a Facebook civil nyilvánosságáról. Pedigaközösségioldalak,ésazokonbelülisaFacebookkontextusábanmegjelentcivil nyilvánosságleírásárasokfélelehetőségkínálkozik.Egyarántérvényesmegközelítéslehet aszabadírhatóságáravagyéppenazellenőrizhetőségéreösszpontosítóbeszéd,illetvea különbözőmédiaelméletiirányzatokrahagyatkozóelemzés.Nemkevésbéizgalmasperspektívát kínál a civil nyilvánosság számszerűsíthető adatait kitüntetett figyelemmel tárgyalóstatisztikaivizsgálatis.Jelencikkünk,szándékunkszerint,atémátolyanösszefüggő rendszerként kezeli, melyben egyszerre játszik szerepet a civil társadalom informatikai behálózottsága,afelhasználókproaktívmagatartása,avilághálótátszövőhipertextdemokratikusságaésaFacebooknyitottmegszólalásifelülete.Vajonjoggalfeltételezzük-e, hogyaFacebookkörnyezetébenanyilvánosságolyanújformájajelenikmeg,melyakorábbi online fórumoknál jelentősebb mértékű demokratikus potenciállal rendelkezik és nagyobb mértékben biztosít lehetőséget a civil ügyek megvitatására. Megközelítésünkbenacivilnyilvánosságnemegyelvont,hanemegykonkrét,körbejárhatójelenség,melyetgyakorlatipéldákonésegy,afőiskolásokkörébenfolytatottkomplexfelmérésenkeresztülkívánunkbemutatni.Acivilnyilvánosságjelenségéttehátkétiránybólvizsgáljuk. A civiltémákFacebookonvalóreprezentálásából–atartalom-előállítók,kommunikátorok,valamintazazzalkapcsolatosközösségiaktivitás,tehátabefogadókszempontjából. Ahhoz, hogy sikerrel vállalkozhassunk a Facebook civil nyilvánosságának leírására, mindenekelőttmegkellvizsgálnunkavilághálódemokratikustermészetét,illetvemagát a nyilvánosság fogalmát. A nyilvánosság fogalmáról való beszéd ma is gyakran alapoz Jürgen Habermas elméletére, mely magyarul is olvasható (Habermas 1971). Az 1962-es németnyelvűszövegmegjelenéseótatöbbszörbíráltéskiegészítettAtársadalminyilvánosságszerkezetváltozása címűmunkájaugyanisjelenlegisaszociológiai,atörténetiés akommunikációelméletikurzusokegyikalapirodalma.

A nyilvánosság fogalmának átalakulása Anyilvánosságközvetítatársadalom(azaztalkotócivilek)ésazállamközött.Habermas-félenyilvánosságdefiníciójábanaháromlegfontosabbelemaközönség(azüzenetetdekódolómajdbefogadócsoport),apublicitás(azadottmédiummekkoraközönségetérel),illetveapublikálás(azadottmédiumtermészete).Aközismertdefiníciószerint anyilvánosságegyszerreatársadalompolgárainakösszessége,illetveegyintézményesítetttársadalmitér,melybenapolgárokgyakoroljákagyülekezés,azegyesülésésaszólásszabadságjogát,miközbenkísérletettesznekapolitikaiintézményekfelettiellenőrzésreis.Amodernpolgáriállamokbananyilvánosságegyszerrejelentiatársadalmikommunikációalapjátis.Amodernpolgárinyilvánosságfogalmátavilághálómegjelenéseelőtt egészenalapvetőenanyomtatottéselektronikussajtóvalkapcsoltákössze.Ebbenaglobálistömegkommunikációparadigmábanfolyamatosanháttérbehúzódottabeszélgetés, aközöscselekvés,aszemélyesinterakció.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 7

ElmélEtilEg Habermas elméletét összefoglalva a nyilvánosság az állam és a civil társadalom k özött közvetít. Olyan demokratikus tér, ahol a közösség érdekei megnyilvánulnak, az egyénekkifejezésrejuttathatjákvéleményüket,illetveapolgárokproaktívmagatartásánakkövetkeztébenatársadalmatérintőkérdésekrőlvitákjönneklétre(Habermas1971). Ezennyilvánosság„működéséhez”elengedhetetlenatémákkritikusésracionálismegközelítése, az ismeretek terjesztése – nem szorosan megkötött intézményi keretek között. A nyilvánosság természetéből fakad, hogy szereplői a közösség számára az általuk fontosnak gondolt témákat vetik fel, és kísérletet tesznek a nyilvános véleménycserére. Azilyenjellegűdiskurzusokbanszerepetkapnakacivilügyekis.Ideálisesetbenazilyen vitákbanrésztvevőkszámakorlátlanlehet,bárkirészesévéválhatadiskurzusnak.Akorlátlanhozzáféréstagyakorlatbananyilvánosságmediatizáltságabiztosítja,melyesetünkbenaFacebookon1 milliárd150 millió 2 regisztráltésvalósfelhasználóközösségébenvalósulmeg.Akívántállapotszerintanyilvánossághozmindenkinekhozzákellférnie,ésa részvételnemköthetősemstátuszhoz,sembetöltöttpozícióhoz.Hasonlóanavitában történő részvételnek technikai korlátja sem lehet, a megszólalás különleges szaktudást nem igényelhet. Ily módon tehát a nyilvános kommunikáció (nyilvánosság) valamennyi polgárkölcsönösinterakciója,közérthetőnyelvikörnyezetben.Ezekutánjoggalmerülfel akérdés,hogyavilágháló,éskülönösenaFacebookkörnyezetébenvajonteljesülneka széleskörűnyilvánosságlétrejöttének(bizonyosmértékbentechnikai)feltételei?Kiindulópontunkaz,hogyaFacebookfelületeamindennapifelhasználókáltalspeciálistechnikai ismeretek nélkül is szabadon írható, és a vitákra korlátlan lehetőséget biztosít. Cikkünkbentehátarraisteszünkkísérletet,hogymegvizsgáljuk,milyenmértékbenvanjelen aFacebookonacivilnyilvánosság,ésmennyibenreprezentáljamagátaszemélyes,illetve azüzletiszféraüzeneteivelszembenvagyéppenazokmellett. Említenünkkell,hogyaHabermas-félemodellkritikáiéskiegészítéseidöntőenamű angolnyelvűváltozatának1989-esmegjelenéseutánfogalmazódtakmeg.Ezekalapjaa nyelv kiemelt szerepét hangsúlyozó „linguistic turn”, a francia forradalom osztályszempontúelemzésétfeladótörténetírásifordulat,illetveanyilvánosságfogalmánakkitágítása lett (Mátay 1999). Bizonyos mértékben helytelen lenne számon kérni Habermason, hogyazátdolgozottangolkiadásbanalulreprezentáltavilághálóésnyilvánosságkapcsolatának vizsgálata, mivel a világháló mint kommunikációs csatorna és médium az írható/olvashatóvilághálóformájábancsakaz1990-esévekközepénterjedtel.Habermasreferenciaalapul szolgáló munkájának kiegészítése lehet az ICA 2006. június 20-ai konferenciájántartottelőadása,melybenavilághálóésanyilvánosságkérdéséreiskitért,igaz, csakegylábjegyzeterejéig(Habermas2006).Habermaselőadásában[melymáraközösségitartalomlétrehozás,aWeb2.0tehátaFacebookkorábanhangzottel]aztemelteki azújmédiumésanyilvánosságrelációjakapcsán,hogyavilághálócsupánolyanszempontbólbírdemokratikusjelentőséggel,hogyaláássaazdiktatórikusrendszerekcenzúráját.Ezzelszembenademokratikusországokban,mondjaHabermas,csupánfragmentálja a közösséget, széttöredezi számtalan, egymástól elszigetelt csoportra, témára és ügyre(Rasmussen2009).

8

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg 1.táblázat.Azonlinenyilvánosságalakulásaavilághálótermészetétleírómodellekszerint Avilághálótermészetét leírómodell

Kaotikus modell

Üzleti modell

Webkettes modell

Korszakidőbeli terjedelme

1990–2000

2000–2006

2006–

Azonlinemédia centralizálásáratett kísérletekaz elektronikusmédiára jellemzô tömegkommunikációs sémákszerint,hatalmi központokkialakulása

Aszolgáltatók (Google,Facebook) általlétrehozott környezetbenbárki szakmaiismeretek nélkülis kommunikátorrá válhat.Avilágháló nemcsakhorizontálisan, atémákszéles horizontjában,hanem vertikálisanis átjárhatóváválik

Amodell legfontosabb jellemzôi

A„teljesszabadság” eszméje,amegszólaló pozíciójának demokratizálása,a diskurzusbanvaló részvételhezjelentôs technikaiismeretek szükségesek

Azonline nyilvánosság dinamikájaés annakokai

Azonlinekörnyezeta nyilvánosságnakúj dimenziótad,azizolált csoportokésvélemények megjelenneka diskurzusban

Amédiaközpontok általtematizáltonline környezetbena nyilvánosságbeszûkül afórumokba

Aközösségi tartalomlétrehozásés amegszólalási lehetôségekúj horizontjai(blogok, videómegosztók, közösségioldalak, wikik)újrakitárjáka nyilvánosságkereteit

Azonlinecivil nyilvánosság színterei

fórumok

Médiacentrumok portáljainak környezetében kialakultfórumok

blogok,Facebook

Legfőbbkritikák

Adigitálisszakadék megakadályozzaa vitábanvalórészvétel teljesenszabaddá tételét,ahatalmi központok megfigyelést gyakorolnak

Adigitálisszakadék szűkül,dejelenvan. Amédiaközpontok tematizáljáka nyilvánosságtémáit,a hatalmiközpontok megfigyelést gyakorolnak

Adigitálisszakadék mégszűkebb,dejelen van,afejlett országokbananulla feléközelít,erôsödika hatalmiközpontok általtörténô megfigyelés

nyilvánosság a világháló korában AHabermas-félepolgárinyilvánosságkialakulásábankulcsszerepetjátszónyomtatott sajtó,majdmodernnyilvánosságlétrejöttébenisfunkcióvalbírórádióés(felszíni,kábel ésműholdas)televíziónéhánymédiacentrumüzenetétközvetítiaciviltársadalomnagyszámú, de egymástól izolált befogadója felé. A tömegkommunikációs eszközök így a nyilvánosságszűrőikéntisműködnek.Aglobális(profitorientáltésköltséghatékony)tartalomgyártáscélpontjátegyáltalamegformáltátlagosbefogadóbanjelölimeg,akilimi-

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 9

ElmélEtilEg táltregiszterenelhelyezkedőtémákattalálkozikaműsorokban.Arendszerjellegébőlfakadóanavisszajelzésésapárbeszédlehetőségeiahagyományostömegkommunikációs eszközök esetében rendkívül limitáltak (Rasmussen 2009:19). Bajomi-Lázár Péter MaxwellMcCombstésDonaldShawtidézi,amikoraztírja,hogyahírekkiválasztásávalésbemutatásávalaszerkesztők,azújságírók,aműsorszolgáltatókfontosszerepetjátszanaka politikaivalóságformálásában.Azolvasóknemcsakaszóbanforgókérdésrőlértesülnek, hanemarrólis,milyenfontosságottulajdonítsanakneki(Bajomi-Lázár2006).Csakavilághálóval jelenik meg az 1990-es években az első valódi many-to-many (tömeg a tömeghez)kommunikációsmédia,melyafeedbackéspárbeszédújlehetőségeitbiztosítja, és az eddig elszigetelt létező befogadókból egymással összekötött kommunikátorokat, véleményformálókat hoz létre. A világháló tehát megváltoztatta az információgyűjtés,-feldolgozás,-tárolásés-továbbításmódját(Szűts2013).Avilághálómultifunkcionális jellegénél fogva úgy lett tervezve, hogy az adatokat digitalizált formában továbbítsa, és ezttesziafelhasználókközött,függetlenülatartalomjellegétől.Szembenakorábbimédiarendszerekkel,avilághálódecentralizáltszerkezetébőlfakadóannembírkapuőrökkel, vagycentralizáltellenőrzéssel,bárléteznekerretettkísérletek,amintaztavilághálónyilvánosságánakkritikáiközöttjeleznifogjuk.Azadatokmegosztásábanéstovábbításában a grafikus felülettel rendelkező világháló 1990-es megjelenése hozta. Viszonylag rövid története ellenére a világháló fejlődése szakaszokra bontható, melyek jellegüknél fogva eltérőmértékbentámogattákazonlinecivilnyilvánosságot.

A nyilvánosság és a világháló nyitott természete Ahhoz,hogyazonlinecivilnyilvánosságjelenlegiállapotátleírhassuk,átkelltekintenünkavilághálófejlődésénekszakaszait.Elemzésünkszerintavilághálóeddigitörténete háromegymástkövetőmodellelírhatóle.Ezekakaotikusmodell,azüzletimodellésa webkettesmodell. Akaotikusmodelljellemzőenavilághálómegjelenésétőleltelt,1990és2000közötti időszakotírjale,melyben–sarkítottanfogalmazva–aavirtuálistérateljesszabadság eszméjéttestesítimeg.Eztaszakasztazonlinekörnyezetradikálisanújkommunikációs formái,aze-mailek,fórumok,chat-szobákés-csatornák,illetveszemélyeshonlapokjellemzik.Anyilvánosságésavilághálókapcsolatátleíróteóriákmégtöbbségébenerreaz időszakra hordoznak érvényes megállapításokat. Az 1990-es évek elején felerősödött globalizációnemcsupánakereskedelmetéspénzforgalmatgyorsítottafel,hanemazinformációk,adatokéseszmékáramlásátis.Acivilügyekésmozgalmakennekkövetkeztében mind méretükben mind befolyásukban erősödtek meg, aminek következtében egyrehatékonyabbanvettekrésztanyilvánosságban(Saeed2009:470).Akorszakbana nyilvánosságszerepétalapvetőenafórumoktöltikbeésszélesítikkiegyszerre.(Mannés Stewart2000:219)akorszakhatáránmegjelentkönyveszerintafórumokonlinevitaterek,azújnyilvánosságszínterei,aholafelhasználókeszmétésinformációkatcserélnek.A fórumok legfontosabb jellemzői, hogy nyilvánosság, a megszólalók névtelenek marad-

10

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg hatnak(anonimitás),avitáktémákkörészerveződnek,apárbeszédmoderált,ésazabbanrésztvevőfelekneknemkellfolyamatosan,valósidőbenazonlinetérbentartózkodniuk.TerjeRasmussen(2009:20)számoskutatásthozfelannakalátámasztásául,miszerintakülönbözőonlinefórumokrendelkeznekazzalaképességgel,hogyaktivizáljákacivileket,annakérdekében,hogyrésztvegyenekaközösségérdekeivelkapcsolatosvitákban(StephenésGøtze2001). 2.táblázat.Aciviltevékenységektípusaiésarájukjellemzőonlinemédia éskommunikációsformák Aciviltevékenységektípusai

Általukhasználtonlinekommunikációsésmédiaformák

Civilmozgalmakkezdeményezései

Blogok,fórumok,crowdsourcingoldalak,e-mailek,hírcsoportok, wikik,videómegosztók(YouTube),közösségioldalak(Facebook üzenőfal,oldalakéscsoportok)

Civilekköztipárbeszéd

Blogok,fórumok,chat,e-mailek,levelezőlisták,hírcsoportok, közösségioldalak(Facebooküzenőfal,oldalakéscsoportok)

Civilekésapolitikaiszféraköztipárbeszéd

Honlapok,blogok,e-mailek,onlinechatinternetesportálokon, közösségioldalak(Facebooküzenőfal,oldalakéscsoportok)

Civilújságírás

Blogok,videómegosztóoldalak(YouTube)

Civilhálózatok

Közösségioldalak(Facebooküzenőfal,oldalakéscsoportok)

A kaotikus modellt felváltó üzleti modell a 2000-től 2006-ig, a közösségi média és Web 2.0megjelenéséigtartókorszakleírásáraalkalmas.Ebbenazidőszakbanfedezifel az üzleti szféra, a kereskedelmi és pénzügyi vállalatok, illetve az elektronikus média az onlinekörnyezetlehetőségeit.Ezenszakaszbantöbbkísérletistörténikazonlinemédia centralizálására. Leegyszerűsítve, az online környezet „ingyenességének” ígérete azonbanmegakadályozzaafizetőstartalomésezzelegyüttacentralizáltmédiakontrolllétrejöttét.Ezenkorszaknyilvánosságakaptaalegtöbbkritikát.(Benkler2006:235)akorszakban a felhasználók többsége kis számú, ismert világhálóoldalt látogat, míg az oldalak többsége egyáltalán nem bír közönséggel. Ezen elképzelés szerint a világháló a hagyományos tömegkommunikációs sémákat másolta le. Hasonló kritikákat összegez James Bohman és mások (2004:131 és Baber 2002), amikor kiemeli, hogy az elektronikus demokráciairánttápláltreményekhalványulnikezdtek,ésavilágháló,illetveaszámítógépekáltalmediatizáltkommunikációnemhoztaelanyilvánosságésapolitikaidiskurzus széles skálán történő kiterjedését. Bohman is az okokat a „megbízható információkat közlő”, és így hatalmi tényezőként fellépő médiavállalkozások online portáljaiban jelöli meg,melyekazinfotainmentjellegűtartalomkínálatukkalbeszűkítikapárbeszédlehetőségét,azegyescikkekutánifórumokpedignembiztosítanakszélesregiszterűpárbeszédet.PéldakénthozzaaCNNésFoxhonlapját,illetveazazótaradikálisérdeklődéscsökkenéstelszenvedőésszerepétvesztőMSN,AOLésYahooportálokat. A2006-tólazonbanradikálisfordulatkövetkezettbe,elterjedtWeb 2.0,aközösségi tartalomlétrehozás,mindenkiáltalírhatóvilághálókörnyezetébenakorábbanuralkodó,

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 11

ElmélEtilEg szerkesztőéshivatásostartalomlétrehozórendszerrelszembenújtípusútartalom-előállítási – publikációs pozíció jelent meg. A Web 2.0 tehát alapvetően közösségközpontú modelltjelöl.AWeb 2.0paradigmaváltóerejérejellemző,hogypéldáulkikezdteazolyan intézményrendszer korábbi, szinte kőbe vésett modelljeit, mint például az akadémiai tudás(Molnár2013).AjelenlegisérvényesWeb 2.0modellbenafelhasználóegyszerre tartalomlétrehozó is, angolul prosumer (a producer és consumer szavak összevonásából). A világháló így nem csupán horizontálisan, a témák széles horizontjában, hanem vertikálisan is átjárhatóvá válik, és a mindennapi civil felhasználó is egyazon környezetben kap megszólalási lehetőséget a médiavállalkozások hivatásos kommunikátoraival. Ezen modellben alakult ki a Facebook civil nyilvánossága, mely vizsgálatunk tárgyát képezi. Elméletivizsgálatunksoránkikelltérnirövidenarraatényreis,miszerintavilágháló demokratikusságátnemcsupánadecentralizáltszerkezetéstartalmának,vitáinakheterogénjellege,hanemarendszertleíróhipertextalaptermészeteisbizonyítja.Ahipertext olyan,linkekettartalmazó,általábandigitálisanrögzítettszöveg,melyszakítalinearitással,elágazikéshiperreferenciáirévénválasztásilehetőségetkínálazolvasónak,miközben interaktivitást vár el tőle (Szűts 2013:66). Elképzelhető, hogy egy másik szerző a saját szövegéből,melyteljesenmásjelentésthordoz,indítegylinket,ésezzelazelsőszerző szövegeismásolvasatotkap.Ahipertextsemlegesítiaszövegszociológiai,filozófiai,történetivonatkozásait,egyikpillanatrólamásikraellentétesfelfogásúszövegközegbentalálhatjukmagunkat,ésateljesátjárhatóságbólkifolyólagképtelenekvagyunkegyeszmerendszernekalávetnimagunkat(Szűts2013:72).

civil nyilvánosság a facebookon Alegnagyobbközösségioldal,aFacebookaközösségitartalomlétrehozásonésproaktívfelhasználóimagatartásonalapulóWeb 2.0-ásinternetesszolgáltatásokcsoportjába tartozik.AközismertdefiníciószerintaWeb 2.0azoninternetesszolgáltatásokgyűjtőneve,amelyekaközösségreépülnek,aszolgáltatóáltalbiztosítottkeretekközöttafelhasználók közösen készítik a tartalmat, megosztják, véleményezik vagy kiegészítik egymás információit.Afelhasználóiattitűdmegváltozott,ésapasszívbefogadóbólamindennapi felhasználókaközösségimédiában,éskülönösenaFacebookonüzenetekfeladójáváváltak. A web írásvédettségének megszűnésével nyílttá vált a megszólaló pozíciója (Szűts 2012). AFacebookmegjelenésévelamoderációmértékecsökkent,deezzelegyüttaközösségvesziátamoderátorszerepét(Roberge2011:435).AFacebookmegjelenésével,felhasználójávalparadigmaváltásmegyvégbeavilághálón,aWeb 2.0újmegszólalásilehetősétbiztosítacivileknek.Ezamegszólalásállhatközösségszámárafontoscikkek,hírek, videók megosztásában, illetve saját véleményük publikálásában. Mind jelentősebb vita bontakozik ki a Facebook felületén kommentek formájában, melynek nincs központja, csakadominánsfelhasználókkörészerveződőgravitációsmagja.

12

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg A kutatás hipotézisek AFacebookoscivilnyilvánosságmértékénekméréséhezacivilügyekidővonalonvaló megjelenésétésazezzelkapcsolatosproaktívfelhasználóimagatartástválasztottukindikátorként,éseztkvantitatív(felhasználókáltalközöltstatisztikaiadatok),valamintkvalitatív (fókuszcsoportok) eszközökkel vizsgáltuk. A kvantitatív kutatást, illetve a kvalitatív kutatásfókuszcsoportosrészétaKodolányiJánosFőiskolabudapestiintézményébenvégeztüknappalihallgatókkörében2013október-novemberében.3 Cikkünkteoretikusrészébenközöltmegfigyelésekalapjánkutatásunkkalakövetkező hipotéziseketellenőriztük: H1: A civil nyilvánosság Facebookon a főiskolás felhasználók üzenőfalán érezhetően jelenvan. H2: A civil témákkal kapcsolatos posztok utáni kommentekben kibontakozó viták produktívpárbeszédjellegűek. H3:Afelhasználókonlinekörnyezetbenaktívabbanfoglalkoznakciviltémákkalminta tárgyivilágban(gyengehipotézis). H4:Aciviltémákkalkapcsolatosposztokatafelhasználókvagyoldalakkiscsoportja osztjamegvagykommenteli,aközösségdöntőtöbbségelike-oksegítségévelnyilvánít véleménytvagyjelziajelenlétét. Ahogyahipotézisekbőllátható,akutatáskétszempontbólközelített:egyrésztmegpróbáltafelmérniafőiskolásokciviltémákáltaltörténőFacebookosérintettségét,másrészt vizsgálta a tényleges aktivitást, azaz, hogy mennyire aktívak a Facebookon a civil témákkalkapcsolatosvitákban.

kvantitatív kutatás A mintáról A kvantitatív elemzéshez a kutatásban részt vevő hallgatókat szakértői mintavétel alapjánválasztottukki,ajelenségetellenőrzöttkörülményekközött,asajáttermészetes közegébenvizsgáltuk.Amintátasajátmegítélésünkrealapozvaállítottukössze:azokat választjuk,akiketaleghasznosabbnakvagyalegreprezentatívabbaknakítélünk(Garson 2012). A művelt internethasználó alapsokaság egy olyan kisebb részét szerettük volna vizsgálni,amelyneksoktagjátkönnyűfelismerni,ámmindetszámbavenniagyakorlatban lehetetlen (Garson 2012). Olyan karakteresen elkülönülő felhasználói csoportot kerestünk,amelyképviseliazaktívésajövőbemutatóifacebookozásitendenciákat,és nem csupán demográfiai csoportot kerestünk. A főiskolások és egyetemisták az a korcsoport, mely még fiatal, de már minden eszköz rendelkezésére áll az internetfelhasználásra.AzinternetetésFacebookotmunkaeszközkéntishasználjákésidőfelhasználásukishasonló,számukraavirtuáliskörnyezetisamindennapokrészévévált.Ezen

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 13

ElmélEtilEg attitűdökfontosakvoltakavizsgálatnál.Adatszolgáltatástkértünkacsaknappalitagozatoshallgatóktól,akikazinformációkatelektronikusrendszerenkeresztültöltöttékfel, ezeketösszesítettükéselemeztük.Azadatszolgáltatássoránstatisztikailagértékelhető adatokat akartunk kapni azzal kapcsolatban, hogy a felhasználók üzenőfalán milyen arányban szerepelnek a civil témák, melyek összessége hozza létra a Facebook civil nyilvánosságát.Akutatássoránnemtértünkkiaciviltémákkörészerveződőcsoportokra,mivelazokeleveatémákirántérdeklődőközösségettömörítették.Azonlinefelmérésben a Kodolányi János Főiskola hallgatói vettek részt, a megjelölt időszakban a kérdőíveta400hallgatóból379-entöltöttékki,avizsgálategyhétigtartott2013.október22.és28.közöttzajlott.Ezenfőiskolánalapvetőenazüzlethez(gazdaságiésturizmus szak), a kommunikációhoz és kultúrához (kommunikáció- és médiatudomány, andragógia), illetve szociális gondoskodáshoz (szociális munkás) kapcsolódó szakokon tanulnakalapképzésben(BA).Aválaszadóktöbbsége,68százalékanővoltés32százalékukférfi. 3.táblázat.EgyátlagfelhasználóFacebooküzenőfalán2013.október21-eés27-eközött megjelenőposztokátlagaésszórásatematikusbontásban 5 Személyes

Hír

Politikaiüzenet

Üzleti(reklám)

Civil

2013.okt.21.,hétfő

298

32

12

17

43

2013.okt.22.,kedd

172

24

14

17

38

2013.okt.23.,szerda

222

42

9

6

33

2013.okt.24.,csütörtök

180

30

16

17

33

2013.okt.25.,péntek

284

29

23

16

25

2013.okt.26.,szombat

204

33

18

8

17

2013.okt.27.,vasárnap

260

27

15

12

30

A kutatásban részt vevő felhasználók átlagos ismerősszáma 689 volt, ami a Marketingcharts.comfelméréséhezképesteltéréstmutat.Ezafelméréskimutatta,hogy aFacebookothasználó18és24évköztiamerikailakosokátlagban510ismerősselrendelkeznekaFacebookon.4 Akutatáselejénkiderült,hogyazeredetielképzelés,miszerint visszamenőlegegyhétintervallumbanvizsgálnánkafelhasználóküzenőfalátmegvalósíthatatlannak bizonyult. A felhasználók üzenőfalán ugyanis olyan mennyiségű információ jelenik meg, hogy a visszagörgetés komoly nehézségekbe ütközött, a résztvevők 3 óra alatt csak két nap eseményeit tudták visszagörgetni az üzenőfalukon. Ezért a kutatás módszertanát módosítva egy adott nap posztjait kellett visszakövetni a rákövetkező napon. Ahhoz, hogy jól behatárolható változókkal dolgozhassunk, előzetesen rögzítettük a civiltémákhatárait.Azoktatásiésegészségmegőrzésitémákesetébenanonprofitjelleg voltaciviltémaindikátora.Aprofitszerzésből,termék- ésszolgáltatáseladásösztönzése

14

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg céljábóllétrehozottposztokatazüzletijellegűekhezsoroltuk.Mintazttanulmányunkelejénmárjeleztük,atémaválasztásnemteljes,módszereinkkelakutatássoránakövetkező témákatvizsgáltuk: •egészségmegőrzés; •szociálisgondoskodás; •oktatásésfelzárkóztatás; •környezet- ésállatvédelem; •emberijogok:kisebbségek,határontúlimagyarok,fogyatékkalélőkjogai; •kultúra.

A hipotézisek vizsgálata Azonlinefelmérésstatisztikaieredményeitvizsgálvaakövetkezőeredményeketkaptuk: a felhasználók üzenőfalán átlagban napi 300 bejegyzés jelenik meg, ezek döntő többsége,mintegy84,8százalékaszemélyestartalmú.Azüzletijellegűbejegyzésekszáma 4,5 százalék, míg a civil témák a posztok 10,7 százaléka. Az adatok alapján látszik, hogy a megkérdezett főiskolások körében a civil nyilvánosság jelentősebb mértékben vanreprezentálvamintazüzletidiskurzus. 1.ábra.EgyátlagfelhasználóFacebooküzenőfalán2013.október21-eés27-eközött megjelenőposztokegymáshozviszonyítotttematikusarányanapokrabontva 450 Civil Üzleti (reklám) Politikai üzenet Hír Személyes

400 350 300 250 200 150 100 50

2013. okt. 27., vasárnap

2013. okt. 26., szombat

2013. okt. 25., péntek

2013. okt. 24., csütörtök

2013. okt. 23., szerda

2013. okt. 22., kedd

2013. okt. 21., hétfô

0

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 15

ElmélEtilEg Némikülönbségmutatkozikanapibontásban,azösszposzthozképestahétvégéken a civil posztok aránya csökken, míg a személyes jellegűeké növekszik, a hír posztok és politikaiüzenetekarányastagnál,deezakilengésacivilnyilvánosságmértékénekszempontjábólnemreleváns.Eztazeltéréstszámostényező,példáulaszabadidőeltöltésének módjábanvalóhétköznapéshétvégeköztikülönbségisbefolyásolhatja. Egyértelműenbizonyítotttehátahipotézis(H1),miszerintaciviltémákafőiskolások üzenőfalánmérhetőformábanjelenvannak,felmérésünkszerintkétszernagyobbmértékbenaprofitorientálttémáknál. Aciviltémákbontásábólkiderül,hogyakulturálistémákteszikkiazösszesmegjelenés40százalékát,azegészségmegőrzésselkapcsolatosakpediga21százalékát.Akörnyezetvédelematöbbitémáhozhasonlítvaalulvanreprezentálva,aszociálisgondoskodással,ésazemberijogokkomplextémájávalaFacebookcivilnyilvánosságábanmegjelenőtémák8-8százalékáttesziki. Azeredményekértékelésesoránbeigazolódott,hogyacivilnyilvánossággalkapcsolatosposztokamagyarFacebookonafelhasználóküzenőfalánérzékelhetőmértékbenjelenvannak,ezaszám10százalékkörüli.

A fókuszcsoportos interjú eredményei 2013.november4-én,illetvenovember11-énkétfókuszcsoportosinterjúzajlottBudapesten,melyenaKodolányiJánosFőiskolabölcsész-,természet-,illetvetársadalomtudományiképzéseinrésztvevő10-10hallgatójavettrész.Aklasszikusfókuszcsoportosinterjú1,5órábanzajlott.Mindkétcsoportbannappalitagozatos,18és24évköztihallgatók vettekrészt.Aválogatásszempontjainálszerepetjátszott,hogyamegkérdezettekaktív internetfelhasználóklegyenek,továbbátagjaiaFacebookközösségioldalnak,mobilplatformról is elérjék a tartalmakat. Bevezetésképpen a csoport tagjaival definiáltuk a civil nyilvánosság környezetében tárgyalt témákat. A hallgatókkal a mindennapi közösségi médiahasználatukbólkiindulvaértékeltükazáltalukpreferáltciviltémákataFacebookon, megbeszéltük az aktivitás eredményességének kritériumát, értékeltük a felhasználók egyestémákbantanúsítottproaktívmagatartását,afelhasználókésoldalakmeglévőés lehetségeskommunikációsstratégiáját. A bevezető kérdések a résztvevők online médiafogyasztási szokásaira vonatkoztak. A beszélgetéselsőrészébenarravoltunkkíváncsiak,hogyaválaszadókmennyiidőttöltenekfacebookozva.Rövidenösszefoglalva:aválaszadókhétköznap60-120percet,míg hétvégén30-60percettöltenekelFacebookozva.Markánskülönbségekfedezhetőkfela felhasználóiszokásokban.Mivelhétköznapaplatformotalapvetőenmobileszközönérik el, a Facebookon eltöltött idő jelentős mértékben függ attól, hogy tömegközlekedéssel utaznak,vagygépkocsitvezetnek.Atömegközlekedésselutazókesetébenazoldaloneltöltött idő kiegészítő tevékenység szerepét tölti be, és 120 perc körül mozog, míg az autótvezetőkátlagban60percetFacebookoznakegyhétköznap.Mindkétesetbenezaz értékhétvégén30és60percközöttmozog.

16

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg 2ábra.EgyátlagfelhasználóFacebooküzenőfalán2013.október21-eés27-eközött megjelenőposztoktematikusaránya

10% 4% 5%

9% 72%

Személyes

Hír

Politikai üzenet

Üzleti (reklám)

Civil

Vizsgálatunk szempontjából fontos, hogy milyen felhasználói szokások alapján böngészik az üzenőfalat. A Facebookot átlagban napi 8-10 alkalommal látogatják meg, és ilyenkorszkennelveátböngészikazüzenőfalat.Eböngészésifolyamatközbenafelhasználókaképesposztoknáltöbbidőttöltenekel. Az egészségmegőrzés az egyik legkomolyabb vitát generáló téma, ez generálja jellemzőenalegtöbbhozzászólást.Ezazegyetlenolyantéma,melybenazonlineaktivitás jelentősen meghaladja a tárgyi világban megfigyelhetőt. Azok is érdeklődnek az egészségmegőrzéstémairánt,akikamindennapigyakorlatbanerrenemfektetnekkülönösebb hangsúlyt. Az ilyen jellegű bejegyzések után a felhasználók jellemzően hozzá is szólnak. A szociális gondoskodás témájában a felhasználók jellemzően azokat a posztokat kommentelikvagylike-olják,melyekakörnyezetükbenelőfordulósegítségkéréseket,ötletekettartalmazzák,éscsakazokatosztjákmeg,melyekazáltalukismerősszemélyekről,közösségekrőlszólnak.Avirálisanterjedő,hoaxjellegű 6 bejegyzéseketnemszokták megosztani.Ilyenekjellemzőenazok,melyekben–leegyszerűsítve–aztígérik,hogybizonyos like-szám után a betegek, a nehéz anyagi körülmények között élők segítséget kapnakmajd.Aszociálisgondoskodássalkapcsolatbanafelhasználókalegtöbbposztot megosztás formájában generálják, oly módon, hogy az online portálokon a témával megjelenőcikkeketmegosztják.Ezekközülalapvetőenahajléktalanságrólszóló,jelenleg rendkívül aktuális vita dominál. Megfigyeléseink alapján azonban ezen vitákban a kom-

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 17

ElmélEtilEg menteknemgenerálnakproduktívpárbeszédet,afeleknemérvekkel,hanemérzelmekkeltámasztjákalásajátnézőpontjukat,támadvaegymást. Szembetűnő, hogy az oktatás és felzárkóztatás témájában, illetve az emberi jogok kérdésébenafelhasználókalegkevésbéaktívak. Aciviltémákközülazállatvédelemmelkapcsolatosbejegyzésektartalmaznakalegtöbbképet,gyakranazállatokkalkapcsolatoskegyetlenségeketábrázolva.Amegkérdezettfelhasználókezeketnemosztjákmeg,ésnemvesznekrésztavitában.Többfelhasználóazilyenképeketmegosztószemélyeket,oldalakategyidőmúlvaleszoktatiltaniaz üzenőfalról. A kultúra témájában a leggyakoribb aktivitás a like-olás, de a felhasználók szívesen megosztanakilyenjellegűposztokat,illetvenézikmegabelinkeltvideókat. 3.ábra.CiviltémáktematikusmegoszlásaegyátlagfelhasználóFacebooküzenőfalán 2013.október21-eés27-eközött

21%

40% 8%

15% 8%

Egészségmegôrzés Környezetvédelem

8%

Szociális gondoskodás Emberi jogok

Oktatás és felzárkóztatás Kulturális témák

Afókuszcsoportokeredményeinekösszegzésekéntelmondhatjuk,hogyarésztvevő felhasználókszerintaciviltémákonlineérdekérvényesítőképességegyenge,ésnemgenerálazofflinevilágnálproaktívabbfelhasználóiaktivitást.Közösmegállapításvolttehát az,hogyafelhasználókonlinekörnyezetbennemfoglalkoznakaktívabbanciviltémákkal mintatárgyivilágban.Csakazokvesznekrésztaciviltémákbantörténővitákban,akika tömegkommunikációs eszközökben és mindennapi párbeszédekben is preferálják a témát.Eztehátellentmondagyengehipotézisünknek(H3).Mindeztehátarrautal,hogya Facebooknyitottpublikációskörnyezetönmagábannemösztönziafelhasználókatacivil témákrólszólóvitábantörténőonlinerészvételre.Aválaszokbólaziskiderül,hogyahaj-

18

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg léktalanság és állatvédelem témáján kívül a Facebook civil nyilvánosságában folyó viták produktívpárbeszédjellegűek. Lehetségesváltozásokathozhatacivilnyilvánosságfejlődésébenazinternetpenetrációmértékeésadigitálisszakadékmegléte.Azonlinediskurzusbanvalórészvételelzárt azokelől,akiknemrendelkeznekinternetelérésselvagynemavilághálóésFacebookfelhasználói. Jelenlegavilágban2,7milliárdemberrendelkezikinterneteléréssel,azinternetfelhasználókmintegyfeleFacebook-felhasználóis.EzaszámMagyarországonazinternetelérés szempontjából6millió,aFacebook-felhasználókszámapedigeléria3,5milliót.7 4.ábra.AzinternepetrációmértékénekalakulásaMagyarországonTNS-NRCInterbus2004–2010, MillwardBrown –TNS-Hoffmann2011 70 60 50 40 30 20 10 2011. II. félév

2011. I. félév

2010. II. félév

2010. I. félév

2009. II. félév

2009. I. félév

2008. II. félév

2008. I. félév

2007. II. félév

2007. I. félév

2006. II. félév

2006. I. félév

2005. II. félév

2005. I. félév

2004. II. félév

2004. I. félév

0

összegzés Azelméletimegalapozásbanidézettkutatókmegállapításaszerintavilághálónyitott természetébőlfakadóanszélesregiszterűcivilpárbeszédetbiztosít,ezenbelülahatalmi centrumnélküliFacebookonteretadegyerőscivilnyilvánosságlétrejöttének. Mindazonáltalakutatásunkeredményeiahipotéziseinkellenőrzésesoránmásképet mutatnak. Beigazolódott, hogy a civil nyilvánossággal kapcsolatos posztok a magyar Facebookon,afelhasználóküzenőfalánérezhetőenjelenvannak,ezaszám10százalék fölöttvan.Aciviltémákközülahagyományosmédiábanlegnépszerűbbekdominálnaka Facebook üzenőfalán is, a kulturális és környezetvédelmi témák a legreprezentáltabban, ezek generálják a legtöbb párbeszédet. Az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések alig vannakjelen.Annakellenére,hogyaciviltémákkalkapcsolatosposztokutánikommentekbenkibontakozóvitákalapvetőenproduktívjellegűek,azállatvédelemmeléskörnyezetvédelemmelkapcsolatostémákerősenmegosztjákaközösséget.Afelmérésszerint civiltémákkalkapcsolatosposztokatafelhasználókkiscsoportjatesziközzé,aközösség jelentősrészeazonbansemmilyenvitábanéspárbeszédbenegyáltalánnemveszrészt.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 19

ElmélEtilEg A válaszokbólkirajzolódik,hogyaciviltémákkalkapcsolatosposztokatcsakafelhasználókvagyoldalakkiscsoportjaosztjamegvagykommenteli,aközösségdöntőtöbbsége like-oksegítségévelnyilvánítvéleménytvagyjelziajelenlétét,atöbbséglátjaaposztokat (amitakvantitívfelmérésbizonyít),viszontrejtvemarad,nemveszrésztavitában.Ezalátámasztjaazutolsóhipotézisünket(H4). VizsgálatunkkétszemponttaljárulaFacebookcivilnyilvánosságánakkutatásához: 1.Befogadóidimenzió:atémaszakirodalmábanavilághálóanyilvánosságújszínterekéntjelenikmeg,azempirikuskutatásalátámasztotta,hogyhatékonyreprezentációslehetőségetbiztosítaciviltémákszámára. 2.Résztvevői dimenzió: a felhasználói aktivitást mérve kiderült, hogy az online környezetbenafelhasználóknemvesznekrésztnagyobbmértékbenacivilnyilvánosságban mintatárgyivilágban. Annak ellenére, hogy a Facebook a hatalmi központ alapú tömegkommunikációs rendszerektőleltérő,nyitottmegszólalásilehetőségeketbiztosít,magyarcivilnyilvánosságagyenge,azaktívrészvételtgenerálótémákrendkívülszűkskálánmozognak. Azüzenőfalonmegjelenőóriásiadatmennyiségimmáregyszűréseredménye,melybenaFacebooküzenőfalánakalgoritmusajátszikszerepet,mivelazonbanezazalgoritmusnemnyilvános,ígystatisztikailagnemlehetettbeépíteniakutatásba.Működésea következő:afelhasználóklike-jai,megosztásaiéskommentjei,tehátazegyesbejegyzésekkel kapcsolatos aktivitás befolyásolja, hogy mi jelenik meg az üzenőfalon. Minél nagyobbmértékbenreagálunkegyfalhasználóvagyoldalbejegyzéseire,annálnagyobba valószínűsége,hogyakövetkezőbejegyzésétislátnifogjuk,dearendszerrandommódon,időrőlidőremegjelenítiazaktivitásunkonkívülesőfelhasználókésoldalakposztjait is.8 Ebbőlkövetkezik,hogyaciviltémákkalkapcsolatosinterakciótfolytatóFacebook-felhasználóküzenőfalánidővelmegerősödikacivilnyilvánosság.Amennyibenazalgoritmus nyilvánossáválna,továbbistatisztikaikutatásokatlehetnefolytatniatémában. Azeredményekértékelésénélfontoskitérniarrais,hogymígacivilnyilvánosságelméletévelfoglalkozórészbenokságiviszonytfeltételeztünk,akönnyítettmegszólalásilehetőségethatározvamegokként,addigvizsgálatunkalapjántalánakétváltozóegyüttállásaállapíthatómeg.Bárezenokságiútvonalmelletttörünklándzsát,elképzelhető,hogy azonlineciviltémákkalkapcsolatospasszivitáséppenabbólfakad,hogyacivilszervezetek a könnyített megszólalási pozíció és a témák fragmentáltsága miatt ezt a felületet nem tekintik a számukra legrelevánsabb megszólalási csatornának. Mindez egybecseng Arató Krisztina és Nizák Péter a civil társadalom magyarországi helyzetével kapcsolatos felmérésével(AratóésNizák2012:6),melykiemeli,hogyazintenzívönszerveződésmellettaciviltársadalomjellemzőjeazérdekérvényesítésicsatornákgyengesége,ésazalacsonyfokúrészvételadöntéshozatalifolyamatokban.Egykövetkezővizsgálattárgyátképezhetnétehátacivilszervezetekonlinemegszólalásiparadigmáhozvalóviszonyulásaés kommunikációsszokásaik.

20

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg irodalom James, Bohman (2004): Expanding dialogue: The Világháló, the public sphere and prospects for transnational democracy. SociologicalReview,52.,(1),131–155. Saima, Saeed (2009): Negotiating Power: Community Media, Democracy, and the Public Sphere. Development in Practice,19.,(4–5.),466–478. Zaheer, Baber (2002): Engendering or Endangering Democracy? The Világháló, Civil Society and the Public Sphere. AsianJournalofSocialScience,30.,(2),287–303. AratóKrisztina,NizákPéter(2012): AzÉrdekérvényesítésselfoglalkozócivilszervezetektársadalmibeágyazódottsága Magyarországon. CivilSzemle,9.,(2.),5–23. Bajomi-LázárPéter(2006):Manipulál-eamédia.Médiakutató,7.,(2.),77–95. Barry,Wellman–Annabel,QuanHaase –James,Witte –Keith,Hampton(2001):DoestheInternetIncrease,Decrease,or Supplement Social Capital? Social Networks, Participation and Community Commitment. American Behavioral Scientist45.,(3.),435–455. Chris,Mann–Fiona,Stewart(2000): InternetCommunicationandQualitativeResearch:AHandbookforResearching Online. London:Sage. DavidGarson(2012):Sampling. NorthCarolinaStateUniv.DavidGarsonandStatisticalAssociatesPublishing,9–10. Dhavan,Shah–Nojin,Kwak–Lance,Holbert(2001): ConnectingandDisconnectingwithCivicLife:PatternsofInternet UseandtheProductionofSocialCapital. PoliticalCommunication18.,(2.),141–152. Elisabeth, Chaves (2010): The Internet is Global Platform? Grounding the Magically Levitating Public Sphere. New PoliticalScience,32.,(1),23–41. Erick,Uslaner(2004):Trust,CivicEngagementandtheInternet.PoliticalCommunication,21.,(2).,223–242. Jakob,LinaaJensen(2003): Virtualdemocraticdialogue?Bringingtogethercitizensandpoliticians. InformationPolity, 8.,29–47. Jonathan,Cummings–Robert,Kraut(2002): DomesticatingComputersandtheInternet.TheinformationSociety18., 3.,221-231. Jonathan, Gershuny (2003): Web Use and Net Nerds: A Neofunctionalist Analysis of the Impact of Information TechnologyatHome.SocialForces82.,(1.),141–168. Jonathan,Roberge(2011): Theaestheticpublicsphereandthetransformationofcriticism. SocialSemiotics,21.,(3.), 435–453. Jürgen,Habermas(1971):Atársadalminyilvánosságszerkezetváltozása.Budapest:Gondolat. Jürgen, Habermas (2006): Political Communication in Media Society: Does Democracy Still Enjoy an Epistemic Dimension?TheImpactofNormativeTheoryonEmpiricalResearch.CommunicationTheory,16.,(4.),411–426. KondorosiFerenc(1998):CiviltársadalomMagyarországon.Budapest:Politika+KultúraAlapítvány,1998. Koudela Pál (2013): International Migration Outflows from Hungary, Inflows to the UK as A Typical East-West DirectionintheEU,EgeStratejikArastirmalarDergisi(EgeStrategicResearchJournal)4.,(1.),1–14. Leah,Lievrouw(2001):NewMediaandthePluralisationofLife-worlds. NewMediaandSociety3.,(1.),7–28. Lincoln,Dahlberg(2005): TheVilághálóaspublicsphereorcultureindustry?Frompessimismtohopeandback. InternationalJournalofMediaandCulturalPolitics,1.,(1.),93–96. MátayMónika(1999):TörténészekHabermasról. Szociológiaifigyelő,3.,(1–2).,162–172. MolnárGyörgy(2013):Formálisésinformálishálózatalapútanulásikörnyezetek,sabennükrejlőtanulásipotenciálok szerepe.In:OlléJános(szerk.):V.Oktatás-InformatikaiKonferencia.Budapest:ELTEPPK,196–201. Paul, DiMaggio–Eszter, Hargittai–W. Russell Neuman–John, P. Robinson (2001): Social Implications of the Internet. AnnualReviewofSociology,27.,(1.),307–335. Stephen, Coleman–John Gøtze (2001): Bowling Together: Online Public Engagement in Policy Deliberation. London:HansardSociety. Stephen,White(1998): TherecentworkofJurgenHabermas:Reason,justiceandmodernity. NewYork:Cambridge UniversityPress. SzűtsZoltán(2012):Avilághálókommunikációstörténeteéselmélete.Médiakutató,12.,(1.),7–18. SzűtsZoltán(2013):Avilághálómetaforái.Bevezetésazújmédiaművészetébe.Budapest:Osiris.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 21

ElmélEtilEg Terje,Rasmussen(2009): TheSignificanceOfVilághálóCommunicationInPublicDeliberation. Javnost–ThePublic, 16.,(1.),17–32. Yochai, Benkler (2006): The Wealth of Networks. How social production transforms markets and freedom. New Haven:YaleUniversityPress.

internetes irodalom: FacebookNewsroom(2013):Key-Facts.http: //newsroom.fb.com /Key-Facts(utolsóletöltés2013.11.10.). Lauren,Orsini(2013):FacebookShinesSomeLightOnItsNewsFeedAlgorithm http: //readwrite.com /2013 /08 /06 /facebook-news-feed-algorithm-transparency#awesm=~okZW4lOF6UDHPA (utolsóletöltés2013.11.01.). Szerzőmegjelölésenélkül(2013):1 8–24-Year-OldsonFacebookBoastanAverageof510Friends http: //www.marketingcharts.com /wp/direct /18-24-year-olds-on-facebook-boast-an-average-of-510-friends28353/(utolsóletöltés2013.11.10.). Szerzőmegjelölésenélkül(2013):FélmillióvalnőttaFacebooktáboraegyévalatt.Mediameter.hu http: //mediameter.hu /kutatasok-elemzesek /mediameter-felmillioval-nott-a-facebook-tabora-egy-ev-alatt/ (utolsóletöltés2013.11.10.).

jegyzetek 1A mindennapi diskurzusban, így a tudományos értekezésekben az internet és a világháló kifejezés használata gyakrankeveredik.Fontostisztáznunk,hogyazinternetfizikaieszköz,test,melymásrendszerekmellettmagábafoglaljaavilághálót(WorldWideWebet)is,melyhiperlinkekkelésURL-ekkelösszekapcsoltoldalakésfájlok (szövegek,képek,videókstb.)grafikusanmegjelenítettegysége.Azinternetazonbanmáskommunikációslehetőségeketiskínál,példáulelektronikuslevelezést,telefonálástésfájlmegosztást,melyeknemkapcsolódnakavilághálóhoz. 2 Alegfrissebbhivatalosadata2013.júniusiállapototjelzi.http: //newsroom.fb.com /Key-Facts 3 SzűtsZoltánpublikációtmegalapozókutatásaaTÁMOP4.2.4.A /1-11-1-2012-0001azonosítószámúNemzetiKiválóságProgram–Hazaihallgatói,illetvekutatóiszemélyitámogatástbiztosítórendszerkidolgozásaésműködtetéseországosprogramcíműkiemeltprojektkeretébenzajlott.AprojektazEurópaiUniótámogatásával,az EurópaiSzociálisAlaptársfinanszírozásávalvalósulmeg. 4 http: //www.marketingcharts.com /wp /direct /18-24-year-olds-on-facebook-boast-an-average-of-510-friends28353/ 5 Egészszámrakerekítve 6 Ahoaxolyanláncleveleket,internetesmegtévesztéseketjelöl,melyekcélja,hogyminéltöbbfelhasználóhozeljutvamindnagyobblevélforgalmatgeneráljanak,ezenkívülnemcéljapéldáulbevételszerzés,tehátesetükben példáulcsalásrólnembeszélhetünk. 7 http: //mediameter.hu /kutatasok-elemzesek /mediameter-felmillioval-nott-a-facebook-tabora-egy-ev-alatt/ 8 http: //readwrite.com /2013 /08/06/facebook-news-feed-algorithm-transparency#awesm=~okZW4lOF6UDHPA

22

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg

ProfesszionAlizáció A nonProfit szervezetekben1 Dobrai Katalin–Farkas Ferenc

bevezetés Aszervezetekprofesszionalizációjaatudásalapúszervezetektérhódításaáltalfémjelzett,amenedzsmentkutatásokbanisjóltükröződőjelenség.Különösenmarkánsanjelenikezmegatudásalapútársadalomjellegzetesszereplőinek,azún.tudásintenzívüzleti szektorhoztartozótudásintenzívszolgáltatásokerősödőjelenlétében.Ezekaszervezetek agazdaságbanazáltalválnakfontossá,hogyprofesszionálisszolgáltatástnyújtanakazon szervezeteknek,amelyeknekkülsőforrásbólszármazótudásravanszükségük.Milesdefiníciójaszerintezekaszervezetek„tudásintenzívinputokatbiztosítanakmásszervezetek üzleti folyamataihoz, mint pl. informatikai alapú szolgáltatások, K+F szolgáltatások, jogi, számviteliésmenedzsmentszolgáltatások,építészeti,mérnökiésműszakiszolgáltatások, hirdetés és piackutatás” (Miles 2005:39). Olyan szervezetek tehát, amelyek esetében a tudásgenerálás kritikus fontosságú, és amelyeknek szolgáltatásai a tudásteremtésen,-megosztásonés-felhasználásonalapulnak.Atudásalapúszolgáltatásokarányának növekedése a gazdaság valamennyi szektorában jelen van (Dobrai–Farkas 2007, 2008). A tudásintenzívszolgáltatástnyújtószervezetekerősödőjelenléteazüzletiszektorbana nonprofitszervezetekprofesszionalizálódásikényszeréreishatástgyakorol.

1Atanulmánya101886ny.sz.OTKAtámogatásávalkészült.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 23

ElmélEtilEg A nonprofit szektor produktív, ezt bizonyítja a szektor általános növekedése. NemcsakazUSA(Salamon–Sokolowski –Geller2012),hanemMagyarország(KSH2012;Kákai 2009;Kuti1998)ésazEurópaiUnióadataiiseztérzékeltetik(EAC-EA2010).Arrólaszektorrólvanszó,amelynekteljesítményétmégazutóbbiválságidejénisnövekedésfémjelezte,eztmutattamindaszervezetekszámának,mindaszektorfoglalkoztatottságának, sőtmégaszektorárbevételeinekalakulásais.Azerősödőgazdaságihatásaztisbizonyítja,hogyaszektorhoztartozószervezetekképesekrugalmasanreagálniakörnyezetiváltozásokra,ésaszektorszervezeteiszempontjábólújszerűmegoldásokattalálnakaszervezeticélokmegvalósítására. Napjainkbanaszektorszervezeteiegysorolyankihívássaltaláljákmaszembenmagukat,amelyeknekcsakkiválóteljesítményretörekvéssel,professzionálisműködéssellehetmegfelelni.Efeltevésbőlkiindulvaatanulmányszerzőiválasztkeresnekakövetkező kérdésekre: 1.hogyanlátjákanemzetköziéshazaikutatókanonprofitszektorprofesszionalizációjátazonelméletiésgyakorlatikeretekközött,amelyeketaszektorönmagaszámára azelmúltévtizedekbenpontosanmeghatározott? 2. hogyanlátjákaszektorbanaktívantevékenykedők–amaihazaiviszonyokközött– asajátésszervezetükprofesszionalizációját? Azelemzésegyrésztazelmúltmásfél-kétévtizednemzetközikutatásieredményein alapul, másrészt ezen tanulmány szerzői által folytatott kutatásokon, amelyeknek fókuszábananonprofitszektorszervezeteinekprofesszionalizációjaéstudásmenedzselésisajátosságaiállnak.Foglalkozunkaszervezetekprofesszionalizálódásánakfontosbefolyásolótényezőivel,aszervezeteknekakorkihívásairaadottválaszaival,miközbenaháttérirodalom segít elemezni azokat a tényezőket, amelyeknek meghatározó szerepe van a nonprofit szervezetek professzionálissá válásában. Az empirikus kutatás eredményei a folyamatbanlévő101886. nyt. sz.OTKA-kutatáskeretébennyertadatokonalapulnak.

növekvő teljesítményelvárások – rugalmas reagálás Tanulmányunkban nonprofit szervezetnek Salamon és Anheier (1992:10–12; 1995:36–38),ill.KutiÉva(1998)általmeghatározottésnemzetközilegelfogadottjellemzőkkelleírtszervezeteketértjük.Edefiníciószerintanonprofitszektorhoztartozószervezetek: •stabil formával rendelkeznek, bizonyos fokú intézményesültség jellemző rájuk. Szisztematikusfolyamatokat,procedúrákat,műveleteketalakítottakki; •aszervezetekamagánszektorbantevékenykednek,függetlenekazállamapparátustól, kormánytól,mégakkoris,haakormánytóltámogatástkapnak; •nemosztjákkiaprofitot,hanemvisszaforgatjákaszervezeticélokmegvalósítására; •nemirányítjákőketaszervezetenkívülről,önszabályozóak,megvannakasajátbelső procedúráikésirányításimechanizmusaik; •önkéntestagságonalapulnak;

24

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg •függetlenekapártoktóléspártpolitikától; •közhasznútevékenységetfolytatnak; •nemrészeiazegyházaknak. Ezatanulmányanonprofitoknakkizárólagezzelakoncepciójávalésterminológiájával foglalkozik és fogalmaz meg következtetéseket, valamint feladatokat a hazai szektor számára. A civil társadalom fejlődésének gazdasági-társadalmi okait vizsgáló elméletek összefoglalása–MagyarországonelsősorbanKutiÉva(Kuti1998és2003)ésKákaiLászló(Kákai2009)munkáiban–amainapigsemvesztettékelérvényességüket.Akormányzatés a piac kudarca a kollektív javak iránti társadalmi kereslet kielégítésének területén, az információs aszimmetriából adódó piaci torzulások, a politikai és társadalmi struktúra átalakulása,valamintajólétiszolgáltatásokkrónikushiánya–maéppúgyjelenvannaka nonprofit szektorban mint a fent megnevezett forrásművek megszületésének időszakában. Gondotigazánabbanlehettalálni,haaszektorválaszaitovábbraisazaktuáliskérdésekrenegligálják(számosesetbenfélresöprik)aszektorműködéséneknemzetközilegis elfogadott szabályait, tendenciáit, és az „átpolitizálódás” következményeként a piaci és az állami koordináció a szektorban rosszul működik. A tanulmánynak nem célja, hogy ezen tévedésekről mélyreható elemzést adjon, csupán arra kívánja felhívni a figyelmet, hogyszervezetiésegyéniszintűprofesszionalizációnakatársadalmikörnyezetáltalerősenbefolyásolt(sokszorbehatárolt)kereteivannak. Aszakszerűválaszoksokrétűekésszakirodalomáltaltöbbé-kevésbéjólfeldolgozottak. Ezeket bátran tekinthetjük a professzionalizációs folyamatok alapjainak. Green (2004),FarkasFerencésMolnárMónika(2005),Carman(2009),CarrollésStater(2009), EbrahimésRangan(2010),valamintmáskutatókmunkájábantükröződikazazelvárás, hogyanonprofitszervezeteknekiskötelességeazegyreszigorúbbszámviteli,auditálási, beszámolásielőírások,szabályokbetartása.Green(2004)arraisfelhívjaafigyelmet,hogy azakkoriidőkbotrányaimiattazüzleti,államiésnonprofitszektorbanegyarántafigyelemközpontjábakerültazetikusviselkedéskérdése. Anonprofitszektorszervezeteiversenyhelyzetbekerülnekaversenyszféraszervezeteivel(Bartal2005),emellettaközszférabeliésmásnonprofitszervezetekkel.Azelmúlt kétévtizedváltozásaiközöttmegfigyelhetőpl.azüzletiszektorszervezeteinekabehatolása olyan területekre, amelyek hagyományosan a nonprofit közösség területei voltak. Emellettanonprofitszektornövekvőkritikátkapazelszámoltathatóságmiatt,azállam és a helyi önkormányzat alkalmatlannak bizonyul vagy csökkenő érdeklődést tanúsít a szociális,gazdasági,kulturáliséskörnyezetvédelmikérdésekiránt,felvetődikanonprofit közösségalkalmasságánakvagyalkalmatlanságánakkérdése:képes-eszerepét,mintcivil társadalom,eredményesenbetölteni(Green2004;Bradley–Jansen–Silverman2003).Következésképpen a nonprofit szektor szervezeteinek folyamatosan újra kell gondolniuk működésükszámoselemét. Megfigyelhető, hogy a tudásalapú társadalomban a nonprofit szervezetekben is megnőttaszaktudásszerepe.Nemcsakatudásmeglétének,hanematudásmenedzse-

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 25

ElmélEtilEg lésénekis.ChanésGraddy(2008)háromcélmegvalósulásáttartjamérvadónakegynonprofitszervezeteredményességérenézve: •milyenszintenvalósulmegazügyfélcélja, •mennyireerősítikaszervezetekközöttikapcsolatokat,és •hogyanfejlődikaszervezetitanulás. HasonlógondolatokköréfűziGreen(2004)isanonprofitoksikerességénekelősegítését.Eszerinttízfeladatmegvalósításán,teljesítésénmúlikanonprofitszervezetektúlélése, alkalmazkodása. Ezek mindegyike érinti, vagy éppen hangsúlyozza a tanulás, fejlesztéskritikusszerepét.Fontosnaktartjapl.atanulószervezettéválást,avezetésistílus megváltozatását,aszervezetekközöttikooperációkínáltaelőnyökkiaknázását,azelszámoltathatóságésazetikusviselkedésprioritássátételét,aszolgáltatásokhatásánakmonitorozását,apénzügyekszakértőellátását,aszervezetiküldetéshosszútávúmegvalósítását,változtatást,fejlesztést,akormányzásésmenedzsmentstílusokkreatívújragondolását,adiverzitástismagábafoglalóvízióésküldetéskialakítását,ésazt,hogyottlegyenek,aholaszervezetetérintőfontosdöntésekszületnek. Azállami,magánésnonprofitszektorszervezeteiközöttihatárokegyreinkábbelmosódnak,aminekegyikjeleahibridszervezeteklétrejötte,avegyesstruktúrájúszervezetek megjelenése:„ajólétipluralistamodellbenanonprofitszektor…egyfajtaintermedierterület,összekapcsoljaajólétiháromszögháromelemét”.…„szervezeticéljaiban,irányítási elveibenéscselekvésiracionalitásaibanatöbbiháromjólétiaktorelemeibőlépülfel,és jellegzetesmódonfelvesziatöbbiaktorvalamilyenszerepét.Ezakülönlegeskevertjelleg adjaanonprofitszervezetekhibridkarakterét,ésebbőlvezetileajólétipluralizmuskoncepcióaszervezetekkülönlegességétis”(Bartal2005:53). Ahibridszervezetiformákbanegyarántjelenvannakazüzleti,közszféraésnonprofit jellemzői(Smith2010;Billis2010;Harris2010).Ahibridszervezetekkülönbözőszervezettípusokra jellemző kormányzási és működési módszereket és technikákat alkalmaznak párhuzamosan. Ebben a „hibrid világban” a nonprofit szervezetek világszerte együttműködnek a forprofit,államiésmásnonprofitszervezetekkel,hasznosítvaalegkülönbözőbbegyüttműködésiformákelőnyeit.Ahibridformáknemcsaklehetővéteszikanonprofitokszámára a professzionális szövetségekhez, hálózatokhoz való hozzáférést, hanem tanulási platformot is képviselnek. A stratégiai szövetségek nonprofitok által tapasztalt pozitív hatása a nagyobb méretű projektek, célkitűzések megvalósítása, az előnyös társadalmi ésgazdaságihatásokerősítése(Green2004).

A professzionalizáció Aprofesszionalizációnakésaprofesszióelméleteknek,nagyjábóla20.századelejétől kezdődően,széleskörűésgazdagszakirodalmaalakultkiatársadalomtudománybanés annakkülönbözőszakterületein.NagyKrisztina(2009)azEsélycíműfolyóiratbanmegjelent kitűnő áttekintésében a szociális munka professzionalizációját állítva elemzésének

26

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg középpontjába, bemutatja a professzióelméletek fejlődéstörténetét. Hasonlóan színvonalasösszefoglalókolvashatókKleiszTeréz(2002),BarsinéPálmaiÉvaésPonáczGyörgy Márk(2004),valamintKozmaJudit(2002)dolgozatábanis. „Aprofesszionalizációval,professziókkalfoglalkozóelméletekközpontikérdéseiarra irányulnak,hogyhogyanalakulkiegyprofesszió,melyekazokaspecifikumaiegyhivatásnak, amelyek megkülönböztetik egy másik foglalkoztatástól, illetve melyek a közös vonások, azonosságok a professziók között. … Vannak olyan hivatások, amelyek úgy váltakönállószakmává,hogyazújfoglalkozásalapjátjelentőfunkciókatkorábbansenki nem látta el, illetve ezek nem egy meghatározott szakmai csoport hatáskörébe tartoztak.Egyújfoglalkozáskialakulásáhozhozzátartozikegyújszakmaképis,valamintezzel összefüggésbenazelméletitudományokátalakulása,újtudományágak,alkalmazásiterületekmegjelenése.”(Nagy2009:87.)Azidézettszerzőebbenafolyamatbanaszociológusokésapolitológusokpéldájátemeliki(részletesen:Etzioni1969),devalószínűlegakülönbözőmenedzsmentprofessziókelkülönüléseishasonlófolyamatvégeredményétjelenti.Azígykialakulószakmaicsoportkorlátozzaabelépéstésszelektáljaazelőmenetelt.Ezazáltalánosszabályaprofesszionalizációra. A professzióvá válásnak viszonylag jól meghatározható fejlődési szakaszai vannak. A szekvenciálismodellekalkalmazásánakmegfelelőentipikusanazalábbiszakaszokajellemzőek: •aszakmaifeladatokellátásafőfoglalkozásbantörténik; •kialakulaprofessziófelsőfokúszakképzése; •szakmaiszervezetekjönneklétre,amelyeknemzetikeretekbenműködnek; •aszakmalényegifeladatköreispecializálódnak,azalacsonyabbstátusútevékenységek ellátásáraújmunkakörökjönneklétre(pl.asszisztens); •aszakmánbelülkonfliktusokésversenyhelyzetjönlétre,amelyidőnkéntkiélesedik; •létrejönaszakmajogiszabályozása,amelyvédelmetbiztosítaprofessziónak; •megszületik a szakma etikai kódexe a belső versengés szabályozására, valamint a kontárokéssarlatánokellenivédelemre(Barsiné–Ponácz2004).

A nonprofit szervezetek professzionalizációja Aprofesszionalizációkapcsánamenedzsmentmódszerekterjedésezajlikanonprofit szektorban. A nonprofit kutatással kapcsolatosan az egyik legaktuálisabb kérdés a menedzsmentmódszerek, technikák, eszközök alkalmazása (Maier–Meyer 2011), törekvésahatékonyabbstruktúrákra,hatékonyabbműködésre,amagasabbszakmaiszínvonalú szolgáltatásra. Ez jelenik meg a professzionalizáció megítélésének aspektusaiban: a nonprofit szervezetek működésében, struktúrájában, a szakértelem emelkedő színvonalában és nagyságában (Mannsky–Siebart 2010; Hwang–Powell 2009; Dobrai–Farkas 2010), illetve a menedzsment eszközök bevezetésében (Maier–Meyer 2011). A PricewaterhouseCoopersfrissfelméréseszerint(Mannsky–Siebart2010)anonprofitokisfőleg extern hatású menedzsmentmódszereket vezetnek be, mint pl. az éves jelentések

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 27

ElmélEtilEg transzparenssé tétele, a CRM (Customer Relationship Management= ügyfélkapcsolatmenedzsment)bevezetése,minőségistandardokmeghatározása.Ismételten,ezekaváltozásokodavezetnek,hogyaszervezetekegyrehasonlóbbáválnaknemcsakmásnonprofitokhoz,hanemaforprofitszektorszervezeteihezis.Változóstruktúráik,kommunikációjukugyanezteredményezi,devégsősoronaszervezetekegyediségecsökken. Aprofesszionalizációvelejárójaaszakértőitudáserősödéseúgyaszervezetfunkcionálisterületeiben,mintavezetőipozíciókban,deafizetett,teljesmunkaidősmunkaerő alkalmazása is (Austin 1998). Már nem igaz a korábbi vélekedés: a nonprofit szervezet halála az első fizetett alkalmazott megjelenése a szervezetben. A folyamat eredményekéntateljesítményfókuszerősödik,aszervezetikompetenciákfejlődnek,aszervezetikapacitásbővül.

Az üzleti, piaci szemléletmód térhódítása a szektor szervezeteiben Köztudott,hogyanonprofitszektorszervezeteiegyregyakrabbanvesznekrésztüzletivállalkozásokban.Agazdaságiteljesítménynövekedéseazüzletiműveletekbőlszármazó bevételek (szolgáltatások díja, befektetések, termékértékesítés) növekvő arányának leszazeredménye(Salamon2012).Mindezfejlesztiavállalkozóigondolkodástezekbena szervezetekben,ésanonprofitvállalkozásokterjedéséhezvezet.Akülönbözőszektorokhoz tartozó szervezetek egyre több hasonló tulajdonságot mutatnak. Az üzleti szektor szervezeteirészérőlerősödikatársadalmifelelősségvállalás,anonprofitokpedigazüzleti szektorhozhasonlóanműködnek.Aprofesszionalizációésazüzletiesedéserősödésemiattváltozikazirányításésvezetésorientációjais,amimiatttovábbcsökkenazüzletiés nonprofitszervezetekmenedzseléseközöttikülönbség(Epstein–McFarlen2011;Dobrai– Farkas2010;Farkas1995).Anonprofitszervezetekmenedzsmentfelépítéseegyreinkább piacijellemzőketveszfel(BartalAnnaMária2005). A menedzserializmusnak nevezett elméleti irányzatról (Lewis 2001; Maier–Meyer 2011) Roberts és szerzőtársai (2005), valamint Harris (2010) megállapítják, hogy bár a gyökereiavállalatiszféráhozkeresendők,ezatudásátkerültegysormás,avállalatiszféránkívüliszervezetbe,ígyanonprofitszektorbais–valószínűsíthetőenaközszféraközvetítésével.ANPM(NewPublicManagement)aközszférakoncepciójavoltésamenedzserializmus megjelenését hozta. A menedzserializmus és a New Public Management középpontjában (Oparin–Salamon 2013) ma olyan célkitűzések állnak, amelyek a közszektorhatékonyságánaknövelését,apiacimechanizmusokravalóáttérést,akormányzásproblémáinakújszerűmegvalósításáttámogatják.Anonprofitvilágszámáraazeterületeken feltárt megújulási lehetőségek számos jó példával szolgálhatnak, tovább a professzionalizáció irányába. A menedzserializmus fogadtatása a nonprofit szektorban azonbanmégmaisellentmondásos.Apozitívhozzáállásszerintanonprofitszektorelfogadja a menedzserialista szempontokat, és hangsúlyossá válik a menedzsment, gondolkodásnélkülátvéveazüzletiszféraeszközeit.CutlerésWain(2000)azthangsúlyozza ezzelösszefüggésben,hogyamenedzsmenttechnikákalkalmazása,ésazehhezkapcsol-

28

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg hatóstrukturálisváltoztatások,mintpl.kvázi-piacoklétrehozása,aközszolgáltatásokban (pl.egészségügyésnevelés)aszolgáltatóésvásárlófunkciókszétválasztása,aszervezeti egységek közötti versenyhez vezetett. A menedzserializmus hanyatlást okozhat az önkéntesmunkában(Langer–Schröer2011,Meyer–Buber–Aghamanoukjan2013).Amenedzserigondolkodásugyanisamagasabbfokúszaktudásigényével,aprofesszionalizáció elkerülhetetlenségévelpárosul,amelyazamatőrökkiszorulásátvonhatjamagaután.Vannak olyan nézetek is, amelyek szerint a menedzserializmus a szolgáltatások biztosításának,aküldetésmegvalósításánakakerékkötője,merttúlzottanaszámokrakoncentrál, ésnemveszifigyelembeaszolgáltatásigénybevevőit.Emellettfelmerülnekjogosaggályokamenedzserializmusgondolatánaktérhódításamiattvárhatódeprofesszionalizáció miatt is, mivel a teljesítménykényszer a szolgáltatás színvonalában csökkenést eredményezhet(Lewis2001). 1.táblázat.Aprofesszionalizációmintváltozásialternatívanonprofitszervezetekesetében

Azirányítás orientációja

Emberi erôforrás orientáció

Tradicionális önkéntes szervezetek

Újtípusú önkéntes szervezetek

Professzionalizáció

Üzletiesedés

nagyszámúönkéntes részvétele / demokrácia

nagyszámú önkéntes részvétele

alkalmazottak részvétele / autonómia

centralizáció ésdecentralizáció egyensúlya

informális: nincsstrukturált kiválasztás, teljesítményértékelés

formalizáltabb: strukturált

formalizált: strukturált folyamatok támogatási folyamatok

formalizált: ld.elôbb

teljesítményhiány eseténtámogatás

tréning szükségtelen, sôt sértô

tréningszükséges ésértékelt

tréningszükséges

tréning befektetésnek tekintve

Vezetési orientáció

antivezetés

avezetésértékel

avezetésértékel

avezetésértékel

Stratégiai orientáció

reaktív

proaktív

proaktív

Szolgáltatási orientáció

paternalista

felhatalmazó minôség

költséghatékonyság minôség

Forrás: FarkasFerenc1995:43

Lewis(2001)részletesenelemziaztis,hogyankerültamenedzserializmusmintgondolkodásmód,anonprofitszektorba.Eszerintamenedzsmentirántiérdeklődésanyolcvanasévekbenjelentmeganonprofitszektorban,denéhányévleforgásaalatthanyatlottalelkesedésefelfogásiránt.Újabbfellendüléskövetkezettbeamenedzsmentmódszerekterjedésébenakilencvenesévekben,amikoráltalánosanerősödöttaciviltársadalomirántiérdeklődés.Akilencvenesévekvégeótajellemzőezeneljárásokszéleskörűelterjedése.Ekkorjelentmegelőszörakapacitásfejlesztésszempontjais.Számosnonprofit

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 29

ElmélEtilEg szervezet más szervezeteknél megvalósítandó projektek helyett ugyanis fókuszálni kezdett a saját szervezet fejlesztésére. Smith, Bucklin & Associates (1997) az üzleti szektor közelítéseittükrözőátfogómenedzsmentismereteketpublikálanonprofitszektorszervezeteiszámára.Olyannonprofitmenedzsmenttudásfejlődikki,amelybenkeveredikaz üzleti,anonprofitszektorésaközmenedzsmenteszköztára. Összefoglalóan,anonprofitszervezeteksokfélemenedzserialistatechnikátalkalmaznak,mintahogyamenedzseriálistudástissokféleképpenértelmezik,éseltérőmódon viszonyulnak hozzá: támogatják, népszerűsítik, ellenállnak annak. A menedzserializmus térhódításánakvelejárójaaszervezetikultúraváltozása:kialakulaprofesszionalizációkultúrája(Robertsésszerzőtársai2005).Vagyis:amenedzserializmuselemeikülönbözőképpen hatnak a nonprofitok napi tevékenységére. Orientálhatják azokat, feszültség keletkezhet a nonprofitokon belül, és közöttük is. A szervezeten átható menedzserializmus nyíltellenállásbaisütközhet. Azüzletiszektormenedzsmentjéhezviszonyítvaamenedzserializmusaprofesszióelterjedésétjelentiagazdaságmásszektoraiban.Lényegilegezamenedzsmenttudáshorizontális jellegű bővülését jelenti. A tanulmányunkban vázolt jelenségek és tendenciák fontoshajtóerők,amelyekanonprofitokataprofesszionálisabbműködésirányábaterelik,ahogyanaztmárkorábbiírásainkbaniselőremutatóanbemutattuk(1.táblázat).

szervezeti tanulás és professzionalizálódás Markánsjelenségaszektorfejlődésébenaszektoronbelüliésaszektorokonátívelő kooperációkerősödése,ahálózatosodás.EtekintetbenKákaiLászló(2010)főszerepüket abban látja, hogy a hálózatok résztvevői összehangolják tevékenységüket, használják egymás erőforrásait, tapasztalatcserékre kerül sor közöttük. Nyilvánvaló kimenete az ilyen irányú együttműködésnek az általa kínált fejlődési, tanulási lehetőség. Mannsky és Siebart (2010) ezzel összefüggésben a főként tudáscsere céljából létrejövő és komplementerszövetségekpozitívhatásárahívjafelafigyelmet,mivelezekazegyüttműködésekaszektorokésszervezetekjellemzőinekhasonlóváválásáhozvezetnek. Említettük, hogy ez a növekvő hasonlóság az üzleti szférából érkező szakembereket különösen hasznossá teszi a nonprofitok számára (Epstein–McFarlen 2011; Beck–Lengnick–Hall; C.–Lengnick–Hall, M. 2008). Az üzleti tudás hordozóiként és közvetítőiként szakértelmükkelsegítikanonprofitokmunkáját,abbanamenedzseriésüzletigondolkodáskialakulását.Láthattuk,hogyújgonolkodásmódterjedanonprofitelméletbenésgyakorlatban,azüzleti,piaciszemlélet,ésezzelösszefüggésbenazelőzőekbenmártárgyalt ún. nonprofit menedzserializmus (Agard 2010; Cutler–Waine 2000; Maier–Meyer 2011). Hatása érvényesül a vállalatkormányzásban (Kreutzer 2009), a vezetésben, irányításban, denemfeledkezhetünkmegarról,hogyaválasztottmenedzsmenteszközökésmódszerek e szektorban is függnek a szervezeti jellemzőktől (Wellens–Jegers 2013; Epstein– McFarlen2011;Ridderetal.2012;Kreutzer2009).Aszervezetitanulásnakrészeezenjellemzőkfelismeréseésazennekmegfelelőalkalmazásokmeghonosításaaszervezetben.

30

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg Neff és Moss (2011) fontosnak tartják, hogy a nonprofitokhoz felvett munkaerőnek meglegyenamegfelelőszaktudásaéstehetségesislegyen,minéltöbbféleképpenlehessen alkalmazni a szervezet érdekében, és kész legyen innovációra. Ebből következően, nonprofit szervezeteknek is egyre jobban oda kell figyelniük a tehetséges munkaerőre. Ezzelmegjelenikanonprofitszervezetekprofesszionalizációjánakkísérőjelensége,atehetségesmunkaerőalkalmazása.GreenésHauser(2012)isatehetségfókuszúszervezetekmellettteszileavoksát,atehetségmenedzsmentnekazüzletiszektorbanleírtfolyamatait,megoldásaitjavasoljaalkalmazniebbenaszektorbanis. Végülisaprofesszionalizációerőstérhódításátbizonyítjaésajövőfejlődésitendenciájátisfelvillantja,hogyegyesszakértőkmáraprofesszionalizációújabbfázisátisazonosítják. Eszerint megállapítható, hogy a korábbi, elsősorban a közösség szervezésére irányulófeladatok(aszociálismunkaésmásközvetlenszolgáltatások)magasabbszínvonalú, magasabb minőségű, hatékonyabb ellátása mellett, a szektor professzionalizációja új szakaszábalép,amelynekközéppontjábaaképzésésfejlesztéskerül.Világszertenőpl. azoknak az oktatási intézményeknek a száma, ahol diplomát adó felsőoktatási programok keretében készítik fel a szektorban való munkára a diákokat (Teegarden–Hinden–Sturm 2011). Mivel ezeken a képzéseken súlyponti elem a vezetési és menedzsmentkészségekfejlesztése,azintézményesítettképzésnyilvánvalóanszemléletbeliváltozást eredményezhet a szektorban, elsősorban az új menedzsment és vezetési tudással érkezőszakemberekésahagyományos,belsőmotivációbóleredőönkéntességésjótékonyságeszmeiségeáltalvezéreltszakemberekgondolkodásmódjánaktalálkozásamiatt. Ezt a tendenciát erősítheti a baby boomer generáció tagjainak kiválása is a nonprofit szervezetekből(Teegarden–Hinden–Sturm2011;Hannumetal.2011),ígyaszektorbanújfajtavezetőkjelennekmeg,azújgenerációképviselői.

kapacitásfejlesztés és/vagy szervezetfejlesztés a professzionalizálódás érdekében Aszervezetfejlesztéshagyományosan„aviselkedéstudományoktudásánakrendszerszintűalkalmazásaésatervezettfejlesztésbe,javításbatörténőátvitele,valamintaszervezeti eredményességhez vezető stratégiák, struktúrák és folyamatok megerősítése” (Cummingsetal.2008:752).Aszervezetfejlesztésfontoseszközaszervezetiváltozásokban.Aprofesszionalizációvalösszefüggésbenazújabbszakirodalmakaszervezetfejlesztés mellett sokszor azonos értelemben használják a kapacitásfejlesztés fogalmat is (De Vita–Fleming–Twombly 2001; McKinsey & Company 2001). Backer (2001) szerint az elméletáltalirányított,modellalapúkapacitásfejlesztés,amelyetjóvisszacsatoláskövet,kínáljaalegjobblehetőségetasikerre. A Connolly és York (2003) által azonosított négy alapkapacitást – az adaptív, a leadership,atechnikaiésmenedzsmentkapacitást–szervezetfejlesztésiprogramokszéleskörénélvettékésveszikfigyelembe: •Azadaptívkapacitás„anonprofitszervezetképességearra,hogymonitorozza,értékeljeabelsőéskülsőváltozásokat,ésválaszoljonazokra”(ConnollyésYork2003:2).

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 31

ElmélEtilEg •A leadership kapacitás a board és az ügyvezető képessége a vezetésre, inspirálásra, motiválásra. •A technikai kapacitás az alapvető szervezeti és programfunkciók (pl. pénzügyi menedzsment, értékelés, támogatásgyűjtés, információs technológia, marketing) implementálásátjelenti. •Amenedzsmentkapacitáspedigazemberierőforrások,működésierőforrásokésönkéntesekeredményesfelhasználásátjelenti. 2.táblázat.Kapacitásfejlesztésialternatívákésdimenziók Alternativa

Stratégiai menedzsment

Erôforrás függés

Ügynökelmélet

Institucionalista elmélet

aszervezeten belülrôl

aszervezeten belülrôl

aszervezeten kívülrôl

aszervezeten kívülrôl

Reagálás

proaktív

proaktív

reaktív

reaktív

Eredmény

aküldetés végrehajtása

erôforrásszerzés

atámogatók kielégítése

legitimáció elérése

adaptív kapacitásfejlesztés

leadership kapacitásfejlesztés

technikaivagy menedzseriális kapacitásfejlesztés

technikaivagy menedzseriális kapacitásfejlesztés

Dimenzió Ösztönzés

Akapacitásfejlesztés fókusza

Forrás: Millesen,CarmanésBies2010:9.felhasználásával,sajátszerkesztés.

Millesenésszerzőtársai(2010)négyszervezetelméletialternatíváttartanakalkalmazhatónakafentikapacitásokfejlesztésénektámogatására.Azkapacitásfejlesztésialternatívákat és dimenziókat a 2. táblázat szemlélteti:A TCC (The Conservation Company) menedzsmenttanácsadó cég az érdekcsoportok hármas tagolását alkalmazza, hasonló célból.Kaliforniaikutatásaikarravilágítanakrá,hogyanonprofitoksokkaltöbbettehetnének a kapacitásuk fejlesztése érdekében. Az általuk kifejlesztett CCAT (Core Capacity AssessmentTool=kulcskapacitásértékelésieszköz)(Connolly–York2003:3)segítségével vizsgáltákmegsajátmagukataszervezetek.Egy146-kérdésesonlinekérdőívvelmérték aszervezeteredményességétanégyalapkapacitásésaszervezetikultúraszemszögéből. Avégeredményrészletesképetadottaszervezetekerősségeirőlésgyengéiről.Alegfontosabbtanulságaszektorszervezeteiszámáraigenegyszerű:anégykapacitásfejlesztéséreegyaránttörekednikell. Asikeresszervezetfejlesztésiprojektekmegvalósításaafejlesztendőkapacitástípusok mellettakapacitásfejlesztésfontosérdekcsoportjainakfigyelembevételesemhanyagolható el. Ezért Millesen és szerzőtársai (2010) a kapacitásfejlesztésben érintettek három csoportját vizsgálják: a nonprofitok ügyvezetői, a kapacitásfejlesztők, támogatók másmásszempontottartanakfontosnakarranézve,hogymiértvanszükségkapacitásfejlesztésre a nonprofit szervezetekben, és hogy milyen típusú kapacitásfejlesztést tartanak szükségesnek(Millesen–Carman–Bies2010):

32

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg •anonprofitokügyvezetői:adaptívésleadershipkapacitásképzésbenvesznekrésztinkább,prioritásaikatastratégiaimenedzsmentésazerőforrásfüggéselméletévelmagyarázzák. •kapacitásfejlesztők /szervezetfejlesztők:azügynökelméletésazinstitucionalistaközelítés felhasználásával standard programokat, szolgáltatásokat, tréningeket kínálnak, amelyekamenedzsment- éstechnikaikapacitástbővítik. •atámogatókdilemmája,hogyantámogassákazértelmeskapacitásépítést.Afelmérésrésztvevőifelismertékazadaptívésleadershipkapacitásfejlesztésszükségességét, de továbbra is az egységes technikai és menedzsmentkapacitásfejlesztést támogatták. 3.táblázat.Anonprofitprofesszionalizációelősegítői Támogatók Struktúrák

Folyamatok

Emberek

hatékonyabbstruktúrák

menedzsmenttechnikákimplementálása

professzionálistudásafunkcionálisterületeken

ernyôszervezetek

hatékonyabbmûveletek

szakértelem

hibridszervezetek

újésjobbmegoldásokadaptálása

professzionálismenedzsment /vezetés

karcsústruktúra

standardizáció

fejlettebbkompetenciák

elmosódóhatárok

tanulás

avezetôkjavulóképzettségiszintje

hálózatok

tudásmegosztás

készségek

partnerikapcsolatok

kooperáció

tanulásikultúra

tudásteremtôközösségek

kapacitásfejlesztés

professzionálisönkéntesek

projektek /teamek

szervezetfejlesztés

humánkapacitás

Forrás: Dobrai–Farkas,2013:59

Aszakirodalmiáttekintésutánláthatjuk,hogyaprofesszionalizálódásolyanváltozási folyamat,amelyegybentanulásifolyamatis.Azújmegoldásokbevezetéseugyanistanulási kényszert is jelent a nonprofitok számára, elősegíti a kapacitásfejlesztést. A tudásorientált folyamatok prioritása, a tanulás, az egyéni és szervezetfejlesztés és tudásbarát kultúrakialakításajelentiaprofesszionálisszervezettéváláselőfeltételeit.Nemvéletlenül hívjákfelsokanazélethosszigtartótanulás(Czike2005)vagyatanulószervezettéválás (Green2004)szükségességéreafigyelmetaszektorban.Atanulószervezettéválásegybenmegújulásifolyamatis,amelyneksoránazonosítjukazokatagyakorlatokat,amelyeketmegtartani,erősítenikell,éslemondunkazokról,amelyekaszervezetcélkitűzéseinek megvalósításátakadályozzák.Eznagyfokúelkötelezettségetkövetelmeg,amelynélküla kívántkeménymunkasohanemlennemegvalósítható.Ekeménymunkahárompilléren nyugszik.Ahárompillér(astruktúrák,afolyamatokésazemberek)üzeneteaszektor számára: a nonprofit szervezeteknek menedzsmenteszközöket kell alkalmazniuk, ha megakarjáktalálniahelyesválaszokataműködésikörnyezetkihívásaira(3.táblázat).

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 33


ElmélEtilEg Professzionalizáció a szektor szervezeteinek szemszögéből – egy empirikus kutatás Afolyamatbanlévő,azOTKAáltaltámogatottkutatáscélja,folyamatanégyszakaszraosztható: •az 1. szakaszban egy pilot projekt megvalósítása történt, amely kiinduló adatokat szolgáltatott egy nagymintás országos kutatáshoz. A pécsi Civil Közösségek Háza projektje alapján Baranya és Somogy megyében online kérdőív segítségével megkérdeztünk 58 szervezetet a tanulási, tudásmenedzselési jellemzőikről, egy TÁMOP szervezetfejlesztésiprojekt(amelynekkedvezményezettjeivoltak)tapasztalataibólkiindulva; •a2.szakaszban:interjúkkészültek38szervezetnél,amelyektúlnyomórésztazonosak voltakakérdőívesmegkérdezésrésztvevőivel.Célakérdőívadataihozkiegészítőinformációkgyűjtésevolt; •ajelenlegfolyamatbanlévő3.szakaszbanországosmegkérdezésésazadatokfeldolgozásatörténikaKözpontiStatisztikaiHivataláltalrendelkezésünkrebocsátottmintegy18ezercímettartalmazólistaalapján,apilotprojektésazelsőinterjúztatásikör tapasztalataitfigyelembevevő,némilegmódosítottkérdőívsegítségével.Amegkérdezésmódjaapilotprojekttelszembenmoste-mailbentörténőmegkeresésvolt,nagyobbválaszadásiaránytremélveettőlamódszertől.Azeredmény:841feldolgozhatókérdőív,amelyeknekkitöltőiátlagosan10évetevékenykednekazadottnonprofit szervezetben,aszektorbanpedigátlagosanmintegy15éve,valaminttovábbifontos információkakérdőívektartalmánfelül; •akutatás4.szakaszában,2013őszéntovábbiinterjúkkészülnek,mostmárazországosmintábanszereplőszervezetekkörében. Anagymintáskérdőívfókuszábanaszervezetfejlesztésállt,deegyesrészeiolyankérdésekettartalmaztak,hogyazokiskitölthették,akikeddignemvettekrésztcélzottszervezetfejlesztésiprogramban.Ennekamegoldásnakazvoltacélja,hogyminélhitelesebb képetnyerjünkamagyarországihelyzetről. A különböző kérdéstípusok (skálás értékelések, rangsorolások, nyitott kérdések, eldöntendő kérdések) kombinációját tartalmazó kérdőív kérdései három nagy csoportba tartoztak: •akérdőívszokásoselsőrészeaválaszadószemélyénekésaképviseltnonprofitszervezetnekáltalánosjellemzőirevonatkozott(tartalmaztaaképviseltnonprofitszervezetésaválaszadószemélyénekadatait); •amásodik,ésterjedelmébenaleghosszabbrészaszervezetfejlesztésiprogramrairányuló kérdéseket tartalmazott (a fejlesztési programra vonatkozó általános információkat,aszervezetfejlesztésiprogrammódszereirevonatkozókérdéseket,aszervezetfejlesztőszakemberekáltalaszervezeteknéltetthelyzetfeltárásalapjánazadottszervezetnélmegvalósult,vagyfolyamatbanlévőfejlesztésifeladatokat); •a harmadik nagy kérdéscsoport a tanulás és fejlődés kérdéskörével foglalkozott, és ezekrekevéskérdéskivételévelazokaszervezetekisválaszolnitudtak,amelyekeddig,bármilyenoknálfogva,nemvettekrésztszervezetfejlesztésiprogramban.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 35

ElmélEtilEg Akutatásjelenlegiszakaszábanatanulmánylényegirészétképezőprofesszionalizációravonatkozóanakövetkezőmegállapításoktehetők: 1.elmondható,hogyakutatásbanrésztvevőszervezetektúlnyomórészeszámáramáravilágossávált,hogyszükségükvantanulásraésfejlesztésreahhoz,hogyahosszú távúfennmaradástéseredményesműködéstbiztosítanitudják.Elenyészőazoknaka válaszadóknakazaránya,akikafejlesztésselszembenkizárólagaszervezetiküldetés megvalósításárakoncentrálnak,ésnemfoglalkoznakaszervezetfejlesztéskérdéseivel. Aválaszadószervezetekcsupánmintegy27százalékavettrésztkorábbanszervezetfejlesztésiprogramban,dominánsanhazaiszervezetbiztosításában.Azismegállapítható,hogyaválaszadószervezeteknekszükségükvoltésvanmenedzseritudásraés készségekre,éshogyigényvanateljesítményjavításra.Fejleszteniükkellaforrásgyűjtést,akommunikációt,úgyszinténaprojekttervezéshezés-menedzsmentheznélkülözhetetlenismereteketéskészségeket,vagyakonfliktuskezeléshezszükségestudást. Továbbielőrelépésszükségesaszolgáltatásokésaműködésszínvonalánakemelését elősegítőpénzügyi,számvitelitudásterénis; 2. azegyéniésszervezetiprofesszionalizációválaszadókáltalimegítélésétmeghatározza,hogyvettek-erésztszervezetfejlesztésiprogramban.Megállapítható,hogyasaját professzionalizációbanelértszintjüketazemberekátlagosanjobbnakértékelik,minta szervezetükét, bár jelentős különbség nincs a két érték között. Azok a válaszadók, akikrésztvettekkorábbanszervezetfejlesztőprogrambanésválaszoltakakétkérdésre,1–7-esskálánönmagukat4,78-osszintre,aszervezetüketpedig4,62-raértékelték. Ettőljelentőseneltérnekazértékekazokesetében,akiknemvettekrésztszervezetfejlesztésiprogramban.Őkátlagosan3,6-reértékeltékmagukat,3,41-rapedigaszervezetüket.Legjobbnakazokértékeltéksajátmagukatésaszervezetüket,akikajelenlegi,illetvekorábbiszervezetnélisrésztvettekszervezetfejlesztésiprogramban(5,62; 5,12).Alegalacsonyabbértékekazokesetébenszülettek,akiknemvettekrésztilyen programban(3,6;3,41).Ezenatérenalegmagasabbéslegalacsonyabbértékközött2 egészakülönbség,tehátazok,akikkorábbiésjelenlegiszervezetükbenisrésztvettek szervezetfejlesztésben, átlagosan 2 kategóriával jobbnak értékelik mind a maguk, mind a szervezetük professzionalizációjának elért szintjét, mint akik még egyáltalán nemvettekrésztilyenjellegűprogramban; 3. az egyéni és szervezeti professzionalizáció szintjét a válaszokból következtethetően meghatározzaazis,hogykibiztosítottaaszervezetfejlesztésiprogramot.Jóllehetjelentőseltérésakategóriákátlagaiközöttnincs,elsősorbanazEU-sprogramonrészt vettek gondolják, hogy a professzionalizációban előrehaladott állapotban találhatók (5,03),míglegkevésbéahazaiprogrambanrésztvevőkgondoljákugyanezt(4,67); 4.asajátésszervezetiprofesszionalizációskapcsolatotvizsgálva,megállapíthatjuk,hogy asajátprofesszionalizációmegítélésehatássalvanaszervezetére.Minéljobbnakítélik magukat,annáljobbnaktartjákaszervezetet; 5. Aszervezetprofesszionalizációjánakszintjeésaszervezetkoraközöttiösszefüggést vizsgálvamegállapítható,hogyavizsgáltszervezetekközüla9–15évefennállószervezetekértékeltékalegjobbnakaprofesszionalizációbanelértszintet(4,10),legkevés-

36

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg béjónakaszervezetüketazokítélték,akik1–3évescégnéldolgoznak(2,88).Akettő közötti különbség tehát eléggé jelentős. Hasonló eredményeket kaptunk az egyéni professzionalizációsszintésanonprofitszervezetnéleltöltöttidőközöttikapcsolatot értékelveis.Alegkevesebbpontota0–3éveaszervezetbentevékenykedőkadták,a legmagasabbatpediga11–15évközöttiek; 6. a tudás- és fejlesztési igényt számos tényező determinálja: a szervezetek jelenlegi érettségiszintje,profilja,dearésztvevőkszükségleteimögöttrejtőzőszakértelemés szakmaiháttérfejlettségeis.Azadottszervezetfejlesztésiprogrameredményeképpen elértállapotújfejlesztésiigényeketébresztaszervezetrészéről.Ezekvagyújszakmai területekentörténőismeretekmegszerzésérevonatkoznak,vagyugyanazonaterületen magasabb szakmai szintre jutást céloznak. Tehát: egy sikeresen zárult fejlesztési programegyúttalújigénymegjelenésétisjelenti.Amaipályázatilehetőségekazonban ezt nem feltétlenül támogatják (a mintában szereplő szervezetek mintegy 50 százalékaítéliúgy,hogyezzelinkábbsajáttevékenységükvégzésétsegítikelő),emellettáltalánosankevéssajátforrásállrendelkezésreilyencélra; 7.anonprofitszervezetekfelismerték,hogyjavítaniukkellegyüttműködéseskapcsolataikatmásszervezetekkel,tanulásifolyamataikbanazinterjúktapasztalataialapjánnagyonfontosszerepetjátszanakahálózatok.Azországoskérdőívesfelmérésmintáját alkotó szervezeteknek mintegy 40 százaléka csatlakozott valamilyen hálózathoz, ugyanakkorahálózatokprofesszionalizálódásbanjátszottszerepétcsakaválaszadók egyharmadatartjamegfelelőnek,egyharmadukelégedetlenazzal; 8. Tapasztalataink szerint a szervezetfejlesztés különleges értéke, hogy nemcsak valamennyi résztvevő számára hasznosítható általános tudásanyagot közvetítettek, hanemtartalmaztakazegyesrésztvevőkspeciálisigényeihezigazítotttudáselemeketis. Tehát,függetlenülattól,hogyaprofesszionalizációmelyszintjétértékmárel,aprogrammenténújtudástszerezhettek,ésfejleszthettékkészségeiket.Aprogramokérdeme,hogyszervezetidiagnóziskészítéséveljártakegyütt:aszervezetekjelentősköre fennállása óta először vizsgálta magát kritikusan, a fejlesztési igények szem előtt tartásával. Mivel a szervezetfejlesztési projektek a fejlesztési területek széles körét érintették, segítettek a résztvevőknek a szolgáltatások ellátását professzionálisabbá tenni; 9. aszervezetfejlesztésaprofesszionalizálódásifolyamatnakcsupánegyikeszköze.Sokfélemás,sajátkezdeményezésű,képzésiésfejlesztésimegoldásishozzájárulúgyaz egyénimintaszervezetitudásfejlesztéséhez.

összefoglalás A tanulmány a nonprofit szektorban folyó professzionalizáció kérdéseinek átfogó elemzésétnyújtja,középpontbanaszervezetfejlesztéssel,aprofesszionalizációegyikeszközével. Szakirodalmiésempirikuskutatásokfeldolgozásasegítségévelbizonyítja,hogyatur-

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 37

ElmélEtilEg bulens, állandóan változó környezet a nonprofit szektor számára egyre bonyolultabbá teszi a mindennapi működést és a szolgáltatások biztosítását egyaránt. A különböző szektorok szervezetei közötti tudásátadás folyamatában a nonprofit szervezetek, az üzleti szektor modelljeinek és megoldásainak növekvő mértékű alkalmazása révén, tanulnak az üzleti szektor szervezeteitől (a tudástranszfer csatornái azonban fordítva is működnek). Akutatáseddigieredményeialapján(atovábbivizsgálatokazemlítettOTKA-kutatás keretébenfolytatódnak)akiválasztottmagyarországiszervezetimintábanisazonosíthatóváváltakaprofesszionalizációpillérei(támogatófolyamatok,struktúrákésemberek), valamintakapacitáséskapacitásfejlesztéstípusai. Azempirikuskutatásaztismegmutatta,hogyamegkérdezettszervezetekfelismertékamindennapimunkájukhoztartozótanulásiésfejlesztésiszükségleteiket.Anövekvő hatékonyság,eredményesség,egyarántaprofesszionalizálódottműködésirányábahajtjákanonprofitszervezeteket.Eztbizonyítjaazelemzettempirikuskutatásnakazarésze, amely rámutat, hogy a szervezetfejlesztési programok nagyon jó lehetőséget biztosítanak a nonprofit szervezetek számára új módszerek elsajátítására, korábban nem alkalmazotteszközökmegismerésére,újtudásmegszerzésére,ezekrévénaszervezetikapacitás fejlesztésére. A pilot projekt kiterjesztése a nagyobb sokaságra segít abban, hogy megbízhatóbbképetkapjunkahazainonprofitszektorról,különöstekintettelajelentős regionáliskülönbségekre. Afelméréstöbb,amegszokottelemzésikörbenemilleszkedőtanulsággalisszolgált, amelyekremindenképpenérdemesodafigyelnünk.Fontosaszektorjövője,eredményes működése érdekében: a szektor szervezetei szeretnék minél szélesebb körben hallatni hangjukat,desokkorlátotéreznek.Akérdőívesmegkérdezésekbőlaszervezetekbizonyos része rendszeresen kimarad, a megkérdezettek viszont hiányolják a felméréseket követővisszajelzést.Megfigyelhetőaszektorszervezeteineknyitottságaazegyüttműködésre,kölcsönöstudáscserére,számosfelajánlástapasztalhatóetárgyban.Aválaszadóknak a nonprofit szektor ügyei iránti magas fokú elkötelezettségét bizonyítja az a tény, hogyaválaszadókkétharmadamutatottkészségetakutatókáltaltervezettinterjúkban valórészvételre,ígykiterjeszthetőazinterjúalanyokköreországosszintre,amideklarált céljaisakutatásnak.Aszervezetek„professzionalizáció”-értelmezésétmeghatározzaaz aktuális tudásigény, bizonyítandó azt, hogy a hazai nonprofit szektor jó úton jár a professzionalizáció felé, azonban a nemzetközi trendeket jól hasznosítható, ugyancsak professzionálistámogatástigényel.

irodalom Agard,KathrynA.(2010): LeadershipinNonprofitOrganizations:AReferenceHandbook. SagePublications:Googlebook,(letöltés:2011.október11.). Austin,JamesE.(1998):BusinessLeadersandNonprofits.NonprofitManagementandLeadership,9.,(1.),39–51. Backer, Thomas E. (2001): Strengthening Nonprofits: Foundation Initiatives for Nonprofit Organizations. In: De Vita, CarolJ.–Fleming,Cory(eds.):BuildingCapacityinNonprofitOrganizations. TheUrbanInstitute,31–83.

38

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg BartalAnnaMária(2005):Azönkénteseketfoglalkoztatószociáliscélúnonprofitszervezetekvizsgálata.In:CzikeKlára–BartalAnnaMária(szerk.): Önkéntesekésnonprofitszervezetek–azönkéntestevékenységetvégzőkmotivációiésszervezetitípusokazönkéntesekfoglalkoztatásában. Budapest:CivitalisEgyesület,49–104. BarsinéPálmaiÉva–PonáczGyörgyMárk(2004):Aglobálistéralapjánmoduláltposztmodernkarrierkihívásai.Letöltés:rs1.szif.hu/~pmark/publikacio/Netware/palmai_ponacz.doc(letöltés:2013.augusztus22.). Beck,TammyE.–Lengnick-Hall,CynthiaA.–Lengnick-Hall,Mark(2008):SolutionsoutoftheContext.Examiningthe Transfer of Business Concepts to Nonprofit Organizations. Nonprofit Management and Leadership, 19., (2.), 153–171. Billis,David(2010):Fromwelfarebureaucraciestowelfarehybrids.In:Billis,D.(ed.)HybridOrganizationsandtheThird Sector:ChallengesforPractice,TheoryandPolicy.London:PalgraveMacmillan,3–24. Bradley, Bill–Jansen, Paul–Silverman, Les (2003): The Nonprofit Sector’s $100 Billion Opportunity, Harvard Business Review,(May),3–11. Carman, Joanne G. (2009): The Accountability Movement. What’s Wrong With This Theory of Change? Nonprofit andVoluntarySectorQuarterly,OnlineFirst(letöltve:2009október22.). Carroll,DeborahA.–Stater,KeeleyJones(2009): Revenuediversificationinnonprofitorganizations:Doesitleadtofinancialstability? JournalofPublicAdministrationResearchandTheory,19.,(4.),947–966. Chen,Bin–Graddy,ElisabethA.(2010): TheEffectivenessofNonprofitLead-OrganizationNetworksforSocialService Delivery. NonprofitManagementandLeadership,20.,(4.),405–422. Connolly,Peter–York,Peter(2003): BuildingtheCapacityofCapacityBuilders:AStudyofManagementSupportand Field-BuildingOrganizationsintheNonprofitSector. http: //www.tccgrp.com /pdfs /buildingthecapacityofcapacitybuilders.pdf.(letöltés:2013.szeptember21.). Cummings, Thomas G.–Worley, Christopher G. (2008): Organization Development & Change. Mason, USA: SouthWesternCengageLearning. Cutler,Tony–Waine,Barbara(2000): ManagerialismReformed?NewLabourandPublicSectorManagement. Social PolicyandAdministration,34.,(3.),318–332. CzikeKlára(2005):Azönkéntesekmotivációinakvizsgálata.In:CzikeKlára–BartalAnnaMária(szerk.):Önkéntesekés nonprofitszervezetek–azönkéntestevékenységetvégzőkmotivációiésszervezetitípusokazönkéntesekfoglalkoztatásában. Budapest:CivitalisEgyesület,17–47. DeVita,CarolJ.–Fleming,Cory–Twombly,EricC.(2001):BuildingNonprofitCapacity.AFrameworkforAddressingthe Problem.In:DeVita,CarolJ.–Fleming,Cory(eds.): BuildingCapacityinNonprofitOrganizations. TheUrbanInstitute,5–30.(letöltés:2013.szeptember21.). DobraiKatalin–FarkasFerenc(2007):ProfessionalServiceOrganizationsMeetingtheChallengesofaChangingBusinessEnvironment.InternationalJournalofKnowledge,CultureandChangeManagement,7(3),73-84. Dobrai Katalin–Farkas Ferenc (2008): Knowledge-Based Organizations: Examining Knowledge Processes in PublicServingNonprofitOrganizations. InternationalJournalofKnowledge,CultureandChangeManagement,8.,(2.), 9–22. DobraiKatalin–FarkasF.(2010): GrowingProfessionalismintheServicesofNonprofitOrganizations. ReviewofInternationalComparativeManagement,11.,(5.),894–904. Dobrai Katalin–Farkas Ferenc (2013): Organizational Development: A Tool for Nonprofit Organizations to Become Professional. InternationalJournalofManagement,KnowledgeandLearning,2.,(1.),45–64. EAC-EA (2010): Volunteering in the European Union (2010). Educational, Audiovisual & Culture Executive Agency (EAC-EA).FinalReport.SubmittedbyGHK,17February,http: //ec.europa.eu /citizenship /pdf /doc1018_en.pdf(letöltés:2013.április5.). Ebrahim,Alnoor–Rangan,V.Kasturi(2010):TheLimitsofNonprofitImpact:AContingencyFrameworkforMeasuring SocialPerformance. WorkingPaper10-099,HarvardBusinessSchool. http: //www.hbs.edu /faculty/Publication%20Files /10-099.pdf(letöltés:2013.március7.). Epstein, Marc J.–McFarlan, F. Warren (2011): Nonprofit vs. For-Profit Boards. Critical Differences. Strategic Finance, March,28–35. FarkasFerenc(1995):Amodernmenedzsmentelemeianonproftitszektorszervezeteiben. Pécs–Budapest:Nonprofit KutatócsoportEgyesület. FarkasFerenc–MolnárMónika(2005):Anonprofitszervezetekelszámoltathatósága.CivilSzemle2.,(2.),5–12. Green, Alison–Hauser, Jerry (2012): Managing to Change the World. The Nonprofit Manager’s Guide to Getting Results. SanFrancisco:Jossey-Bass. Green, Florence (2004): Ten things nonprofits must do in the twenty-first century. In: Riggio, Smith Orr (ed.): Improvingleadershipinnonprofitorganizations. Jossey-Bass,19–35.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 39

ElmélEtilEg Hannum,KellyM.–Deal,Jennifer–Livingston,Howard,Liz–Lu,Linshuang–Ruderman,MarianN.–Stawiski,Sarah–Zane, Nancie–Price, Rick (2011): Emerging Leadership in Nonprofit Organizations: Myths, Meaning, and Motivations. Greensboro,NC:CenterforCreativeLeadership. http: //www.ccl.org /leadership /pdf/research/AMEXReportEmergingLeadership.pdf(letöltés:2013.március7.). Harris, Margaret (2010): Third sector organizations in a contradictory policy environment. In: Billis, D. (ed.): Hybrid Organizations and the Third Sector: Challenges for Practice, Theory and Policy. London:Palgrave Macmillan, 25–45. Hwang, Hokyu–Powell, Walter W. (2009): The Rationalization of Charity: The Influences of Professionalism in the NonprofitSector. AdministrativeScienceQuarterly,54(June):268–298. KákaiLászló(2009):Kikisvagyunkmi?CivilszervezetekMagyarországon. Pécs:PublikonKiadó. Kákai László (2010): Lokális szervezetek hálózatosodása és az önkormányzatok. De iurisprudentia et iure publico (DIEIP),4.,(3–4.),99–117.http: //dieip.hu/wp-content/uploads/2010-3-szam.pdf(letöltés:2013.november4.). KleiszTeréz(2002):Professziók,menedzserizmus,cirriculumfejlesztésapécsiegyetemen. www.shp.hu/hpc/userfiles/knyer/2002_rtf(letöltés:2013.július15.). KozmaJudit(2002):Aracionálismunkaprofesszionalizációjaajólétiállamokban.Disszertáció.ELTEBTKSzociológiai ésSzociálpolitikaiIntézetésTovábbképzőKözpont. Kreutzer,Karin(2009): NonprofitGovernanceDuringOrganizationalTransitioninVoluntaryAssociations. Nonprofit ManagementandLeadership,20.,(1.),117–133. KSH(2012):NonprofitszervezetekMagyarországon. KözpontiStatisztikaiHivatal. KutiÉva(1998):Hívjuktalánnonprofitnak…Budapest:NonprofitKutatócsoport. KutiÉva(2003):Kinekapénze?Kinekadöntése? Budapest:NonprofitKutatócsoport. Langer, Andreas–Schröer, Andreas (2011): Professionalisierung im Nonprofit Management. In: Langer, Andreas–Schröer,Andreas(Hrsg.):ProfessionalisierungimNonprofitManagement.Wiesbaden:VSVerlag,9–31. Lewis,David(2001):Themanagementofnon-governmentaldevelopmentorganizations. NewYork:Routledge. Maier, Florentine–Meyer, Michael (2011): Managerialism and Beyond: Discourses of Civil Society Organization and TheirGovernanceImplications. Voluntas,DOI10.1007/s11266-011-9202-8 Mannsky,Alexandra–Siebart,Patricia(2010):TrendsinderProfessionalisierunginNonprofit-Organisationen. Frankfurt amMain:PWC. http: //www.pwc.co.uk /en_UK /gx /psrc /pdf/growing-professionalisin-non-profit-organizations.pdf (letöltés: 2012. augusztus19.). McKinsey&Company(2001): EffectiveCapacityBuildinginNonprofitOrganizations. VenturePhilantrophyPartners, http: //www.urban.org /UploadedPDF/building_capacity.PDF(letöltés:2013.szeptember20.). Meyer, Michael–Leitner, Johannes (2011): Warnung: Zuviel Management kann Ihre NPO zerstören. Managerialismus und seine Folgen in NPO. In: Langer, Andreas–Schröer, Andreas (Hrsg.): Professionalisierung im Nonprofit Management.Wiesbaden:VSVerlag,87–104. Meyer, Michael–Buber, Renate–Aghamanoukjan, Anahid (2013): In: Search of Legitimacy: Managerialism and LegitimationinCivilSocietyOrganizations.Voluntas,24.,(1.),167–193. Miles,Ian(2005):Knowledge-intensivebusinessservices:prospectsandpolicies. Foresight,7.,(6.),39–63. www.emeraldinsight.com /… /EmeraldFullTextArticle /Articles /2730070604.html(letöltés:2006.június2.). Millesen, Judith L.–Carman, Joanne G.–Bies, Angela L. (2010): Why Engage? Understanding the Incentive to Build NonprofitCapacity. NonprofitManagementandLeadership,21.,(1.),5–20. NagyKrisztina(2009):Professzionalizációésprofesszió-elméletekasegítőhivatásoktükrében. Esély21.,(2.),85–105. Neff,DavidJ.–Moss,RandallC.(2011):TheFutureofNonprofits.InnovateandThriveintheDigitalAge. Hoboken,New Jersey:JohnWiley&Sons,Inc. Oparin-SalamonMelinda(2013):KözmenedzsmentmodellekalkalmazásaazEurópaiStatisztikaiRendszerszervezeteinél.Doktoriértekezés.PécsiTudományegyetemKözgazdaságtudományiKarGazdálkodástudományiDoktori Iskola.Pécs. Ridder,Hans-Gerd–McCandless,BaluchAlina–Piening,ErkP.(2012):Thewholeismorethanthesumofitspart?How HRMisconfiguredinnonprofitorganizationsandwhyitmatters. Human Resource Management Review, 22, 1–14. Roberts,SusanM.–Jones,JohnPaulIII–Fröhling,Oliver(2005): NGOsandtheglobalizationofmanagerialism:Aresearchframework. WorldDevelopment,33.,(11.),1845–1864. Salamon,LesterM.(ed.)(2012):TheStateofNonprofitAmerica. WashingtonD.C.:BrookingsInstitutionPress. Salamon, Lester M.–Sokolowski, S. Wojciech–Geller, Stephanie L. (2012): Holding the Fort: Nonprofit Employment DuringaDecadeofTurmoil.NonprofitEmploymentBulletin,39(January),JohnsHopkinsUniversity,

40

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg http: //ccss.jhu.edu /wp-content /uploads /downloads /2012 /01 /NED_National_2012.pdf(letöltés:2013.március7.). Salamon,LesterM–Anheier,HelmutK.(1992):InSearchoftheNonprofitSectorII:TheProblemofClassification. Baltimore,USA:TheJohnsHopkinsUniversityInstituteforPolicyStudies. Salamon,LesterM.–Anheier,HelmutK.(1995):Szektorszületik. Budapest:NonprofitKutatócsoport. Smith,Bucklin&Associates(1997):Átfogónonprofitmenedzsment. Budapest:CO-NEXKönyvkiadóKft. Smith,StevenRathgeb(2010): Hybridizationandnonprofitorganizations:Thegovernancechallenge. PolicyandSociety,29.,219–229. Teegarden, Paige Hull–Hinden, Denice Rothman–Sturm, Paul (2011): The Nonprofit Organizational Culture Guide. RevealingtheHiddenTruthsthatImpactPerformance. SanFrancisco:Jossey-Bass. Wellens, Lore–Jegers, Marc (2013): Effective governance in nonprofit organizations. A literature based multiple stakeholderapproach. EuropeanmanagementJournal,1–21.http: //dx.doi.org /10.1 016/j.emj.2013.01.07

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 41


KözösségEK és civil társadalom

ki A civil? mi A civil? – Válogatásanonprofit.huVitatéroldalánmegjelentírásokból

Gerencsér Balázs–Oprics Judit–Seregély Ágnes

Magyarországonnapmintnaplátszanakatársadalmi-gazdaságiválságtünetei,deritkánjelennekmegaválságra,problémákra,feszültségekreadott,egymássalversengőkiérleltválaszok.Mégritkábbankerülsorezekértékelésére,megvitatására.Asokszínűválaszokmegszületéséheznyitott,inspirálóterek,vitafórumok,műhelyekkellenek,aholaz aktív állampolgárok, független civil csoportok, körök elképzelései, tervei demokratikus nyílt vitában formálódhatnak, erősödhetnek meg. A NIOK Alapítvány küldetése a civil társadalomésacivilöntudaterősítéseMagyarországon.2013-banaVitatérinteraktívoldalt abban bízva indította el, hogy ezáltal hozzájárul az állampolgárok megnyilvánulási képességének,bátorságának,eltökéltségénekerősítéséhez. Vajonmitértünkciviltársadalomalattésholválikelezaciviltársadalomazállamtól? Lehet,vagynemlehetegycivilmozgalompártokszövetségese? Egyáltalán hogyan tud közpolitikai kérdésekben megnyilvánulni ma egy civil szervezet,hogyugyanakkorafüggetlenségétismegőrizze?MitjelentamaiMagyarországona „civilség”ésacivilattitűd,ésmilyenmegnyilvánulásaiéstereilehetnekennek?– sorjáznaktovábbakérdések,melyeketfeltetteknekünkahozzászólók,vitaindítókazinternetes,majdazélővitában.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 43

KözösségEK és civil társadalom most szólj hozzá! – vitatér 2013 Asorozatelsőhónapjában,2013áprilisábannemkisebbtémátjártkörbeazösszes lehetségeskérdéstboncolgatvabeszélgetésekenésaVitatérinteraktívoldalán:Kiacivil? Miacivil?Holválikel,hogyanférösszeacivilérdekképviseletésapártpolitizálás? Az első kerekasztal-beszélgetés május 2-án az ELTE Társadalomtudományi Karán kerültmegrendezésre. Előszörkétvitaindítócikketpublikáltazoldal.AzelsőbenKutiÉvaírtarról,hogyszükséges-eéslehetséges-eéleshatárvonalathúzniacivilekésapártok,acivilekésakormányzatiszféraközött.ÍrásáraaKopperÁkosszerzőpárosválaszolt.Azindítástalántúl erősresikeredett,merteléggénehezenindultakmegráaválaszok.Avitaszervezőkazt tapasztalták,hogykülönösenazelejénnagyonkevésreakcióérkezik,pedigmindacikkekolvasottsága,mindazoldallátogatottságakiemelkedővolt.(Azelsőhónapbanmajdnemkétezreslátogatottságotértelazújonnanelindítotthonlap.)Azelsőreakciókcsak személyesfelkérésreszülettekmeg,azírásokszámánaknövekedésévelazonbannőttaz aktivitásis. Avita.nonprofit.hutöbbolyanírástátvett,amimásholismegjelentmár,dereleváns lehet a téma szempontjából. Közölte a Hallgatói Hálózat oldaláról Birtalan Gy. Gergő blogposztját1;valamintaCivilÖsszefogásFórumegyikalapítójának,CsizmadiaLászlónak az eszmefuttatását 2 ; az origo.hu egy témába vágó cikkét 3; Václav Havel fejtegetését, melyaCivilSzemleegy2004-esszámábanjelentmeg 4;majdMóraVeronikaajánlására megjelentettükaNorvégCivilTámogatásiAlaphonlapjánmegjelentpályáztatásiösszefoglalóelemzéstémánkatvizsgálórészleteit 5 is. ÖsszességébenaNIOKtémáhozkapcsolódótájékoztatásain,összefoglalóintúltizenötírásésvéleményjelentmegazoldalon,amelyetanagyszámúolvasóésFacebookolvasó(aleglátogatottabbposzttöbbmintezresnézettségethozott)ellenérekevés(összesennégy)kommentkísért.AKiacivil?Miacivil?címmeltartottélőnvitánközelnegyvenenvettekrészt,avitaindítótMiseticsBálintésGerőMártontartotta,akiavitavezetője volt. A rendezvényen kivetítőn megjelentek a honlapról átvett idézetek is, melyeket a résztvevőkszavazássalvéleményezhettek,deeznemsokattetthozzá,azamúgyérdekes,helyenkéntszenvedélyesvitához.Avitaközpontielemeacivilszervezetekésapolgárokpártpolitikáhozvalóviszonya,azaktuálismagyarhelyzetreadhatóválaszokmegtárgyalásavolt.Egyiklegfontosabbújdonságapedig,hogytalálkoztakésvitatkoztakafiatalabbgenerációtagjai,akiksokszornembejegyzettszervezetekben,haneminkábbaktivizmusbangondolkodnakésazidősebbcivilszervezetivezetők,civilvéleményformálók. Akövetkezőkbenváltoztatásnélkülközöljükahonlaponmegjelenthosszabblélegzetűírásokat.

44

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KözösségEK és civil társadalom Írások kuti éva: szükséges és lehetséges-e éles határvonalat húzni a civilek és a pártok, a civilek és a kormányzati szféra között? vitaindító – első rész Vitaindítónakszántírástnemillikhosszasfogalomértelmezésseléstudományosdefiníciókkalkezdeni.Bármennyiretanulságoslenneis,eltekintektehátannakfejtegetésétől, hogy Arisztotelésztől kezdve Hegelen és Gramscin keresztül Konrád Györgyig és Vaclav Haveligmilyenváltozásokonmentátaciviltársadalomfogalma.Nemkerülhetemazonbanmegazta(jórésztaCohen–Aratószerzőpárosmunkáinalapuló)definíciót,amellyel amagyarországicivilképzésektananyagábanésatudományoselemzésekbenaleggyakrabbantalálkozunk,ésamelyennekmegfelelőenaleginkábbbefolyásoljaa„civilséggel” kapcsolatos hazai gondolkodást. Ennek értelmében a modern civil társadalmat a civil kezdeményezésekésszervezetekváltozatosformáialkotják,ésazelemiemberijogokérvényesülésétgarantálójogrendszerintézményesíti. Aciviltársadalomfontosfunkciója,hogy •közvetítazállaméspolgárai,valamintagazdaságihatalomésazállampolgárokközött, létrehozza azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével a kormány és a piacaközösségáltalellenőrizhetőésfelelősségrevonható; •hozzájárulatársadalmiszükségletekfeltárásához,atársadalmiakaratkifejezésrejuttatásáhozésatársadalmiproblémákkezeléséhez; •védelmeziéserősítiapluralizmustésatársadalmisokszínűséget,kereteketbiztosíta kulturális,etnikai,vallási,nyelvi,ideológiaistb.identitástudatkialakításáhozésápolásához. Amilyen általánosan elfogadott (vagy legalábbis kevéssé vitatott) a civil társadalom fenti definíciója, olyan kevés viszont az egyetértés azokban a kérdésekben, amelyek a gyakorlatiértelmezésévelésalkalmazásávalfüggenekössze.Ekérdésekközülamostindulóvitakezdeményezőiazokatválasztottákki,amelyekkörülkorántsemcsakérvekés ellenérvek,hanemerősindulatokissűrűsödnek.Amagukat„igazi”,másokat„megélhetési”vagy„álcivilnek”,apolitikaipártokésakormányzatkreatúrájának,bábjának,esetleg trójaifalovánakminősítőszereplőkálláspontjaegyértelmű:szerintüknagyonisszükséges lenne éles határvonalat húzni a civil és a politikai /kormányzati szféra között, és ha ez nemtörténikmeg,annakokaamásikfélalantasszándékaibankeresendő.Bárazilyen szándékokjelenlétetermészetesennemzárhatókiteljesen(mitöbb,esetenkéntvilágosankimutatható),ebbenarövidírásbanmégisszeretnéktőlükelvonatkoztatni.Aztgondolom ugyanis, hogy itt az ideje az árnyalt, tárgyilagos, misztifikációmentes megközelítésnek,sehhezelengedhetetlenülszükséges,hogyaciviltársadalomésapolitikameg-

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 45

KözösségEK és civil társadalom ítélésébenelmozduljunka„négylábjó,kétlábrossz”típusúleegyszerűsítéstől.Magából aciviltársadalomdefiníciójábólkiindulvapróbálombemutatni,hogy–egyrészt–a„civilség”nemjelentmorálisfelsőbbrendűséget,másrésztacivilszerveződéseknekcéljaikeléréséheznemcsakapolitikaiésakormányzatiszereplőkellenfelekéntkelltudniukfellépni,hanemavelükvalóegyüttműködésreisképesnekéshajlandónakkelllenniük. Hogyankövetkezikmindezadefinícióból? Amiaciviltársadalomfogalmáhozkötődő,elevepozitívértékeléstilleti,annakmegkérdőjelezéséhezelegendőarrautalni,hogyazállampolgárikezdeményezések,civilmozgalmakegyarántszerveződhetnekjóésrosszügyek,vitathatatlanértékekésgyilkoseszmék,általánostársadalmi,emberiérdekekésszűkcsoportokönzőmagánérdekeimentén.Akifejezettenkártékonycivilszerveződésekkorántsemcsakpolitikai,hatalmimanipulációeredményekéntjöhetneklétre,hanemspontánmódon,atársadalmifeszültségek vagyakáregyéniéskollektívneurózisokintézményesmegtestesülésekéntis.Asokszínűségbeigensokkülönbözőcsoportosulás„belefér”.Amígezekacsoportoknemakarják hivatalosan,szervezetkéntisbejegyeztetnimagukat,addigsemmiféleszűrőnnemkellátmenniük,akáralkotmány- vagytörvényellenes,másokjogaitsértőcéljaikislehetnek. Szósincstehátarról,hogyamindenestülnemes,magasztoscélokatkövetőciviltársadalomállnaszembenapolitikazűrzavaros,tisztátalanvilágávalésazottmozgó,legalábbis gyanús, jórészt hatalmi motiváció által irányított szereplőkkel. Ennek az írásnak nemtárgyaugyan,deazértmegkelljegyezni,hogyapolitikai,kormányzatiszféraéppoly kevésséhomogén,mintaciviltársadalom.Arólakialakultnegatívképlehetsokelemébenmegalapozott,deelvbenmégiscsakabbólkellkiindulnunk,hogyapolitikaipártok nemazországtönkretételeérdekébentörekszenekakormányzásjogánakmegszerzésére.Acivilekrészérőltehátnemapolitikátólvalómerevelhatárolódásamegfelelőmagatartás,haneméppenséggelaz,halegalábbmegpróbáljákamindenkorihatalmonlevőket éshatalombatörekvőketfolyamatoskontrollalatttartani,ésígyrákényszeríteniatársadalmiérdekek,aközszolgálatára. Mindezzeltermészetesennemakaromaztmondani,hogyaciviltársadalomnakezta kontrollszerepétmindenegyescivilszerveződésnekfelkellenevállalnia.Éppenellenkezőleg,acivilszervezetek,mozgalmakmegengedhetikmaguknak,hogy„együgyűek”(copyright:MarschallMiklós)legyenek,ésaszámukrafontosügyetatágabbösszefüggéseketfigyelmenkívülhagyvaképviseljék;vagyakáraztis,hogynekonkrétcélokmentén, hanem egyszerűen az együttlét, a közösségi élmények megélése érdekében működjenek. Ez utóbbi esetben könnyen elképzelhető (sőt indokolt is lehet) a hatalmi szférától valóteljeselkülönülés,adottesetbenapolitikaitörésvonalakattudatosannegligáló,esetlegazokatkeresztbemetszőszerveződésis. Ezatávolságtartásazonbancsakaddiglehetséges,amígacivilszervezetsemmilyen szerepetnemkívánjátszaniatársadalmiszükségletekésakaratképviseletében,illetvea társadalmi problémák aktív kezelésében. Ez utóbbi civil társadalmi funkciók betöltése ugyanis elképzelhetetlen a politikai és kormányzati szereplőkkel kialakított párbeszéd és /vagyegyüttműködésnélkül.Tetszik,nemtetszik,atársadalmiújraelosztás,aközösségi forrásokbólfinanszírozottszolgáltatásokkörénekéselérésiszabályainakmeghatározása

46

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KözösségEK és civil társadalom amoderngazdaságbanatörvényhozásésaköltségvetésimechanizmusokközbeiktatásával zajlik. Bármilyen fontos legyen is a magánjótékonyság és a civilek által szervezett önkéntesmunka,önmagábanalegritkábbesetbentudatársadalmiproblémákmegoldásához hosszú távon is elegendő erőforrást mozgósítani. A közösségi szükségletekkel kapcsolatos társadalmi konszenzus kialakítása csakis a civil és a politikai szféra közötti párbeszédútjánlehetséges;azeszükségletekkielégítésétszolgálóintézményrendszerkiépítéséhez és működtetéséhez pedig óhatatlanul szükség van a civil és a kormányzati szereplőkegyüttműködésére. Összefoglalva, nem volna szerencsés, ha a civil társadalom illetve a politikai és kormányzatiszféraközötti,sokszorvalóbannagyonirritáló„határsértések”reakciójakénta magukat„igazinak”tartócivilekmegpróbálnánakegyfajtaelefántcsonttoronybavonulni, mereven elhatárolódni a politika világától. Az ilyen magatartással önként szűkítenék le sajáteszköztárukat,ésezáltalcsökkentenéktevékenységükhatékonyságátis.Ugyanakkor súlyos feszültségeket teremtenének a civil szférán belül, ahol rajtuk kívül sok olyan egyesületésalapítványisműködik,amelyakormányzatiszervezetekkelegyüttműködve végziszolgáltatótevékenységét. HaMagyarországmaihelyzetébenegyáltalánlehetségespozitívforgatókönyv,annak megvalósulásáhozegészbiztosannemakülönbözőszereplőkmégélesebbelkülönülésérevanszükség.Aztkelleneelérni,hogyacivilésapolitikaiszféraképviselőinyílt,egymás szempontjainak megértésére és figyelembevételére törekvő vitákat folytassanak, a legelemibbcélokkalkapcsolatbanegyetértésrejussanak,majdamagukkülönbözőszerepkörébenfolyamatosandolgozzanakegyélhetőbb,civilizáltabbországésegydemokratikusabb,szolidárisabbtársadalommegteremtéséért. gerő márton – kopper ákos: mi a civil? mit akar? honnan jön? mi köze a politikához? vitaindító – második rész Azutóbbiévekbenacivilvilágbanalapvetőváltozásokmentekvégbe:újciviltörvény született,aNemzetiCivilAlapprogrambólNemzetiEgyüttműködésiAlaplettésegyesületekmellettmárciviltársaságokatisbelehetjegyezni.Aközhasznúságfeltételeiszigorodnak,általábancsökkennekéscentralizálttáválnakazállamáltalbiztosítottforrások.Miközben a KSH szerint a nonprofit szektor növekszik, a legtöbb kutató és civil aktivista szerintacivilrészvételmértékekatasztrofálisanalacsony.Eközbentömegtüntetéseketlátunk,újtársadalmiéspolitikaimozgalmakvirágzásáttapasztaljuk.Acivilegyesületeksajátmagukrólaztállítják,hogycivilpolitikátfolytatnak,mígapártokszerintegyszerűen politizálnak. Mozgalmak alakulnak párttá, néha politikusok válnak civilekké. A mozgalmak,apártokésasajtóévekótaegyüttkeresiazálcivileket,akiketpártok,amerikaiak, vagykitudja,kikirányítanakaháttérből. Nagy a bizonytalanság tehát abban a tekintetben, hogy kik a civilek, kiket tekinthetünk civilnek és mi az, ami már nem fér bele a civil kategóriájába. A most induló vita ezenbelülarraakérdésrefókuszál,hogymilyenaciviltársadalomésapolitikakapcsolata:milyenjelenleg,illetvemilyennekkellenelennie.KutiÉvaaztazálláspontotfogalmazta megvitaindítójában,hogy„nemvolnaszerencsés,haaciviltársadalom,illetveapolitikai

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 47


KözösségEK és civil társadalom éskormányzatiszféraközötti,sokszorvalóbannagyonirritáló„határsértések”reakciójakéntamagukat„igazinak”tartócivilekmegpróbálnánakegyfajtaelefántcsonttoronyba vonulni,merevenelhatárolódniapolitikavilágától. Ahhoz, hogy ebben a kérdésben tisztán lássunk, úgy véljük, három kérdéskört kell körbejárnunk. 1.Vajon melyek azok a szempontok, amelyeket érdemes szem előtt tartanunk, ha megakarjukhatároznimiacivil,mibentérelapolitikaésacivilszféra. •Általábanegyetértünkabban,hogyacivilszervezetönszerveződőésfüggetlenakormányzatiszektortól.Devajon,holkezdődikalent,ésmeddigtartafüggetlenség?Sokatemlegetettpéldaaziskolákmellettműködőalapítvány:lehetséges-ecivilszervezetként tekinteni a helyi önkormányzat által fenntartott iskolának többletforrásokat gyűjtő alapítványra? Az ilyen alapítványok számára eljuttatott lakossági adományok vajonacivilrészvételkörébetartoznak-e? •Acivilekmeghatározásáratettkísérleteksokszoraszervezetiformárakoncentrálnak és a tevékenységekkel illetve célokkal kevésbé foglalkoznak. Milyen tevékenységek férnek bele egy civil szervezet munkájába? Fontos-e az, hogy egy civil szervezet csupánatagjait,atársadalomegymeghatározottszegmensétképviseli-e,vagyuniverzáliselvekmenténalakítjacéljait?KutiÉvaszerintacivilekkörébesokszorkártékony szerveződések is beletartoznak. Nem kérdés, hogy az Al-Kaidát önszerveződő szervezetnek is tekinthetjük. De vajon elégséges-e ez ahhoz, hogy „civilek”-nek tekintsük? •Acivilszervezetekmunkájátólkülönbözőpozitívhatásokatvárunk:apolitikaellenőrzése,anyilvánosságmegóvása,ademokratikusértékekterjesztése,vagyarosszhelyzetben lévő társadalmi csoportok felkarolása. Előfordul azonban az is, hogy a civilszervezeti munka, minden jó szándék ellenére a kívánttal ellentétes hatásokat eredményez:haalacsonyarészvétel,akkorakevésrésztvevőolyankapcsolatokra,információkraéstapasztalatokrateszszert,amelyhozzájárulatársadalmiegyenlőtlenségek fenntartásához. Ha egy társadalom megosztott bizonyos értékek mentén, az egyesértékeketképviselőcivilekhozzájárulhatnakamegosztottságfenntartásáhozés növeléséhez,ahelyett,hogyösszekötnékakülönbözőcsoportokat.Vajonfontos-eez annakmegítélésében,hogyazadottszervezetekrehogyantekintünk? Habár jogi szempontból szükséges lehet, hogy kimerítő definíciókat alkossunk,6 – meghatározzukazokatahatárokat,amikenbelülcivilnektekintünkegyszervezetet,ezek ahatárokképlékenyekésatársadalmi-politikaidiskurzusvitahatásáradinamikusanváltoznak,hiszenfogalmainknemcsakleíróak,hanemnormatívakisegyben.Ezaztjelenti, hogyannakakérdése,hogymittekintünkcivilnek,milyenelvárásainkvannakacivilszereplőkkelszemben,miaz,amirőlúgygondoljuk,márnemférbeleaciviltevékenységbe nyílt kérdés, amit a társadalom szereplői folyamatosan újraértelmezhetnek, felülvizsgálhatnak. 2.Aciviléspolitikaitársadalomaktuálisviszonya. KutiÉvaamellettérvel,hogyacivileknembújhatnakelefántcsonttoronybaésbekell kapcsolódniuk a politikai folyamatokba. Annak ellenére, hogy elméletben Kuti Évával

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 49

KözösségEK és civil társadalom egyetértünk,fontosnaktartjukannakkifejtésétis,hogyezmiértolyannehézamaiMagyarországon. Acivilésapolitikaiközöttielhatárolódásnormálisesetbenneméles,civilszervezetek politizálnak,politikaiszervezetekésazállamszereplőiösszefonódnakspontáncivilkezdeményezésekkel.Magyarországonazonbanhatározottazigényacivilésapolitikaközöttiéleshatárvonalmegrajzolására,amiazáltalunkkutatottálcivildiskurzusonkeresztül istettenérhető.Miértvanez?Rövidenazért,mertjelenlegMagyarországonacivilfogalom nem csak a polgárok szerveződésének, képviseletének bizonyos formáit jelöli, hanem szimbólummá, metaforává vált: a politika korruptságának, opportunizmusának és arroganciájánaktagadásává;gyakorlatilagazelmúlthúszévpolitikaitevékenységénekelutasításává.Ezértacivilek,haegyüttműködnekamaipolitikával,ugyanelérhetnekeztazt,deezzelhitelüketvesztikésazállampolgárokszemébenezzelrészévéválnakazáltaluktagadottrendszernek. Másszóval,acivilektávolságtartásaapolitikátóllehet,hogyrészbenelefántcsonttoronybazárkózás,derészbenhatározottkiállásamellett,hogyvannakolyandemokratikus értékek (tolerancia, a másik fél elfogadása, vitakultúra stb.), amelyekkel kapcsolatban nemlehetkompromisszumokatkötni.Ráadásulazegyüttműködéshezkétfélkell:amagyar politika története pedig nem éppen azt a hagyományt testesíti meg, amelyben a hatalomszereplőiapárbeszédfeltétlenhíveilennénekésezahelyzetazelmúltévtizedbencsakromlott. 3.Hogyankapcsolódikacivilszféraléteatársadalmipárbeszédminőségéhez. KutiÉvaakövetkezőképpenfogalmazvitaindítójában:„Amagukat»igazi«,másokat »megélhetési«vagy»álcivilnek«,apolitikaipártokésakormányzatkreatúrájának,bábjának,esetlegtrójaifalovánakminősítőszereplőkálláspontjaegyértelmű:szerintüknagyon isszükségeslenneéleshatárvonalathúzniacivilésapolitikai/kormányzatiszféraközött, shaeznemtörténikmeg,annakokaamásikfélalantasszándékaibankeresendő.” Úgygondoljuk,hogyafentiekbenisjelzettvitaavalódicivilekrőlelsősorbannema civilekközöttzajlik,hanemapolitikaipártokazongyakorlatajellemzi,amelyenaszámukraveszélyesnektetszőcivileketazálciviljelzővelminősítiésvalamelypolitikaivagyszimbolikus ellenséghez köti. Ennek célja a hitelrontás. Ennek alapja pedig az a mai magyar politikaidiskurzustjellemzőhozzáállás,amelyszerintnemazafőkérdés,hogyegyszervezet mit mond és mit, illetve hogyan tesz, hanem az, hogy kivel lehet összefüggésbe hozni.Kinekaszekeréttolja,kivelpaktáltle(támogatjaazamerikaiüzletember,azizraeli kormány,akormány,azellenzék).Ameghatározópolitikaidiskurzusbannincsenhelyea függetleneknek,nincsenvilágapolitikánkívül.Nincsenekfüggetlencélok,amelyeknem skatulyázhatókbeazaktuálispártpolitikaikeretekbe. Haegytársadalomapolitikátkizárólagkétellentétescsapatharcánakasematikusvíziójánkeresztüllátja,nullavégösszegűjátszmaként,aholazegyikfélgyőzelmeamásik veresége,akkorottnincshelyeacivilszférának.Nincstereannakaközvetítőiésképviseletiszerepnek,amitacivilszféraaközéletbenellát,hiszenapolitikamindentlát,mindent elintéz,mindenüttottvan,mindenbebelenyúl.Haapártpolitikábantermészetesnektűnő kormány-ellenzék dichotómia teljesen átitatja a közéletet, elvész a civil szféra tere.

50

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KözösségEK és civil társadalom Mindenanagypolitikalokálisleképeződésekéntjelenikmeg,alárendelődésekéntazerőforrásokértfolyókétpólusúhatalmiküzdelemnek.Hamegjelenikegymagátcivilnekvalló szervezet,azelsőkérdésnemaz,hogyacél,amelyértsíkraszáll,valóbanfontos-eaközösségszámára,hanemaz,hogykinekaszekeréttolja. Amígapolitikaiszférailyenmértékbenuraljaaközéletmindenszegletétésminden szereplőtebbenakét-pólusúvilágbanlát,azautonómcivilekszámáraakooperációvagy betagozódást jelent, vagy az egész diskurzus és világkép elutasítását, ami tűnhet úgy, minthaelefántcsonttoronybabújnának.Deugyanakkoregyigénytisjelölegymástípusúközéletért,politikáért,együttműködésértazemberekközött. Udvarhelyi Éva Tessza: mindannyian politikusok vagyunk Hozzászólásomban nem a civil és álcivil közötti különbségről vagy hasonlóságról szeretnék beszélni, hanem inkább arról, hogy mit is jelent a „politika” a „civilek” szemszögéből. Azelmúltidőszakbansoktömegtüntetésenlehetetthallaniaszínpadrólapolitikátés apolitikusokatszapulókijelentéseket.Ezekmindigszívenütöttekésfelisháborítottak. Nemazért,mertnemhiszemel,hogyazadottszónoknemszeretia„politikusokat”(szívejogaéssokesetbenegyetisértek),hanemazértmerta„politikusok”ostorozásaegy közéletitémájútüntetésentéveséstökéletesenértelmetlenellentétetalakítkia„civilek” ésa„politikusok”között.Én2004ótaveszekrésztlakhatásijogiaktivistakéntaközéletben,éséppenekkortólszámítomaztis,hogypolitikusvagyok.Pedigsohanemindultam választotttisztségértéspártnaksemvoltamkülsővagybelsőtagja. Az, ahogyan ma Magyarországon a politikát démonizálják erősen hátráltatja a még mindigcsakkialakulóbanlévődemokratikusberendezkedésműködésétésfejlődését.Ezt a démonizálást sok társadalmi mozgalom és civil szervezet, a média munkatársai és az „átlagállampolgárok”isegyarántnagyvehemenciávalvégzik.Ennektöbbkövetkezményevan,melyekközülmostcsakhármatemelekki. Előszöris,részbenennekadémonizálásnakköszönhető,hogyamaimagyarpolitikában(annak„nagypolitika”értelmében,tehátapolitikaipártok,választottképviselők,az államésazönkormányzatokvilágában)kifejezettenkontraszelekcióműködik.Sokolyan ember,akielkötelezettegyügyirántésszakmailagisérthozzá,nemakar„politikai”pályáralépni,mertnemakarbekerülniegyvisszataszítónaktartottközegbe.Pedigapolitikaéppenazelkötelezettségterepekellhogylegyenésnematehetségtelenségévagya karrierizmusé,amimasajnossokesetbeninkábbjellemző.Aképviseletidemokráciában –amilyenformailagMagyarországis–egyáltalánnemmindegy,hogykiülaparlamentbenéskikképviselnekminketazönkormányzatokban. Másodszor,acivilszervezetekésapártokviszonyateljesenfelborult–sokanaztgondolják,hogyhaegycivilszervezetkapcsolatbalépegypolitikaipárttal,azonnalbeszenynyeződik.Pedigéppenakétvilágmesterségestávolságtartásakárosademokráciának. Ahhoz,hogyegycivilszervezetképviselnitudjaaszámárafontosértékeketésügyeket, nemcsak kapcsolatba kell hogy lépjen politikai pártokkal és politikusokkal, hanem meg kellőketgyőznie,befolyásolniakellőket.Nagyonfontos,hogyazemberektüntetéseken,

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 51

KözösségEK és civil társadalom spontánmegmozdulásokonkitudjákfejezniavéleményüket.Deaszámunkrafontosértékekgyakorlatimegvalósulásáhoztörvényekreésközpolitikaiintézkedésekrevanszükség,ígypéldáulahhoz,hogyépüljenekbicikliutak,legyenmegfelelőlakhatásitámogatás, deahhozis,hogyazapákistudjanakgyesremenni.Aközhangulatésatársadalminyomás erősen meghatározza egy ország politikájának irányát, de a közvetlen érdekérvényesítésnekésatárgyalásnakiskulcsfontosságúszerepevan.Ésezekhezamaikeretek közöttaválasztottképviselőkkelésapolitikaipártokkalkellkommunikálni.Haegycivil szervezetbefolyásolniakarpolitikaipártokat,mégnemjelentiazt,hogyabefolyáskölcsönös. A civil szervezeteknek elég erősnek kell lenni ahhoz, hogy az urambátyámvilág ne érvényesülhessen. Vagyis a pártokkal való egyeztetés, tárgyalás és a feléjük történő kommunikációnemeredményezhetfüggést–ésalegtöbbesetbennemiseredményez, annak ellenére, hogy ennek az ellenkezőjét szeretik terjeszteni. Egy jó civil szervezet az ügyéhezhűséges,ésnemapolitikavagyaközéletegyikvagymásikszereplőjéhez. Harmadszor,számomraapolitikaaközéletetjelenti–amindenkitérintőügyekközös megbeszélését, megvitatását, az érdekek, értékek és csoportok demokratikus harcát. A „politika”bélyegeamaimagyarközéletetislebénítja.Ennekakövetkezménye,hogy sokformáliscivilszervezet(egyesületek,alapítványok)egyáltalánnemveszrésztaközéletben.Kizárólagaprogramokésszolgáltatásokmegvalósításávalvannakelfoglalva,de nem szólnak bele még a számukra fontos kérdésekről szóló közéleti vitákba sem, és gyakran saját érdekeiket sem érvényesítik megfelelően. Így lehetséges, hogy sok civil szervezethiábahirdetia„képessététel”elvét,sajátmagátkivonjaahatalmiharcokbólés csaka„szakmai”munkárakoncentrál.Pedigezzelnemcsaksajáthelyzetüketgyengítik, deazországdemokratikusműködésétis,hiszenérdekérvényesítésésnyíltközéletirészvétel nélkül egyfajta árnyékállamot alkotnak, amely a maga csendes módján működik együtt(vagylegalábbisnemszállszembe)arendszerszintűkirekesztéséselnyomássokféleformájával. Neértsenfélreazolvasó:nemamellettérvelek,hogymindencivilszervezetnekállandóantüntetéseketkelleneszerveznietörvénytervezetekvagytörvényekrendelkezéseiellenvagyaminisztériumokatkellenebombázniakülönbözőbeadványokkaléspetíciókkal. Amellett viszont igen, hogy a szigorúan vett „szakmai munka” mellett a formális civil szervezeteknekisrésztkellvenniükaközéletibeszélgetésekbenésvitákban,használniuk kellamédia,anyilvánosságerejét,állástkellfoglalniuk(mégakkoris,haezellentmondástszül)éstudniukkellképviselnimindasaját,mindacélcsoportjukérdekeit. Megkellfosztania„politikát”akárosstigmától.Visszakellfoglalnunkapolitikát.És ennekalapvetőfeltétele,hogyrádöbbenjünk:mindannyianpolitikusokvagyunk.Akkoris politizálunk, amikor a barátainkkal vitázunk, amikor tévét nézünk, amikor tüntetünk, amikorújságotolvasunk,amikorönkénteskedünk,amikordolgozunk.Akülönbségköztünkésa„hivatásos”politikusokközöttahatáskörésalépték.Aválasztottpolitikusokat arrakérjükfel,hogyközösügyinketképviseljék.Őkakkorisfogjákvégezniamunkájukat, hamagukrahagyjukőket.Ezaz,amimanagyrészttörténik.Hahagyjuk,hogyhelyettünk döntsenek és ne velünk együtt, akkor magát a politikát, a közös ügyeink képviseletét hagyjuk magára. Politikánk állapota saját közös állapotunkat tükrözi. Ha a magunk által

52

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KözösségEK és civil társadalom választottmódonrésztveszünkbenne,többesélyünkvanrá,hogytetszenifog,amita tükörbenlátunk. Sebestény István: Ki a civil? mi a civil? De ki szerint? Talánéppenaharmadikkérdésalegfontosabb,ésezalapjánkaphatunkmásésmás válaszokatazelsőkettőre. KutiÉvavitaindítócikkénekcímeaz,hogy„Szükségeséslehetséges-eéleshatárvonalathúzniacivilekésapártok,acivilekésakormányzatiszféraközött”.Afelvetésreacivil társadalom definíciójából és funkcióiból kiindulva arra a következtetésre jut, hogy meg kelltisztítaniacivilségfogalmátabennerejlőa prioripozitívértékeléstől,hiszenéppena „sokszínűségéből” fakadóan „negatívnak” tekinthető célok érdekében is létrejöhetnek önszerveződések.Ebbőladódóantehátnem„nemes,magasztoscélokatkövetőciviltársadalomállnaszembenapolitikazűrzavaros,tisztátalanvilágával”,amelyráadásulacivil közvélekedéssel ellentétben – jegyzi meg helyesen – szintén nem homogén. Sőt, ha nemisakkoramértékben,mintamazokat,dekülönböző,sokszoregymássalellentétes érdekű csoportok képezte heterogenitás jellemzi, még ha „kifelé” a hatalom egységesebbarculatotismutat.Magyarán,valóbannemérdemesazértmeghúzniahatártacivil éspolitikai /kormányzatiszféraközött,mertazelőbbimorálisan„felsőbbrendű”azutóbbinál.Igazugyan,hogyezaképzeletbelielválasztóvonalarraisragyogólehetőségetbiztosíthat,hogyanekünknemtetsző„megélhetésivagyálcivileknek”tituláltszervezetekre, személyekreegyszerűenráragasszuka„kriptopolitikai”jelzőt,ésáthajítsukőketatúloldalifertőbe. Teljesen egyetértek Kuti Évával abban, hogy – éppen funkcióikból, feladataikból következően – „a civil szerveződéseknek céljaik eléréséhez nem csak a politikai és a kormányzati szereplők ellenfeleként kell tudniuk fellépni, hanem a velük való együttműködésreisképesnekéshajlandónakkelllenniük”.Ésvalóban„nemvolnaszerencsés,haa civiltársadalomilletveapolitikaiéskormányzatiszféraközötti,sokszorvalóbannagyon irritáló»határsértések«reakciójakéntamagukat»igazinak«tartócivilekmegpróbálnának egyfajtaelefántcsonttoronybavonulni,merevenelhatárolódniapolitikavilágától”.Annál isinkább,mertatoronybóllenézvemindenkisebbnek,jelentéktelenebbnek–sokapró dologpedigegyáltalánnemis–látszik. Véleményem szerint viszont valóban kellene határvonalat húzni, azonban nem két szféra,hanemterrénumaikközött.Mielőttazonbaneztrészletesebbenkifejteném,mindenképpen szót kell ejteni a függetlenségről, amelyet viszont Kuti Éva cikkére reagáló írásukban(GerőMártonésKopperÁkos:Miacivil?Mitakar?Honnanjön?Miközeapolitikához?)aszerzőkacivilségegyikattribútumakéntemlítenek.Hozzájukhasonlóanén semaszervezetiformárakoncentrálnék,haneminkábbafüggetlenség„misztériumára”. A statisztika nyelvén szólva, a politikai, mint független, és a civil szféra, mint függő ismérvközöttbizonysztochasztikusakapcsolat,akkoris,haa„függetlenségpártiak”ezt nem is szeretik be-, és elismerni. Más kérdés, hogy ez a függés milyen erős, és milyen irányú,ámaztamindenkoripolitikaiberendezkedésésaciviltársadalomereje,bátorsága aktivitása határozza meg. Ennek belátásához elég azt az evidenciát felhozni, hogy

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 53


KözösségEK és civil társadalom mindencivilkezdeményezés,tevékenységabbanatársadalmi,gazdasági,jogikörnyezetbenzajlik,amelyetapolitikateremtmeg,ezáltalegyszersmindmegisszabvaaztamozgásteret, amelyben „civilkedni lehet”. Természetesen normális társadalomban ez igencsak tág, és így a korrelációs együttható igen kicsi. Ugyanakkor minél függetlenebben tud működni a civil szféra, annál inkább tudja ellátni a definícióban megfogalmazott funkcióit,vagyisannálinkábbtudjamagabefolyásolni,alakítaniakormányzatiszektort. Voltaképpenittegyvisszahatásról,visszacsatolásrólvanszó,melyidőbenegyfolyamatos,kölcsönösvégetnemérőalkalmazkodást,formálódástjelent.Haezthajlandóakvagyunk tudomásul venni, akkor véget érhet a „függetlenségi háború”, és a békekötés utánaciviltársadalom„konstruktívellenzéki”szerepben,vagyisérdemidöntésipozíció nélkül,deadöntés-előkészítésbenvalóaktívrészvétellelteljesíthetiküldetését–ideális esetben. Ésittvisszaistérnékarra,hogymeddigisterjed,illetvekellene,hogyterjedjenacivil szféra,ésmeddigapolitika„felségterülete”.Akétszerzőisaztírja–ugyanelsősorban aszervezetekregondolva:„ezekahatárokképlékenyek,ésatársadalmi-politikaidiskurzus, vita hatására dinamikusan változnak, hiszen fogalmaink nem csak leíróak, hanem normatívakisegyben.Ezaztjelenti,hogyannakakérdése,hogymittekintünkcivilnek, milyenelvárásainkvannakacivilszereplőkkelszemben,miaz,amirőlúgygondoljuk,már nemférbeleaciviltevékenységbenyíltkérdés,amitatársadalomszereplőifolyamatosan újraértelmezhetnek, felülvizsgálhatnak”. Ez valóban így van, mint ahogy az is igaz, hogy„acivilésapolitikaiközöttielhatárolódásnormálisesetbenneméles,civilszervezetekpolitizálnak,politikaiszervezetekésazállamszereplőiösszefonódnakspontáncivil kezdeményezésekkel.Magyarországonazonbanhatározottazigényacivilésapolitika közötti éles határvonal megrajzolására, ami az általunk kutatott álcivil diskurzuson keresztülistettenérhető”.Ámattólhogyacivilekpolitizálnak–ésittnemrészletezema közismert sztereotípiát, miszerint a politika ugyebár a „köz ügyeivel való foglalkozás”, vagyiskifejezetten„civilkötelesség”–nemkelleneazúgynevezett„pártpolitika”hálójába belegabalyodniuk. Viszont Magyarországon sajnos ez zajlik. Pontosabban, azáltal, hogyapártpolitikaelindulthódítóútjára,sorrabekebelezteazokatacivil,sőtállampolgáriterületeket(nembeszélvemárazintimszférárólis),melyekneknemszabadnaapolitikafennhatóságaalátartozniuk.Ígymárszintemindenhétköznapikérdésprobléma, ésnemcsakáltalános,hanem–amialegszomorúbb–helyiszintenis,ésazezekkelvaló foglalatosság,azezekreadottválaszokbizonypolitikaitevékenységnek,állásfoglalásnak tűnnek. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen látszólag az amúgy magukat függetlennek tartó civil szervezetek is a pártok szatellitjeivé degradálódnak – a közvéleményszemében.Vagyisnemcsakazakérdés,hogymeddigmehetelacivilapolitizálásbanúgy,hogycivilmaradhasson–amiretöbbszörmagamismegfogalmaztamazta leegyszerűsített választ, hogy csak a döntés-előkészítésben vehet részt, a döntésben nem–,hanemhogymikéntpróbáljameg„bebizonyítani”egy-egykérdésbenkifejtett véleménye kapcsán azt, hogy a kérdés nem politikai jellegű. És ezért van az, hogy miután egy korhadt(nak vélt) fa kivágása /megmentése kapcsán kialakult vita egy önkormányzatbanmásodpercekalattapolitikaipástraterelődik,ésaracionális,„pártfügget-

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 55

KözösségEK és civil társadalom len”érvekhelyettrögtönpolitikaimotívumok,következtetésekkerülnekelő,aszerencsétlencivilhiábapróbálnaholmiszakvéleménnyelelőállvaazobjektívésésszerűdöntésrerábeszélnia„feleket”,rögtönazéppenaztazálláspontot„elfoglaló”pártszekértolójakénttekintenekrá.Ráadásul,amialegszomorúbb,hogyavégletekigkettéosztott társadalmunkbanezmárannyirareflexszévált,hogymagábanaciviltársadalombanis azöntevékenységirányátéstartalmátsokszorapolitikaihovatartozás,elkötelezettség, az„irányvonal”határozzameg,ésbizonyosértelemben,morálisanmindenképpen,elindult – Erdei Ferenc kifejezését kissé átalakítva – a „kettős civil társadalom” kialakulása. Vagyisahogyazelsőmondatbanmegfogalmaztam,nemazakérdés,kiacivil,hanem hogykiszerint. Mindezek alapján tehát én úgy vélem, nem az lenne a – legalábbis az első és legfontosabb – feladat, hogy meghatározzuk a civil társadalom, a civilség mezsgyéit, hanemaz,hogykörülhatároljuk,ésvisszaszerezzüka(párt)politikátólaközösségiésmagánélet azon területeit, melyeken annak semmi keresnivalója nincsen. Ehhez viszont mégcsaknemiskellenekonfrontálódniamindenkorihatalommal,bővenelegendőlenne,haacivilekeztmagukbanézve,aszükségesönvizsgálatotelvégezve,„civilizáltan”,a „civil felsőbbrendűséget” abszolutizálva előkészítenék a „civil kiegyezést”. Először csak egymásközött,majdapolitikaiszférávalis.Ésakkortalánahatárokmaguktólis„elmosódnak”. Dr. Bíró Endre: Profit – Állam – Civil Atársadalmakbanháromerőtérhat,létezik,működik: 1.azüzletierőteret(atőkétésaprofitorientáltságot)megjelenítőPIACIerőtér; 2. az állami hatalomgyakorlást (jogot, igazgatást, rendészetet, közszolgáltatásokat stb.) megjelenítőÁLLAMIerőtér; 3. aCIVILszektor,amelyaprofitszerzésenésazállamihatalomgyakorlásonkívülimindenegyébérdekérvényesülésénekerőtere.Ezaciviltársadalmierőtérgenerálárut, szolgáltatást,eseményt,hitet,világnézetet–igen:politikátis!–;valamintműveltudományt, művészetet, közösségeket, sportot, hobbit, közéletet, kritikát, médiát, kommunikációt;fejlesztiésgerjesztiaszakmaitudást,szolidaritást,jótékonyságot,segítségeket,esélykiegyenlítéststb. Acivilszektorolymértékbensokszínű(sokféle,sokfajta),hogymeghatározásábanis csakazüzletiésállamiszektortólvalóelhatárolássaljutunkvalódieredményre.Véleményem szerint ugyanis az a civil, aki (ami) lényegét tekintve nem az üzleti, és nem is az államierőtérbenműködik!Hanemvalamimásban.Ezabizonyosérdek–amelyrőlcsak annyi a biztos, hogy nem-üzleti és nem-állami jellegű – lehet például egy adott ügy megoldásában elhivatottság, lehet valamely hit, világnézet, ideológia, szakmai meggyőződés; irányulhat önfejlesztésre, érdekképviseletre-érdekvédelemre-érdekérvényesítésre,településfejlesztésre,gyermekvédelemre,áldozatvédelemre;szolgálhatjaalokálpatriotizmust,azaltruizmustésaszolidaritást;céljalehetazönsegítésvagyéppenmások számára valamely védőháló biztosítása; középpontjában állhat valamely értékek védelme: egészségvédelem, életvédelem, jogvédelem, környezetvédelem, állatvédelem, mű-

56

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KözösségEK és civil társadalom emlékvédelem. Ezerféle cél, érdek, forrás, mozgatórugó és orientáltság. Csak annyit t udunkbiztosanerrőlazerőtérről,hogynemaprofitszerzésésnemazállamihatalomgyakorlásmozgatja!Ésebbenazértelembenbizonyéppenúgyértéksemlegesfogalom aharmadikszektor,mintahogyanfogalmiértelembenaPIACésazÁLLAMisértéksemleges.Természetesennemaztállítjuk,hogynincsenakárpolitikai,akárerkölcsiértelemben is ilyen vagy olyan állam; nincsen ilyen vagy olyan vállalkozás; és ne lenne értékszempontból megítélhető egy ilyen vagy olyan civil aktor! De azt állíthatjuk, hogy az ÁLLAMnemattólállam,hogyjólvagyrosszulműködik,éshogyinkábbademokratikus döntéshozataljellemzivagyinkábbazautokratamódszerekalkalmazása!Egyvállalkozás sem attól tartozik a PIACI erőtérbe, mert hatékonyan vagy éppen gyatrán termeli a befektetetttőkeprofitját.Ugyanígyállítható,hogyaCIVILerőtérbetartozójogalanyok, szervezetek sem attól civilek fogalmi értelemben, hogy hasznosak vagy sem, közérdekűekvagysem,hogyelsősorbanaköznekhajtanakhasznot(vagyaköznekésaszemélyeknek is, esetleg csak a résztvevők számára jelent a működés kézzel fogható eredményt); hogy a tágabb értelemben vett közösségért dolgoznak vagy csak egy szűk csoport érdekeit jelenítik meg; hogy milyen szervezeti formát választottak tevékenységük keretéül, és hogy melyik ágazatban, illetve milyen alanyi körben fejtenek ki tevékenységet. Haacivilszektort(harmadikszektort,nonprofitszektort)afentinem-üzletiésnemállamielhatárolófogalommalazonosítjuk,akkorjóeséllyeleligazodhatunkaKiacivil?és Kiazálcivil?kérdéseibenis–anélkül,hogyminősítésünkvalamelypártpolitikaiindítékkal lennevádolható.Mindenkicivilugyanis,akineklétezését,szervezetét,működését,tevékenységételsősorbanNEMazÁLLAMhatalomgyakorlásaésNEMazÜZLETprofitérdeke határozzameg.Aszomszédossávokperszeszámosátfedésthordoznak,hiszengondoljunkpéldáulazállamáltallétrehozottvállalkozásokraapiacijellegmegítélésénél(állami és önkormányzati cégek), vagy az állam által létrehozott civil jellegű szervezetekre (példáulaközalapítvány,nonprofitkft.,köztestület).Degondolhatunkebbenakörbenapiaciszereplőkáltallétrehozottérdekképviseleticivilszerveződésekreis;vagyéppenazelsősorban állami, illetve elsősorban üzleti forrásokból finanszírozott civil szervezetekre is, akik nyilvánvalóan a támogató érdekkörében kell működjenek, ha meg akarják tartani privilegizált helyzetüket. Sok tehát az áthallás, átfedés, átfekvés, átmenet a civil szektor különböző szereplőinek viszonyában a másik két társadalmi erőtérhez kapcsolódásokban. Akkor tudunk használható és következetes, pontos CIVIL-FOGALMAT alkotni, ha a háromtársadalmierőtéregymáshozvalóviszonyánakmegköveteltvagyéppenelutasítotttényeitkíséreljükmegmutatókbafoglalni!Példáulakként,hogy: •kialapítjaacivilszervezetet? •milyencélraalapítottákacivilszervezetet? •tevékenysége milyen jellegű: milyen mértékben azonosítható valamely állami hatalomgyakorlásbanközreműködésselvagyvalamelyüzleticélútevékenységgel? •gerjeszt-e,bevon-e,mozgósít-e(ésatevékenységekmilyenhányadában)civilerőforrásokataműködésesorán?Vagycsakközvetíti,megjeleníti,gyakoroljaazállamiújraelosztástvagyéppenapiacitérfoglalást?

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 57

KözösségEK és civil társadalom Haezekbenabonyolultkérdésekbenvilágos,tisztaésnormatívanmegfogalmazható követelményeket,mutatókat,fogalmikritériumokatállítunkföl,akkoreredménnyelkíséreljükmegazüzlet-állam-civilviszonyrendszerbenazeligazodást. A Vitatéren (Vita.nonprofit.hu) találhatóak további írások, hozzászólások is. (Többek közt: Bódi György: Tekinthetem-e magamat még hiteles civilnek?, Lajtmann Csaba: Civil-e?,PéterfiFerenc:Vitában,párbeszédben,FülöpSándor:HozzászólásaNIOKVitájáhoza„civil”fogalmáról,NagyÁdám:Civilség:„csak”egyattitűd.)

összegzés Azélővitánrésztvevőkésahonlaprabeküldöttírásokszerzői– bárkülönbözőúton vezetikle– alapvetőenegyetértenekabban,hogyegyideálisvilágban,egyideálisországbanacivilek,azegyénekésszervezeteikközügyekbenvéleménytformálnak,aztartikulálják,miközbenkontrolláljákazállami,agazdaságiésatársadalmiszereplőktevékenységét,ahatalmat.Ehhezadöntéshozókintézményesítettfeltételeketteremtenek,nyitott, befogadóattitűddelállnakazegyeztetésekelé.Azérdekérvényesítésésacivilkontrolla civiltársadalomtipikusfunkciója,amelyszükségesatársadalomkiegyensúlyozottéshatékony működéséhez. A civilség megkérdőjelezése nem merül fel, a civil függetlenség nemsérül. Különböző válaszokat adnak azonban arra, hogy Magyarországon hogyan tud közpolitikaikérdésekbenmegnyilvánulniegycivilszervezet,azegyénvagybármilyenszerveződése,úgy,hogyközbenfüggetlenségétismegőrizze.Miaz,amiacivilszervezetekérdekképviseletitevékenységénekrésze,vállalható-evalamelypártpolitikaierőmellettikiállás,ésbelefér-eacivillétbeapártokkalvalóközöspolitizálás? Kiindulásialapkéntakárlehetúgytekinteniamaihelyzetre,hogyacivilszervezetek, egyénekfőcéljaazkellene,hogylegyen,hogytisztítsonmegapártpolitikabefolyásolásától minden területet, ahol annak semmi keresnivalója, például a magánszféra, a civil szféraéstovábbitársadalmi,gazdaságifolyamatok.Azértékorientáltésjóügyekértkiálló civilszervezetekőrizzékmegfüggetlenségüket,erősítsékmegacivilszektormegbecsülésétatársadalomban.Ennekazamódja,hogyhatárolódjanakelapártpolitikától,annak hatásaitól, befolyásolásától. Lehet azonban teljesen más kiindulási pontból is nézni a helyzetet,miszerintmindengondolkodóembernek,szervezetnekjogavanahhoz,hogy közpolitikai kérdésekben véleményt fogalmazzon meg, érdekeit képviselje, ennek érdekében a döntéshozókat befolyásolja, velük vitatkozzon, konfrontálódjon, egyeztessen, miközbenfüggetlenségétgondolkodásánakszuverenitása,hitelességeadja.Hogyennek meglegyenekafeltételeiamásikoldalonis,apolitikát,apártpolitikát,annakműködését kellmegváltoztatni.Acivilekpolitikáhozkapcsolódóattitűdjeattólfügg,hogyakétszélsőségeshelyzetértékelésközöttholhelyezkedikelsajátvéleményük. Agyakorlatbanazonbanahazaicivilszervezetektöbbségetávoltartjamagátazérdekképviseleti, az egyeztetési szereptől. Egyrészt jogosan félti a társadalom bizalmát, a

58

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KözösségEK és civil társadalom megszerzettszakmaimegbecsüléstvagyaközösségelismerését.Másrésztnemtaláljaa szerepgyakorlásánakterepét,szabályait,kereteit.Nyitvamaradtakérdés,vajonképes-e, alkalmas-eacivilarra,hogyezeketakereteketkitalálja,megfogalmazzaésfelállításukat kiharcolja,azazatársadalomésacivilszektorsajátmagateremtsemegaszámáraelfogadhatórészvételiformákat.

jegyzetek 1http: //hallgatoihalozat.blog.hu /2013 /04 /02/mi_a_helyzet_bajnai_gordonnal 2 CsizmadiaLászló:Amibékemenetünk http: //www.polgarportal.hu /component /content /archive?year=2012&month=10 3 Hétpróbáspolitikusokkukucskálnakkiazújcivilekmögül http: //www.origo.hu /itthon /20121209-a-civil-osszefogas-forum-az-egyutt-2014-es-a-bekemenet.html 4 http: //vita.nonprofit.hu /?p=826 5 TapasztalatokazNCTAMAKROtémakörébebeérkezettpályázatokkalkapcsolatban http: //norvegcivilalap.hu /hu /node /4064 6 Valójábanetörvényidefinícióksemtiszta,kimerítőésellentmondásmentesmeghatározások,gondoljunkcsak arra,hogyaz1989-esEgyesülésijogrólszólótörvénymégatársadalmiszervezetterminusthasználta,amelybe nemcsakazegyesületek,depéldáulapolitikaipártokisbeletartoztak.Bárazújtörvénybevezetiacivilszervezetfogalmát,annakdefiniálása,acivilnektekintettésezzelrokon,denemcivil(pl.aszakszervezetek)elhatárolásánakkísérletenehezenkövethetőjogszabályiszövegeketeredményez.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 59


KözösségEK és civil társadalom

A settlementben dolgozó szAkember – Aközösségianimátorképzéskidolgozásaésatesztképzéstapasztalatai

Giczey Péter

előzmények Ahhoz,hogymiértjutottunkaközösségianimátorképzéshezésmiértezlettaneve, érdemesnéhányelőzményt,elvetésajelenlegitársadalmihelyzetetáttekinteni. Akoraisettlementekcéljaazvolt,hogyáthidaljákakülönbözőtársadalmicsoportok közöttiszakadékokat,ésoktatásiésegyéblehetőségekkeljavítsákaszegényekéletkörülményeit. A nyomorgó közösségekhez nem leereszkedéssel fordultak, hanem mint egy szomszédaszomszédhoz,ésezaszemléletmasincsmásképpagyakorlatban.Alegfontosabb továbbra is az emberi kapcsolatok kiépítése és azok megtartása. A mai legnagyobbkihívás,hogyanlehetújjáépíteniaközösségeketolyaninnovatívszervezeteklétrehozásával, melyek hatékonyan bevonják az embereket a szervezetek és a közösségek ügyeibe. A settlement egy olyan szemlélet és intézménytípus, mely összehozza, integrálja a különbözőtársadalmistátuszú,vallású,etnikumúembereket,aktivizáljaahelyilakosokat egymásmegismerése,megértéseérdekében,úgy,hogyközösgondolkodásonéscselekvéseken keresztül egy közösségi folyamatban járul hozzá a felmerülő problémák közös

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 61

KözösségEK és civil társadalom megoldásához.Nemrövidtávúésazonnalimegoldásokatkínál,hanemközép- éshosszú távoneredményeziazellentétek,azelkülönülésésafeszültségekoldását.Nemkizárólag, dekülönösenamélyszegénységbenélőkszámáraegyszerrejelentaktivizálólehetőséget, atanulttehetetlenségbőlvalókimozdulástésahelyi,belső,közösségi,valamintakülső erőforrások felismertetését, mozgósítását, koncentrálását. A settlement egyszerre egy szemléletésmunkamódszer,valamintegyhely,egyfizikaitéramagalehetőségeivel.Azt is szoktuk mondani, a settlement a közösség „nappali szobája”, ahol találkozásokra, kommunikációra,közöscselekvésekrenyíliklehetőség. Maamélyülőmagyarországiszociálisproblémák,ahelyitársadalmielkülönülések,feszültségek idején a helyi közösségek számára problémamegoldási alternatívát kínál a settlement.

settlementek ma A mai settlementek – amelyek a világ számos országában, az összes kontinensen működnek– közösségeikbenfelmerülőtársadalmi,gazdasági,kulturális,oktatásiéskörnyezetvédelmi szükségletek széles skáláján töltik be feladatukat; a gyermekek számára napközisszolgáltatásnyújtásátólazidősekszámáraszervezettkülönbözőcsoportfoglalkozásokig,azegészségmegőrzésselkapcsolatosprojektektőlazírás-olvasástanításátcélzócsoportokig.Ezenkívülpedigahajléktalanokszámáraismenedéketbiztosítanak. A gyakorlati képességeket nyújtó szolgáltatások rendkívül nagy változatossága a settlementekkulcsaahhoz,hogykezelnilehessenazokatarendkívülkomplexproblémákat,melyekaközösségekésazegyénekelőttállnak. Asettlementfilozófiájaaz,hogyaszegénységetésahátrányoshelyzetetegészében, összefüggéseibenkellmegközelíteniésharcolniellene,nempedigúgy,hogyacsaládokatésaközösségeketkülönféleproblémacsoportokrabontvaközelítjük,ésaproblémákategyenkéntpróbáljukmegoldani. Maanemzetközisettlementmozgalombanazalábbicélok,feladatokjelennekmeg: 1.azéletminőségjavítása; 2. többcélú(pl.ifjúságimunka,alapvetőoktatás,képzés,egészségmegőrzés,tanácsadás, közösségi,művészetitevékenységstb.)munkátkellvégezni,ésszolgáltatásokatnyújtaniahelyiközösségben; 3. asettlementaközösség„nappaliszobája”; 4.értéketapénzért-elv,melyaztjelenti,hogyazállamnakbekellbizonyítanunk,hogya támogatásértcserébeértékethozunklétre. Ezekalapjánasettlementma •akülönféleetnikaiésvallásicsoportútársadalmakbankonfliktuskezeléstvégez; •anemzetközimigrációésabevándorlásproblémáitenyhíti; •dolgozikaciviltársadalomfelépítésénésazújdemokráciákmegerősítésén; •felvállaljaafiatalokkalkapcsolatostémákatés •küzdaszegénységellen.

62

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KözösségEK és civil társadalom settlement magyarországon a rendszerváltás után A rendszerváltást már jóval megelőzően felmerült szakmai körökben egy komplex megközelítési mód a társadalmi problémák megoldására, illetve a helyi társadalomban megfogalmazódó szükségletek kielégítésére. Ez legelőbb a népművelők körében fogalmazódottmegéslettbelőleaNyitottHázmodellkísérletahetvenesévekmásodikfelétől, majd a nyolcvanas évek végén Balipap Ferenc, a külföldi és magyar settlement hagyományokatfeldolgozótanulmánya(Balipap1982)ésamegfogalmazódószociálpolitika,szociálismunka,szakmaésképzésmegteremtésénekigényejelentetteasettlement újrafelbukkanásátaszakmaigondolkodásban. MindezzelszinteegyidőbenindultmegadebreceniHorváthÁrpádMűvelődésiHáz átalakításaCsapókertiKözösségiHázzá,azakkorottmegalakulóÉLETFASegítőSzolgálat Egyesület közreműködésével, válaszul az egyre inkább erősödő és kiterjedő társadalmiszociális problémák kezelésére. Az intézmény kezdettől fogva settlementként határozta megönmagát,egytöbbcélúszocio-kulturálisintézményként,melyfolyamatosankeresia városezenterületénélőemberekkelvalóegyüttműködéslehetőségeit,segíti,közösségi cselekvésekrebátorítjaőket,támogatjaazautonómközösségekfejlődését,életét,megpróbálmegfelelőválasztadniahelyinehézségekre. Az egyesület 2005-től célul tűzte ki a hazai settlement mozgalom újjászervezését, megerősítését.ElsőlépésbenösszefogvaazIstenkútiKözösségértEgyesülettel(Pécs)ésa NapKlubAlapítvánnyal(Budapest)2007-benaNemzetiCivilAlapprogram(NCA)támogatásávalkidolgoztukazáltalunktapasztaltéskívánatosnaktartottkorszerűsettlement működés ismérveit, melyet egy mozgalomindító felhívó levél formájában közzétettünk. Létrejöttegytöbbmintharmincszervezetetésmagánszemélytmagábanfoglalóhálózat, melyjelenlegamagyarországisettlementmozgalmatjelenti. Mozgalmunkasettlementetegyolyanközösségiközpontnaktekinti,melyegyszerre többcéltvalósítmeg.Hozzájárulahelyiközösségekfejlődéséhez,fejlesztéséhez,szabadidőstevékenységekneknyújtteret,segítiaszociálisproblémákmegoldását,információt nyújtéssegítiakülönbözőemberek,csoportokésközösségekközöttikommunikációt,a lakosság életminőségének javítását. Szolgáltatásait szabadon igénybe vehetik korhatár nélkül,egyének,családok,közösségek.Konkrétlépéseketteszamármeglévőkezdeményezések, szerveződések megerősítésére, a helyi közösségi erők integrálásáért, a társadalmipárbeszédmegszerveződéséért.Ígyahelyiközösségiéletstrukturáltabbáésszolidárisabbáválik,újmozgásokindulnakbeaközéletben,újfiatalokvonódnakbeközösségi alapúprogramokszervezésébe,esetleghelyiigényésakaratalapjánközösségialapúszolgáltatásokszerveződnek. Az igazi önszerveződést nemcsak a helyi programszervezés lehetősége, hanem a szervezetthelyiközösségiérdekvédelemismotiválja.Asettlementtípusúműködésbena helyi közösségi színteret vagy szomszédsági központot működtető helyi szervezetet az önkormányzatmegfelelőszerveivelvalóegyüttműködésentúlegyetemistákésönkénteseksegítik.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 63

KözösségEK és civil társadalom A gyakorlati képességeknek ezt a sokszínűségét egyik legnagyobb erősségünknek tekintjük,amelylehetővéteszi,hogyaközösségekésazegyénekmegbirkózzanakazokkalakomplexproblémákkal,amelyekkelszembekellnézniük. Asettlementtípusúszervezeteklehetnekkisönsegítőcsoportok,denagyobbszolgáltatószervezetekis,aktivitásukkiterjedaszociális,gazdasági,kulturális,oktatásiéskörnyezetvédelmi szükségletek teljes körére, az óvodáktól az idősek klubjáig, az egészségügyiprogramoktólazanalfabetizmuselleniprogramokig,ahajléktalanokellátásáig. Az elmúlt években, nagy örömünkre, egyre intenzívebb figyelmet, érdeklődést tapasztalunkasettlement-ügyiránt,amijelzi,hogyatársadalombantapasztalhatóproblémákmegoldásánakkereséséhezakülönbözőszakmákújutakatkeresnek,illetvevisszanyúlnakagyökerekhez(Giczeyetal.2007).ErrejópéldaaTÁMOP 5.2.3.kistérségigyerekesélyprogramokkötelezőeleme,melysettlementtípusúközösségiházlétrehozását célozza.1

A közösségi animátor profil kialakítása2 Aképzéskidolgozásáraéskipróbálásárairányulóprojekt 3 céljaakompetenciaalapú, gyakorlatorientáltszakirányútovábbképzésiprogramkidolgozásavoltsegítőszakemberekrészére. Elképzelésünkszerint–rövidenfogalmazva– aközösségianimátoregyolyanintézménytlétrehozniésműködtetniképesszakember,akiaközösségfejlesztés,aközösségi munka,azönkéntesszervezés,asettlementmunkamódszereivelésszemléletévelrendelkezik. A közösségi animátor képzéssel elsősorban az észak-alföldi és észak-magyarországi régióban dolgozó szakembereknek kívánunk segítséget nyújtani ott, ahol a szakembereknekazerőforrásokszűkösségemiattalegnehezebbváltozásokatindukálni. Röviden összefoglalva, ma Magyarországon a legnagyobb társadalmi probléma: a foglalkoztatás alacsony szintje, a népesség fogyatkozása és öregedése, a társadalom szétszakadása, a térbeli és társadalmi mobilitás tartós csökkenése, a roma társadalmi csoportokkilátástalanhelyzete,atartósszegénységésaszegénységkultúrájánakelfogadatlansága,megértettségénekhiánya,amélyszegénységterjedése.Súlyosgondaterületi szegregáció, a gettósodás, a hátrányos helyzetű települések, válságövezetek, térségek, régiók kialakulása. Mindehhez a közelmúltban felzárkózott a társadalmi-politikai párbeszéd hiánya, a múlt feldolgozatlansága és a nemzeti emlékezet széttöredezettsége, a szegregációésdiszkrimináció. Aközösségianimátor,mintszakembermunkájaésaképzéstartalmameghatározásánálmindenekelőttazmerülfel:miértéppenanimátornakhívjuk?Azanimációelnevezés először a francia közművelődésben terjedt el, majd változó jelentéssel terjedt tovább egészEurópában.Aszóeredetealatinanima(animus)fogalombólered–jelentéselélek. Azanimációjelentése– lelket,életetlehelbelé,élővé,működővéteszialátszólagnem működő,passzívegyéntvagycsoportot.Azanimációazélővévarázslástechnikája,aser-

64

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KözösségEK és civil társadalom kentés,amotiválás,azértelmetadásacselekvésnek,többekközöttacselekvéscéljainak megkeresésévelésaközöscélkitűzésekkel. Rokon értelemben használják a facilitálás fogalmat is – a facilitátor serkent, lelkesít, motivál,megmozgat,működésbehoz,vezet,irányít. Napjainkbantöbbszakmaiterületenhasználjákmindkétkifejezéstakáratevékenység megjelölésére,akárafoglalkozásneveként,többnyirejelzősszerkezetben.Ilyenaszabadidő-animátor,azidegenforgalmianimátor,vagyaközösségianimátor. A közös a tárgyakkal és az emberekkel folytatott munkában, hogy a nem létezőt akarjaéletrehívni,apasszívanyagba,vagycsoportbalelketlehelni,mozgásbahozni,működőképessétenni. Amiszakterületünkön,ahelyiközösségfejlesztésben–aközösségianimátor–ismeretlen,vagyközvetlenkapcsolatbannemlévőemberekethívösszeésszervezbelőlükalkalmilag vagy hosszabb-rövidebb időintervallumra együttműködő csoportokat, illetve csoportokhálózatát,vagyszervezbelőlüknagycsoportkeretbeniskommunikáló,közös ügyeketmegvitató,esetlegvéleménytésdöntéstishozóembericsoportosulást,illetve közösséget. Minden csoportvezető, hatékony animátorként motivál, facilitál, serkent, vezet – és ezzeléletrekeltiakezdetbenműködésképtelenembericsoportot.Azanimátorképesarra,hogyéletrehívjaésműködőképessé,cselekvőképessétegyealakóterületenösszehívott–közösügyekre,közöscélokramozgósítottembereket,felgyorsíthatjaacsoporttá szerveződést,ésígyhozzásegítiőketközösérdekeikéscéljaikfelismeréséhez,erőforrásaik jobb felhasználásához, szükségleteik, érdekeik mind hatékonyabb érvényesítéséhez, végsősoronaközösségéletminőségénekjavításához,aváltozáshoz,változtatáshoz,fejlődéshez. Azanimátormunkájánakalapelvei: •demokratikusvezetésistílus; •együttműködő,integratívmódszerek; •nyitottság,rugalmasság,kreativitás,játékosság; •elfogadás,tolerancia,aszemélyiségtisztelete; •empátia,személyközpontúság; •divergensgondolkodás,problémamegoldás; •azegyéniéscsoportérdekekösszehangolása; •azegyénésacsoporttagokvédelme; •önkéntesség,személyesérdekeltségűdöntéseklehetőségei; •közösdöntéshozatalmegismerése; •amotiválás,serkentés,facilitálás; •mintaadás,segítőszerepvállalása; •indirektvezetőimódszerekelőnybevétele; •azönállóság,felelősségképességeinekelőnybenrészesítése; •erőszakmenteskommunikáció; •konstruktív,erőszakmenteskonfliktuskezelés; •hitelesség,kongruencia,autonómia.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 65

KözösségEK és civil társadalom Az animátori munka – amelynek során „életet lehelünk” nem működő dolgokba, működőképessé„varázsolunk”ahatóképességünkkelegyéneket,csoportokat– jellegzetesképességeketigényel. A hatóképesség az érzelmi intelligencián túl jó kommunikációs képességeket jelent, együttműködési,kooperációsgyakorlatot,konfliktuskezelésitechnikákat,csoportvezetői, közösségfejlesztő tudást és gyakorlatot. De hangsúlyozni kell – mindez semmit sem ér, haaviszonyulásainemigazoljákazőszinteelfogadást,azempátiájátésazelfogadásiképességét,adiszkriminációelutasítását. Akarizmatikusjelzőellenéreazanimátornakképesnekkelllennieaháttérbenmaradásra,afeladat,ahely,atérátadására,avisszahúzódásra–párhuzamosanazzal,ahogya csoport tagjai „képessé válnak”, önállósodnak, cselekvésre képesek lesznek. Ez a folyamat szinte észrevétlenül érkezik el a váltáshoz, bár a vezetőnek fontos figyelnie, hiszen fokozatosan adja át a kezdeményezést az egyes szereplőknek, illetve a csoportnak, és fokozatosanlépaháttérbe. Asegítőszakmai,etikaiésgyakorlatielvárásaiteljesenfedikazanimátorielvárásokat is, de fokozottan kell értenie a csoportok vezetéséhez, és a csoportos érdekképviselet technikáihoz,azanimációmódszereihez. Ugyanakkorpéldáulaszabadidősanimációhozképestérteniekellaközösségfejlesztéshez,asettlementközösségiésszociálisszolgáltatásainakszervezéséhez,aszociálissegítőmunkához,aleghátrányosabbhelyzetűekkelvalómunkához.Éscsakezentúlkövetkezikaz„életrehívó”,azéletetlehelő”,aserkentő,facilitálószemélyiség,illetveannakképességei,szemléletmódja,gondolkodásmódjaéscselekvőképessége. A nehéz élethelyzetben élő emberek között az átlagosnál még gyakoribb lehet a konfliktus,erősebblehetazintolerancia,azagresszívmegoldásokgyakorlata.Aközösség létrejöttéhezéstartóspozitívműködéséheznélkülözhetetlenakonstruktívkonfliktuskezelés,abékekötés,ajóvátétellehetősége,abefogadó-integratívgondolkodásmódkialakítása,elsősorbanamintaadással. Ahelyiközösségfejlesztéskeretébenamozgósításcéljaihatározzákmegalakossági csoportok„animálásának”főmotivációseszközeit–,azérdekközösségekcéljaiérdekében kifejtett tevékenységeket, a szükséges szerepeket, a helyi lakóterületi normákat, amelyekbefolyásoljákacsoportnormákatis. Aközösségianimátor– mintközösségfejlesztőszakember–azanimátoriszemlélet ésamódszerekbirtokában–mindenközösségfejlesztőfázisemberiésszakmaimotorja lehet,magakörégyűjtveatelepülésszakembereitéslelkes,tennivágyólaikusaitis. Aközösségfejlesztésifolyamatpontoscéljaiésatelepülésnagysága,atelepülésszerkezetehatározzákmegazt,hogykiketéshogyanmozgósítanakatelepülésen.Amozgósításegykistelepülésenmindenkitjelenthet,egynagyobbtelepülésenáltalábanszakaszos, egy-egy lakóterületileg érdekelt lakossági csoportot, a fejlesztésben különösen érdekelt lakossági csoportot, a település bizonyos szakmai vagy bizonyos lakossági csoportjait, esetleg a lakossági csoportokat lakóhely vagy érdekközösségek szerint (vagy ezeketbizonyossorrendszerintegymásután). Mindezekalapjánúgyhatároztukmeg,hogyaközösségianimátorazatelepülésejö-

66

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KözösségEK és civil társadalom vőjéért,azottélőembereksegítéséértelkötelezettember,akiatelepüléséletébenfelmerülő problémákra közösségi megoldásokat keres, settlement típusú intézményben komplex megközelítésű, közösségi alapú szolgáltatásokat szervez és működtet. Közreműködik abban, hogy a település és annak szűkebb közösségei felismerjék saját erőforrásaikat,ésszükségeseténkiegészítsékazokatmáskülsőforrásokkal.Ennekérdekébenkezdeményezésrésztveszalokálisfolyamatokban,információtkeresésnyújt,kapcsolatokat szervez, bátorít, hazai és külföldi példákat mutat be, aktivizálja a település lakosságát,közösségeit.Segítiazönsegítőésönszervezőhelyi(szomszédsági,települési, kistérségiésregionális)cselekvéskialakulását,ademokratikusrészvételfontosságánakés lehetőségeinekfelismertetésétahelyitársadalomszervezettszereplői,ésalakosságkörében.Keresiazegyüttműködéslehetőségeitalakosság,azintézmények,acivilszervezetekközött.Hozzásegítiakirekesztett,marginalizáltalacsonyérdekérvényesítőtársadalmi csoportokatahhoz,hogyérdekeiketfelismerjék,megfogalmazzákéskonfrontáljákazérdekeikérvényesítésétgátlótársadalmiintézményekkel,csoportokkal.Elősegítiafelsőoktatási intézmények oktatóinak és hallgatóinak bekapcsolódását a settlement típusú intézményekmunkájába.Aközösségimegoldásokramagakészítifelahelyiszereplőket, vagyközösségiképzéseketszervezszámukra.Elősegítiaproblémákésazokmegoldásának nyilvánosságát a településen, illetve az érintettség tágabb körében: kistérségben, régióban.

szociális munka, közösségi munka és settlement munka A profil kialakításában szemügyre vettük a szociális munka, közösségi munka és settlement munka viszonyát. Helyzetünk e tekintetben egyszerre könnyű és nehéz. Könnyű, hiszen a settlement a bölcsője a később a professzionalizáció eredményeképpenkettéválószociálisésközösségimunkának.Nehéz,mertazelteltbőévszázadalattaz ágazatiszemlélettérnyeréseésakülönállószakmaimeghatározottságmiattakomplex, holisztikusszemléletvisszahozásanemegyszerűfeladat.Tetézieztazamindmáigtartó vita,miszerintaközösségimunkarésze-eszociálismunkának,avagysem?Evitábamost nemmegyünkbele,mostcsakannyitjegyzünkmeg,hogyakomplexszemléletsokkal inkábbbennevanaközösségimunkában,mintazegyéniesetkezelésirányábaelmozdult szociálismunkában,holottatágabbértelembenvettszociálismunkaugyancsakelegendőkomplexitásttartalmaz.Viszontvanegyközöspont,amitamai,modernszociálisés közösségimunkatartalmaz,ésígyeztmiishangsúlyossátettükaprofil,illetveaképzés kialakításánál.Ezaközöspontazempowerment.Azempowermentenkeresztülacélaz egyéniöntudatos,jogokatéskötelezettségeketismerő,cselekvőemberalapállásánaka kialakítása;aközösségbenmásokkalegyüttműködő,partnerségreéselismertméltóságra épülőközöscselekvésbenrésztvevőemberimagatartáselérése;valamintatekintélyelvű politikaikultúrávalszembenidemokratikus,civilésállampolgáricselekvésekreképesemberi magatartás kialakítása. Az egyén képességének a bővítése a hatékony döntések meghozatalára. Egyének, csoportok és /vagy közösségek körülményeik birtokba vétele,

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 67


KözösségEK és civil társadalom saját céljaik elérése, hogy így képesek legyenek az életminőségük maximális előreviteléérttenni.Alegyengített[disempowered]emberekszámáralehetővétenni,hogytöbb önirányításlegyenasajátéletükben,legyenszavukazintézményekben,aszolgáltatásokban és a helyzetekben, melyek hatnak az életükre, és hogy gyakorolhassák a hatalmat, ahelyett,hogyahatalomegyszerűbefogadóilegyenek(Katz2009).Az„empowerment” fogalmaaztafolyamatotjelenti,melynekrévénatehetetlenállapotbóleljuthatunkahatnitudóállapotba 4 (Szilvásietal.2009).„…Atehetetlenállapotbólahatnitudóállapotba valóeljutás”–ezazempowerment,tehátatehetetlenségérzésénekfelszámolása: •hatniakörnyezetre; •atapasztalatokmegosztásánaklehetőségeésszükséglete; •a„megértettekminket”átérzése,melyváltozástishozhatmagával; •esélyekmegismeréseéstudatosításaaközösségiügyekbenvalókompetenciáról-illetékességről. Az empowerment értelmezése egyrészt az eszköztelen, a társadalom perifériájára szorult,gyakranszegénycigánylakosságképességénekakibontásáraésfejlesztésérekínálkozik, ez teszi lehetővé, hogy képes legyen társadalmi helyzetén változtatni, egzisztenciájánakmegszervezésébenasajátlábáraállni.Azönfenntartásra,amateriáliséletfeltételeksajáterőbőltörténőmegteremtésérevalóképesséválás,azerreirányulóerőfeszítéstehátazegyikértelmezés. Azempowermentmásikértelmezése–ésezlegalábbilyenjelentőségű–,acitizen, azállampolgáriszereprevalóképessététel.Ezmársokkalszélesebbtársadalmimezőre terjesztikiefogalomjelentőségét. Végülharmadikjelentéstartalmaefogalomnak,hogynemcsupánaközpolgárok,de adöntéshozókésakörnyezetükbenműködőintézményekképessétételeishasonlójelentőségűfolyamat(Lakatos–Péterfi2010). Tehátasettlementmunkábanelsősorbanakomplex,holisztikusszemléletafontos, melletteaképessétételésazempowerment,ésazebbeaziránybahatómódszerekelsajátításaésazokhasználatánakképessége.

A képzés jellemzői Az előzőekben tárgyaltakból következően határoztuk meg a képzés során megszerezhetőkompetenciákat: •atelepülés,térségéletébenfelmerülőproblémákraközösségimegoldásokkeresése; •a settlement típúsú intézményi, szervezeti működtetési forma, szolgáltatásszervezés szemléleténekelsajátítása,alapvetőmódszereinekalkalmazása; •képessé válik annak segítésére, hogy a település és szűkebb közösségei felismerjék sajáterőforrásaikat,ésszükségeseténkiegészítsékazokatmáskülsőforrásokkal; •aktivizáljaatelepüléslakosságát,közösségeit; •együttműködésekszervezéseatelepülés,akistérséglakóiésintézményei,civilszervezeteiközött;

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 69

KözösségEK és civil társadalom •aközösségigazdaságfejlesztés,közösségivállalkozás,szociálisgazdaság; •elősegítiaproblémákésazokmegoldásánaknyilvánosságátatelepülésen,illetveaz érintettségtágabbkörében:kistérségben,régióban. Aképzésmódszerei: •gyakorlatorientált,intenzívképzésitevékenység,amelyépítafelnőttemberekmunka- ésélettapasztalatára; •tanári előadás, e-learning alkalmazása, egyéni gyakorlat, tutori munka, gyakorlati tapasztalatok kiscsoportos megbeszélés, esettanulmány (film) elemzése, tréningmódszeralkalmazása. Aképzésmoduljaitehátakövetkezők: 1.alapozó–amagyartársadalomjelenlegiszerkezete,legfrissebbinformációkatársadalmi /szociálisproblémákról; 2. settlementtörténet,asettlementszemlélet.Külföldiéshazaipéldák; 3. kommunikáció(helyzetgyakorlatok,tréning); 4.abevonástechnikái; 5. közösségimunkaakciótechnikái; 6. csoportanimálásitechnikák(pl.ülésvezetés),asszertívtechnikák; 7.önkéntesszervezés,önkéntesmotiválás; 8. szolgáltatástervezés,szervezés.

tananyagfejlesztés menete és tapasztalatai Abból indultunk ki, hogy a közösségi animátor szakirányú továbbképzés curriculum fejlesztéseésaképzésbeindításakétokravezethetővissza:egyrésztaképzésselérintett két régió Magyarország leghátrányosabb helyzetű területe, melyet a gazdasági válság még tovább mélyített. Másrészt a szociális szakemberek kompetenciáinak és oktatásánakhiányosságai,illetveszükségletei,mertazttapasztaltuk,aszociálisképzésbenkorábbanalkalmazottoktatásimódszerekelavulttáváltak,azegyrenagyobbarányúésösszetettebbesetekkezelésemáskompetenciákatésmódszereketkövetelmeg.Atöbbnyire elméletisíkontörténőoktatásmellettnagyobbaránytkellhogyképviseljenatapasztalati, konstruktivista-felfedező, gyakorlatorientált, kompetenciaalapú tanítás-tanulás. Kell, hogyahallgatókagyakorlatbanmegismerjékaleendőügyfeleikkörébentapasztalható valósszükségleteket,azesetkezelésinnovatívmódszereit. Hosszútávúcéljainkközöttrögzítettük,hogyszükséges: •olyan segítő módszerek gyakorlatban történő alkalmazása, mely a közösség saját erőforrásainak,valamintarászoruló-segítőkapcsolatújalapokrahelyezéséneksegítségéveljárulhozzáamélyszegénységbenélőkhelyzeténekjavításához; •innovatív tartalommal bíró képzések beindításával az oktatási rendszer és oktatásszervezésrugalmasságánaknövelése; •aszociálisszakmaelfogadottságánaknövelése; •azegészéletenáttartótanulásösztönzése;

70

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KözösségEK és civil társadalom •projektekgenerálása. Közvetlencéljaink: •Aszakmaikompetenciákatfejlesztő,korszerűközösségianimátorszakirányútovábbképzésbeindítása,ahozzákapcsolódótananyagokfejlesztése; •piac-ésversenyképes,aminőségimunkavégzésbenalkalmazhatóképességek,ismereteknyújtása; •asegítőszakmábandolgozószakemberekképesséváljanakabelsőéskülsőproblémákbeazonosítására,azokközösségimegoldására; •rendszerszemléletű,gyakorlatorientáltmódszerekadaptációja; •aképzésáltaladekvátviselkedéseléréseatanácsadásifolyamatban; •asettlementgyakorlatánakmeghonosításaaszociálisintézményekbendolgozószakemberekmunkájában. A projekt elsődleges célcsoportját azon szakemberek alkotják, akik kistelepüléseken vagyszegregáltlakókörnyezetbenélőhátrányoshelyzetűekkelvégezneksegítőmunkát. Akiknekfontosaminőségimunkavégzés,nyitottakúj,innovatívismeretekmegszerzésére,továbbákellőmotivációvalésambícióvalrendelkeznekahátrányoshelyzetűeksegítése, integrációjának előmozdítása érdekében. A célcsoport jellemzője a sok lehetőség – kevéserőforrás.Aterületendolgozókgyakranegyedül,szakmaihálózatiegyüttműködésekhiányábankénytelenekdolgozni,túlterheltek,munkájukatnehezítiacélcsoportkülönösennehézszociálishelyzete.Ezzelszembenszámosolyanprojektlenneszámukraelérhető, mely változásokat eredményez a célcsoport életében, ha a segítők megfelelő tudással, tapasztalatokkal rendelkeznek a források lehívására, felhasználására. További jellemzője a célcsoportnak a leterheltség, hiszen a munkanélküliek számának növekedése magasabbkliensszámotindukál. Közvetettcélcsoportunk: •a Nyíregyházán szegregált lakókörnyezetben, valamint Ramocsaházán mélyszegénységbenélőlakosok; •aképzésbenrésztvevőszakemberekügyfélköre; •szociálisellátórendszerintézményei,civilszervezetek; •atársadalom. Az interdiszciplinaritást mind a tananyag-fejlesztésben részt vevő szakemberek esetén,mindpedigatananyag-készítésbenszemelőtttartottuk,egyrészthogykülönböző szakterületrőlvontunkbetananyag-fejlesztőket,másrésztazeltérőtudományterületeket isbeépítettükatananyagba.Beépítettüktovábbáafenntarthatófejlődéssel,társadalmi felelősségvállalással,esélyegyenlőséggel,egészségfejlesztésselkapcsolatostartalmakat. AközösségianimátortananyagfejlesztésmunkájátazÉLETFASegítőSzolgálatEgyesületáltalkoordináltmagyarországisettlementhálózatszervezetitagjainakésszakembereinekbevonásávalvégeztük.AkonkrétmunkátmegelőzőenaközösségfejlesztőkVII. NyáriEgyetemén(2010.július,Kunbábony)szerveztünkegyműhelyt,aholazegyesületszakemberei,akoordinátorésatutoráltalelőzetesenösszeállítottjavaslatotahálózatszakemberei és az érdeklődők vitatták meg, meghatároztuk a tervezett modulokat, azok főbbtartalmipontjaitéssorrendjét.Ezalapjánősszelakoordinátoratutorbevonásával

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 71

KözösségEK és civil társadalom elkészítette a tananyag vázlatát, majd személyes beszélgetéseken ismertette, és a kiválasztottfejlesztőkkelmeghatároztaavázlatát,melyaszakmaivezetővelegyeztetésrekerült. A fejlesztés során rendszeresen konzultált a koordinátor és a tutor a fejlesztőkkel, személyesen,e-mailbenéstelefonon.

A tesztképzés tapasztalatai A ramocsaházi és a huszár-telepi terephelyszínek. Aképzésbenaze-learning mellettakontaktórákonagyakorlatimunka,atapasztalatiésproblémaalapútanulásvolt agerinc,melyekcéljaegysettlementlétrehozása,fejlesztésevolt.Ramocsaházabevonása terepként szerencsés választás volt. Egyrészről a település vezetősége – az alpolgármesterenkeresztül–bevonódottahazaisettlement-mozgalomba,résztvettkétkonferenciánis.MásrészrőlazEgészségügyiKarralmárévekkelezelőttkialakultegyegyüttműködés,amiakapcsolattartástésaközösmunkátsegítette.Azezerötszázlakosútelepülés jól fejlett infrastruktúrával, gazdasággal, munkahelyekkel, a szociális területet is beleértveszéleskörűszolgáltatásokkal,intézményekkelrendelkezik,egyedülacsatornahálózat hiányzik.Kéttelepszerűutcavan20-22házzal,melybenkb.100főlakik.Abűnözésalacsony, a helyi polgárőrségben romák is vannak, gond viszont az iskolai hiányzás. Közmunkában 40-80 főt foglalkoztatnak. A baktalórántházi kistérség tagjaként részt vesznekagyermekszegénységelleniprogramban,melynekkeretébenegygyerekház(segítő ház) létesítésére pályáztak 2010-ben (settlement-ház – erről fentebb szóltunk részletesebben a TÁMOP 5.2.3. program kapcsán), melyet 2011-ben megnyertek. A kiválasztott épület300 m-retalálhatóazegyikszegregátumtól,aholazalpolgármesterakövetkező szolgáltatásokat,tevékenységeketképzeliel: •mindenekelőttazt,hogyazottdolgozóknakkikellmenniükazemberekhez,ésafő irányaziskoláskorúgyerekekkelvalófoglalkozás; •gyermekmegőrzés; •logopédia; •gyógytorna; •iskolánkívülifoglalkozások,készségfejlesztés; •felzárkóztatás,nyáriszabadidőeltöltés; •sportfoglalkozás; •mosógépkölcsönzés; •munkaerő-közvetítés; •konyha; •közösségitér; •szexuálisfelvilágosítás. A Huszár-telep a múlt század végén huszárlaktanya volt, majd 1958-ban lakáshiány enyhítéséreatisztiszállásokat,sőtazistállónakhasználtépületeketisátalakítottáklakóépületté.AkkoribanNyíregyházavezetői,értelmiségirétegelakottitt.Atelephangulatos kertvárosvolt(Rózsaliget).AhatvanasévekbenaNyíregyházánmegindulóállamilakás-

72

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KözösségEK és civil társadalom építésekkövetkezményekéntsorrahagytákelazittlakókalakásokat,atelepet,félkomfortosbólösszkomfortosbaköltözésreményében.Azelszivárgásutánazelhagyottlakásokbatelepítettékazokat,akiknemfizettékalakbért,illetvedíjhátralékkalrendelkeztek – mintegy büntetés céljából. Így alakult ki a Guszev (a Huszár-telep akkori elnevezése) stigmatizálójellege.Továbbáönkényesházfoglalókismegjelentekazországegészterületéről.Abeköltözőktöbbnyirealacsonyegzisztenciájú,többgyerekesromacsaládokvoltak.Nagyamozgásatelepen,aki- ésbeköltözésekszámamagas,dekb.2000főéla telepen.Avárosrészkorstruktúrájarendkívülfiatalos,agyermekkorúakmagas,azidőskorúakalacsonyaarányamiatt.Alakáskörülményekrendkívülkedvezőtlenek.Alakássűrűségmagas,százszobára172lakójut,ami68-caltöbbavárosiátlagnál.Alakásokjelentős része önkormányzati bérlakás. A lakások félkomfortosak: víz van, a fűtést nehezen oldják meg, úgynevezett sparhelteken főznek, ebben fűtenek fával, szénnel, meg amit találnak. AtelepenelérhetőszolgáltatásokközülközpontiszerepetjátszikaHuszárvárSzociokulturális Szolgáltató Központ (a bezárt iskola felújított épületében). Előny volt, hogy a HumánNetvezetőjemegkezdteegybarátikörkialakításátaHuszárvárhasználóiköréből, éstöbb–azottélőkbevonásávalmegvalósuló– közösségiprogramtervezésétkezdték meg,illetvebonyolítottakle. Ramocsaházamintterephelyszínabbólaszempontbólvoltkedvező,hogyegyteljesenúj,„zöldmezős”settlement-házlétrehozásábanműködhettünkközre,aHuszár-telep helyzetepedig–mindenhátrányaellenére–azért,mertmármegkezdődöttaHuszárvár settlement-házzáalakítása,azottdolgozószervezetekközöttimunkakoordinálásaésa telepi lakók bevonása egy speciális, más típusú, de settlement-irányba mutató kihívást ígért.

A képzés és a módszertan tapasztalatai Aközösségianimátortesztképzésrejelentkezetthallgatók–előzetesvárakozásunknakmegfelelően–zömmelaszociálisszakmákbólésakeletirégióbólkerültekki,devolt közöttükáruforgalmiésélelmiszeriparimérnök,valamintbaptistalelkészaDuna–Tiszaközéből.Szándékaik,melyekaképzésbehoztákőket,nagyjábólegyiránybamutattak:a tapasztalhatótársadalmiproblémákra,aszegénységre,acigányságra,amunkanélküliségre,azelmagányosodásra,ésapasszivitásra,azemberek,különösenafiatalokbevonására akartakválaszokatkeresni,módszerekettanulni.Mindezjóalapotadottarra,hogymotiválthallgatókkalvágjunknekiaképzésnek. Akidolgozottmodulokközül–természetesen–asettlement-modullettaleghangsúlyosabb, hiszen a közösségi animátornak egy settlement elindításában, fejlesztésében illetve működtetésében kell közreműködnie, rendelkeznie kell a settlement-szemlélettel. Akövetkezőhangsúlyaközösségimunkaeszköztárárahelyeződött,hiszenkulcskérdésa helyiközösség,ahelyiemberekbevonása,aszükségleteklehetőlegpontosabbmeghatározásaésalakulásánakfolyamatosfigyelése.Szándékainkszerintacsoportanimálásitech-

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 73


KözösségEK és civil társadalom nikák,azérdekérvényesítéstelősegítőmódszerek,azönkéntesszervezés,ahelyinyilvánosságeszközeiisafontosabbakközékerültek,következőenabból,hogyalakosságbevonásátkövetőenafolyamatosmunkaegyfajtacsoportbantörténőmunkátjelent,illetve várható volt – az általános közösségi helyzetből és tapasztalatainkból következően –, hogyazérdekérvényesítéstechnikái,szélesebbenértelmezveazempowerment,szükséges a terepmunkában. Mindehhez jól társíthatónak gondoltuk a szociális gazdasággal, közösségi vállalkozásokkal, szociális szövetkezettel foglalkozó modult, hiszen az ország keletirégióibanaközismertprobléma,apiaciszektorhiányaill.gyengeségei,aziparésa szolgáltatásokcsekélyjelenlétemiatt,egyfajtakitörésiutatjelenthetahelyierőforrásokra alapozó,helyigazdaságiaktivitástkezdeményezőszociálisgazdaság.Amagyartársadalommodulpedig,aképzéslegelején,arrahivatott,hogyszintrehozzaazeltérőismeretekkelrendelkezőhallgatóságot,illetvebemutassaalegfrissebbhazaiviszonyokravonatkozótársadalomtudományieredményeket,képetadjonalegfrissebbtársadalmi,szociális problémákról, ezzel tágítva a szemléletet, ráirányítva a figyelmet a strukturális problémákra,atársadalom- ésszociálpolitikaitennivalókra. A kontakt órák kezdetekor, ami nagyobbrészt a terepmunkát jelentette, szembesültünkazzalaproblémával,hogyamunkáltatóknemengedtékelhavontaötnapra,azaz egyhétreahallgatókat,ezértaztredukálnunkkellettkétésfélnapra.Ebbőlkétnapon külön-külön,kétcsoportban,RamocsaházánilletveaHuszár-telepengyakoroltakahallgatók,majdafélnapbanakétcsoportasettlement-modulkeretébenközösendolgozta feléselemezteazelvégzettfeladatokat. Ramocsaházánapolgármesterésazalpolgármestermindensegítségetmegadotta képzéshezésaterepgyakorlathoz,aktívanbeisvonódtakafolyamatba.Segítségükkela hallgatókmegismerkedtekatelepülésmúltjávalésjelenével,asettlement-házindításával kapcsolatoselképzeléseikkel.Ahallgatóknakemellettegyéniéscsoportosfeladatavolta településrőlinformációkgyűjtéseésfeldolgozása.Fontosvolt,hogyaramocsaházicsoportbanháromhallgatóisatelepülésendolgozott,egyikükpedigazősszelmegnyíltsegítő (settlement-) ház vezetője lett. Az információgyűjtés után a közösségi feltárás – amelyalapvetőenközösségiinterjúkkészítésétjelentette–,ésszükségletfelméréskövetkezett,melyetahallgatókaképzéstvezetőoktatóinstrukcióialapjánkészítettekel.Ezzel kezdetétvetteabevonás(mindakisebbségi,mindatöbbségilakosságotérintően),melyetnehezített,hogyaközségben„cigányfürdetőként”híresültelasegítőházfunkciójára tervezettépület,mégmielőttmegnyíltvolna.Egyöntetűvoltazelutasításmindkétrészről. A többségi lakosság részéről azonban inkább „az a cigányoké, nem megyünk mi oda”szemléletteltalálkozhattunk.Tehátazonnalnemisegy,hanemkéthelyiközösségi feszültséggeltalálkoztakahallgatók,melyekmegoldásáraterveketdolgoztakki.Azinterjúkbóltovábbáaziskiderült,azemberekjólfogadtákamegkereséseket,nyitottakvoltak, javaslatokattettekasegítőházbanfolytathatótevékenységekre,éstöbbenfelajánlásokat istettek(sajátmunkaerejüket,tudásukat),amivelhozzájárulnánakaprogramokmegvalósításához.Afeltárásiszakasztkövetőenszerencsésenesettegybeamásodikfélévindulásaésasegítőházmegnyitásaamikorismárakonkréttevékenységekbeindítására,alakosságbevonásárakerülhetettsor.Ittmerültfelasegítőházmellettegytanácsadótestü-

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 75

KözösségEK és civil társadalom letlétrehozása,melymegkönnyíthetiatöbbségilakosságbevonásátatevékenységekbe, programokba.Ebbenaszakaszbanahallgatókagyakorlatsoránaktívanközreműködtek aprogramokszervezésében,lebonyolításában.Aképzésbenjólsikerültbeilleszteniaművészeti,kulturálistevékenységekrőlésanyilvánosságeszközeirőltanultakat,ígyaközösségi falfestés tervezése indult, illetve a hallgatók összeállítottak egy hírlevelet, melyet a kurzusvégénmindenháztartásbaeljuttattak.Ahírlevélamiattisfontosvolt,hogyafeltárás információt vissza tudták adni a közösségnek és az itt végzett munkájukat szélesebbkörbenismerttétették. AHuszár-telepenvégzettterepmunkátsegítette,hogyaképzésrésztvevőjevoltegy ottdolgozószociálismunkás,hátráltatta,hogyegy„leharcolt”tereprőlvanszó,melykét évtizedeaszociálismunkáshallgatókszázainakszolgál(t)terepül.Továbbihátrány,hogy szükséglettvolnaatelepen,illetveaHuszárvárbanműködő,dolgozószervezetekkompetensvezetőinekisabevonására,melyreugyantörténtkísérlet,azonbanakétféléves képzésiterepgyakorlatiidőkereterrekevésnekbizonyult. A gyakorlati munka itt is a szükségletfeltárással és közösségi interjúk készítésével kezdődött. Probléma-érték-felajánlások lista készült, melynek nyomán a parkosítás a lakososok bevonásával és a Huszárvár Baráti Kör megerősítése, valamint a telepen, zömében a Huszárvárban működő, szervezetek közötti együttműködés megerősítése irányokrajzolódtakki.ABarátiKörmegerősítéseésaparkosításügyébennemsikerült előrébblépni.Kiderült,atagokazintézményvezetőhöz,illetveaHuszárvárbanközhasznúfoglalkoztatottkéntkötődtekakörhöz,ígynemalakultkiatelepéssajátmaguksorsáértérzettvalódifelelősség,ezértnemjöttekelameghirdetettközösségibeszélgetés alkalmakra, tehát az alapoktól kell újrakezdeni a kör felépítését. A parkosítás ügyében hasonlótörtént,aBarátiKörtagjaira,azokönkéntesmunkájáraalapoztákatevékenységet, de mielőtt megkezdődött a tevőleges munka, kiderült, nem kívánnak részt venni benne, ezért visszamondták az erre a feladatra elnyert pályázatot. A Huszárvárban működő szervezetek között kiderült, jó az együttműködés dolgozói szinten, példázta ezt a közösen megszervezett és megrendezett gyermeknap is, melybe a hallgatók is bekapcsolódtak.Avezetőkszintjénnincsvalódiegyüttműködés,azintézményi,szervezeti stratégiák, a telep életébe történő beavatkozás nincsenek összehangolva. Kísérlet történt a vezetők összehívására és közös megbeszélésre, de az erőfeszítés kudarcot vallott, mindenki fontosabbnak tekintette saját szervezeti munkáját, mintsem a közös gondolkodásmegkezdését–egyelőre.Közben,szeptemberelsejévelagörögkatolikus egyházazépületemeletén(újra)indítottaatelepiiskolát,melyugyanszakmaiaggályokat vetett fel, de ezzel egy új szereplővel bővült a telepen dolgozó szervezetek köre, melyazegyüttműködésgenerálásánakújabbkihívásátisjelentette.Aszociálisgazdaság ésazönkéntességmodulokgyakorlatioktatásasoránsikerültelindítaniegygondolkodást, mely a helyi erőforrások, tudások aktivizálásával a telepen található szolgáltatási hiányokmegoldásánakirányábamutatott.Akurzusvégénittisahallgatókmunkájával elkészültegyhírlevél,melyaHuszárváriTükörnevetkapta,amelyazösszegyűjtöttinformációkat, lehetőségeket mutatta be, képet adott a lakóknak a hallgatók két féléves munkájáról.

76

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KözösségEK és civil társadalom Oktatásiszempontbólmindkétterephelyszínsikeresnekmondható,alátszatellenére még a Huszár-telepi is. A terepmunka során sikerült elsajátíttatni a hallgatókkal a settlement-szemléletet,alakosságbevonásánakszükségességétésalehetségeskitörési irányok közötti, a helyi közösség, közösségi viszonyok, adottságok által meghatározott, különbségekvezéreltecél- ésmódszerváltoztatásiszükségességszakmaikövetelményét. Ramocsaházán tisztábban rajzolódott ki a közösségi folyamat és a settlement-szerep, a Huszár-telepenpedig,hogyasettlementcsakakkorképesbetölteniszerepét,haaktívan bevonjaazérintetteketésmindenféleiránybapartnerségeketépít. A csoportvezető Ramocsaházán, a tutor a Huszár-telepen, de a ramocsaháziakkal is szoroskapcsolatban,vettrésztaterephelyszínekendolgozóhallgatóicsoportoktámogatásban, és a kontakt órák közötti kapcsolattartás biztosításában, mely nagyban megkönnyítetteazoktatást.SegítettékahallgatókeligazodásátaMoodle-rendszerben. AMoodle-felületteljesenújvoltahallgatókszámára,azzalegyütt,hogyaképzésfolyamatábabekerültazintenzívinternethasználat.Ezmégaképzéskidolgozóinak,oktatói egyrészénekiskomolykihívástjelentett,nemhogyahallgatóknak.Alapvetőenaz,hogy a szociális munka, illetve a közösségi munka, mely hagyományosan és deklaráltan egy gyakorlatorientáltszakma,melyrőleddigúgytartották,hogyaterepen,illetveegymester-tanítványviszonylatbansajátíthatóel,emellettkellettaze-learningetéstávoktatási módszereket, eszközöket alkalmazni, mely izgalmas és adekvát lépés volt. Két további gondjelentkezettazalkalmazássorán.Egyik,hogyahallgatóknagyrészenincshozzászokva az internethasználathoz, e-mailt ritkán küldenek és fogadnak, nem böngésznek honlapokat,plánenemhasználjákazinternetetszakmaimunkájukhoz.EzenbelülazinteraktívWeb 2.0-áshasználathozsincsenekhozzászokva,azazhogyazinternetrőlnem csakinformációkatlehetgyűjteniésletölteni,hanemaktívanhozzálehetszólni,alakítani lehet gondolatmenetet, megosztani másokkal információkat, sőt, szakmai kérdéseket, dilemmákatlehetfelvetni,nembeszélvekülönböződokumentumok,fotók,videókfeltöltéséről.Amásik,hogyaMoodle-felületünkkésőnindultel,ígyakontaktórákatmegelőzőenazelsőfélévbennemsikerültahallgatókismeretszerzésétezenkeresztültámogatni,csupánegylétrehozotte-maillevelezőcsoportsegítségével,illetvehonlapokajánlásával.TapasztalatainkszerintaMoodle-felületetisfőleginformációszerzésre,elsősorbana tananyagok letöltésére használták, azonban a használati kötelezés miatt megindult a webkettestanulásifolyamat,kezdtékhasználniegymásközöttilevelezésre,akontaktórai anyagokésfeladatokfeltöltésére,valamintafórumonaszakmaigondolatokmegosztásánakcsíráiisjelentkeztek.Összességében,hanehézkesenis,deelindultaMoodlerendeltetésszerűhasználata,melyakurzusvégéreimmárhatékonyansegítetteatanulástés akommunikációt,ahallgatóknagyrészepedigvégremegtapasztaltaelőnyeitéselsajátítottaakorszerűinternethasználatot. Akurzusvégénmindahallgatókkal,mindazoktatókkalértékeltükaképzéstésöszszegyűjtöttükatapasztalatokat. Ahallgatókkiemelkedőenjónakértékeltékakontaktórákat,azazaterepgyakorlatot, és több időt is eltöltöttek volna terepen, jobban belemélyedtek volna a helyi közösség életébe,összességébenrendkívülpozitívanfogadtákagyakorlatorientáltképzést.Fontos

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 77

KözösségEK és civil társadalom tényezőnektartottákajólégkört,hangulatot,ahamarkialakultcsapatszellemésazelhivatott és különböző társak segítségével egymás tanulását tudták segíteni. Az elméleti oktatássaliselégedettekvoltak,ugyanígyatanárokkal,bárészrevételezték,hogyakontaktórákonazegymástkövetőtanároknemmindigtudták,holtartafolyamat,azelőző alkalmakkormilyentevékenységekvoltak,ezértjavasoltákahatékonyabbinformációátadást. Ugyanígy a terepváltást is félévkor, mert így még több tapasztalatra tehetnek szert.Továbbáaszituációsgyakorlatokszámátnövelnék.Nehezenmegfoghatótémának tartottákaközösségiakciótechnikákatésaközösségi,szociálisgazdaságmodult,elhasználtterepnekaHuszár-telepet.AlegtöbbgondjukaMoodle-eszközzelvolt,mindenekelőtt,hogykésőnindult–éppenezértaztsemtartottákjónak,hogyagyakorlatiórák egyrészételvetteazelméletioktatás.Keveselltékazottmegtalálhatóanyagot,információt,hiányoltákavisszajelzéseket,afórumfunkciótviszontjónaktartották. Azoktatókegybehangzóanigényelték,hogymindenmodulelőttlegyenegytanári értekezlet,aholazinformációkátadásamegvalósul.Aterepszervezésénélpedigfontos, hogyottlegyengyakorlatifoglalkozás,aholvankompetenshallgató,illetvelegyenterepfelkészítés,továbbáazoktatókiselőzetesen,ahelyszínenismerkedjenekmegatereppel. Növelnikellakontaktórákszámát,ahallgatóktöltsenektöbbidőtterepen–akáregy szombatinapbeiktatásával.Ajövőbenpedigavégzetthallgatókat–különösenaterephelyszínekről – lehet „használni” az oktatásban, később tereptanárrá válhatnak. A magyartársadalommodulesetébenaze-learningalkalmazásterősítenék,hogyaktívonline keresésreösztönözzeahallgatókat,melyanyagokatmagukelemezzenek.Acsoportanimálásimodulakkorkövetkezzen,hamárösszeértatársaság,addigaMoodle-rólazelméletirészttanulmányozzákésönellenőrzőteszttelkapjanakvisszacsatolást.Ittfontos, hogyazegyén,csoport,közösségfogalmaiktisztázódjanak.Igazezatöbbimodulesetébenis,fontos,hogyahallgatókamodulokkontaktóráielőttmegismerkedjenekatananyaggal, az ismereteket elsajátítsák. A szükségletfeltárás és közösségi szolgáltatások modulhoz mindenképpen kell a tutor és a csoportvezető aktív munkája. A közösségi, szociálisgazdaságesetébencélszerűbbkevesebbetharapni,kockázatosterület,hiszena vállalkozástúlkomolyésnehéz,nagyafelelősség,ahallgatók,ésperszealakosságis,kisebben gondolkodnak. Érdemes előzetesen felmérni, milyen adottságok vannak a terepen,melyekilleszthetőekamodulhoz.Ugyanezvonatkozikaközösségiakciótechnikák, érdekérvényesítésmodulra,aholalegjelentősebbtettmagánakatananyagnakakidolgozásavolt,hiszenilyenmégnemálltösszeMagyarországon.Deittisakkortudunkhatékonyanoktatni,haazelőzetesterepfelméréssorántalálunkolyanhelyifejlesztésielemet, ami illeszthető és így gyakorolható a kompetencia. Meggondolandó az is, hogy a terepen egy közösségi folyamat fonál legyen és arra legyenek felfűzve a kompetenciagyakorlatok. Az önkéntesség modulnál érdemes elgondolkodni azon, hogy a hallgató számáraelőkellírniminimumtízóraönkéntestevékenységet,vagyőmagaszervezzen önkéntes programot, így saját benyomása legyen, megtapasztalja az önkéntes koordinációt. Atesztképzésésazelkészítetttananyagalapján,mintszakirányútovábbképzés,akkreditálásra került a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán, így már 2012-ben tizenné-

78

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KözösségEK és civil társadalom gyen, 2013-ban pedig hatan vehették át az alapdiplomájukat kiegészítő tanúsítványt. A képzésfolyamatosanmeghirdetésrekerül.Reményeinkszerintezzelújabblökéstadhatunkamagyarországisettlement-mozgalomterjedésének,erősödésének,végsősorona településeken,szomszédságokbanélőkközösségiproblémamegoldásának.

irodalom BalipapFerenc(1989,1990):Amagyarországisettlementtörténete.I−II., Esély,(2.),60–71.,(1.),58–64. GiczeyPéter(szerk.)(2007):SettlementmozgalomMagyarországon.ÉLETFASegítőSzolgálatEgyesület. KatzKatalin(2009):Aszociálismunkakultúrái. Esély,(6.),108–116. LakatosKingaésPéterfiFerenc(2010):Acselekvőképesséválásfolyamatáról. Parola,(3.),22.

jegyzetek 1TÁMOP5.2.3.pályázatiútmutató 2 EfejezetbenaKözösségfejlesztőkVI.NyáriEgyeteméneksettlementműhelyrésztvevőinekésHorváthJudittananyagánakvonatkozórészekerültfelhasználásra. 3 KATT – Kompetencia Alapú Továbbképzési programok kidolgozása Tananyagfejlesztéssel című TÁMOP-5.4.409 /2-C-2009-0010. számú projekt záró hatástanulmányának szerkesztett részlete. Megvalósítók: Debreceni Egyetem OEC Egészségügyi Kar (Nyíregyháza), HUMAN-NET Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Humán Erőforrás FejlesztésiAlapítvány(Nyíregyháza),ÉLETFASegítőSzolgálatEgyesület(Debrecen),2010–2012. 4 SzilvásiLéna(szakmaivezető)(2009):MódszertanikézikönyvII.Szülők.,SZMI,Budapest,18.o.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 79


társadalom és állam

A mAgyAr segélyszervezetek vörösiszAP-kAtAsztrófA idején végzett humAnitárius tevékenységének hAtásvizsgálAtA Bartal Anna Mária

bevezetés Mindenbizonnyaljoggalállítható,hogyműködése,komplextevékenységeésismertségealapjánamagyarnonprofitszektor„zászlóshajói”közétartozikazahatszervezet– a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, a Katolikus Karitász, Máltai Szeretetszolgálat, ÖkumenikusSegélyszervezet,ReformátusSzeretetszolgálatésaVöröskereszt–,amelyeketsegélyszervezetekkéntisszokásnevezni. Jelentanulmánybanesegélyszervezetekkomplextevékenységeközülarraahumanitáriusmunkárakoncentrálunk,amelyetMagyarországeddiglegsúlyosabbcivilizációskatasztrófája,a2010.október4-énbekövetkezettvörösiszap-katasztrófaidejénkifejtettek. A vörösiszap-katasztrófa nem csak példa nélküli természeti és környezeti pusztítása és tragikusjellegemiattérdemelmégmaiskitüntetettfigyelmet,hanemszámosolyandilemmát,problémátvetettfelahazaikatasztrófaelhárításbanésahumanitáriussegítségnyújtásban, amelyek eddig ilyen élesen nem kerültek a felszínre. Nevezetesen: az információsdeficitésakompetenciaproblémák;asegélyszervezeteknemzetközisztenderdek szerintiegyüttműködésénekkialakítása;aklasszikushumanitáriussegélyezésiésazinnovatívmódszerekalkalmazása,ésvégezetülahumanitáriussegítségnyújtásdilemmáiasegélyezésmértékébenéscélcsoportjaitekintetében. Mindezekbőlkövetkezőenasegélyszervezetekhumanitáriustevékenységénekhatásvizsgálatakor – a hasonló nemzetközi vizsgálatok alapján – elsődleges célunk az volt, hogyfeltárjuk:

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 81

társadalom és állam •egyfelől,mikéntalakultazegyessegélyszervezetekközöttikoordinációésmennyiben jelentett ez tanulási folyamatot, illetve a kiemelt médiafigyelem által is generált verseny – az adománygyűjtésben és a károsultak megsegítésében – miként alakította azegyüttműködéstaszervezetekközött; •másfelől,abajbajutottlakosságszámáramilyenadekvátsegítségnyújtásimódszereket alkalmaztak, illetve milyen kritériumok alapján határozták meg a segítségnyújtás – közvetlenülésközvetettenkárosultak–célcsoportjait.Azaz,mennyibenalkalmazták a nemzetközi módszereket, illetve milyen speciális – részben szervezeti missziójukra ésgyakorlatukravisszavezethető–megoldásokatvezettekbe; •továbbicélunkvoltmégafentiekkelösszefüggésbenannakelemzéseis,hogyakatasztrófamenedzsment ciklusai szerint milyen programokat végeztek a szervezetek, ezekhezmilyenforrásokathasználtakfel,azérthogyfolyamatábanislássuktevékenységüket,illetveerőforrásiakmértékét. Módszertanilagasegélyszervezetekmunkatársaivalkészültstrukturáltinterjús1 vizsgálatokatvégeztünk,illetveastakeholder-részvételianalízismódszerétkövettük. Atanulmánybanközöltelemzésalapjául–azújjáépítés,akörnyezetirehabilitációés azingóságpótlásokután–a2013januártólmájusiglefolytatott„Avörösiszap-katasztrófa komplextársadalmihatásvizsgálata” c.kutatás 2 eredményeiszolgálnak.Akutatásjelentőségétazadta,hogynemzetköziszintenáltalánosgyakorlategykatasztrófabeavatkozás és humanitárius segítségnyújtás befejezése után azonnal megtörténik a programok komplexhatásvizsgálataéseredményeinekfeldolgozása.MindeddigezMagyarországon csakatudományosérdeklődésszintjénmaradt,ésnemépültbeaszervezetekgyakorlatába(Bartal2012;Várietal.2006;Vári–Ferencz2002). Afentiekbőlkövetkezőenahatásvizsgálatieredményekbemutatásaelőttelőszörfelvázoljukazokatazelmúlthúszévbenvégbementfolyamatokat,amelyekahumanitárius akciókglobálissáválásáteredményezték.Ennekokaaz,hogyamagyarsegélyszervezetekmegalakulásaésfejlődéseegybeesettezzelanemzetközitrenddel,aminekamásodikévezredbenmárőkisaktívrésztvevőivéváltak,ésmódjukvoltelsajátítaniazokata nemzetközigyakorlatokat,amelyekethazaihumanitáriusmunkájukbanisalkalmaznitudnak.Eztkövetőenszervezetszociológiaiszempontokszerintelemezzükamagyarsegélyszervezetekfőbbjellegzetességeitazért,mertúgyvéljük,ennekalapjánjobbanérthetővé válnakahatásvizsgálateredményeiis.Mindezekután–akutatásicélokatkövetve–áttekintjükakatasztrófamenedzsmentciklusaiszerintavörösiszap-katasztrófafőbbeseményeinekkronológiáját,valamintaszervezetekközöttikoordinációt,majdpedigtevékenységüketésmódszereiketmutatjukbe.

nemzetközi kitekintés – a globálissá váló humanitárius akciók Többminthúszévvelezelőtt,amagyarországisegélyszervezetekátalakulása(Vöröskereszt), újjászületése (Katolikus Karitász) és létrejötte (Baptista Szeretetszolgálat, Máltai Szeretetszolgálat, Ökumenikus Segélyszervezet, Református Szeretetszolgálat) abban az

82

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam időszakbantörtént,amitWalkerésMaxwell(2009)ahumanitarizmusglobáliskorszakaként(globalizationofhumanitarianism) aposztrofált(Daveyetal.2013:5). Ennekafolyamatnakegyiklegfőbbjellemzőjeanemkormányzati–különösenpedig a humanitárius – szervezetek (NGO-k 3 ) számának ugrásszerű emelkedése volt.4 Ahogy Ferris(2005:312)idéziazEconomist1999.decembericikkét„akommunizmusvége,ademokráciaterjedéseaszegényországokban,atechnológiaiváltozások,agazdaságiintegráció–röviden:aglobalizáció–termékenytalajtteremtettazNGO-knövekedéséhez”. Anheier–Glasius–Kaldor (2004:448–450) statisztikailag is alátámasztották, hogy az 1990-esévtizedbenazemberiségirántiaggodalomésakörnyezetvédelmiaggályokerősödéseugyancsakszerepetjátszottanemkormányzatiszervezetek–általánosságbana globálisciviltársadalom–terjedésében. Afolyamatmásikjellemzője,hogyanemkormányzati,dekülönösenahumanitárius szervezetek mindinkább a politikai és társadalmi közfigyelem középpontjába kerültek. Ennekélénkülésébennagyszerepetjátszottazis,hogyahumanitáriusszervezetekáltal megvalósított programok – egyre növekvő mértékben – kormányzati támogatásokból és /vagymagánadományokbólvalósultakmeg.Nemritkaazolyannemzetközihumanitárius NGO, amely támogatásainak 90 százaléka kormányzati forrásokból származik, míg másszervezetekennekfelsőlimitetszabnak.5 Mindezkomolykérdéseketvetfelaszervezeteknemkormányzatijellegétilletően,továbbáahogyBarnett(2005:723)tanulmányábanmegállapítja,ezveszélyeztethetiezenszervezeteksemlegességétéspolitikamentességétis.6 Végezetül a humanitarizmus globális korszakának harmadik jellemzője az intézményesülés(Barnett2005).Az1990-esévektőlmegindulóintézményesülésegyrésztjelentetteazENSZésazEUhumanitáriustevékenységénekintézményesülését,7 másrésztezzel párhuzamosan a humanitárius szervezetek hálózatosodását (Anheier–Katz 2005), harmadrésztpedigazalapelvekmeghatározását,8 működésisztenderdek 9 kidolgozását. Ennek a globális, egységes alapelveken és sztenderdek szerinti humanitárius segítségnyújtásnakazegyik„főpróbája”volta2004-esszumátraikatasztrófa,majdpedig2010benahaitiföldregésidejénmegvalósultnemzetközihumanitáriusösszefogás.Ezekbena nemzetközi humanitárius akciókban már a magyar segélyszervezetek is aktívan vettek részt. Részbenapolitikai,társadalmipercepcióváltáshatására,részbenpedigahumanitárius programokkomplexebbéválásávalegyreinkábbelőtérbekerültahumanitáriusakciókés szervezetek átláthatósága és elszámoltathatósága. Ennek következtében mind általánosabb gyakorlattá vált a humanitárius programok hatásvizsgálata (Crips 2004). Míg kezdetbenezekazértékelésekapozitivista„cél–idő–input–output”módszerekennyugodtak(Frerks–Hilhorst2002),addig–azezredfordulótkövetően–aproblémákésaprogramokkomplexitása„kikényszerítette”azújtípusúmódszerekalkalmazásátis(Hoffman etal.2004;Watson2008).Ilyenújtípusúmódszerazúgynevezettstakeholder–részvételianalízis,amelyaztmutatjameg,hogyegyhumanitáriusprogramahelyitársadalomban eltérő értékek, érdekek, elvárások összjátékaként valósul meg (Estrella–Gaventa 1998;Catleyetal.2008).Módszertanilagpedigmindinkábbteretnyertakvalitatív(pl.in-

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 83

társadalom és állam terjúk, dokumentumelemzések, fókuszcsoportok) és kvantitatív vizsgálati módszerek (kérdőívesfelmérésekstatisztikaimásodelemzések)együttesalkalmazásaahumanitárius programokértékelésében,hatásainakvizsgálatában. Elisabeth Ferris 2011-ben megjelent tanulmányában hat megatrendet írt le (Ferris 2011:916–17),amelyekakövetkezőévtizedekbenalapvetőenmeghatározzákahumanitáriusakciókatésaszervezetekműködését: •demográfiaitrendek:anépességszámemelkedése,azidőskorúésavárosinépesség növekvőaránya; •technológiai-tudományos trendek: a technológia és tudományos innovációk gyors változása,aközösségimédia(socialmedia) terjedése,ahaditechnológiákfejlődése; •gazdaságitrendek:ajólétáltalánosemelkedésemellettvalószínűsíthetőagazdasági egyenlőtlenségeknövekedése(különösenazÉszak–Déldimenziókmentén); •politikaitrendek,amelyeketapolitikaierőterekglobálisváltozásaibefolyásolnakmajd, valamint •környezetitrendek,miszerintaklímaváltozásvárhatóantöbbtermészetikatasztrófát idézmajdelő,ésvégezetül •a(politikai,katonai,acivilvagyahumanitárius)konfliktusoktrendjeaztjelzi,hogylassú és elhúzódó válságfolyamatok lesznek jellemzők, amelyek főként a városokban fognakkoncentrálódniakövetkezőévtizedekben. Ferris(2011)úgyvéli,nagyonfontoslenne,hogyahumanitáriusszervezetekmegértsékazezenjövőbelitrendekbenrejlőkihívásokat.Ehhezelsősorbanarralenneszükség, hogy lépjenek túl a mindennapi működés problémáin és képesek legyenek kreatívabb távlatokbangondolkodni.Véleményeszerintahumanitáriusakciókegyremediatizáltabbáválnak,és„csak”addigtartanak,mígezamédiafigyelemélénk.10 Meggyőződéseszerintahatékonyabbhumanitáriusakciókérdekébenújrakellenegondolniaklaszteralapú segítségnyújtást,valamintasegélyszervezetekneknagyobbhangsúlytkellenefordítaniuk asegítségnyújtás,arehabilitációéskülönösenafejlesztésiprogramokösszehangolására.

A magyar segélyszervezetek főbb jellemzői Ahumanitáriusszervezetekrendkívülkülönbözőeknagyság,tevékenységéserőforrásoktekintetében.Ezértáltalábankétnagycsoportszerintosztályozzákőket:hitalapú (faith-based) ésnemhitalapú (szekularizált) szervezetek.Nohaahitalapúszervezeteknek nincsenáltalánosanelfogadottdefiníciója,deFerris(2005:312)szerintazalábbiegyvagy többjellemzővalamelyikévelrendelkeznek:kötődésvalamilyenvallásiszervezethez,miszsziójuk expliciten kapcsolódik vallási értékekhez, pénzügyi támogatásukat (vagy egy részét)vallásiközösségektőlkapják,szervezetirányításukbanavezetőket /tagságotvallásihit vagyazegyházhozvalótartozásalapjánválasztjákésaszervezetiértékekbenközvetlenül megjelennekavallásiértékek. Amagyarhumanitárius„piac”egyiksajátossága,hogyahatsegélyszervezetközülöt (Baptista Szeretetszolgálat, Katolikus Karitász, Máltai Szeretetszolgálat, Ökumenikus Se-

84

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam gélyszervezet, Református Szeretetszolgálat) hitalapú, egyházközeli, míg a Vöröskereszt szekularizáltszervezetnektekinthető. A nemzetközi szakirodalomban két megközelítés tapintható ki arra nézve, hogy a szekularizáltésahitalapúhumanitáriusNGO-kmiértéshogyankülönböznekegymástól. Azegyiknézet(Stoddard2003:27)szerintegyrésztamissziójuk,amireatevékenységüketépítik,különböztetimegőket,másrésztpedigaz,ahogyanavallásiértékeketaszekuláris célokkal kombinálják. A másik nézet (Berger 2003) képviselői úgy vélik, hogy a hitalapú szervezetek abban különböznek a szekularizált szervezetektől, de egymástól is, hogyavallásmilyenfokonjárjaátatevékenységüket.Bergeramellettérvel,hogyegyetlen szervezet sem tekinthető „tisztán” hitalapúnak vagy szekularizáltnak, ez a vizsgálat szintjétőlfügg,denyilvánvaló,hogyavallásszerepeakkoralegszignifikánsabb,haközvetlenülbefolyásoljaaszervezetműködését.Azilyenszervezeteketevangelizálóhumanitáriusszervezetekneknevezik,hiszenszámukraahumanitáriustevékenységcsakmásodlagosahitterjesztésemellett. LauraThaut(2009)tanulmányaalapjánúgyvéljük,ahumanitáriusszervezeteketegy kontinuumonlehetelhelyezni,aminekegyikvégpontjánaszekularizált,amásikonpedig az evangelizáló szervezetek állnak. Ahhoz, hogy egy hitalapú humanitárius szervezet helyét teoretikusan ki lehessen jelölni ezen a spektrumon, meg kell vizsgálni a vallás hatásátaszerint(Thaut2009:328),hogymiaszervezetmissziója,azazmikénttekinta szolgáltatásokra,programokraésezekkelmiacélja.Továbbá,miaviszonyaavallásibázishoz, azaz a szervezetnek mennyire erős vagy gyenge a kötődése kongregációjához vagymásvallásiszervezetekhez.Milyenaszemélyzetipolitikája (staffpolicy), azazvezetői,munkatársai,illetveönkénteseialkalmazásánálavallásiidentitásmennyibenmeghatározó.Végezetülpediganyagierőforrásaitekintetébenmennyibentudtámaszkodnia vallásiközösségtőlszármazóadományokra,illetveakormányzatitámogatásokra.Elemzésünkben ezt a szempontrendszert még egy változóval egészítjük ki, mégpedig az alapításikörülményekvizsgálatával,mivelúgyvéljük,ezamagyarsegélyszervezetekjellemzésénél egy igen releváns és a szervezet fejlődését, működését is meghatározó szempont. A fentiek alapján Thaut (2009) alkalmazkodó humanitarizmust (accommodative humanitarianism) megjelenítőszervezetekkéntírjaleazokatahitalapúsegélyszervezeteket,amelyekexplicitenemvalósítanakmeghitreépülőmissziót,sőtahitethumanisztikusszempontbólértelmezikésgyöngénkötődnekazegyházihierarchiához.Jólötvözik avallásiértékeketaszekuláriscélokkal,ezértszélestársadalmitámogatóibázissalrendelkeznek.Tevékenységüketegyfajtaracionálishatékonysághatjaát,ésszemélyzetipolitikájukbanaprofesszionalizmusthelyezikelőre. Aszintézishumanitarizmussal(synthesishumanitarianism) jellemezhetőkazokaszervezetek, amelyek bár sokban hasonlítanak a szekularizált szervezetekre, de missziójukbanavallásosságdominánsanjelenikmeg.Tevékenységükközéppontjábanazintézmények(család,egyház)állnak,fontosnaktartják,hogyafizikai-emberiszükségletekmellett aspirituálisakatiskielégítsékasegítségnyújtássorán.Tagjaik,önkénteseik,illetveszervezeti felépítésük, valamint személyzeti politikájukban erősebben kötődnek az egyházi

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 85

társadalom és állam kongregációhoz,hierarchiához.Eztakötődéstaszervezeterőforrásaitekintetébenmegfelelőentudjákkamatoztatniis. Mostpedignézzükmeg,mijellemziamagyarhumanitárius„piac”szereplőitafenti szempontokalapján.A132évesmúltravisszatekintőMagyarVöröskeresztahumanitáriusfeladatokatisellátósegélyszervezetekközülazegyetlenszekularizáltszervezet.Történetetöbbszakaszraisosztható,hiszenahazaipolitikai-társadalmiváltozásokalapvetőenbefolyásoltákaszervezetműködésikereteit.Aszocializmusalattpártállamibefolyás és ellenőrzés alatt álló Vöröskereszt a rendszerváltozással új kihívások elé került. A demokratikustársadalombanelfoglaltstátuszátaz1993.éviXL(azótamódosított)törvény rendezte, amely újraszabályozta alaptevékenységét és működési garanciáit. A Vöröskeresztszervezetiirányításábantovábbraisademokratikuscentralizmuselveérvényesül,de amegyeiszervezetekönállójogistátusszalrendelkeznek.AszervezetmissziójátaNemzetközi Vöröskereszt által kidolgozott hét alapelv határozza meg.11 A rendszerváltozás utánaVöröskereszt„megújulvamegmaradását”számosproblémanehezítette,ígypéldául: szervezeti felépítésében megtartotta a megyei-települési hálózatát, de tagsága jelentős részét elvesztette. Bár a 2010-es adatok szerint a Vöröskeresztnek országosan 3160 szervezete és „már csak” 129 ezer tagja, 46 ezer önkéntese volt,12 de ezzel még mindigazegyiklegjelentősebbtagságiésönkéntesbázissalrendelkezőszervezetegyike. TovábbikihívástjelentettaVöröskeresztszámáraazelmúltévtizedbenegyfelőlazelöregedő aktivistabázis és az ifjúsági korosztály bevonása, másfelől a közfeladatok ellátása (véradásszervezés, elsősegély-oktatás, katasztrófakészenlét és segítségnyújtás, szociális szolgáltatások) mellett olyan új innovatív programok kidolgozása, amelyek népszerűvé teszik a szervezetet és a társadalmi reputációját növelik. Erőforrásait tekintve a Magyar Vöröskereszt kiemelt helyzetét mutatja, hogy támogatását a költségvetés egészségügyi fejezeterögzíti.Megkelljegyezni,hogyaszervezetgazdálkodásátazelmúltegyévtizedbentöbb,azÁSZáltalisvizsgáltszabálytalanságok,botrányokjellemezték.13 Bevételeiterén a Vöröskereszt nem csak a hazai segélyszervezetek, hanem a magyar nonprofit szektoregyiklegnagyobberőforrásokkalrendelkezőszervezete.Bevételeinekdöntőhányadaállamitámogatás,mígazadományokazösszesbevétel35százalékáttettékkia vörösiszap-katasztrófaévében. Azöthitalapúsegélyszervezetegyháziés /vagymagánszemélyekáltalialapításáravalamivelarendszerváltozáselőtt(MáltaiSzeretetszolgálat,1989),vagyarendszerváltozás utánnyíltmód(azÖkumenikusSegélyszervezetésarégitradíciókatfelelevenítőKatolikusKaritász1991,aBaptistaSzeretetszolgálat,1996),mígaReformátusSzeretetszolgálat 2006-banjöttlétre.Működésükelsőtízévébenraktáklehazaiintézményhálózatukalapjait,alakítottákkiszakembergárdájukat,önkéntesbázisukat,ésnemutolsósorbanépítettékkitársadalmielismertségüketakcióik,programjaikésszolgáltatásaikrévén. SzervezetistruktúrájábanaKatolikusKaritászraazegyházmegyeiésezenbelülterületicsoportokszerintifelépítésajellemző(az590plébániaikaritászcsoportbanmegközelítőleg6000önkéntestevékenykedik).AMáltaiSzeretetszolgálatregionálishálózatotalakítottki(ahétrégióbankörülbelül100csoportjaés3000körüliönkéntesevan).AzÖkumenikusSegélyszervezetstruktúrájátazjellemzi,hogyintézményeifőkéntBudapestenés

86

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam elszórtanazországban,héttelepülésentalálhatók.ABaptistaSzeretetszolgálathasonlóképpenépülfel,deaSzeretetszolgálatésintézményeiszorosszimbiózisbanműködneka BaptistaEgyházzal. Ezaregionális,megyeihálózatokra,illetveközpontokraépülőhazaisegélyszervezetistruktúraalapvetőenmegszabjaaszervezetekmobilizálhatóerőforrásait,valamintreakcióképességétkatasztrófákidején. AReformátusSzeretetszolgálatkivételévelmindensegélyszervezetélénegyházitisztségetisbetöltővezetőáll.MígaKatolikusKaritászesetébena15egyházmegyébőlhatbanegyháziszemélyavezető(deaterületicsoportokatnemegyháziszemélyekirányítják), addig a Máltai Szeretetszolgálatnál a hét régióvezető egyike sem egyházi személy. MindaKatolikusKaritász,mindpedigaMáltaiSzeretetszolgálatelőírjatagjainakakatolikusvagykeresztényfelekezethezvalótartozást.15 Aszervezetimissziótvizsgálvaaztláthatjuk,hogyaKatolikusKaritász,aMáltaiésa Református Szeretetszolgálat missziója a vallási értékeken és az egyházhoz tartozáson nyugszik. Míg a Baptista Szeretetszolgálat missziójának megfogalmazásában inkább az evangelizáló szervezetekhez közelít,16 addig az Ökumenikus Segélyszervezetnél a társadalmialapelvekésazemberijogokahangsúlyosabbak. Bevételeittekintveazöthitalapú,egyházközeliszervezetközülaMáltaiSzeretetszolgálat rendelkezik (kiterjedt szolgáltatói és intézményi tevékenységéből következően) a legnagyobbgazdaságierővel,majdpedigazÖkumenikusSegélyszervezet.17 Ekétszervezet2010.éviösszesbevételébenaközpontiköltségvetésbőlszármazóbevételek45–38 százalékot,amagánadományokpedig28–34százalékottettekki.Atöbbisegélyszervezet adományokból élő szervezetnek tekinthető, hiszen összbevételeik 74–90 százaléka magánadományokbólszármazott.18 Végezetülpedig,anagyobbnemzetközihumanitáriusakciókbaahazaisegélyszervezetekamásodikévezredbenkapcsolódtakbe,ésszereztektapasztalatokat.EztmegelőzőenfőkéntKárpát-medenceiországokbanyújtottaksegítséget,azÖkumenikusSegélyszervezetésaBaptistaSegélyszolgálatkivételével,amelyekmárakilencvenesévekvégén résztvettekanemzetközihumanitáriusprogramokban.Természetikatasztrófákteréna hazaisegélyszervezetekelsőnagy„főpróbája”a2001-esberegiárvízvolt.AsegélyszervezetekközülaKatolikusKaritászaMagyarÖkumenikusSzeretetszolgálattalegyeztetve azingóságpótlásbanvállaltrészt.19 Majd’egyévtizeddelkésőbb,a2010-esborsodiárvíz idején,márszervezettenésaterületfelosztásielvetkövetvenégysegélyszervezet–aKatolikusKaritász,aMáltaiSzeretetszolgálat,azÖkumenikusSegélyszervezetésaVöröskereszt–vállaltvezetőszerepetamentésben,akárenyhítésbenésahelyreállításban. Összegezve, amennyiben Thaut tipológiája alapján akarjuk jellemezni az öt hitalapú szervezetet, a következőket állapíthatjuk meg: szervezeti felépítése, missziója, és ahogy majdazelemzésbenlátnifogjukszélesadományozóibázisa,valamintracionális-technokratajellegűsegélyezésimódszerealapjánazÖkumenikusSegélyszervezetazalkalmazkodó humanitarizmust (accomodative humanitarianism) megjelenítő szervezetek főbb jellemzőit viseli magán. Azon a széles kontinuumon, amit a szintézis típusú humanitárius szervezetek (sythesis humanitarianism) képviselnek, a Református és a Máltai Szeretet-

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 87

társadalom és állam szolgálatszervezetifelépítésébenésmissziójábanavallásosságkevésbédominánsanjelenikmegmintaKatolikusKaritásználésaBaptistaSzeretetszolgálatnál.Ahogymajdkésőbbbemutatjuk,ekétutóbbiszervezetinkábbaklasszikushumanitáriusfeladatokellátására „szakosodott”, míg a Máltai Szeretetszolgálat tevékenységében a „modernebb”, egyéniesítő,segítőésszociálismunkadominál. Noha a fenti besorolás erősen teoretikus jellegű, de kutatásunkban igazolni tudtuk azokatasajátosságokat,amelyekalapjánjobbanérthetővéválikahazaisegélyszervezetekműködése,tevékenysége,módszereiésadománygyűjtésistratégiái.Úgyvéljükmindezenjellemzőkmagyarázzákaztis,hogyegykatasztrófahelyzetbenmilyentevékenységetmilyenmódonvállalnakfelésmilyenerőforrásokattudnakmindehhezmozgósítani.

A vörösiszap-katasztrófa kronológiája a katasztrófa-menedzsment ciklusai alapján A nemzetközi katasztrófamenedzsmenti szakirodalomban nincsenek sztenderdizált szabályok arra nézve, hogy hány fázist különböztetnek meg egy katasztrófamenedzsmenticiklusban(Warfield,2003;Khanetal.2008).Alegegyszerűbbsémaszerintakatasztrófamenedzsmentkétfőszakaszbóláll:egykatasztrófaelőttiésegyutániszakaszból.Ahogyaz1.ábránislátható,akatasztrófaelőttiszakaszakockázatokcsökkentését, azazafelkészüléstésamegelőzéstjelenti,mígakatasztrófautánifázisazalábbialszakaszokatfoglaljamagában: •a katasztrófa kitörését természetszerűleg legelőször mindig egy individuális reakció követi a helyi lakosság részéről: a menekülés, a saját és mások életének, javainak mentése; •eztkövetenlépbeagyorsreagálás,agyorssegítségnyújtásalszakasza,amiazazonnaliésmárszervezettbeavatkozásokat,azalapvetőszükségletekbiztosításátjelenti; •Arehabilitációalszakaszában,amelynéhányhéttőlakárhónapokigiseltarthat,visszatérnekazalapvetőszolgáltatásokésfunkciók,mígahónapoktólévekighúzódóújjáépítésidőszakaszábanállnakteljesenhelyreaszolgáltatásokésatovábbimegelőző intézkedésekakatasztrófasújtottaterületen. A nemzetközileg elfogadott, és először 2004-ben megjelent „Humanitárius alapszabályésminimumsztenderdekkatasztrófahelyzetben” kézikönyvszerintasegélyszervezetekegykatasztrófahelyzetbenakkorkapjákmeglegitimációjukatahumanitáriussegítségnyújtásra, ha a kormányzati vagy lokális közösségi erőforrások hiányoznak, vagy kimerültek. A humanitárius segítségnyújtás (humanitarian relief /aid) célja az életek megóvása és az emberi szenvedés enyhítése természeti vagy civilizációs katasztrófa /válság esetén. Az e fogalom alá eső akciók (humanitarian action) az áldozatokra, illetve elemi szükségleteikre koncentrálnak, szenvedéseik enyhítését célozzák. Míg a katasztrófabeavatkozás során (sok esetben) az állami szervként működő polgári védelmi egységek vagymentőcsapatok–válságkezeléseseténpedigarendőrségésahonvédség–avatkoznakbe,addigahumanitáriussegítségnyújtásraáltalábannemkormányzati,civilszervezetekszakosodnak.

88

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam 1.ábra.Akatasztrófamenedzsmentciklusai

Forrás: Khanetal.2008:47alapján.

Avörösiszap-katasztrófagyorssegítségnyújtásiidőszakábankétproblémanehezítetteakatasztrófaelhárításésasegélyszervezetekegyüttműködését.Egyfelőlasegélyszervezetekbevonásánakprotokolljaanemzetközigyakorlattóleltérőentörtént.2010.október4-énegyetlensegélyszervezetsemhivatalosforrásból–azOrszágosKatasztrófavédelmiHivataltól–szerzetttudomástakatasztrófáról.AKatolikusKaritászegyházmegyei vezetője „véletlenül” éppen a környéken járt, a Vöröskereszt megyei igazgatóját a helyi vöröskeresztescsoportvezetőjeértesítette,mígatöbbiszervezetfőkéntazelektronikus hírforrásokból szerezte be információit. Gyakorlatilag a Vöröskereszt, a Karitász és egy civilszervezet,azajkaiKristályvölgyEgyesület2-3óránbelül,mígatöbbiszervezetkörülbelülestehétóráraérkezettmegazelsőszállítmányokkalakatasztrófasújtottatelepülésekre.Ahelyzetetkülönösennehezítette,hogyebbenazidőbenmégfolytakaborsodi árvízhelyreállításimunkálatai,tehátaMáltaiSzeretetszolgálat,azÖkumenikusSegélyszervezetésaKatolikusKaritászszervezetierőforrásaiebbeatérségbevoltakcsoportosítva.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 89

társadalom és állam Másfelőlastakeholderekközöttikompetenciaproblémák,valamintazinformációsdeficitakadályoztákasegélyszervezetekhatékonyabbmunkáját,együttműködésétatöbbi résztvevővel. „Anormálismenetazlettvolna,hogyaKatasztrófavédelemabbankérnetőlünksegítséget,amitő nemtudmegoldani.Egykatasztrófasoránvannakolyanfeladatok,amitegyállamiszervnekkellmegoldani,devannakolyanfeladatok,amiasegélyszervezetekrehárul.Amikormiamédiábólértesültünkróla,akiéppenráért,azvállalhattaazt,hogylemegyoda.” 20 „Alegfontosabbaz,hogyasegélyezéstakatasztrófasújtottaterületenaKatasztrófavédelemmelés azönkormányzattalegyüttműködvevégezzük.Ehhezazkell,hogyazönkormányzattólmegérkezzena legfontosabbinformáció,ezegyébkéntelégkésőnérkezettmeg,azazkikazokazemberek,akikérintettekakatasztrófában.Ugyanis,ezmegintanormáhoztartozik,hogyminemvagyunkhivatottakeldönteni,mertnemismerjükahelyszintteljesalapossággal,hogyvalakiérintett,nemérintett,rászorult, nemrászorult.Azállamiszervezetekneknemazafeladatuk,hogyasegélyszállítmányokatfogadják,hanem,hogyezeninformációkatkiadják.” 21

Aközöstanulásifolyamatotazonbanjólreprezentálja,hogyavörösiszap-katasztrófát követően megszületett Katasztrófavédelmi Törvény rendezi a katasztrófavédelem és a segélyszervezetekközöttiegyüttműködést.ABelügyminisztériumésaKatasztrófavédelmi Főigazgatóság együttműködési megállapodást kötött az öt nagy segélyszervezettel, hogykoordináljáktevékenységüketajövőben. Avörösiszap-katasztrófaegypontontértela„klasszikus”katasztrófamenedzsmenti ciklustól.Amásodikhétenmegtörténtakolontárilakosságteljesevakuálása,miveloktóber9-énelterjedt,hogymegrepedtamásodiktárolóis.Ekkoregyéjszakaalatt300emberszámárakellettgyorselhelyezéstbiztosítaniazajkaisportcsarnokban. 1.táblázat.Avörösiszap-katasztrófamenedzselésénekalgoritmusaKolontáronésDevecserben Egyéniszintűreagálásakatasztrófára

elsőnap

Gyorssegítségnyújtás,kármentesítés

elsőnaptól2–4.hétig

EvakuálásKolontárról

2–3.hét

Rehabilitáció

2010decemberéig elsőszakasz:2011júliusáig

Újjáépítés

másodikszakasz:2012.októberdecemberig

A katasztrófa-rehabilitáció három hónapos időszaka 2010 karácsonyával ért véget. A terepenrésztvevőösszessegélyszervezetközreműködésévelmegszervezettkarácsonyi ünnepségeket minden megkérdezett kiemelte, mind érzelmi, mind közösségi funkciója,mindpedigasegélyszervezetekösszefogásánakpéldájamiatt. „Aztláttuk,hogyazemberekneknemszólmásrólazéletük,mintakárenyhítésrőlésamunkábajárásról.Pszichésenmégjobbanmegterhelteőketéskezdtekbelefásulniadolgokba.Akkorszervezetünk egyközöskarácsonyiműsortadottatöbbiszervezettelegyütt.Amikorláttuk,hogyennekténylegmi-

90

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam lyenfelüdítőhatásavolt,töltekeztekbelőle,akkormifolytattukeztatovábbiakbanis.”„Karácsonykora segélyszervezetekközösszervezésbenrendeztékmegakarácsonyiünnepséget,amiremindenkit,károsultat,nemkárosultatismeghívtak.Ennekforrásaaza72millióforintvolt,amiaNEFMI100 Ft-osadománygyűjtésébőljöttössze.Mindenkikapott10 000Ft-osutalványt,illetveakárosultakgyermekekként 50 000Ft-ot.” 22

Ekkormárlehetetttudni,hogy2011januárjátólelindulazújjáépítés:akormánykötelezettséget vállalt a károsultak házainak újjáépítésére – ahogy ez a beregi árvíz idején is megtörtént–,deazkorántsemvoltteljesentisztázott,hogyasegélyszervezeteknekaz ingóságpótlásbanmekkoraszerepjutésmilyenforrásokállnakmajdrendelkezésükre.Az újjáépítéselsőidőszaka,amelyavörösiszap-katasztrófaesetébenaligfélévalattlezajlott, éselsősorbanalakóparkokelkészülésétjelentetteDevecserbenésKolontáron.Ideazok akárosultakköltözhettek,akiklakóingatlanánakértékemeghaladtaanégymillióforintot éselfogadtákeztakártalanításiformát. „Azegészfolyamatotazonbannagybanmeghatároztaakárenyhítésbürokráciája.Tavasszalkezdődöttabontás,aztánaszerződéskötésekidőszaka.Márciustólazingóságpótlás,ésjúniustólzajlottaka beköltözésekalakóparkba.Majdezutánvoltmégamelléképületeképítéseis.” 23

Az újjáépítés második szakasza gyakorlatilag 2012 decemberében zárult le, ekkorra fejeződtek be véglegesen (főként Devecserben) a közösségi célú beruházások, illetve rendeződöttelaproblémásabbhasználtingatlanokvásárlása.24 A katasztrófát követő értékeléseikben az eseményeket az egyes segélyszervezetek sajátszempontjaikalapjánisszakaszolták.Mintazalábbiidézetalapjánlátható,atevékenységébenazegyéniesítő,segítő-szociálismunkárahangsúlytfektetőMáltaiSzeretetszolgálat a „technokrata” menedzsmenti értékelési szempontok mellett a pszicho-szociálistényezőknekisnagyobbhangsúlytadott. „Aszakirodalomalapjánötfázistudnékmegkülönböztetniésezittistökéletesenérzékelhetővolt. Azelső,hogymegtörténikakatasztrófaésalakosságsegítiegymást,őkkezdikelamentést.Amásodikaz,amikormindenkimentiamenthetőt.Aharmadikabeavatkozószervezetekmegjelenése,kialakulegykáosz,alakosságnemlátjaátmár,hogymitörténik.Ezbizonytalanságotszül,másrésztmindenkinekbekellrendeződnieaszervezetekáltaldiktáltrendbe.Negyedik,megjelennekahumanitáriusszervezetek,azönkéntesésönjelöltsegítők,»mindenkimindenkivelösszeveszik«.Azötödikakatasztrófa általkeltettnegatívérzések,aposzttraumafeldolgozása,amieltarthat3-5évigis.” 25

Ezanézőpontmárarraisutal,ahogymajdakövetkezőelemzésirészbenisláthatóvá válik, hogy a közös működési sztenderdek mellett minden segélyszervezetnek voltak /vannakolyanspeciálistevékenységei,módszerei,amelyekmegkülönböztetikőketa többiszervezettől.

A segélyszervezetek közötti koordináció, avagy az együttműködés dilemmája Ahogyazelsőfejezetbenisbemutattuk,anemzetközihumanitáriusakciókegyreinkábbkidolgozottsztenderdekszerintzajlanakle.Ennekegyikmódszereaklasztertípusú humanitárius segítségnyújtás, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a segélyszervezetek

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 91

társadalom és állam területéstevékenységalapjánrendeződnekcsoportokba.Ahumanitáriussegítségnyújtásbanaklaszter-megközelítéselvialapjaaszorospartnerségazegyescsoportokkulcsszereplőiközött.Eztartalmábanakiszámíthatóságon,akapacitásokfelelősségteljesfelhasználásán,akoordinációnésazelszámoltathatóságonnyugszik(Stoddardetal.2007). Főkéntanemzetközisegélyezésigyakorlatotszerzetthazaisegélyszervezetekpróbáltákmegtöbb-kevesebbsikerreladaptálniavörösiszap-katasztrófaidejénaklasztertípusúsegélyezést.Ennekérdekébenasegélyszervezetekközött–aVöröskeresztkivételével –partnerségiegyüttműködésjöttlétre2010.októbervégétől,amelynekkoordinálószerveaCivilHumanitáriusKoordinációsKözpont(CHKK)lett. „Eddigazvoltagyakorlat,hogymindegyikszervezetönállóandöntötteel,hogyakar-etevékenykedni,mit,éshol.Aztánnagynehezenidőnkéntlétrejöttegykoordinációsfórum,előszörpéldául2001benaberegiárvíznél,aztán2010-benaborsodiárvíznél.…Ittanégyegyházihátterűszervezet–majdnemaKaritatívTanácsmintájára–megállapodottabban,hogymireterjedkiezakoordinációsmechanizmusésmilyengyakranegyeztet.Gyakorlatilaghetenként,szerdánkéntakolontáriönkormányzattestületi termében ült össze a négy szervezet. Meghívtuk természetesen a Vöröskeresztet, ami akkor is bejelentette,majdutánaisbejelentette,hogyőkebbenaformábannemfognakcsatlakozni.Azegésznek a háttere az volt, hogy ők végig meg akartak őrizni az önállóságukat; »ők nem fogják korlátozni semmilyenformábanatevékenységüket«.” 26

Asegélyszervezetekegyüttműködésételemezvemegkelljegyezni,hogyegyrészt,a vörösiszap-katasztrófapéldanélkülitermészetiéskörnyezetipusztításaéstragikusjellegemiattsemnemzetközi,semhazaiszintennemnagyonvoltakarranézvetapasztalatok,hogymelyekahatékonybeavatkozásmódszerei.Másrészt,aközvetlenülkárosultak (akiknekháza,mindeningóságamegsemmisült)számamintegy350családottettki.Ezt akárosultilétszámoterőforrásaittekintve(azországosszintű,nagymértékűadományozásrévén)anégynagyobbsegélyszervezetbármelyikeképeslettvolnaegyedülisellátni. (Azmárasegélyezésidilemmarésze,hogyegyilyencivilizációskatasztrófánál„csak”a közvetlenülkárosultaktekinthetők-ekárosultnak,vagymindazokis,akikátélték,bárfizikai,anyagikártnemszenvedtek.)Harmadrésztafelfokozotttársadalmiésmédiafigyelem szinte kikényszerítette a katasztrófa elhárításában érintett minden szereplő együtt és egyszerrevalórészvételétésbeavatkozását,amelyakatasztrófaméreténélnagyobberőforrás-allokálástjelentett. „Nagyjábóloktóbervégérekialakultazellátottilétszám,hogymennyiemberaközvetlenkárosult. Ittmégnem,demajdaszervezeteknagyjábólfelosztják,hogyarányosmennyiségbenvegyenekrészt azingatlanpótlásban.Azegyhatalmasönmérséklet,hogyegyolyanszervezet,amelyiknek200milliója van,amásiknak500milliója,aharmadiknakmegcsak30milliója,mégisegyenlőszámúellátottilétszámotvállalnak.Ezanagyoktólelégnagyönmérsékletetkívánt.Nyugodtanmondhattavolna,szintebármelyikszervezetDevecserben–aBaptistákésaReformátusokkivételével–,vagypéldáulakétkatolikusszervezet,hogymimajdmindentmegcsinálunk.Nemazért,mertannyirabüszkékvoltak,ezegy extrémhelyzetvolt,mertannyipénzvolt,ésígylettekkompromisszumok.” 27

A nemzetközi klasztermódszert alkalmazva, a területi felosztás szerint az ÖkumenikusSegélyszervezetKolontáron,mígatöbbiszervezetDevecserbenműködött,mivelott

92

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam kellett nagyon nagyszámú károsultat ellátni. A tevékenységbeli klasztert a klasszikus ENSZ-klaszterekalapjánalakítottákki(figyelembevéve,hogymitvállalebbőlazállam,illetveahelyiönkormányzat):élelmiszer,egészségügyiellátás,higiénia,természetbeniadományok(aruhaosztás),alakhatásbiztosításaésingóságpótlás. „Atevékenységetosztottukfel.ACHKK-tazérthoztuklétre,hogyténylegkoordináljukasegélyezést,mertamiaddigment,azmárúgynemvoltjó.Nelegyensetúl-,sealulsegélyezéspéldául.Énúgy gondolom,hogyebbenafórumbanmindenkimegtudtatalálniatestreszabottfeladatát.Arraislehetőségvolt,hogymindenkimegmutassamagát.Ennekakommunikációjaisúgyment,hogyki,mitcsinált. Énnemgondolomazt,hogyittebbenafórumbanbárkiisháttérbeszorultvolna.AVöröskeresztnekis ugyanúgylettvolnahelye.” 28

ACHKK-bólkimaradóVöröskeresztkívülállásátaszervezetképviselőifőkénttapasztalataikkal,segélyezésimúltjukkalésazellátandóterületnagyságávalmagyarázták. „ACHKK-banmi,aztmondhatnám,»ENSZ-megfigyelőként«vettünkrészt,nemtudtunkilleszkedni, szakmai,elvikülönbségekvoltakköztünk.Megaztánnemakartunkbelemenni,kiakartunkmaradniabbólarivalizálásból,pozícionálásból,amiottfolyt.Nekünkakapottadományokatkikellettosztani,mert nagyon sok gyorslejáratú élelmiszer volt közte. Mit csináltunk volna azokkal, ha betartjuk a kéthetenkéntiosztást,éslejárnak?Hogyszámoltunkvolnaeladományozóinkfelé?ÉncsakazOrszágosKözpont felétartozomelszámolással.EgyébkéntaVöröskeresztalkalmaslettvolnaazegészkatasztrófasegélyezésének megoldására, míg pl. más kisebb szervezetnek, alig 5 éves gyakorlata van ezen a területen. Egyébkéntnekünkszerződésünkvoltadevecseriönkormányzattalasegélyáruraktározásáraéskiosztására.Szerintemilyenesetekbenjó,haegykülsőszervezetirányítjaasegélyszervezeteketis,éserreaKatasztrófavédelemalegalkalmasabb,hiszenőhozottrendszertazegészkatasztrófaelhárításba…Akülönbségaszervezetekközöttaz,hogyaVöröskeresztétörvényilegislevanszabályozva,miszuverén szervezetvagyunk,ezértsokkaljobbanistudnunkreagálni.Miazembertkell,hogynézzük,ésaztkell betartani,amielővanírva.” 29

Ezegyrésztrámutatamagyarhumanitárius„piac”régiésújszereplőiközöttakialakulásielőnyökönalapulóellentétekre.Afentiinterjúrészletalapjánarraisérdemesfelfigyelni,hogyburkoltanmegjelenikaszekularizált–egyházközeliellentétisaVöröskereszt szuverenitásárahivatkozva.Másrésztarrais,hogymígatöbbisegélyszervezetaKatasztrófavédelem egyenlő partnereként kívánt fellépni a CHKK-n keresztül, addig a VöröskeresztfelfogásábanaKatasztrófavédelemnekvalóalárendelődéskapottprioritást.

A segélyszervezetek tevékenységei és módszerei a vörösiszap-katasztrófa elhárításában Mielőtt részletesebben rátérnénk a segélyszervezetek tevékenységének és módszereinekismertetésére,aztkelltisztázni,hogyhogyan,milyenszempontokalapjánhatároztákmegaszervezetekaközvetlenül,illetveközvetettenkárosultakcsoportját. Márakatasztrófaelsőnapjaibanelkezdődöttaszemélyeskapcsolatfelvételésezáltal akapcsolatokkiépítéseahelyilakossággal.Ennekkétfajtamódszerealakultkiasegélyszervezetekkörében:aszemélyesbeszélgetések(felmérések)ésazúgynevezettteajárat.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 93

társadalom és állam „Kolontáronénvégigjártamazösszescsaládot,akikárosultvolt.Afelmérésszempontjaiakövetkezőkvoltak:kiklaktakaházban,közülükegykapcsolattartónakazelérhetősége,születésiidő,nem,hány gyereklakottott,milyenállapotúvoltazingatlan,amiteldózeroltak,milyenkárérteőket,miakárigényük.Szociálisszempontokatisnéztünk:gazdaságiaktivitás,jövedelem,egészségügyihelyzet,van-evalamilyenegészségügyiproblémája,tartósbetegacsaládban.Errevoltegyközpontimintánkésénazt egészítettemki.” 30 „AmikormegérkezikaSzeretetszolgálat,akkornekünkazazelsőfeladatunk,hogyaközvetlen,legalapvetőbbproblémákatfelmérjük.Teháthogymirevanigény,mirekellmajdfelkészülni.Ateajáratnem egymozgóbüfé,ezegyolyankomplexszolgáltatás,hogyafizikaiszükségleteiketkielégítjük,deotta terepen másnak nincs ideje meghallgatni az embereket. Ilyenkor az elején a pszichológusokat is be szoktukosztani,mertteátadnimindenkitud,adottesetbenpedigakrízististudjakezelni.Ezazelső kontaktus kialakításának módja mind a lakossággal, mind a segítőszemélyzettel. Ráadásul a teajárat mindigkapbehajtásiengedélytmindenhova.Mimindenkihezeljuthatunk:alakossághoz,azottdolgozó önkéntesekhez,abeavatkozóállományhoz.Ateajárateszközöketisviszkiaterepre,nemcsakélelemmellátel,hanempéldáulgyógyszereketviszünkki,elsősegélynyújtáshozeszközöket,védőruhátviszünk ki.Mindigaszerintpakoljukfelazautót,ahogyfelmértükazigényeket.Szóvalmindigarrakellrámozdulni,amireszükségvan.Ebbenaszakaszbanazalapelvünkaz,hogyhaegykatasztrófavan,akkormindenki károsult, de nem mindegy, hogy ki milyen mértékben. Azokat is károsultnak tekinthetjük, akik csakláttákazeseményeket,azokatis,akikrésztvettekamentésben.” 31

Aközvetlenülésközvetettenkárosultakdifferenciálásánakvalójábanazingóságpótláskor, amelyet a segélyszervezetek végeztek el, lett majd jelentősége. Ezt „szűrést” a CHKK-ban részt vevő szervezetek és a CHKK-ban nem részt vevő Vöröskereszt eltérő szempontokszerintalakítottaki.ACHKKtagjaiaközösadatbázisésafelmérésekalapján differenciálták a károsultak két nagy csoportját, míg a Vöröskereszt esetében ilyen egzakt módszerek nem voltak tetten érhetők, különösen a gyorssegély és a rehabilitáció időszakában. „AKatasztrófavédelemadataialapjánkaptunkegyhivataloslistátakárosultésnemkárosultlakosságról.Aztáncsináltunkegyszűrést,mertebbenmindenkibennevolt.Aszűrésalapjaazvolt,hogylakáson belül volt-e kár vagy nem volt kár. Nyilván azok voltak az elsők, akiknek lakáson belül volt kár, mertelsősorbanalakhatástkellett,ugye,szemelőtttartani.Amikormegvoltezaszűrés,hogylakáson belülikár,akkorezeketosztottafelazöt,pontosabbannégyszervezet.Ezúgytörtént,hogyösszeültek aszervezetekképviselői,ésaztmondtuk,hogyéneztacsaládotválasztom,mertmindenkiolyancsaládotválasztott,akivelvoltkapcsolata,ezkörülbelül150-120családotjelentett.Eznemterületifelosztás volt,hanemacsaládokkalvalókapcsolatalapján,mertamikorennekeljöttazideje,akkormármindenki ismerteacsaládokat.” 32 „Azönkormányzatilistaalapjándolgoztunk,nemtettünkkülönbségetkárosultésnemkárosultközött.Egyébkéntisezalistanemkonkrétnévszerintilistavoltakkormég,hanemutcanevekvoltakfelsorolva,aholpusztítottaziszap.Aztánfelmértük,hogyahelybeliekközülkihovaköltözött.” 33

Mintahogya2.táblázatalapjánlátható,aklasszikussegélyszervezetifeladatokat–élelmiszersegélyt, adományosztást és az önkéntesek szervezését – a Karitász és a VöröskeresztvégezteDevecserben.AMáltaiSzeretetszolgálatsajátosmegoldáskéntmindenrégióbólamunkatársaitvezényelteaterepreaszakmaiésazönkéntesfeladatokelvégzésére. A Kolontáron egyedül tevékenykedő Ökumenikus Segélyszervezet adományosztási munkájába bekapcsolódott a Baptista és a Református Szeretetszolgálat. Ki kell emelni,

94

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


Vöröskereszt

Református Szeretetszolgálat

Ökumenikus Segélyszervezet

Máltai Szeretetszolgálat

KatolikusKaritász

Baptista Szeretetszolgálat

2010.novembertőldecemberig

Rehabilitáció

ingóságosztás karácsonyisegélyezés

karácsonyisegélyezés

önkéntesekszervezése

adományosztás


segélyirodamûködtetése(Kolontár)

élelmiszersegély,adományosztás,


segélyirodaműködtetése(Devecser),adatbázis-kezelés

albérletiprogram

teajárat


önkéntesekszervezése

élelmiszersegély,adományosztás





segélyiroda(Devecser),közkonyhaműködtetése,

élelmiszersegély,adományosztás


nagycsaládosoktámogatása

tisztítószerekadományozása,védőfelszerelésekbiztosítása,

önkéntesekszervezése

•felmérések készítése, kedvezményezetti adatbázis kialakítása

•élelmiszer, tisztálkodószerek, ruházati gyorssegély

mentés, áldozatok felkutatása

Evakuálás Kolontárról 2.hét

elsőnaptól2010. októbervégéig

Gyors segítségnyújtás, kármentesítés

6sérültházésa devecseriáltalános iskolafelújítása

ingóságpótlás utalványok 35család

ingóságpótlás 54család, házfelújítás gyermektáborok

ingóságpótlás 75család, gyermektáborok

nagycsaládosok ingóságpótlása, 35család

2011.július

elsôszakasz

Máltaijátszótér BiztosKezdetHáz

40db melléképület építése

2012.október4. (2012.december)

másodikszakasz

melléképületeképítése 6családnak

melléképületeképítése

emlékpark, mûvelôdésiház,orvosi rendelôkorszerûsítése, futballpálya-rekonstrukció, tanösvény

Újjáépítés

2.táblázat.Azegyessegélyszervezetektevékenységeakatasztrófamenedzsmenticiklusalapján


CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 95

társadalom és állam hogy a Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsoportja az első naptól részt vett az áldozatokfelkutatásábanésazemberekmentésében. A vörösiszap-katasztrófa gyors segítségnyújtási és rehabilitációs időszakában a segélyszervezetekháromolyanmódszertani„újítást”vezettekbe,amelyetrészbenmár korábban,azárvízikatasztrófáknálkipróbáltak: •azegyikilyenazalbérletiprogramvolt,amelyetaMáltaiSzeretetszolgálatkoordinált. „Azalbérletiprogramunkoktóber9-tőlindultmeg,ebbenegyescsaládoknakalbérletidíjatfizettünk (1havikaució,1havidíjatelőre,és6hónapig),ésarezsiköltségekhezvalóhozzájárulástjelentette.Akik családtagoknállaktak,azoknaklakhatásitámogatástnyújtottunk,sávosan.Ezegyújelemvolt.A célunk az volt, hogy olyan lakásokba menjenek az emberek, amire szükségük van. Ez egy nagyon személyre szabottmunkavolt,hiszenamialapelvünk„ajelenlétésabefogadás”,ennekalapjándolgozunk. VoltakitDevecserben,Ajkán,demégakörnyezőközségekközülNemesharsánybantudtunkelhelyezni.Mobilizálásrakerültekennekkapcsánolyaningatlanokis,amikállamitulajdonbanvoltak.AgondotigazábólaDankó-telep,aholaromákéltek,lakóinakazelhelyezésejelentette,mertazőalbérletbe helyezésük elég nehezen ment, de aztán megoldódott. Ez a program egyébként december elejére zárultle.” 34

•A négy egyházközeli szervezet együttműködésének eredményeképpen létrejött a közös kedvezményezetti adatbázis és a Máltai Szeretetszolgálat által már korábban, Felsőzsolcánkipróbáltadománykártya.Mindezakorábbiakhozképestújalapokrahelyezteasegélyszervezetekegyüttműködését,hiszenalapvetőinformációkatosztottak megegymással,illetveatevékenységükátláthatóságátiserősítettékezzel. „Tehátlétrejöttaközösadatbázismegazadománykártya,ezvoltaleglényegesebb,amitazötszervezetlogójávalellátunk.Azonregisztráltmindenki,akiadománytadottazembereknek,éscsakazzalaz adománykártyávalkérhetettbárki,bármelyikszervezettőladományt.Ígymindenkibelekerültazadatbázisba,mindenszervezetvállaltaeztamagaterületén.Megbeszéltük,hogykimelyikterületen,mitdolgozik.Mindenki,akikapottvalamilyenkedvezményezettilistátazönkormányzattól,vagysajátfelmérés alapjánvoltneki,akkoreztbedobtaaközösbeéskijöttegyvéglegesadatbázis,ésazoknaknévszerint készültegyadománykártya.” 35 „EbbeaVöröskeresztéisfellettvezetve,debetekintésevoltaKatasztrófavédelemnekismegaz összessegélyszervezetnekis.Ideazkerültfel,hogyaVöröskereszttőlmilyenháztartásigépet,megmilyenhasználtbútortkapott,megmindenegyéb.Azingóságpótlásnálezttovábbfinomítottukésígya négyszervezetbeisvezette.” 36

Általábanis,deavörösiszap-katasztrófaidejénkülönösen,nagydilemmátjelentettasegélyszervezetek számára a túlsegélyezés elkerülése. Ahogy már korábban is utaltunk rá, hogymindanyagi,mindtermészetbenierőforrásokakárosultakszámáhozképestnagyobb mértékbenálltakasegélyszervezetekrészéreagyorssegélyésarehabilitációidőszakában. „AVöröskeresztosztottaazadományokat,ésolyanfokútúlsegélyezésalakultki,hogyalakosságot decemberre leszoktatta az öngondoskodásról. Az is kapott adományt, aki nem volt károsult, részben azért, mert kezelhetetlen volt a károsulti listájuk. A Vöröskereszt nem volt benne a CHKK-ban, ezért nemvoltkövethető,hogykimilyensegélybenrészesült.Amúgymegannyiadományvolt,hogykiosztottákboldognak,boldogtalannak.Akenyeretingyenkapták,atejetingyenkapták,atartósélelmiszert

96

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam ingyen kapták az emberek, meg a tisztítószereket, a ruhaneműket. A helyi kisboltok tönkrementek, mertsenkinemmentvásárolni.” 37

Ezadilemmamegjeleniktehátaközvetlenésközvetettenkárosultlakosságsegélyezésében(aminekértékelésétakövetkezőrészbenláthatjukmajd),deigazábólazújjáépítésidőszakátlezáróingóságpótlásnáljelentettténylegeseniskihívástaszervezetekszámára.Eztadilemmátasegélyszervezetekrészbeneltérőszemléletükbőlisfakadótámogatásimódszerekkeligyekeztekfeloldani. „A CHKK akkorra be is fejezte a működést és már nincs is nagyon értelme, amikor kialakulnak a szerepkörök az újjáépítéssel kapcsolatban: amikor megállapodnak a szervezetek, hogy ki melyik utcában,mekkoraértékbenéshogyansegít,pótoljaazingóságokat.Mertmindegyikszervezetmásformában csinálta. A Karitász lakberendező csoporttal: bemegy, felméri és megegyezik a tulajjal, hogy mit fognak venni a keretösszegből. A Máltaiak bútorokat vittek valami katalógus alapján, mi pedig azt az utalványrendszert csináltuk. A Karitász módszere nekem szimpatikus volt, de mi ezt a rugalmasabb módszertalkalmaztuk.” 38 „Ebbenispróbáltunkegyüttműködni,összehangolniadolgokat,hogynelegyenaz,hogymilyenjó akolontáriaknakésmilyenrosszadevecserieknek.Alényegaz,hogyaztmondtuk,mindencsaládnak voltegybecsültingóságkára,miezt2millióforintigegészítjükki.” 39

Ahogy a fenti idézetből is kiderül, módszertanilag két jól elkülöníthető segélyezési mód jelenik meg. Az egyik, az Ökumenikus Segélyszervezet által képviselt, „racionális” kevesebb adminisztrációt igénylő, de a károsultak önállóságára jobban építő utalványrendszervolt. „Mi2millióforintértékűutalványtosztottunkki.MennyivelmásvoltSzendrőn,ahol400ezerforintosutalványttudtunkosztani,mígazépületfelújításnálott500ezertől3millióforintigvoltakeret.Itt viszont tényleg minden az ingóságpótlásra ment. Nekünk volt egy szerződésünk mind a károsulttal, mindazönkormányzattal,amibenrögzítvevolt,hogyazutalványmirekölthető(pl.luxustermékekre nem,deezzelnekemisbajomvolt,mertakkormegkellenepontosanmondani,hogymialuxus,pezsgőfürdő,jacuzzi,vízágy,LCDtv).Ésazis,hogymeghatározottkereskedőikörnél–ajkai,devecseri,kolontári vállalkozókkal szerződtünk – volt beváltható. Ezekkel a szerződéskötés elég változóan ment, volt, akikkidobtak,mertazthittékvalamiházalókvagyunk,devoltak,akikutánafelkerestekésegyilyenfolyamatosanbővülőlistalettez.Igen,mimindenholutalványrendszertműködtetünk.Azértvoltakolyan próbálkozások,hogynemarraakartákfordítaniazutalványt,mintamirelehetett.” 40

Amásik,aMagyarMáltaiSzeretetszolgálatáltalképviselt,akárosultakszükségleteire alapozószociális-segítőszemlélet,amitámogató,segítőattitűdűésafolyamatos„jelenlét” elvén nyugszik. A szemléletbeli, módszertani különbségek kritikusan ütköztek a segélyszervezetekegymásköztiértékelésébenis. „Aztán,aszükségsemugyanaz,differenciálnikell,ésdöntéstkellhozni.MiDevecserbenfelosztottukacsaládokat,mindenegyescsaládotismertünk,akikújvagyrégiházatkaptak.Többesetbeniselőfordult,hogynemtudtakválasztani,nemvoltakolyanállapotban,hogydöntésekettudjanakhozni,mi pedignemvehetjükátadöntést,nekünkazafeladatunk,hogyjövőképetépítsünk,képessétegyünk. Aromákelhelyezése,azősegítésükamárkipróbáltJelenlétprogramunkalapjánment.Szerintünkaz

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 97

társadalom és állam utalványokosztásasemigazánjómódszer,mertebbenazesetbenmindenkiegyformánkap,eznem szociálismunka,sőtaztmondhatnámelégtechnokratamegközelítéseadolgoknak,hiszennincsbenne megadifferenciálás,nincsmegaz,hogymindenkinekszükségleteiszerint.Azokatamódszereket,amiketittalkalmaztunkrészbenmárkipróbáltukZsolcánazárvízidején,részbenpedigaMáltahosszúideje alkalmazottmódszereivoltak.” 41 „Mi azt néztük mire van szüksége, mire van igénye. Mert lehet, hogy berendezte a nappaliját, de nincsmivelfőznie,vagyagyereknekágyatkellmégvennie.Aztmegbeszéltük,hogybármitvehetnek, dehaszólunk,hogyittavége,akkorezttartsáktiszteletben.Kétkirívóesetvolt,akétvéglet.Azegyik, hogyegyromacsaládselyemágyneműgarnitúrátakart,acsaládmindentagjának.Tudnikell,hogyez luxuskategória.Aztmondtuk,hogyjórendbenvan,haeztakarjaés8darabot,rendben,deafüggönyöknélmárcsakkészterméketvásárolhat.Próbáltukígyterelgetniőket.Voltegymásik,akitúgykellett rábeszélni,hogyhányanvannak,akkormindenkineklegyenágyneműje,lepedője,vagymivelfogfőzni, vagyvan-eagyerekíróasztaláralámpa?Azalbérletesprogrambanmármegismertükőket,tudtukazt, hogymirelehetszüksége,hiszenjártunkarégivagypontosabbanabbanalakásban,aholaddiglakott albérletben,megaztis,hogymijevanazújlakásában.Ezegynagyonjóműködőprogramvoltígy.Ésez csakazértlehetett,mertminapiszemélyeskapcsolatbanvoltunkezekkelacsaládokkal,ésőkannyira elfogadták,amitmimondtunk,ottsohavitanemvolt.Mimeghagytuknekikadöntést,megaválasztás lehetőségét.” 42

Azújjáépítésmásodikütemébentörténtmegalakóparkokbanélőkszámáraamelléképületeképítése,valamintaközösségicélúberuházásokmegvalósítása,amelyeketa KármentőAlaptámogatásábólfinanszíroztakatelepülések.EbbőlaforrásbólKolontáron azÖkumenikusSzeretetszolgálatemlékparkotalakítottki,elvégezteaMűvelődésiHázés azorvosirendelőrekonstrukcióját,továbbáafutballpályafüvesítését,azöltözőfelújítását éskezdtemegegytanösvénykialakítását.DevecserbenpedigaMáltaiSzeretetszolgálat megépítettegyMáltaijátszóteret,továbbáaszociálisszolgáltatórendszerkiegészítőelemekéntaBiztosKezdetHázat,amelynekszakmaimunkájátaSzeretetszolgálatszervezte, ésműködtetiazótaisazintézményt.

A segélyszervezetek forrásai a vörösiszap-katasztrófa segélyprogramban43 Anégyegyházközelisegélyszervezetösszesen942,8millióforintnyiadománytgyűjtöttösszeavörösiszap-katasztrófakárosultjaijavára,éseztazösszegetszintemaradéktalanul fel is használták: a közösségi programokon, élelmezésen, a kármentők ellátásán túlakárosultcsaládokingóságpótlásátfedeztékebbőlazösszegből. A katasztrófa után két segélyhívó számon is megindult a gyűjtés, az 1749-es AdományvonaloncsakaMagyarVöröskeresztnekgyűjtöttekadományokat,mígaNemzeti Segélyvonal(NSV)1752-esadományvonalánanégymásiksegélyszervezet–aKatolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat és az ÖkumenikusSegélyszervezet–javáralehetettadakozni.ANemzetiSegélyvonalszámlájánagyűjtéskéthónapjában333,5millióforintgyűltössze,ebbőlaköltségek–javarészt atelefonszolgáltatókjutalékának–levonásautánfennmaradó318millióforintotegyenlő aránybanosztottákszétanégysegélyszervezetközött.

98

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam 3.táblázat.Anégyegyházközelisegélyszervezetforrásaiavörösiszap-katasztrófa segélyprogramban Baptista Szeretetszolgálat

Katolikus Karitász

Máltai Szeretetszolgálat

Ökumenikus Segélyszervezet

Befolytforrások ésösszegek

120millióFt

359,5millióFt

219millióFt

242,8millióFt

Nemzeti Segélyvonal

79,5millióFt

79,5millióFt

79,5millióFt

79,5millióFt

Sajátgyűjtés, hozzájárulás (vállalatok, magánszemélyek, önkormányzatok adományai)

39,5millióFt

280millióFt (templomi adakozás)

45,5millióFt

64,5millióFt

természetbeni adományok

tisztítószer, pelenka,cipô, élelmiszer ajándékcsomagok (karácsony, húsvét)

ruha, élelmiszer ajándékcsomagok (karácsony, húsvét)

ajándékcsomagok (karácsony, húsvét)

89,8millióFt értékbenés ajándékcsomagok (karácsony, húsvét)

KármentőAlap

20millióFt (albérleti program)

55millióFt (tanösvény Kolontáron)

NEFMI100Ft-os segélyakció

74millióFt (gyermeküdültetés kétesetben)

Nemzeti Összefogás Alapítvány

6millióFt

DunaTv adományműsor

5millióFt

Forrás: http: //nonprofit.hu /?q=content /k%C3%A1rment%C3%A9s-civilek-diadala.

Ahogy a 3. táblázat is mutatja, a négy egyházközeli segélyszervezet közül a legnagyobbsegélyösszegbőlaKatolikusKaritászgazdálkodott,amihezjelentősenhozzájárultaz,hogyalegtöbbsajátadományt(templomiadakozásból)gyűjtötteössze.Mindez arraisutal,hogyaleginkábbegyházközelisegélyszervezetmilyenjóltudtamozgósítani eztaszervezetierőforrását.AlegdifferenciáltabbadománygyűjtésistratégiátazÖkumenikus Segélyszervezet folytatta. Ez egyrészt betudható a szervezet egyébként is kiváló adománygyűjtési és PR-tevékenységének, másrészt annak, hogy a lazábban egyházközeli (ökumenikus) szervezet szélesebb adományozói bázist is el tudott érni. Az is el-

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 99

társadalom és állam mondható, hogy az adományokról leginkább átlátható kimutatással ez a szervezet rendelkezett. AMáltaiSzeretetszolgálatforrásgyűjtésébenjóltudtakamatoztatniszakmaielismertségét, hiszen szakmai programokra (albérleti elhelyezés és a gyermeküdültetés) sikerült kormányzatiforrásokatszereznie,illetveaBiztosKezdetGyermekházelindításáraaKármentőAlaponkeresztülSorosGyörgyfelajánlásábólkapotttámogatást. Az1749-esAdományvonalonkeresztülaVöröskereszt206millióforintbevételhezjutott.Mamárúgytűnik,hogyeredményesmegoldásvoltakétkülönbözőadományvonal működtetése, hiszen a Vöröskereszt még mindig nagyon erős társadalmi reputációval rendelkezik. Ugyanakkor komoly szakmai dilemma, hogy katasztrófák esetén az adománygyűjtéstmennyireéshogyankelldiverzifikálnivagyközpontosítani. AVöröskeresztreputációjávalmagyarázhatóazis,hogyigenjelentősösszegű(körülbelül194millió Ft)voltazamagán- ésvállalatiadomány,amihezaVöröskereszthozzájutott(különösenakülföldiforrásokmegszerzésébenvolterősaszervezet,hiszenanemzetköziVöröskereszteshálózathoztartozáseleveelőnytjelentettetéren– lásdpl.AngelinaJolieésBradPrittadományaisaszervezethezkerült). 4.táblázat.AVöröskeresztforrásaiéskiadásaiavörösiszap-katasztrófasegélyprogramban Befolytforrásokösszesen

400millióFt

Adományvonal

206millióFt

magán- ésvállalatiadományok(hazaiéskülföldi)

194millióFt

Kiadásokösszesen

400millióFt*

ingóságpótlás(háztartásieszközök:mosógépek, gáz-ésvillanytűzhelyek,hűtőszekrények)

100millióFt

gyorssegély(élelmiszer,ásványvíz,vegyiáru)

140millióFt

6sérültházésadevecseriáltalánosiskola felújítása,11családnakházvásárlás

60millióFt

melléképületek6családnak, kertieszközökvásárlása

100millióFt*

Forrás: http://nonprofit.hu/?q=content/k%C3%A1rment%C3%A9s-civilek-diadala *Becsültösszegadathiánymiatt.

Ahogyafentitáblázatalapjánlátható,gyorssegélytoktóbertőldecemberigosztotta Vöröskereszt140millióFtértékben,azingóságpótlássoránpedigközel100millió Fttermészetbeniadománytjuttatottelakárosultakhoz,valamintrésztvállaltazingatlanpótlásbanésadevecseriiskolafelújításában. Alegalacsonyabbsegélykeretből(120millióFt)gazdálkodóBaptistaSzeretetszolgálat Alapítvány kifejezetten a nagycsaládosokra koncentrált támogatási programjában: 54 olyancsaládottámogatottKolontáronésDevecserben,aholháromvagytöbbgyermek élt.AKatolikusKaritászazösszegyűjtöttadományokból76családingóságpótlásátlátta elDevecserben,továbbáaszervezetfedezteazönkéntesekellátásánakköltségeit,valamintazújjáépítéshezkapcsolódóan46melléképületfelhúzásánakmunkaköltségétbizto-

100

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam sította. Ugyancsak Devecserben a Máltai Szeretetszolgálat 55 család ingóságpótlását finanszírozta. Az Ökumenikus Segélyszervezet a katasztrófa első heteiben 36 kolontári családrészéreosztottkigyorssegélyt23millió Ftértékben,majdpedigingóságpótlásukattámogattaakárosultankénti2millióforintosvásárlásiutalvánnyal.

összegzés Amagyarsegélyszervezetekvörösiszap-katasztrófaidejénkifejtetthumanitáriustevékenységének hatásvizsgálata alapján született eredmények közül az első, amit ki kell emelnünk,hogyavörösiszap-katasztrófaalapjaibanátrendezteamagyarkatasztrófavédelem stakeholdereinek kapcsolatát: az ad hoc jellegű informálást és együttműködést szerződéses,törvényilegszabályozottkoordinációváltottafel.45 Ahazaisegélyszervezetekegyüttműködésétvizsgálvamegállapíthatjukaztis,hogya vörösiszap-katasztrófa alapvetően fordulópontnak tekinthető a magyar segélyszervezetektörténetében.Ebbenafordulópontbanbennevanazatanulásifolyamat,amitamagyarsegélyszervezetekazelmúlt10–15évbenahazaiésnemzetközihumanitáriusakciók soránmegtapasztaltak.Világosankelllátni,hogyezenahumanitárius„piacon”egyrészt aszervezetekegymásversenytársai,konkurenseiazadománygyűjtésbenésabban,hogy kitudjobbprogramokatkitalálni,megvalósítani. Aversenykétterültenfolyikvalójában:amédiábanésakatasztrófasújtottaterületen. Egyfelől,azaszervezet,amelyhamarabbjelenikmegamédiában,azkönnyebbentudja befolyásolniatámogatástnyújtó,szervezetkeresőadományozótis.Másfelől,azaszervezet, amely hamarabb érkezik meg a katasztrófa sújtotta területre, az szakmailag is formálhatja az egész segélyezési folyamatot a saját képére, a saját elveire. Nem szabad azonbanelfeledni,hogyezaversenyelsősorbanéslegfőképpenakárosultakértfolyik. Mindenszervezetküzdegymással,amunkáért,areputációért,ahírnévért,különbözőérdekekért,azért,hogyalegjobban,aleghathatósabbantudjonsegíteniabajbajutottembereknek.Az,hogyebbenaversenybenazegyházközelisegélyszervezetekönmérsékletettanúsítvaegyütttudtakműködni,mindenképpenmérföldkőnektekinthető. Vizsgálatunkaztismegmutatta,hogymindensegélyszervezetnekmegvannakamagaerősségeiésgyengeségei.Úgylátjuk,hogyahatékonyhumanitáriussegítségnyújtás alapjaazegyessegélyszervezetekerősségeibőlkellenehogyösszeálljon,nempedigegy szervezetautoritásából.ÍgypéldáulamentésterénaBaptistaSzeretetszolgálatmentôegységének, az adományozásnál a Katolikus Karitász, a Református Szeretetszolgálat munkájából,azönkéntesszervezésbenaKatolikusKaritászésaVöröskereszttevékenységéből, a Máltai Szeretetszolgálat kipróbált és jól bejáratott egyéniesítő, segítő-szociális tapasztalataibólésazÖkumenikusSegélyszervezetprogramszervezésiésnemzetközitapasztalataiból. Ahogyazelsőfejezetbenismertettük(Ferris2011),akövetkezőévtizedekbenahumanitáriussegítségnyújtásbannagyobbhangsúlytkellfektetniasegítségnyújtás,arehabilitáció és különösen a fejlesztési programok összehangolására. A vörösiszap-katasztrófa

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 101

társadalom és állam elhárításában – nem lebecsülendő módon – a segítségnyújtás, valamint a rehabilitáció anyagi-tárgyi,szimbolikusértékeketmegtestesítő(lakóparkoképítése,károsultakanyagi kártalanítása,utak,közművekfejlesztése,intézményekrenoválása,építése,ipariparkkialakítása stb.) eredményeket tudott felmutatni. Kutatásunk szerint a megkérdezettek többségeúgyvélekedett,hogyatárgyiberuházásokelvontákaforrásokatazegyéni-közösségi szükségletek elől, úgymint: rendszeres szűrővizsgálatok, közösségfejlesztés, egészségrehabilitáció,munkahelyteremtés. Kritikusan meg kell állapítani, hogy a segélyszervezetek is „túl hamar” levonultak a katasztrófa után és magukra hagyták a károsult településeket azokkal a gondjaikkal, amelyeketigazánjólkidolgozottfejlesztésiprogramokkallehetettvolnaorvosolni.Mindezpedigarraisutal,hogyamagyarsegélyszervezeteklegfőbbgyengeségemaméga fejlesztésiprogramokbanvalógondolkodáséstevékenység.

irodalom Anheier,Helmut–Glasius,Mariles–Kaldor,Mary(2004):GlobálisciviltársadalomI.Budapest:TypotexKiadó,448 –454. Anheier,Helmut–Katz,Hagai(2005):NetworkApproachestoGlobalCivilSociety.In:GlobalCivilSociety2004/5. London:Sage,206–221. BartalAnnaMária(2005):Nonprofitelméletek,modellek,trendek. Budapest:Századvég. BartalAnnaMária(2012):AMagyarÖkumenikusSegélyszervezetárvízisegélyprogramjánakhatásvizsgálata.In: Katasztrófavédelmiprojekt (szerk.Dr. HajasBarnabás)AJBProjektfüzetek2012 /3.83–98. Berger,Julia(2003):Religiousnongovermentalorganisations:Anexploratoryanalysis. Voluntas,V:14.,15–39. Catley, Andrew–Burns, John–Ababe, Dawit–Suji, Omeno (2008): Participatory impact assessment. A guide for practitioners.Medford:FeinsteinInternationalCenter,TuftsUniversity. Crips,John(2004):Thinkingoutsidethebox:Evaluationandhumanitarianaction. ForcedMigrationReview,8. Davey, Eleanor–Borton, John–Foley, Matthew (2013): A history of the humanitarian system. Western origins an foundations.WorkingPaper.London:OverseasDevelopmentInstitute– HumanitarianPolicyGroup. Estrella, Marisol–Gaventa, John (1998): Who counts reality? Participatory monitoring and evaluation: A literature review. WorkingPaper70,Brighton:InstituteforDevelopmentStudies. Ferris, Elisabeth (2005): Faith-based and secular humanitarian organisation. International Review of the Red Cross. V:87.,No.850.311-325. Ferris, Elisabeth (2011): Megatrends and the future of humanitarian action. International Review of the Red Cross. V:93.,No.884.915–938. Frerks, Georg–Hilhorst, Dorothea (2002): Evaluation of humanitarian Assisstance in Emergency Situations. Disaster StudiesRuralDevelopment,SociologyGroup,WageningenUniversity,WorkingPaperNo.56. Hofmann, Charles-Antoine–Roberts, Les–Shoham, Jeremy and Harvey, Paul (2004): Measuring the Impact of HumanitarianAid. AReviewofCurrentPractice.HumanitarianPolicyGroupResearchReportNo.17. Kaldor, Mary (2004): A humanitárius beavatkozás évtizede: a globális civil társadalom szerepe. In: Anheier, Helmut–Glasius,Mariles–Kaldor,Mary(2004)GlobálisciviltársadalomI. Budapest:TypotexKiadó,165–216. Khan,Himayatullah–Vasilescu,Laura–Kahn,Asmatullah(2008):DisasterManagementCycle– atheoreticalapproach. www.mnmk.ro /documents /2008 /2008-6.pdf Proudlock, Karen–Ramalingam, Ben–Sandison, Petra (2009): Improving Humanitarian Impact Assessment: Bridging Theory and Practice. In: Performance, Impact and Innovation. ALNAP 8th Review of Humanitarian Action. Chapter2.http: //www.alnap.org /initiatives /rha /8.aspx Ramalingan,Ben–ScrivenKim–Conor,Foley(2009):InnovationsinInternationalHumanitarianAction.In:Performance, ImpactandInnovation. ALNAP8thReviewofHumanitarianAction.Chapter3. http: //www.alnap.org /pool /files /8rhach3.pdf Stoddard,Abbay(2003):HumanitarianNGOs:Challengesandtrends.In:Humanitarianactionandthe„GlobalWaron Terror”:Areviewoftrendsandissues (eds:Macrae,J.–Harmer,A.)London:HPGReport,25 –26.

102

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam Stoddard, Abby et al (2007): Cluster Approach Evaluation. OCHA Evaluation and Studies Section. Overseas DevelopmentIstitute,UnitedKingdom.1–49. http: //www.odi.org.uk /sites /odi.org.uk /files /odi-assets /publications-opinion-files /4955.pdf Thaut, Laura (2009): The role of faith in christian faith-based humanitarian agencies: Constructing and taxonomy. Voluntas,V:20,319–350. VáriAnna–FerenczZoltán(2002): FloodRiskManagementPolicyintheUpperTiszaBasin:AnIntegratedApproach. AnalysisofaQuestionnaireSurvey. Laxenburg:InternationalInstituteforAppliedSystemsAnalysis. VáriAnna–FerenczZoltán–Linnerooth-Bayer,Joanne(2006):Azárvízikockázattalkapcsolatoshosszútávúsebezhetőségcsökkentése:mintaprojektaFelső-Tiszavidéken.In: FenntarthatófejlődésMagyarországon:Jövőképekés forgatókönyvek.(Eds:BullaM.,TamásP.)Budapest:ÚjMandátumKönyvkiadó,459–476. Walker,Peter–Maxwell,Daniel(2009):ShapingtheHumanitarianWorld. London:Rutledge. Warfield,Corina(2003):DisasterManagementCycle. http: //www.gdrc.org /uem /disasters /1-dm_cycle.html Watson,Cathy(2008): ImpactAssessmentofHumanitarianResponse:AReviewofLiterature. Medford:FeinsteinInternationalCenter,TuftsUniversity.

jegyzetek 1Akutatássorán12interjútkészítettünk,mindensegélyszervezetesetébenkétmunkatárssal,asegélyprogramot koordinálóvezetővelésahelyszíniprojekteketlebonyolítómunkatárssal2012júniusaésoktóbereközött. 2 AkutatásDevecservárosÖnkormányzatánaktámogatásávalvalósultmeg.VezetőiBartalAnnaMáriaésFerencz Zoltánvoltak.Akutatócsoportbanrésztvettek:BodorÁkos,HorváthÁkos,KmettyZoltán,LukácsÁgnes,Mezei Mikes,TakácsTamásésSchneiderGéza. 3 Az NGO-k elnevezés először a nagy nemzetközi szervezetek (ENSZ, EU, Világbank) dokumentumaiban jelent megmajdterjedteláltalánoselnevezéskéntazolyannonprofitszervezetekmegkülönböztetésére,amelyektevékenységükben,működésükbenésrészbenfinanszírozásukbanisazállamtól,kormányzatoktólvalófüggetlenségetéslegfőképpenapolitikamentességethangsúlyozták(Bartal2005:13). 4 ANemzetköziSzervezetekÉvkönyve2000-benmár26 000nemzetköziNGO-tszámlált,szemben,az1990-es 6000-rel(Ferris2005:312). 5 Lásdpéldáulaz1948-banlétrejöttOXFAM,amelynélakormányzatitámogatásmértékét28százalékbanmaximálták. 6 JópéldaerreaMédecinssansFrontiereseteis,amelyetabeavatkozásésabenemavatkozásdilemmájatört ketté. A beavatkozáspárti, a Sárközy-kormány későbbi külügyminiszterévé avanzsált, szervezetalapító Bernard Kuchnerezérthoztalétre1979-benaMédecinsduMondeszervezetet.(lásderrőlbővebben:Kaldor2004:171) 7 AzENSZközgyűlés1991-bena46 /182számúhatározatábanfogadtaelazEmergencyReliefCoordinator(ERC) pozíció,majdpedigaz1998-asfőtitkárireformeredményeképpenazOfficefortheCoordinationofHumanitarian Affairs (OCHA) létrehozását. Az Európai Közösség által működtetett Humanitárius Hivatal (ECHO) 1992benalakultmeg,majdpedig2004-tőlaHivatalvezetésebiztosihatáskörbekerültazEurópánbelüliéskívülikatasztrófákhatékonyabbkezeléseérdekében. 8 A humanitárius segítségnyújtás főbb alapelvei az OCHA és az ECHO dekrétumai szerint az emberiesség (humanity), a semlegesség (neutrality), a pártatlanság (impartiality) és a függetlenség (operational independence). 1994-ben jelent meg a Code of Conduct for the International Red Cross and Red Crescent MovementandNGOsinDisasterRelief,amelyetazóta140szervezetírtalá.Ezazetikaikódex10alapelvethatározottmegahumanitáriusszerveztekszámára:1.Elsődlegesahumanitáriuskötelezettség.2.Asegítségnyújtás mindenféle megkülönböztetés nélkül, míg a segítség prioritásának meghatározása kizárólag a szükségletek alapjántörténik.3.Asegélynemhasználhatófelsempolitikai,semvallásicéloktámogatására.4.Törekednikell arra,hogyasegélyezésneváljonkormányokkülpolitikájánakeszközévé.5.Akultúraésahelyiszokásoktiszteletbentartása.6.Aválságkezelésahelyiadottságokfigyelembevételévelvalósuljonmeg.7.Olyanmódszereket kelltalálni,amelyeksegítségévelaprogramokvégrehajtásábamagukatakedvezményezetteketisbelehetvonni. 8. A segélyezés az alapvető szükségleteket elégíti ki, ezen túlmenően pedig igyekszik támogatást nyújtani az esetlegesjövőbenikatasztrófákratörténőfelkészülésbenis.9.Egyarántfelelősekvagyunkazokért,akikneksegíteniakarunk,ésazoknakis,akiktőlaforrásokatkapjuk10.Tájékoztatóéshirdetésitevékenységünksoránakatasztrófákáldozataitméltósággalbíróemberilényeknekkelltekintenünk,nempedigszánalomraméltó,remény nélkülilényekként.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 103

társadalom és állam 9 Lásd:HumanitarianCharterandMinimumStandardsinDisasterResponse–TheSphereProject1998. 10 BriefcaseNGO-knakneveziFerrisazokataszervezeteket,amelyekcsakakkorésaddigláthatók,amíglátványos vészhelyzetvan(Ferris2005:318). 11 http: //www.voroskereszt.hu /kueldetesuenk.html 12 Megkelljegyezni,hogyezataglétszám2006-banmég275ezerfőtszámláltésazönkéntesekszáma42ezerfő volt.2009-benmárcsak157ezerfő. http: //magyarnarancs.hu /belpol /kihagyott_ziccerek_-_verzo_voroskereszt-65531 Ez taglétszám a közhasznúsági jelentésszerinta2009.évineka82százalékáttetteki. http: //www.voroskereszt.hu /szervezetuenk /44-nemzeti-szervezetuenk /810-a-magyar-voeroeskereszt-anemzetkoezi-voeroeskereszt-es-voeroesfelhold-mozgalom-resze.html 13 http: //www.origo.hu /itthon /20121106-a-magyar-voroskeresztrol-szolo-torvenytervezet.html 14Avörösiszap-katasztrófakétévébenaszervezetösszbevétele6,32milliárdFt(2010),illetve6,37milliárdFt(2011) volt.Azadományokösszege2,38milliárdforintottettki. 15 „Rendes (aktív) tag az lehet, aki a római vagy görög katolikus egyházhoz, illetve más keresztény felekezethez tartozik.”http: //www.maltai.hu /?action=subpage&subpageid=751 16 „JohannGerhaldOnckenmondotta:»Mindenbaptistamisszionárius.«Ezaztjelenteti,hogymindengyülekezeti tagküldetéseazevangéliumhirdetése,aJézusKrisztusrólvalóbizonyságtételazokfelé,akikmégnemhallottak Róla,nemismerikŐt,vagyakiknekvalamiféletéveselképzelésükvanazüdvösségfelől.” http: //baptistasegely.hu /kik-a-baptistak 17 2010-benaMáltaiSzeretetszolgálat4,7milliárd,azÖkumenikusSegélyszervezet3,06milliárd,aKatolikusKaritász1,08milliárd,aBaptistaSzeretetszolgálat1,09ésaReformátusSzeretetszolgálat343millióforintösszbevételbőlgazdálkodott.2011-benaMáltaiSzeretetszolgálatnöveltebevételeit(5,8milliárdFt),mígatöbbiszervezetnekcsökkentazösszbevétele:ÖkumenikusSegélyszervezet1,45milliárd,aKatolikusKaritász517millió,aBaptistaSzeretetszolgálat938millióésaReformátusSzeretetszolgálat111 millióforint.Megkelljegyezni,hogy2010 nyaránaszervezetekjelentőstámogatásokatmozgattakmegazárvízkárosultakmegsegítéséreis. 182011-benakatasztrófaújjáépítésiidőszakábanmindensegélyszervezetnövelteaközpontiköltségvetésbőlszármazóbevételeinekarányát,ezzelegyüttamagánadományokbólszármazóbevételekarányacsökkent:aKatolikusKaritászesetében91-ről45százalékra,aBaptistaSzeretetszolgálatnál74-ről71százalékra,aMáltaiSzeretetszolgálatnál28-ről27százalékra,azÖkumenikusSegélyszervezetnélpedig34-ről33százalékra. 19 http: //index.hu /politika/belfold /arvizdosszi e/arviz2001 /arviz0323/ 20 RészletaKatolikusKaritászmunkatársávalkészültinterjúból. 21 RészletaKatolikusKaritászmunkatársávalkészültinterjúból. 22RészletaMagyarMáltaiSzeretetszolgálatmunkatársávalkészültinterjúból. 23 RészletaMagyarMáltaiSzeretetszolgálatmunkatársávalkészültinterjúból. 24 Használtingatlannalaztakárosultatkártalanították,akinemkívántalakóparkbaköltözni,illetveelőzőlakóingatlanánakértékenemhaladtameganégymillióforintot.Ahasználtingatlanvásárlásatörténhetettakárosult településekenvagybárholmáshol. 25RészletaMagyarMáltaiSzeretetszolgálatmunkatársávalkészültinterjúból. 26 Részlet az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársával készült interjúból. Abban ma már megoszlanak a vélemények,hogykorábbanvolt-epartnerségijellegűegyeztetésahazaisegélyszervezetekközött.AMagyarMáltai Szeretetszolgálat munkatársa szerint: „Felsőzsolcán volt az, hogy összeültünk és megbeszéltük, hogy melyik szervezetmitcsinál,bármárkorábbanisvoltegyeztetésaszervezetekközött,denemvoltilyenmély.AReformátusok vitték a konyhát, a MÖSZ utalványt osztott, a Karitász tatarozott. Zsolcán rengeteg adomány összegyűltésottvezettükbeazbeazadománykártyátis.SzóvalezaCHKK,méghailyenhangzatosnevetisadunk neki,ésegyesekennekavezetőjekéntakartaktündökölni,nemittjöttlétre,ezmárkorábbanisműködött.” 27RészletazÖkumenikusSegélyszervezetmunkatársávalkészültinterjúból. 28 RészletaKatolikusKaritászmunkatársávalkészültinterjúból. 29 RészletamegyeiVöröskeresztmunkatársávalkészültinterjúból. 30 RészletazÖkumenikusSegélyszervezetmunkatársávalkészültinterjúból. 31 RészletaMagyarMáltaiSzeretetszolgálatmunkatársávalkészültinterjúból. 32 RészletaMagyarMáltaiSzeretetszolgálatmunkatársávalkészültinterjúból. 33RészletamegyeiVöröskeresztmunkatársávalkészültinterjúból. 34 RészletaMagyarMáltaiSzeretetszolgálatmunkatársávalkészültinterjúból. 35RészletazÖkumenikusSegélyszervezetmunkatársávalkészültinterjúból. 36 RészletaMagyarMáltaiSzeretetszolgálatmunkatársávalkészültinterjúból.

104

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam 37RészletaMagyarMáltaiSzeretetszolgálatmunkatársávalkészültinterjúból. 38 RészletazÖkumenikusSegélyszervezetmunkatársávalkészültinterjúból. 39 RészletaMagyarMáltaiSzeretetszolgálatmunkatársávalkészültinterjúból. 40 RészletazÖkumenikusSegélyszervezetmunkatársávalkészültinterjúból. 41RészletaMagyarMáltaiSzeretetszolgálatmunkatársávalkészültinterjúból. 42 RészletaMagyarMáltaiSzeretetszolgálatmunkatársávalkészültinterjúból. 43 Azinterjúkésa„Akármentésacivilekdiadala”c.cikkadatairatámaszkodva. http: //nonprofit.hu /?q=content /k%C3%A1rment%C3%A9s-civilek-diadala. 44 http: //www.ringmagazin.hu /index.php?option=com_content&view=article&catid=169:hirhalo&id=7931:angelina-jolie-es-brad-pitt-adomanya-az-iszapkarosultaknak 45 A2012-esviharkároknál,márakatasztrófavédelemvettefelakapcsolatotpéldáulaMáltaiSzeretetszolgálattal.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 105



civil élelmiszer-hálózAtok – Aközösségimezőgazdasághazaitapasztalataiazérintettekszemével

Balázs Bálint

bevezetés Afenntarthatóságfelévalóátmenetmegtalálásábanatudományos,szakpolitikaiés civilelképzelésekisegyarántgyakranfordulnakazagrár-élelmiszerszektor,akulturálisan megfelelő élelem példájához (Király et al. 2013; Köves et al. 2013; Benson 2013; IFPRI 2009;SCAR2011;OfficeforScience2011).Azelmúltévtizedbenrengetegkézzelfogható nemzetközi mintát láthattunk a közösségi mezőgazdaság életképességéről, amelyek fő ígérete, hogy fenntarthatóbb és igazságosabb élelmiszerrendszert képesek létrehozni, mintajelenlegintézményesültglobalizáltagrár-élelmiszerrendszer(Balázs2010).EurópábanésMagyarországonisegyretöbbújtípusú,afogyasztókéstermelőkegyüttműködésénalapulóélelmiszer-hálózatjöttlétre,amelyekközösvonása,hogyelkötelezetteka helyigazdaságifejlesztés,valamintatermelők,feldolgozókésfogyasztókközöttiszoros földrajziéstársadalmikapcsolatokiránt(Balázs2011a,2011b).Működtetésükrendszerint elsődlegesen nem termelői összefogás, közvetlen értékesítés és /vagy marketing révén valósulmeg,hanemafogyasztóiönszerveződéskapfőszerepet.Azélelmiszerellátásefféleformáit(bevásárlókörök,közösségáltaltámogatottmezőgazdaság,városikertészet)

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 107

társadalom és állam a szakirodalom legújabban összefoglalóan neotradicionális rövid ellátási láncként (Kneafsey et al. 2013), illetve civil élelmiszer-hálózatként (Renting et al. 2012) ábrázolta. Működésigyakorlatukugyanisszámosolyankérdéstvetfel,amelyekreakorábbifogalmi-elemzésikeretek(alternatívélelmiszer-hálózatok,rövidélelmiszerláncok,helyiélelmiszer-rendszerek)nemadnakkielégítőválaszt.Amegkülönböztetetttudományosérdeklődésannakisszól,hogyaciviltársadalomapiaciésállamiszereplőkmellettegyrenagyobbésaktívabbszerepethasítkiazélelmiszer-hálózatokkormányzásimechanizmusainak alakításában. A civil élelmiszer-hálózatként azonosított kezdeményezésekben a vásárló(mintpasszívvégfelhasználó)helyettegy,adöntéseitetikai,szociális,gazdaságiés ökológiai szempontok szerint mérlegelni képes proaktív állampolgár-fogyasztó (Soper 2007)kerülközéppontba,akiszeretnévisszaszerezniazélelemtermelésés-ellátásfeletti irányítást.Mindezatermelésioldalonolyangazdálkodókatfeltételez,akiknempusztán az élelmiszeripari igények alapanyag-beszállítói, hanem maguk is az élelmiszer-ellátást annaktágabbszociális-politikai-környezetikontextusábanértelmezőaktívállampolgárok. Acivilélelmiszer-hálózatoktehátolyantermelői-fogyasztóiegyüttműködések,amelyekben az élelem szociokulturális és környezeti többletjelentést is hordoz, nem árujellegű, mintegygazdaságitranzakciótárgya. Azélelmiszerláncra,-gazdaságravonatkozószakirodalomkorábbanszintekizárólaga piacierőkésazállamiszabályozókszerepétvizsgálta(Rentingetal.2012).Apiacszerepéreösszpontosítvaazélelmiszer-előállítást,-feldolgozást,-értékesítéstapusztángazdaságiteljesítményükrerákérdezveatermelékenységgel,azártranszmissziósmechanizmusokkal,kínálatilánchatékonyságával,versenyképességéveljellemezték.Azagrár-,vidékés élelmiszer-politika és a kapcsolódó intézményrendszer szerepét vizsgálva jobbára az állami intervencióban találták meg az agrár-élelmiszer szektor szabályozásának kizárólagosmódját,amellyelagazdaságszerkezeti,atermeléshatékonysági,azélelmiszerbiztonságiésazélelmiszer-gazdaságkörnyezetiproblémáihatékonyankezelhetők.Azállampolgáriszerepvállalást,azönkéntességet,azegyesületielveket,arészvételiformákat,azönszerveződésésaközösségfejlesztésváltozatosformáitcsakazutóbbiévekbenazonosítottákatársadalmiinnovációésazélelmiszerrendszerátalakulásánakmozgatórugóiként (Bock2012;Wiskerke2010). Bár a helyi civil élelmiszer-hálózatok gazdasági jelentősége még csekély, az elmúlt évekbenmárméltányosérdeklődéstváltottkietéma(Balázs2012).AzEUújvidékfejlesztésipolitikájábanpedig2014–2020közöttkülöntematikusalprogramtámogatjamajde rövidellátásiláncokat,ígyakisléptékű,közösségiélelmiszer-előállítók,-feldolgozók,-kereskedők infrastruktúra kialakításában és szolgáltatásainak bővítésében érdekeltek továbbiközpénzekreszámíthatnak(Kneafseyetal.2013). Mitisértünkpontosan közösségimezőgazdaság alatt?Amarkánstípusokközötta legelterjedtebb doboz-rendszerekben a termelők – esetlegesen egy elosztó-közvetítőn keresztül – házhozszállítási szolgáltatást nyújtanak. A közösség által támogatott mezőgazdaság (angolulCSA,communitysupportedagriculture)ennélmagasabbfokúelkötelezettséget jelent termelői és fogyasztói oldalon. A fogyasztók egy adott gazdálkodási idényreelőrefizetnekegyelőremeghatározottértékű,szezonálisanváltozótartalmúdo-

108

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam bozért. A termelők így kevésbé kiszolgáltatottak a termelés bizonytalanságainak, a fogyasztókpedigmindigaszezonálisanelérhető,emiattlegolcsóbb,legjobbbeltartalmiértékű, friss kínálatból főzhetnek, nem kell előre tervezniük. A közösség által támogatott mezőgazdaság francia megvalósulása az AMAP (Associations pour le Maintien d’une Agriculture Paysanne) egy termelő és egy vásárlói csoport közvetlen és állandó jellegű kapcsolatánalapulóformálisközösség,amelybenafogyasztókszerződésbeniskötelezik magukatagazdaságtermékeinekmegvásárlására,aközöskockázatvállalásraésbizonyos esetekbenazaktívrészvételre.Abevásárlókörök,bevásárlóközösségek esetébenabaráti-munkatársi kapcsolatban álló vásárlók jogi személyiség nélkül nagyobb mennyiségekbenközvetlenülatermelőtől,kedvezményesáronvásárolnakaszervezésifeladatokmegosztásával.Aformálisfogyasztási /fogyasztóiszövetkezetekpedigezentúlmégjogiszemélyiséggelisrendelkeznek. Etípusokközülajelentanulmányaközösségimezőgazdálkodáseredetiformáját,a kisléptékű,kézimunka-intenzív,családigazdaságokáltallétrehozott„előfizetéses”dobozrendszerek működését mutatja be, amelyek esetében a gazdálkodó maga toborozza gazdaságaköréatagokat1.Ezekbenjönlétreugyanisalegtisztábbformábanagazdálkodó irányításával „a fogyasztók-termelők együttműködését, valamint az élelemtermelés feletti ellenőrzés visszaszerzését segítő, társadalmi változást katalizáló laboratórium” (Henderson2003).Tevékenységüklényege,hogy„közösségetéskapcsolatokatépítenek az élelemtermelés és az élelem elfogyasztása körül” (Renting et al. 2012). Henderson (2003)szerintnincskétegyformaCSA,ugyanakkorDeLind(1999)szerintabbanminden CSAegyezik,hogyatermelőésafogyasztóközöttifizikaiésszociális-mentálistávolságot lerövidítik,megosztjákatermelésikockázatokat,ésegyüttműködveegylokalizált,társadalmilag igazságosabb élelmiszerrendszert hoznak létre. Henderson (2003) termelői-fogyasztóiellenőrzésalattállókísérletitérkéntábrázoltaaCSA-t,amelyegyigazságosabb ésegyenlőbbtársadalomszocioökonómiaifeltételeitkeresi.HasonlóanHaydenésBuck (2012)szerintaCSA-klényege,hogyszámostevékenység(azelosztásmegszervezése,az önkéntesség, az új élelmiszerek kipróbálása, korábban ismeretlen zöldségekből történő főzésstb.)soránakorábbanegymásnakismeretlenrésztvevőkszámáraközösún.taktilis cselekvésitérjönlétre.Mindezugyanakkortérbenéstársadalmitekintetbenerősenbehatárolt, és a tapasztalatok szerint olyanok számára elérhető, akiknek (csakúgy, mint a helyiélelmiszer-rendszerekben)egyébkéntisszámoslehetőségükvanhelyiélelmiszerek beszerzésére(Balázs2012).Vagyisatagokaszámukralegkényelmesebbélelmiszer-ellátási csatornaként választják a közösség által támogatott mezőgazdaságot. A termelők szemszögébőlvizsgálvapedigegysikeresCSAproduktívésprofitábilisvállalkozás,amely „képes kihasítani egy piaci szegmenst a friss, helyben termelt zöldségek fogyasztóinak körében”(Lyson2004:88). Mindezekalapjánjelenírásfőkérdése,hogymilyenambíciókkalvágnakbeleaközösségi mezőgazdálkodásba ma Magyarországon? Milyen kihívásokkal találják szembe magukat?Léteznek-ekreatívválaszok,amelyekáltalánosíthatók?Milyenstratégiákmentén alakíthatókMagyarországonezekacivilélelmiszerhálózatok?Akorábbihazaiadatfelvételekáttekintésealapjánpontosítottukakvalitatívfeltárókutatáscélját,kérdéseitésala-

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 109

társadalom és állam kítottukkiazesettanulmányszerkezetét,azadatfelvételhezhasználtinterjúfonalat.Félig strukturált interjúkat készítettünk 5 CSA-gazdával és 13 CSA-fogyasztóval, valamint 3 háttérbeszélgetéstfolytattunkágazatiképviselőkkel2.Eredményeinketháromműhelybeszélgetésen csatoltuk vissza a szektor főszereplőinek, kulcs érintettjeinek, a CSA-rendszerbenértékesítőbiogazdáknak2011–2013során,beszélgetéstkezdeményezveaszektorkutatási-fejlesztésiigényeiről,lehetőségeirőlis.

hazai előfutárok A hazai közösség által támogatott mezőgazdálkodási kezdeményezések előőrsének számító Nyitott Kert fogantatásával és működésének eredményeivel már számos kvalitatív esettanulmány foglalkozott (Hayes–Milánkovics 2001; Milánkovics–Hayes 2002; Ángyán–Milánkovics–Hayes 2003; Vadovics–Hayes 2010; Zsolnai–Podmaniczky 2010). A CSA-khazaiősforrása,agödöllőiNyitottKertAlapítvány1998-bankezdteelaközösségáltaltámogatottmezőgazdálkodásmodelljétmeghonosítaniMatthewHayesvezetésével,éspárévalatt150családotlátottelazegyetemitangazdaságkertjénekbiozöldségeivel. A kezdeti időszakban hasonló úttörő kezdeményezést indított 2005-ben Héten Szeles Attila Bioéléskamra néven, valamint Puszta Csaba Ásotthalmon Bionium néven. A stabilzöldség-közösségmodelljétekezdeményezésekszámosokbólnemtudtáktartósankialakítani.Azokokközöttmeghatározó,hogyakezdetbenhatalmaszöldségadagokatésabevezetőnekszántárakatkésőbbnemsikerültegyensúlybahozniagazdaság rentabilitása érdekében. A biogazdálkodás iránti fokozott kereslet miatt infrastrukturális beruházásokraisszükségvolt,ésegyrenagyobbtávolságrakellettszállítani,viszontadobozárakataműködésiköltségekhezképesttúlalacsonyra,csupánakertimunka(egyébként önmagában is drágának tartott kézimunka) költségéhez kalkulálták. A rendszer ilyenkörülményekközöttnemvoltképesafogyasztókszámáraelérhetőárszintengazdaságosanszolgáltatástnyújtani. Milánkovics és Hayes (2002) valamint Vadovics és Hayes (2010) értékelése szerint a NyitottKertközelegyévtizedesműködésesoránjelentősszervezetiátalakulásokoniskeresztülment,hogyéletképeséselterjeszthetőközösségformálóértékesítésimodellthozzonlétre.Ugyanakkortény,hogysohanemsajáterőből,apiacrólmegélve,nyereségorientáltmezőgazdaságitermelésiegységkéntkelletttalponmaradnia.Társadalmi(közösségformáló) és környezeti hasznaiért cserébe éveken keresztül élvezte a működését anyagi, vezetői és pénzügyi irányításban segítő NESsT (Nonprofit Enterprise and SelfsustainabilityTeam),valamintaSzárító- majdBabatpusztaitangazdaság2,illetve1,5hektároskertjétbiztosítóSzentIstvánEgyetemtámogatását. ZsolnaiésPodmaniczky(2010)szerintaCSA-modellelterjesztéshezháromelvérvényesülésének biztosítása szükséges: (i) a gazdaságnak biztosítania kell egy megfelelően széles terményválasztékot az év meghatározott számú hetében, és a részt vevő tagok számáraátláthatóvákelltennieagazdaságköltségvetésétegészévre;(ii)azárazástközösmegállapodásalapjánazévesköltségtervismeretébenkellkialakítani;és(iii)agazdál-

110

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam kodásikockázatokatismegkellosztani:aszezonáliskínálatkötöttségeitéslehetőségeit ismegkellérteni,tudomásulkellvenni.MindezekfigyelembevételévelaCSAképeskiiktatniapiacosmezőgazdaságrajellemzőalkumozzanatát,azeladóésavásárlóellenérdekelt szerepét együttműködő partnerségre válthatja át. A Magyarországon 2010 előtt működő CSA-k nem tudták maradéktalanul tartani magukat ezekhez az alapelvekhez. SzelesAttilaagazdálkodásikockázatokmegosztásánakelvétjobbanérvényesítőformát keresett,ésmaazElevenFöldSzövetkezettagjakéntveszrészta2011-benlétrejöttújdobozrendszer szervezésében. A Nyitott Kert a három elvből az elsőt, vagyis azt, hogy a résztvevőtagokszámáraátláthatólegyenagazdaságévesköltségvetése,nemtudtabiztosítani.Példájaugyanakkorvonatkoztatásipontkéntszolgál(t)azindulókezdeményezésekfejlődésében,éssokanrengetegettanultakMatthewHayes– arészestőladobozos rendszerig vezető – történetének tanulságaiból. Matthew Hayes 2010 óta Zsámbokon egyközösségialaponszerveződőgazdaságotalapított,jelenlegelsősorbanzöldségettermel,aminekegyrészétdobozrendszerbenértékesítiatermékskálabővítéseérdekében többmás,környékbelibiogazdávalisegyüttműködve. Bár a CSA-k elmúlt évtizede Magyarországon egyelőre társadalmi szinten nem sok érzékelhetőváltozásthozott,helyiléptékbenzajlottakísérletezésésafejlesztés.Kutatásunk szempontjából általános tanulság, hogy a CSA-modell meghonosításának ellentmondásoskörülményei,azüzletitervezésnehézségei,aberuházásiköltségekátvállalása amainapigmeghatározóakmaradtakeszektorszámára. Ilyenelőzményekután2011-benújabbCSA-kezdeményezésekjötteklétre:azÖkotársulás,azÉvkerékÖkotanya,aHáromkaptár,aBiokert,aPrivátlecsóésNemesMátyásfülöpjakabigazdasága3.AzújCSA-kkialakításhozaszükségeskezdőlökéstahirtelenjavulni látszóintézményi-szabályozási-támogatásikörnyezet,azökoszociálispiacgazdaságelveit agyakorlatbaátültetnikívánóNemzetiVidékstratégia(éstársadalmivitája)általindukált pozitívfejleményekéstársadalmivárakozásokbiztosították(Balázs–Simonyi2009;Balázs 2012).A TudatosVásárlókEgyesülete(TVE)általszervezetttársadalmiérzékenységetnövelő és gyakorlatias képzések eredményeképpen létrejött a termelésen túli támogatási forrásokatisbevonniképescivilszervezetekközöttegyhálózatosösszefogásésagazdálkodók között egy szolidáris egymásra figyelés, közös tanulás, ami egyre meghatározóbbávált,ígymáraegykomplexközösségihálózatrészei. Aszektorkutatásiigényeinekmegismerését,ésajelenkutatásikérdésekkialakítását a CSA-rendszerben értékesítő biogazdák részvételével 2012. februárban rendezett műhelybeszélgetés alapozta meg. A megnövekedett érdeklődés, valamint a szektor ugrásszerűfejlődésetetteindokolttáegyplatformkezdeményezésbeindításátis,amelycélul tűzteki,hogymegkezdődjönahazaiközösségáltaltámogatottmezőgazdaságszélesebb körűmegismer(tet)ése.EnnekérdekébenafranciaközösségigazdálkodásmodelljétterjesztőUrgencihálózat,abritCSA-kfejlesztésétsegítőSoilAssociationközreműködésével,aTudatosVásárlókEgyesülete,azÖkológiaiMezőgazdaságiKutatóintézet(ÖMKI)és a Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG) részvételével beindult egy tapasztalatátadási program,amelybenműködővagyalakulófélbenlevőCSA-közösségekfolyamatosantudjákerősíteniazegymássalvalóegyüttműködést.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 111

társadalom és állam Problémák és megoldások a közösségi mezőgazdaságban A hazai CSA-k működése során gazdálkodói és fogyasztói oldalon is rengeteg kihívássalkellszembenéznisezekkezelésérekreatívfogásokalakultakki.Azalábbiakbanöt gazdálkodóáltalintegráltCSAjellemzőittekintjükát. 1.táblázat.Avizsgáltgazdaságokalapadatai Működés (év)

Termények

Terület (ha)

Elhelyezkedés

Tagság

Alkalmazottak

Szervezeti forma

ÉvkerékÖkotanya

3

gyümölcs, zöldség,hús, gabona

7ha

Szeged (Kistelek)

50 doboz

2

egyéni éscsaládi gazdálkodó

HáromkaptárBioKert

3

zöldségésbiobolt

1,5ha

Tahitótfalu

80 doboz

1

Kft.

BiokertSzigetmonostor

7

zöldség, gabona, kertészet

5ha

Szigetmonostor

60 doboz

2

Kft.

Matthewgazdasága

3

zöldség,tojás, baromfi

4ha

Zsámbok

53 doboz

4

Kft.

Bioéléskamra (ElevenFöld Szövetkezet

8

zöldség, tökmag exportra

7ha

Hét(Miskolc)

47 doboz

2

egyéni éscsaládi gazdálkodó

Agazdálkodókkalésafogyasztókkalkészítettinterjúkalapjánötfőszocioökonómiai témátazonosítottunk.Atémákközülkettőagazdaságialapokra(termelésésszezonalitás;befektetésésmegélhetés),háromatársadalom-technikaikérdésekre(dobozésátvétel;tagságésszerződés;közösségformáláséselkötelezettség)vonatkozik.

termelés és szezonalitás A hazai CSA-k termelése biogazdálkodás során előállított zöldségeket, fűszer- és gyógynövényeket és egyelőre nagyon kevés gyümölcsöt jelent; állattartás, gabonatermesztés csak kis léptékben jellemző. A terményválaszték minőségi, mennyiségi szempontbólisfolyamatosfogyasztóikritikatárgya.Afogyasztókrészérőlexplicittartalmihiányérzetszintekizárólagagyümölcsesetébenmerültföl,illetvepéldáulszemesterményeket(búza,árpa,hajdina,köles,len),hús- éstejtermékeketisszívesenlátnának.Atermelésitényezőkmiattkötöttválasztékontúladobozokmérete,kiszereléseisolykornehézségkéntmerülfelfogyasztóioldalon.Meglepőmódonafogyasztókjellemzőenjobb ár-értékarányúnaktartjákadoboztmégapiacivásárlássalszembenis,demennyiségre inkábbsoknaktaláljákazegydobozbakerülőterményt.Aválasztékszezonálisanisváltozó,amiszinténkihívástjelentafogyasztóioldalon:példáulnyáron5-10 kgparadicsom mellémégzöldségetistartalmaz.UgyanakkoraCSA-khozcsatlakozófogyasztókszíve-

112

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam sentanulnakatermelésifolyamatokról,kifejezettensokanérdeklődnekaterményekjellemzői és beltartalmi értékei, a termesztéstechnológia, az egyes fajták, felhasználásuk, tartósításukiránt. Agazdákeztúgyigyekeznekkielégíteni,hogyabetakarításutánelküldikatagilevelezőlistáratájékoztatásulazöldségdobozvárhatótartalmát,valamintgyakranillesztenek hozzárecepteketis,hogyafeldolgozást,tartósítástsegítsék.Aváltozótartalommiatta gazdák igyekeznek olykor szezonális árat is megszabni, vagy szezonálisan több részre osztaniaszerződést.Emellettatagságelőnyeitkommunikálják,nemazegyesdobozok pillanatnyi értékét. A tagoknak betekintést kell adni a gazdálkodás fő szabályaiba is: pl. vetésszerkezet-változtatásra csak szezon elején van lehetőség. A tartalom bővítésére egyébként rengeteg, könnyebben termeszthető kiegészítő termény is rendelkezésre áll (snidling,zöldfűszerekstb.),amimegrendelősrendszerbennemkelneel,viszontszínesíteni tudja a szezonális kínálatot. A hiányzó választék úgy is kipótolható, ha a gazdaság összekapcsolódik például gyümölcstermelő gazdasággal vagy eleve több eltérő profilú gazdálkodóműködikegyütt,hogyazelőfizetőketkülönbözőtermékekkelellássa.Adobozátvételhelyszínéreagazdálkodóvagyaközösségmeghívhatolyantermelőt,akipéldául szezonális gyümölcsöt tud hozni; illetve lehetséges az átvételt eleve a piac mellett szervezni, ahol más termékeket (sajt, füstölt húsáru, gyümölcs, lekvár) is meg lehet vásárolni. A kertimunkák soránatalajműveléstleszámítvaatevékenységek90százalékakézi erőveltörténikmárciustólnovemberig.Agyomlálásésaszervestrágya(istállótrágya,a zöldtrágya,akomposzt,aszár- ésgyökérmaradványok)kihordásajelentialegnagyobb kézimunka igényt és ez a legköltségesebb. A termelés rentabilitását biztosítaná, ha e költségesélőmunkaterheilecsökkennének.Megoldástjelent,hogyagazdaságokasaját településükről választanak jellemzően alkalmi munkásokat, főszezonban a nagyobbak akár6-7főtisfoglalkoztatnakalkalmazottként.Akézimunkátrészesművelésformájában isigénybetudjákvenni,szerződésalapjánmeghatározva,hogymittermeljenek,aművelésbenhogyanvegyenekrészt,majdosztozzanakatermésen.Arészesművelésmeglehetősenpatriarchálisrendszerefeltehetőennemmindengazdaságszámáravonzó.Szeles Attila szövetkezeti gazdaságában Borsókör néven hoztak létre egy részesművelési rendszertnyolccsaláddal,akikakijelöltterületetegyüttművelik.Ittacélegyébkéntalapvetőenedukációs;ahogyanagazdafogalmazott:„Gyertekel,csináljátok,ésmeglátjátok, hogymiértkerülannyibaabiohagyma.”Amunkafeladatokmegszervezése,pontosheti menetrend kialakítása megoldást jelenthet arra, hogy maguk a fogyasztók is áttekinthessékagazdálkodásikihívásokatésaktívabbanrésztvállaljanakatermelésimunkákban. A Háromkaptárgazdaságbanpéldáulúgyalakulamunkarend,hogybetakarítássalkizárólagahételsőkétnapjánfoglalkoznak.Szerdaadobozokelőkészítéséneknapja,amia termények szortírozásával és a leveles zöldség betakarításával telik, az összeállított dobozok esti kiszállításáig. Csütörtökön és pénteken zajlanak a kertben a termelési munkák. A termelési nehézségek jobb átláthatósága érdekében megoldást jelenthet a tagok számára kötelezővé tett termelési tapasztalatszerzés is, amikor például a gazda által

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 113

társadalom és állam meghatározottnégyóráskertimunkákbóllegalábbkettőtkellvállalnimindenévszakban, hogy a vegyszermentes gazdálkodás ismereteinek elsajátítása mellett a kertben dolgozókkalisegyüttműködésalakuljonki. Az évszakonként szabályszerűen a legjobb beltartalmi minőséget hozó idényterményeknekkitüntetettszerepükvanakezdeményezéseksikerében,aközöstanulásbeindításában. A szezonalitás kérdésében ráadásul nagyon markáns tapasztalati és tudásbeli különbségekisrögzíthetőkagazdákésfogyasztóikközött.Agazdálkodószámáraértelemszerűen a szezonalitás főszempont a termelés megtervezésében, hiszen egy teljes szezonra előre kell megterveznie a gazdálkodást. A szezonális ellátásbiztonságot növelhetiagazdákközöttiegyüttműködés. Agazdálkodóitapasztalatszerintafogyasztóknak„újramegkelltanulniukaszezonalitást”.Aszezonalitásazegyikolyanbelépőpont,amimenténmegindulhataközösségenbelülitanulás,önképzés.Agazdálkodókszerepeittelsősorbanamegfelelőinformálás, szemléletformálás: a tagoknak át kell adniuk a gazdálkodással járó vagányságot és kreativitást.Érzékletesenmegkell(újraésújra)tanítaniukaszezonálisétkezésbeltartalmi értékeit,előnyeitésélményszerűségétisafogyasztóknak.

befektetés és megélhetés ACSA-rendszerbenazértékesítésinnovatívmódszerétazadja,hogyagazdálkodóka szállítás,atermékminősítés,amarketing,apiacimegjelenés,acsomagolásköltségeinek lefaragásával, illetve a munkaszükségletek és a bevételek egyszerűbb tervezhetőségével versenyképesséválnak.Kevesebbazútiköltség,kevesebbacsomagolóanyag-szükséglet, kevesebbaveszteségéskiszámíthatóbbazértékesítés.Agazdálkodókáltalintegráltdobozrendszerekbenarésztvevőkmegfogalmazásaszerint„lehetmásazértékesítés”,vagy „nemaszokványoslogikaérvényesül”,vagy„ahegyetodaviszikMohamednek”.Azátvételipont„félúton”vanatermelőésafogyasztóközött,sezbiztosítja,hogynemcsaka gazdákmennekafogyasztókutánadobozzal,hanemafogyasztókisjönnekagazdálkodóhozadobozért.Ígyazértéklánclegfontosabbelemét,aközösségetellátótermelőtés termékét,amelyhezténylegesenbizalomtapad,agazdálkodóellenőrzésealatttudjatartani.ACSA-kgazdálkodóiszámáraadobozjelentiaztakreatívmarketingeszközt,amineksegítségévelapiacgazdaságilogikárólleválasztjákaterményeket,piacosárujellegüktől megfosztják a zöldségeket, és így újrakódolják azt a jelentést, amit a kereskedelmi kultúratapasztetermelőitermékekre. Agazdáknakalegnagyobbkihívástaz árkalkuláció jelenti,amelytöbbfélemegfontolásonalapulhat.Alegalapvetőbb,haköltségalaponszámolnak,dobozonkéntelosztvaaz összeget,amimégfedezniképesazösszköltséget.Vanolyanmegfontolásis,amiaversenytársakhoz próbál igazodni, például olyan kereskedők, fogyasztói csoportok vagy közvetítőkáraihoz,akikszinténdobozrendszereketműködtetnek,többnyireházhozszállítással.Végülagazdákigyekeznekképbenlenniapiaconaktuálisanmegvásárolhatótermények árával is, és ezek költségéből kiindulva kalkulálják ki a szezonális doboz árat.

114

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam A fogyasztókszerintkifejezettenmegfizethetőatagságára.Atermékekrendkívülmagasminőségűek,sehhezképestsoktagszámáraméginkábbolcsónakismondhatóa tagság. Az interjúk szerint a fogyasztók emiatt rugalmasak az ár tekintetében és még többetisfizetnének. A rentabilitásról, hogy megéri-e a CSA-val foglalkozni Magyarországon, markánsan megoszlottakazérvekagazdákkörében.Egyrészteleveolyanberuházáskéntkezelika dobozrendszermegvalósítását,amelycsakismáshonnanszármazógazdaságialapokból, példáulcsaládi-szülőisegítséggel,közreműködésselvalósul(hatot)tmeg.ACSA-kesetében magas az elveszett /elsüllyedt költség, a befektetett pénz megtérülni nem fog, viszontcserébeaműködtetésiköltségekalacsonyak,salogisztikanemigényelkomolyabb többletbefektetéstapiacoláshozképest. EgyhazaiCSAkiadásainakszerkezete •27százalékaÁFA; •2százalékiparűzésiadó; •10%adminisztrációsköltség; Amaradékot100-nakvéve •75százalékmunkabér; •10százalékszaporítóanyagésnövényvédőszer; •15százalékrezsiésüzemanyag; •amortizáció. Azüzletitervekmérsékeltszámításokról,fokozatosságróltanúskodnakésszinteegybehangzóan három évben jelölik meg, amikor már a munkabért is teljes egészében ki tudják termelni. Önmagában a CSA egyik gazdának sem tud megélhetést biztosítani. Ugyanakkor minden CSA-gazdánál megvan az a gazdasági láb (egyéb gazdasági tevékenység,pl.kertépítésvagyfélállás,vagyrendelkezésreállótőkeazelveszettkiadásokfedezésére,korábbigazdálkodásitapasztalat),amielegendőökonómiaihátteretjelentahhoz,hogy„tétnélkül”megteheti,belevághatakísérletezésbe.Mindezegyébkéntközvetlenülaközösségteremtésreiskihasználható,hiszenmáshonnanistudbizalmikapcsolatokatimportálniazöldség-közösségszámára.Arentábilisműködtetéstnehezíti,hogya gazdálkodásikockázatokmegosztásaéskommunikációjanemteljeskörűentörténikmeg. Nagyonalacsonyanállapítjákmegatagságárát:atagibefizetésmindösszeakertműveléshaviköltségétfedezi.Nemkalkulálnakaváratlantöbbletköltségekkel,ésígyösszességébenakockázatmegosztás,amidefiníciószerintalapvonásaaCSA-modellnek,nemjön létre,ésezzelvoltaképpenszolgáltatásjellegűmaradagazda-fogyasztóviszony.Agazdáknak emiatt sokkal hangsúlyosabban meg kellene jeleníteni, hogy a tagok személyes közreműködésérevanszükségarentabilitáshoz. Következésképpen az a helyzet áll elő, hogy a rendszer elmélyítését minden gazdálkodó külső forrásból és különböző túlélési stratégiákkal kísérletezve finanszírozza: •magasabbhozzáadottértékűtermékekelőállításával(exportraszánttökmagéspiacostermékkör,példáulhomoktövis); •esetenkéntfeldolgozással(lecsó);

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 115


társadalom és állam •szezon kiterjesztésével: fűtött palántanevelő; télen csíra, betárolt zöldségek (zeller, krumpli,karalábé,káposzta,hagyma)értékesítésekülsőforrásból; •tárolókapacitás-fejlesztéssel:ateljestéliidőszakralegyentárolókapacitás; •gazdálkodókközöttiegyüttműködéssel; •átadó pontok fejlesztésével: a dobozok fogadását biztosító infrastruktúra kiépítése üzemanyag-megtakarítástjelent; •tagokaktivizálásával,munkaerejénekfelhasználásával:aszállítástatagokösszeszervezésévellehetoptimalizálni,amikomolyenergiamegtakarítástisjelenthet;többolyan tagtoborzásával,akiévelejénegybenfizet. Agazdaságialapokravonatkozótapasztalatokatösszefoglalva,agazdákáltalintegrált CSA-k tipikusan nem profitmaximalizáló, hanem jobbára non-profit vállalkozások, amelyekreagazdák,afogyasztókésaközösségszervezőkisalapvetőentársadalmi /közösségivállalkozásként,olykorszövetkezetkénttekintenek.Arendszerfenntartásaegyelőre minden résztvevőtől befektetést, rengeteg többletmunkát igényel. A CSA mint társadalmivállalkozásalapjaagazdaságintúlimotiváció:agazdálkodókérzelmilegtelítettviszonyulásaaföldhöz,atermeléshez.Agazdanemcsakélelmiszer-termelőés-értékesítő,hanemegyúttalszemélyiségétkiterjesztve,közösségtermelőés-alakítószerepetisbetölt,vagyisközvetlengazdaságihasznontúl,emberiviszonyokformálásátiscélultűziki.A gazdaecéljátegyébkéntamegtermeltésközösségirendszerbenértékesített táplálékon és a hozzá kapcsolódó élmények megosztásán keresztül éri el. Az élelem és az élmények fogyasztói pedig egy „morális gazdaság” részesei lesznek, szoros szolidáriskapcsolatbakerülvekorábbanegymásnakismeretlenemberekkelis.EszolidaritásaCSA-kgyakorlatábanháromszintenjelentkezik:aszemélyköziviszonyokszintjén egyéni szimpátia, baráti viszonyok alapján; az egész közösség szintjén a kölcsönös értékelkötelezettségben, és a sikeres vállalkozás elvi szintjén, amelyet a gazda és a tagokközöttiszerződésisintézményesít.Aközösségekszámáraahosszútávúsikeres működés feltételeit a méltányosabb és jobb árazás (esetenként akár drágább tagság), illetve a külsődleges forrásokra épülő túlélési stratégiák összhangba hozása teremthetimeg.

doboz és átvétel ACSA-kértékesítésitevékenységénekközösségformálószerepét,atermelői-fogyasztóikapcsolatminőségétalapvetőenbefolyásoljaahetikiszállítás.Adobozokgondozása agazdarészérőlelsősorbanisroppantszervezettségetkívánmeg,hogyösszeállításukés kiszállításukfrissenésminimáliscsomagolássaltörténhessen.Adobozösszeállításaperszenemcsaknagyfigyelmetigénylő,rengetegadminisztrációvaljárófeladat,hanemvalódikreatívmunkais,amitagazdákalkotómódon,büszkénésélvezettelvégeznek.Alogisztika egyszerűsége a gazdálkodók számára meghatározó előny a CSA-modellben. Ez az értékesítési forma innovatív eleme, ami nagyobb bevétel elsajátítását biztosíthatja a teljes értékláncból. A piacos árutermeléssel szemben itt pénzzel csak havonta egyszer

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 117

társadalom és állam kell foglalkozni, a gazda-fogyasztó találkozás személyes beszélgetéssel telik, amely a hosszútávúpartneriviszonyelmélyüléséhezelengedhetetlen. Atermelőkésfogyasztókközti személyesinterakciókkiterjesztéseirántiigény kielégítéséretöbbgazdaságdirektvisszajelzéstgyűjttagjaitólgyorselégedettségivizsgálatok, igényfelmérőésévértékelőkérdőívekkel.Ezzelagazdahitemegerősödhetsajátmunkájának értelmében, társadalmi szükségességében, hozzájut ahhoz a szociálpszichológiai komfortérzéshez,önbecsüléshez,aminélkülnemérdemes(mezőgazdasági)munkátvégezni.Atagokpedigvisszajelzéstadvaaktívformálóilehetnekagazdaságnak,éshamar megérzik,hogyszámítavéleményük.Fontos,hogyazátvételipontonolyanemberlegyen jelen, aki valóban a gazdaságban dolgozik, legyen érzéke az emberekhez, megnyugtatóantudjonválaszolnilaikuskérdésekreis.AszezononkívülazátvételipontbiztosítottaérintkezéstFacebookhírekkel,levelezéssel,hírlevelekkel,receptekkelsegítielőa CSA-kezdeményezések többsége. A résztvevő gazdák szerint így „szívesebben adják a pénzt,ésmegisbecsülnek”. Ugyanakkoradobozosrendszerekbiztosítottakomplextársadalmiéstechnikaiszervezés erőforrásigénye jelenlegnemjelenikmegtranszparensmódonafogyasztókszámára.Sokanúgyérzik,nemlátnakakulisszákmögé,nemtudjákfelmérni,mennyimunkafeladatkapcsolódikahetidobozhoz.Azátláthatóságmegteremtéséreagazdálkodók folyamatosankeresikamegoldást–példáuladobozösszeállítástatagokbevonásávalés fényképekkeldokumentálvavégzik.Agazdálkodóitapasztalataz,hogyadiverztermékkínálattöbbidőráfordítást,energiátigényel.Emiattkérikagazdákönkénteskoordinátoroksegítségét,akikképesekhelyicsoportokösszefogásáravagysegítikazátvételt. Adobozátvételsoránsokfélecélcsoport-specifikusigényt kellfigyelembevenni.Afogyasztókgyakranszorosegyüttműködésreutalvapróbáljákegymástiskisegíteni.Azöldség-közösségelsősorbanagazdaságvezetőjeésacsoporttagoktársadalmilagisbehatároltköreszámáraelérhető.Akinemtudjaelfogadniagazdaságalapkultúráját,nehezen tudcsatlakozni,vagy„kirekesztveérezhetimagát”.Bizonyoscélcsoportokszámára,példáulaközellakótagokesetébenadobozéppagördülékenységével,kényelmességével válikvonzóvá.Másesetbenazzal,hogypéldául„egyszeriajándékként”akárátisruházható,ilyenmódonterjesztvemagátaCSA-modellt.Agyerekeseknélpéldáulazátvételre aszombatdélelőttlennealegkézenfekvőbb,hétköznapnincsidejükbeszélgetni.Gondot jelent,haazidőhiánymiattcsakautóvaltudjákmegoldaniafelvételt– ilyenesetekben segítséget nyújthat a házhozszállítás megszervezése, amit a fogyasztók maguk között megoldhatnak.Adobozokfelezését,megosztásátafogyasztóivéleményjobbáratúlbonyolultnaktalálja,ezértritkánélnekvele. A doboz várható tartalmának szezonális és heti változékonysága, valamint a doboz aktuális tartalma és heti ára közötti nemlineáris kapcsolat miatt elsősorban olyan élménykeresőfogyasztóknakkedvez,akikképesekeztanehézséget,a„zsákbamacskajelleget” lehetőségkéntmegélni.Acsalódáselkerülhető,hahangsúlyozottabbanmegjelenik akommunikációbanésazegyüttműködésimegállapodásban,hogyfizetninemadobozért, hanem a tagságért kell. Ennek hiányában a fogyasztók tudatában háttérbe szorul, hogyaközösségenbelüliértékesítéscéljaagazdamegélhetésénektámogatása.Atag-

118

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam sággalegyüttjáróelőnyöketkiterjesztiacseredobozésatagilevelezőlistais.Acseredobozban elhelyezhető olyan szezonális termény, amire egy tag nem tart igényt, vagy a gazdánakjelentterményfelesleget,éshelyettemásválasztható.Alevelezőlistakifejezettenaszervezésmegkönnyítésétszolgáljaatagokszámára,ittszerveződikatagokközötticserebere,ahirtelenfeleslegesséválódobozokátruházása.Adoboztartalmátagazdálkodók még az átvétel előtt ellenőriztethetik a tagokkal, különösen ha kieső termést kellpótolnivagyazelvártnálgyengébbaminőség. Azegységdoboz igazságosanszigorú,azaztechnikailagbiztosítja,hogyegyenlőelbánásban részesüljenek a tagok, ugyanakkor a fogyasztók igyekeznek saját igényeiknek megfelelőenegyénirendelésekkelszemélyreszabniadobozt.Tény,hogyazegységdobozosértékesítésselmagukagazdálkodóksemfeltétlenülértenekegyetéseleverugalmasabb, hetente változtatható tartalmú dobozos rendszert építhetnek ki, amely képes az egyéni igényeket jobban kezelni, webáruház alapú rendelést biztosítani a tagok számára.Adobozosgazdaságokközöttilényegeskülönbség,hogykimennyirekészítielőa dobozba kerülő zöldségeket. Van olyan gyakorlat, amely szerint a gazda dobozokba szétosztja a zöldségeket, majd a tagoknak a dobozból kell elvenni (olykor betétdíjért a dobozzalegyütt).Másgazdákcsakazadottidőszakbantermettterményeketviszikömlesztveésatagokmaguknakmérlegelik.

tagság és szerződés Afogyasztóiinterjúkszerintacélcsoportbanmagasfokúagazdálkodókfeléabizalom, a gazdálkodókat kifejezetten baráti viszonyra utaló jelzőkkel ábrázolták a fogyasztók.Hitelesforrásnaktartjákőketaminőséggelkapcsolatbanfelmerülőkifogásaik,kérdéseikmegválaszolására,ésjópartnernekazélelemminőségébőlkiinduló,azideálisemberiviszonyokrólszólóbeszélgetésekhez.Abeszélgetéseksoránazegyüttműködéshez szükséges érzékenység is fejlődik, és megerősítést nyernek a zöldség-közösségi szabályok. Bár a fogyasztói interjúk alapján úgy tűnt, hogy világos a megkérdezettek számára, hogymilyenközösségielvárásokattámasztvelükszembenaCSA,agazdálkodóiinterjúk tanulsága éppen ellentétes: a fogyasztók egyelőre nem sajátították el maradéktalanul, hogyaCSAlényegeakölcsönöselőnyökmenténtörténőegyüttműködés.Magukagazdák egyébként kerülik a „fogyasztó” elnevezést, és a „tag”, illetve „tagság” elnevezést preferálják.Edistinkciópozitívüzenete,hogyatagoknakkorántsemakertijavakésszolgáltatások(f)elhasználása,egyszerielfogyasztásaacéljuk,mintinkábbagazdaságsikerének,azöldség-közösségikapcsolatokelmélyülésénekmegélése,akerthezkötődőtevékenységekközegébenzajlóélménykeresés.Atagoknakszólóelsőszámúlecke,hogyaz elvártjóminőségzálogaaCSAgazdaságossága,azárprésalóliteljesmentesség.Ajobb ügyfélkezeléshezagazdáknakhatékonytanulásifolyamatotkellbeindítaniuk,amelyfolyamatospárbeszédenalapul,ésteremtimegazegyüttműködéshezszükségesérzékenységet,finomítjaaközösségiszabályokat.Ebbensokatsegíthetnekolyanközösségikép-

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 119


társadalom és állam zések, amelyek a tagoknak megtanítják, hogyan mérhetik fel saját igényeiket, és ezek alapjánjobbanrálehetőketszoktatniafolyamatosvisszajelzésre. Ellentmondásoseredményeketrögzítettünka szerződés témájárólamegkérdezettek körében.Mindenjelarravall,hogyaszerződésajelenlegihelyzetbenkizárólagagazdáknakfontos,avásárlóknemisteljesenértik,hogymiértkell,ésspontánmódonnemis említik.Ahelyzetúgyfest,hogyaszerződésesviszonyokalakításáraszámosgyakorlatias, kvázi szerződéses megoldást alkalmaznak, amellyel a kezdeményezések jelenleg többkevesebbsikerrelboldogulnak: •szezonálisan szétbontják a szerződést – például májustól augusztusig, augusztustól októberigésígytovább; •sokterméket(tojás,kenyér,kecskesajt,joghurt)elevenemadobozrészekéntadnak, hanemaszerződésenkívül,sönkéntesenszerzikbeatermékskálaszínesítéseérdekében; •nemkötnekegyáltalánszerződéstakialakulásidőszakában,csakegyszerűrendeléses rendszertalakítanakki. Azinterjúkalapjánazakövetkeztetésvonhatóle,hogyatagokszámáranemsikerült teljességgelelmagyarázniaszerződésesviszonylényegét,adobozrendszerzsákbamacskajellegét,vagyis,hogyéppenséggelegyedüladoboztartalmátnemlehetszerződésben tisztázni.Avizsgáltgazdaságok,haegyáltalánhasználnakszerződést,afranciaAMAP-ok mintaszerződésének fordításával beérik. Az éves költségterv ismeretében közösen – egyénivállalásokategyeztetve–alakíthatókiazárazás,majdennekalapjánlehetpartnerségiszerződéstkötni,szervezeti-működésirendmegalkotásával.

közösségformálás és elkötelezettség Aközösségáltaltámogatottmezőgazdálkodásesetébenaközösségiérzéskialakulása többszintenzajlófolyamat.Általábanmagaakezdeményezésvezetője,agazdálkodórendelkezik egy, a közösségre vonatkozó elérni kívánt vízióval, s ehhez igyekszik igazítani a vállalkozását.Aközösséghatáraitmegszabja,hogymilyenagazdaáltalválasztottmodellszerződés(eztöbbesetbenafranciaAMAP-szerződésfordítása),debefolyásoljaagazdálkodóáltalválasztottintézményes(jogi-szervezeti)elrendezésis(őstermelő,egyénivállalkozó,családigazdálkodó,kft.,szövetkezet).AvizsgáltCSA-kesetébenaszociálishatárokatésabelsőstruktúrátváltozásbantaláljuk,arésztvevőkáltalkialakítottkultúraszűri, hogymilyenaközösség.Aszükségesegyüttműködésmegteremtésétaközösségszervezését önkéntesen elvállaló koordinátor változatos társas és technikai mechanizmusokkal segítheti,közvetítveagazdálkodókésfogyasztókrészérőlfelmerülőszempontokközött. Agazdaságbanmegszervezettközösségiesemények azelköteleződésnehézségeinek lebontásábanérnekeleredményt.Afogyasztóiszolidaritásterősíti,hogyaszemélyestalálkozók során rálátást nyernek a gazdálkodási, szervezési és tervezési folyamatokra. A gazdákrészérőlmindenilyenkertilátogatáskitűnőalkalom,hogyinformációnyújtással és környezeti neveléssel mélyítsék kapcsolatukat fogyasztóikkal. A közös kerti munkát

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 121

társadalom és állam többenszívesenegészítenékkiközösségteremtőprodukciókkalis(pl.kertijavító,szerelő,buhera-műhelyek,koncertekstb.),amelyekaközösalkotást,aközösségiérzést,identitástésakollektívelőnyöketmégjobbanhangsúlyozzák. Atársadalmimarketingésaközösségösszetartóerejénekkialakításábanegyrefontosabbszerepetkapa virtuálisjelenlétéskapcsolattartás: hírlevél,email,blog,Facebook, levelezőlista,esetlegsajáthonlap.Ezekenkeresztülkapcsolódóhírek,újságcikkek,filmek megosztásasegítkimunkálniaközösségiértékeket,potenciálisantovábbibővülés,hálózatépítésésegyüttműködésekkialakításánakislehetőségetbiztosítva. AgazdálkodókközöttiCSA-platformtalálkozókaszemélyestapasztalatcseréreadnak alkalmat és egyre bővülő számban vonzzák a CSA-rendszert működtetni kívánókat is. A CSA-k közötti tudásmegosztást további közös rendezvények, bemutatkozók, kölcsönösgazdaságlátogatásokiserősíthetik. Aközösségérdekébenvállaltfeladatokatagazdálkodónakkellmegszerveznieésöszszefognia. Az önkéntesség kultúrájának elterjesztése érdekében folyamatos önkéntes munkalehetőségetszükségesbiztosítaniaésezzelakapcsolatszemélyesebbé,azegyedi igényekkezeléseisolajozottabbáválik.Aközösségiesemények(betakarításiünnep,kenyérünnep,közösmunka,befőzésmegszervezése,önkéntesnapok,ízlelésnevelésiprogramok)alkalmávalafogyasztókvállalhatnakpéldáulreggeli-,ebéd-,vacsorafőzést,szervezhetnek maguknak versenyt (pl. legjobb recept, legjobb ételfotó témában); közösen tanulhatnakazidénynövényekről,példáulsajátmagukáltalösszeállítottkvízekformájában.Azátvételekidejénszámosmunkafeladatotfellehetajánlaniafogyasztóknak:ilyen lehetazátvételfolyamatainakmegszervezése,azátvételutánahonlaprakerülőzöldségdoboz fotó elkészítése, negyedévente egy szezonális szakácskönyv, receptgyűjtemény összeállítása,esetenkéntközöstermékfeldolgozás,kenyérsütésvagyakárhetiadománydobozösszeállításarászorulóktámogatására.Alegjobb,haafogyasztóioldalrólkülönfelelősevanazegyesközösségitevékenységekmegszervezésénekésígyméginkábbcélcsoport-specifikusprogramokalakíthatókki(példáultöbbgenerációéseltérőélethelyzetű emberek együttműködése vagy a gyerekeseknek külön önkéntes programok). A megoldástsokesetbenérdemeslehetprofesszionálisközösségfejlesztőrebízni,akitől aszociokulturálisheterogenitásértékeikönnyebbenelsajátíthatók.

következtetések Milyen tanulságok fogalmazhatók meg a fenti gyakorlatok alapján? A gazdálkodók esetében egyértelműen meghatározó szerepe van az egyéni sikerben annak az agrárökonómiai lábnak, amely egy, a CSA ügyének elkötelezett gazdálkodó számára biztos megélhetést, hátteret jelent a kísérletezésre. CSA-rendszer elindítását erős agráros gyakorlatimunkatapasztalatnélkülnemigazánambicionáljákMagyarországon.Amegbízhatótermelésitapasztalatalapvetőfeltételeajóminőségűterméknekésaméltányosárazáskialakításának,vagyisasikeresnektekinthetőműködésnek(Lyson2004).Azelsődleges sikertényező tehát a biztos agrár-ökonómiai háttér, amely lehetőséget jelent az itt

122

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam megszerzettszemélyeskapcsolatrendszerbenvalóértékesítésre,majdhólabdamódszerrelazelevefogékonyhelyifogyasztóikörökfelkutatásáraésbekapcsolására. ACSA-kszinteexkluzívmódonamagasképzettségű,fiatal,jóanyagihelyzetű,többnyirecsaládos,egzisztenciálisgondoktólmentesésönreflexív,élménykereső,várositudatos fogyasztókra specializálódtak. Városkörnyéki övezetekben tudtak gyökeret verni és sikeressé válni, ahol a közösségek kialakítói tudatosan keresték egyéni továbbfejlődési, önmegvalósításiútjukat.Agyakorlatszámáraezaztjelenti,hogynagyjábólmindenmegyeszékhelyennéhánygazdálkodóbevonásávalmeglehetneszervezniaközösségimezőgazdálkodáselőőrseitavárositudatosfogyasztókkörében. A CSA kezdeményezői elszántan keresték az értékesítés alternatív csatornáit – példáulmertleromlottakvagybezárultakkörülöttükapiacosárutermeléslehetőségei.Más esetbenazzalszembesültek,hogy„nincshelyiközösségésvidékenazembereknemtermelnek már a kertekben”. Az értékesítés lehetősége a falvakban még bővülhet, összefüggésben azzal, hogy egyre kevesebben termelnek, és a még termelők egyre inkább szakosodnak,keresveaszövetkezéslehetőségeit. ACSA-kcélcsoportjánakfőjellemzőjeazalternatívértékteremtőökonómia,valamint az ellen- vagy szubkulturális mozzanatok iránti igény, a fősodrú agrármodell elleni gyakorlatifellépéslehetősége,amibenegyCSA-gazdaságkialakításaésahhoztagkéntkapcsolódásmegfelelőterepetjelenthet.Akritikaihozzáálláskonkrétcselekvésbenismegnyilvánul,mertazélelmiszerbeszerzésévelkedvezőhatástlehetelérniafenntarthatóélelmiszerrendszerekirányába.Márpedigabelépőkszámáraazélelmiszerrendszerhatalmi viszonyainakmegváltozásaadöntő:korántsempasszívszerepben,azélelmiszerláncalávetett, kényszerűen alkalmazkodó foglyaiként, hanem aktív és tudatos állampolgár-fogyasztóként saját hatáskörben tartják az élelmiszerlánc ellenőrzését. CSA-fogyasztónak lenniígyjellemzőenszubkulturálisjelenség,amelyamegkérdezettekszerintszembenáll adominánsfogyasztóikultúrával. ACSA-ksikeresműködéséhezhozzátartozikaközösségiszintűmozzanatok kiteljesedéseésakölcsönöselkötelezettségfolyamatoskarbantartása.Agazdákszámáraezaz érzésegyúttalszemélyeselismerést,visszaigazolástisjelentasikerről.Aközösségszervezésbebekapcsolódófogyasztókegy„önigazgatóésönszerveződőközösségivállalkozássá” tudják alakítani a gazdálkodói kezdeményezést és így „a gazda sokkal jobban tud szakmaifeladatairaéskertjére-növényeirefigyelni”.AjelenlegműködőCSA-kesetébena gazdákközösségiszintűhitelességétjótársas,kommunikációsképességeikismegerősítik. A gazdaságok szintjén további előrelépést jelentene, ha az önszerveződés lehetővé tennéabevételszerkezetkiegyenlítését. Összefoglalva, a hazai CSA-szektor fejlődése az elrugaszkodás szakaszába lépett, amelybenmárországosszintenisjólérzékelhetőközösségáltaltámogatottmezőgazdasági kísérletek zajlanak a társadalmilag igazságosabb élelmiszerrendszer érdekében (DeLind1999).Azáttöréskomplexfejlesztőmunkát,astrukturálisváltozásokserkentését kívánjamegszámosterületen. Rendkívülpozitívagazdálkodókrólalkotottfogyasztóikép,ésmégabizonytalannak vélttagokisarrólszámoltakbe,hogyagazdáksikeresentöltikbefeladatukat.ACSA-

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 123

társadalom és állam gazdák több mint gazdálkodók, közösséget is termelnek. Csak erős szocio-ökonómiai háttérretámaszkodvatudjáksikerrevinnicéljaikatésterjeszthetikkiagazdaságottámogatóközösséget.Afogyasztókbizalmáthosszútávonazokagazdálkodóknyerikel,akik gazdálkodási élményeiket képesek megosztani, a gazdálkodás és az árazás fogyasztók felöliátláthatóságátnövelni,fogyasztóikatatermelőfolyamatokbaértelmesésaktívmódonbevonni. A fogyasztók számos előnyét ismerték meg a CSA-nak: legfőképpen azt, hogy az élelmiszer-ellátásáltalukpreferáltmódjatársadalmikapcsolatokatisterem.Atagokkörébenmarkánsanmegjelenika„lehetmásazértékesítés”érzése,azélelmiszer-autonómia irántiigény,hogyvisszaszerezzékazélelmiszer-ellátásfelettelveszítettellenőrzésüket.Általábanmagasankvalifikált,inkábbfiatal,jóanyagihelyzetű,többnyirecsaládosemberek, akiknél megélhetési, egzisztenciális gondok nem jellemzőek, viszont annál gyakrabban szembesülnekakérdéssel,hogymiképpentudnánakúgyélni,hogyéletüketértelmesnek ésélményekbentelinekérezzék.Agyengeségekközöttleggyakrabbanatagokésagazdaközöttiinformációsaszimmetria,aszemélyreszabottinformációbiztosításhiányaszerepel. Nem kap elegendő hangsúlyt, hogy milyen elvárásokat támaszt a fogyasztókkal szembenaCSA. Márpedig sikeressé úgy válik egy CSA, ha szoros szolidáris kapcsolatba vonja a fogyasztókatésatermelőket,katalizálniképesarésztvevőkáltalvallottetikaielvek,morális érzésekmegjelenését.Aközösségekszellemiéstársastermékeegyolyannormatívvízió alapjánformálódógyakorlatközösség,amelynekéletébenmeghatározószerepetjátszika jóélelemrőlfolytatottdiskurzusésazélményekalapjánlétrejövőtársasviszonyok.Anormatívvíziókiterjesztésévelejelenlegszűkreszabottszektoratársadalomszerveződéskívánatosirányátjelölhetiki,reménytelikiutatisadhatazegészélelmiszergazdaságönszabályozó-közösségiirányúátformálásához. ACSA-khazaifejlesztéséhezamárbeazonosíthatótudatosfogyasztóicsoportokés afiatalgazdálkodókáltalvezetettgazdaságokösszekapcsolódásáterőteljesebbensegítenikell.BelőlükalakulhatMagyarországonazagráriumjövőjétjelentőtársadalmiváltozást katalizálólaboratórium(Henderson2003).Mindehheza2014 –2020közöttividékfejlesztésipolitikarövidellátásiláncokatésfiatalgazdálkodókatsegítőprogramjaiislehetőségetteremtenek.

irodalom Ángyán J., Milánkovics K., Hayes, M. (2003): A mezőgazdálkodás és a természetvédelem „újraegyesítése”: a többfunkcióseurópaiagrármodell.Gyakorlatiesettanulmány:ahelyiközösségáltaltámogatottmezőgazdaság(CSA) működőmodellje.In:Ángyán,J.(szerk.): Védettésérzékenytermészetiterületekmezőgazdálkodásánakalapjai. 84–90. Balázs B. (2010): Benefits from Local Food Systems, In: Sandra Karner (szerk): Local Food Systems in Europe. Case studiesfromfivecountriesandwhattheyimplyforpolicyandpractice.IFZ2010. Balázs B. (2011a): Helyi élelmiszer-hálózatok fejlesztése. In: Kerekes Sándor–Szirmai Viktória–Székely Mózes (szerk.): A fenntarthatófogyasztáskörnyezetidimenziói. Budapest,263–274.

124

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam BalázsB.(2011b):Kooperatívkutatásahazaiélelmiszer-hálózatokelősegítésére.In:PatakiGyörgy–VáriAnna(szerk.): Részvétel – akció – kutatás: magyarországi tapasztalatok a részvételi, akció- és kooperatív kutatásokból. MTA SzociológiaiKutatóintézet,Budapest,140–162. BalázsB.(2012):LocalFoodSystemDevelopmentinHungary.InternationalJournalofSociologyofAgricultureand Food,Volume19:3403–421. BalázsB.,SimonyiB.(2009):Együttahelyiélelmiszerrendszerekért.Civilösszefogásakistermelőirendeletmódosítására. Budapest. Benson,E.(2013):Post-2015internationaldevelopmentgoals:Whowantswhatandwhy. IIEDIssuePaper.InternationalInstituteforEnvironmentandDevelopment,London. BockB.B.(2012):Socialinnovationandsustainability;howtodisentanglethebuzzwordanditsapplicationinthefield ofagricultureandruraldevelopment. StudiesinAgriculturalEconomics114,57–63. DeLind,L.B.(1999): CloseencounterswithaCSA:thereflectionsofabruisedandsomewhatwiseranthropologist. AgricultureandHuman,Values16,3–9. Hayden,J.andBuck,D.(2012): Doingcommunitysupportedagriculture:Tactilespace,affectandeffectsofmembership. Geoforum,43:2,332–341. Hayes,M.,MilánkovicsK.(2001): CommunitySupportedAgriculture(CSA).AFarmers’Manual.HowtoStartUpand RunaCSA. NyitottKertAlapítvány,2001.87. Henderson,E.(2003):CommunitySupportedAgriculture.In:EncyclopaediaofCommunity,Sage. http: //www.sage-ereference.com /community/Article_n119.html IFPRI(2009):ClimateChange:ImpactonAgricultureandCostsofAdaptation.InternationalFoodPolicyResearchInstitute, FoodPolicyReport21. Király G., Pataki Gy., Köves A., Balázs B. (2013): Models of (Future) Society: Bringing Social Theories Back In: Backcasting,Futures51.19–30. Kneafsey, M., Venn, L., Schmutz, U., Balázs, B., Trenchard, L., Eyden-Wood, T., Bos, E., Sutton, G., Blackett M., (2013): Short Food Supply Chains and Local Food Systems in the EU. A State of Play of their Socio-Economic Characteristics.JRCScientificandPolicyReports.Editors:FabienSantini,SergioGomezyPaloma,2013. Köves A., Király G., Pataki Gy., Balázs B. (2013): Backcasting for Sustainable Employment: A Hungarian Experience. Sustainability7.2991–3005. Lyson, T. (2004): Civic agriculture: Reconnecting farm, food and community. University Park: Penn State University Press. Milánkovics K., Hayes, M. (2002): A helyi közösség által támogatott mezőgazdálkodás (CSA) és egy működő hazai modelljénekbemutatása.In:PálvölgyiT.,NemesCs.,TamásZs.(szerk.): Visszavagyhova– ÚtkeresésafenntarthatóságfelévezetőMagyarországon. Budapest:Tertia,332–337. OfficeforScience(2011):Foresight.TheFutureofFoodandFarming:ChallengesandChoicesforGlobalSustainability (2011)ExecutiveSummary.London. Renting,H.,Schermer,M.,Adanella,R.(2012):BuildingFoodDemocracy:ExploringCivicFoodNetworksandNewly EmergingFormsofFoodCitizenship.InternationalJournalofSociologyofAgricultureandFood,19:3,289–307. SCAR(2011):Sustainablefoodconsumptionandproductioninaresource-constrainedworld.EuropeanCommission –StandingCommitteeonAgriculturalResearch(SCAR).The3rdSCARForesightExercise. Soper,K.(2007):Re-thinkingthe‘GoodLife’:thecitizenshipdimensionofconsumerdisaffectionwithconsumerism. JournalofConsumerCulture,7:2,205–229. Vadovics E. Hayes, M. (2010): Open Garden – a local organic producer-consumer network in Hungary. System innovationonanumberoflevels.In:Tischner,U.,Stø,E.,Kjærnes,U.andTukker,A.(szerk.):SystemInnovationfor Sustainability III. Case Studies in Sustainable Consumption and Production – Food and Agriculture. Greenleaf Publishing,UK.Chpt.8.119–140. Wiskerke, J. S. C. (2010): On places lost and places regained: reflections on the alternative food geography and sustainableregionaldevelopment. InternationalPlanningStudies,14:4,369–387. Zsolnai L., Podmaniczky L. (2010): Community-Supported Agriculture. In: Tencati A. és Zsolnai L. (szerk.): The Collaborative Enterprise: Creating Values for a Sustainable World. Oxford:Peter Lang Academic Publishers. 137–150.

Köszönetnyilvánítás A kutatásra a Tudatos Vásárlók Egyesületének CSA-programja adott finanszírozást (lásd: http: //tudatosvasarlo.hu /csa). Az adatfelvétel sikeres kivitelezésében hálával tartozom Dezsény Zoltán-

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 125

társadalom és állam nak,DománTamaránakésRobozÁgnesnek.Azeredményekpontosításábannagysegítségemrevoltak a hazai CSA-szektor gazdálkodói (Szeles Attila, Kiss-Kovács Orsolya, Pető Áron, Vukovich Daniella, MatthewHayes),akikmegosztottáktapasztalataikatatémávalkapcsolatban.AcikkelkészítésébenköszönetteltartozomBenedekZsófiának(MTAKRTKKTI),aKörnyezetiTársadalomkutatók(ESSRG)csapatának,PodmaniczkyLászlónak(SZIEKTI),GulyásEmesénekésPerényiZsófiának(TVE),akiksokatsegítettekakutatáskülönbözőszakaszaiban,illetveaszövegvéglegesformájánakelkészítésében.

jegyzetek 1A gazdálkodók által létrehozott dobozrendszerek variánsa, amikor több gazdálkodó és gazdaság működik együtt,hogyazelőfizetőketkülönbözőtermékekkelellássa.Akésőbbiekbenszükségeslehetafogyasztókáltal létrehozott„részes”CSA-kvizsgálatais,amelyekbenafogyasztókbérelnekföldet,éshozzágazdálkodót,vagy vesznektulajdonrésztegygazdaságbólvagycsakaterményéből;olykorsajátmunkájukatiskölcsönözve,kedvezményesárúterményhezjuthatnak,hamunkátisvállalnakagazdaságban. 2 Az interjúalanyok kiválasztásának fontos elve volt a különbözőség, vagyis hogy minél eltérőbb hátterű és időpontbanindulókezdeményezést,valaminthozzákapcsolódósokfélegondolkodásútagotelérjünk,éppenséggel közöstapasztalataikésközösjógyakorlataikazonosításaérdekében.Akérdezéstnagybanegyszerűsítetteazinterjúkprobléma-fókusza,emelletttöbbidőmaradtarésztvevőkszemélyesgondjainakmegértéséreéshogyaz interjúfonálbanjelzettproblématerületekrehelyezzükahangsúlyt.Agazdálkodókáltalkezdeményezettközösségidobozrendszerekkisszámamiattcélszerűneklátszott,hogyazáltalunkismertösszesgazdálkodóáltalbeindítottkezdeményezéstfelkeressük.Azelterjedésnehézségeirekoncentrálvaaközösségekbőlinkábbamégbizonytalanul kötődő fogyasztókkal készítettünk interjút, semmint a már problémamentesen beilleszkedett tagokkal.Azinterjúzásagazdálkodókkalkezdődött,hiszenavizsgáltkezdeményezésekkialakításában,menedzsmentjében,céljainakésérdekeltségénekmeghatározásábanamezőgazdálkodástfolytatógazdálkodókszemélyisége,szerepemeghatározó.Interjútkészítettünkazalábbigazdálkodókkal:SzelesAttila(Miskolc),Kiss-Kovács Orsolya(Szeged),PetőÁron(Szigetmonostor),VukovichDaniella(Tahitótfalu),MatthewHayes(Gödöllő).Afogyasztóiinterjúkalanyainakelérésébenazadottgazdaságvezetőjevoltsegítségünkre.Afogyasztóiinterjúkesetébenalapvetőszempontvolt,hogyolyantagokkaltudjunkbeszélgetéstfolytatni,akikszemélyesennemalegszorosabbanelkötelezettekagazdálkodóirányába,vagynemeleveetikaimegfontolásokésértékekmenténkialakítottkörnyezetbarátéletmódotfolytatnak,vagyzöldszervezetekaktívtagjai.Ennekmódszertaniindokaaz, hogyelsősorbanéppenazelköteleződésfolyamatátésannaknehézségeit,problémáspontjaitigyekeztünkrögzíteni. A gazdálkodók által megjelölt tagok között voltak akik nem jártak el a közösségi eseményekre és olyanok is, akik kifejezetten véleményvezérek, motorjai a CSA-k körüli közösségi folyamatoknak. Igyekeztünk továbbá a gazdálkodókiránymutatása,előzetesvéleményealapjánolyanbeszélgetőpartnerekettalálniatagokközött,akik információban gazdagon, színesen tudják bemutatni a vizsgált dobozrendszereket és a gazdálkodók szerint is kritikusinformációvalszolgálhatnakarendszerműködésétilletően. Azinterjúksoránpraktikuskutatásszervezésiszempontokhozisigazodnunkkellett,ígypéldáulazinterjúklebonyolításáhozrendelkezésreállóidőkorlátaihoz,azelérésszokásosnehézségeihez(azinterjúravalóalkalmassághoz, a személyes rendelkezésre álláshoz és hajlandósághoz). A kutatás gyakorlatias szervezési szempontjait ugyanakkorelsősorbanszakmai,kutatásetikaimegfontolásokhozigazítottuk. Azinterjúkatszociológus,mérnökésközgazdászvégzettségűinterjúkészítőkkelvégeztük,akikakutatásmegkezdése előtt kiképzést kaptak az interjúk felvételére. Az interjúk készítésében Balázs Bálint, Dezsény Zoltán, DománTamaraésRobozÁgnesvettrészt.Azinterjúfonalatpróbainterjúnyománpontosítottuk,ésakérdezők számárafinomítottuk.Akérdezésre2012.novemberés2013.januárközöttkerültsor,azadatelemzés2013.február-márciusbantörtént. 3 Aműködőközösségimezőgazdaságicsoportokfrisstettlistája,elérhetőségekkel:http: //tudatosvasarlo.hu /csa

126

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt

A hArmAdik szektor euróPAi és sPAnyol értelmezése Vicente Marbán Gallego–Gregorio Rodríguez Cabrero

1. bevezetés AzEurópaiUnió(EU)jólétitársadalmiformációiamúltszázadötveneséveibenközös gyökerekből fejlődtek ki, és kezdettől fogva vegyes rendszereknek tekinthetők, azaz a termelésés(újra)elosztásnégyalapvetőszférájának(azállam,apiac,aharmadikszektor és a család) országonként eltérő súlyú kombinációjaként értelmezhetőek. Az 1950-től 1980-igtartóidőszakotajólétitársadalmakaranykorakéntisemlegetik(Moreno2013). Ekkorazállamakollektívjólétszabályozásának,finanszírozásánakésmegteremtésének „par excellence” intézménye volt. Ebben a folyamatban az országok és rendszerek közötti nyilvánvaló különbségek ellenére sem jutott jelentősebb szerephez a piac, illetve a harmadikszektor.Éppenellenkezőleg,ajólétiállamokegyikmeghatározóeleménektekinthetőcsaládbarátintézkedéseképpenacsaládokszámárakínáltaknagyobbmozgásteretaháztartásokonbelülimunkamegosztásátszervezésére.Mindezazutóbbiévekben azonbanjelentősátalakulásonmentkeresztül. Atermeléstaylorimodelljénekhanyatlásával(aXX.századhetveneséveitől)ajóléti állam történelmi fejlődésének második szakasza kezdődött el, mely az 1980 és 2010 közötti időszakra tehető. E három évtizedben a jóléti rendszerek jelentős változáson mentekkeresztül.Ennekintenzitásatöbbtényezőfüggvényevolt,mintpéldáulazadott országbanapolitikaiösztönzésmértéke,azintézményistabilitás,apénzügyihelyzetés anemzetközimunkamegosztásbanelfoglalthely.Azátstrukturálódásnakvoltakideoló-

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 127

világ-nézEt giai(azúgynevezett„újgazdaság”ésennekkülönbözőneoliberálisváltozatainakkialakulásával az állam mint az általános jólét letéteményese, átruházza ezt a feladatot a piacraésáltalánosértelembenvéveaciviltársadalomra),politikai(ajólétiállamértelmezésébenaközéposztályésaszakképzettmunkásrétegközöttikonszenzushiánya,valamintajólétiállamformálásábanvalóállampolgárirészvételigénye)ésgazdasági-financiálisokai(egyfelőlakiemelkedőjövedelemmelrendelkezőrétegek–melyekapiacszerepénekbővítéseáltalajólétimodellkiváltásáttartottákkívánatosnak–növekvőtiltakozása, másfelől a gazdasági globalizáció és az információs társadalom fejlődésének új szakaszábalépő,szerkezetiátalakulásfolyamatábanjáróországokeltérőpénzügyi,gazdaságisúlya). Ajólétitársadalmakátalakulásánakemásodikszakaszában(1980–2010között)apiac ésaharmadikszektormárfőszerephezjutottazintézményiésgazdaságifeltételekmegteremtésében, természetesen országonként eltérő mértékben, politikai helyzettől és szervezetitradícióktólfüggően.Mindazonáltalazállamajólétitársadalmakbantovábbra ismeghatározótényezőmaradt,továbbraisőszabjamegazújintézményikereteket(Új Közigazgatás),demárinkábbaközszolgáltatásokösszehangolásaésaharmadikszektor bevonásarévén,ésolyanújelemekintegrálásával,mintavállalati-társadalmifelelősségvállalás(CSR),aszociálismarketingésafinanszírozáspiaciformái.Ahagyományosjóléti állammal ellentétben ez az új vegyes rendszer elsősorban piacorientált, másodsorban pedigaharmadikszektorratámaszkodik,ezértazállamkifejezéshelyetthelyesebblenne agazdaságiéspolitikaibeavatkozáskülönösformájárólbeszélni. Ajólétiállamátalakulásánakidejénaharmadikszektor1,illetveaszociálisgazdaság2 a kezdetektőlfogvanövekedőjelentőséggelbírtezutóbbiegyikalszektorának(azún.SzociálisSzolgáltatóSzektor–3SZ) 3 az–elsősorbanszociálistermészetű–közszolgáltatásokbiztosításábanvalórészvételemiatt,ígya2000-esévektől,aközszolgáltatásokjövedelmezőbbellátásánakköszönhetően,idővelapiacotezenaterületenfelváltottaaharmadikszektor.Egyúttalanagy,szociáliséskörnyezetvédelmicélokkalrendelkezőstratégiaivállalatokközöttolyanszervezetiköralakultki,melyekbenmagátólértetődôenjelen voltatársadalmifelelősségtudat(lásdCSR),köszönhetőenannak,hogyaszociálisvállalkozásokelőretöréseapiaciszereplőketaharmadikszektorfelévalószemléletbelielmozdulásraösztönözte.Tehátazállam,apiacésaharmadikszektoregyretöbbszálonkötődtek egymáshoz, ami kölcsönös függőséget és alárendeltséget eredményezett a háromszféraviszonyában.Aszociálisgazdaságugyanakkoregyértelműfejlődéseellenére semazintézményikapacitás,sematársadalmi(el)ismertség,sempediggazdaságierejét tekintvenemváltkiemelkedőtársadalmi-gazdaságiszereplővé.Véleményünkszerintennekokaaz,hogyaszociálisgazdaságbővüléseegyfelőlaciviltársadalomvédekezőreakciója a piac előretörésével szemben, másfelől az állam visszavonulására adott válasz volt. Az erősen elüzletiesedett gazdasági globalizáció (mely a pénzügyi és technológiai tőke hozamának maximalizálására törekszik) és az egyre egyenlőtlenebb, és területi szempontbólkiegyensúlyozatlaneurópainövekedésitendencia(Lisszabon2000ésEurópaStratégia2020)aharmadikszektormintgazdaságiéspolitikaiszereplőintézményesüléséhezvezetett.Errőlakésőbbiekbenmégbeszélnifogunk.

128

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt Másrészrőlajelenlegiválságmegjelenésévelazállamapénzügyikonszolidációspolitikabevezetésévelfolyamatosnyomástgyakorolapiacraésaharmadikszektorra,annaka közköltségekreirányulóhatásarévén.Ezmagautánvonjaapiacbővülésétésaharmadik szektorszerepénekújraértelmezésétis,bármindeztazállamifinanszírozástólvalófüggés viszonylatában;eztörténikpéldáuladél-európaiországokesetében. Az elemzésünk témáját képező harmadik szektorról elsősorban azt jelenthetjük ki, hogyfejlődésehektikusésellentmondásos,mivelfeladataiigensokrétűek:azemberijogok,ezenbelülelsősorbanaszociálisjogokvédelme,sérülékenyéskirekesztetttársadalmicsoportokintegrálásárairányulóprogramokszervezése,valamintaciviljelenlételősegítése a részvételi demokráciában. Mindez feltételezi – ahogyan ezt majd a harmadik részbenkifejtjük–,hogyaharmadikszektoregyrészthozzájárulatársadalomvédelméhez (mint az állam erőforrásainak kezelője és mint amely az elszegényedő rétegeket a lakbérgaranciaprogramokhozvalóhozzájutáshozsegíti),másrésztatársadalmiberuházásokhoz(amunkaerő-piaci,egészségügyiésszociálisszolgáltatásokhozvalóhozzájutást illetően),harmadrésztpedigatársadalmiinnovációhoz(akollektíverőforrásokkezelésénekújformáijönneklétre,melyekbennövekszikagazdaságihatékonyság,újálláshelyek, valamintújintézmények,társadalmihálózatokalakulnakki). A célok önmagukban nem teremtették meg a megfelelő intézményi struktúrát; a harmadikszektortvagyaszociálisgazdaságotaszervezetekheterogenitásaésintézményisokszínűségejellemziSpanyolországbanésáltalábanEurópábanis,úgyazerősségeket(atársadalmiszükségletekfelismerésénekképessége),mintagyengeségeket(gazdaságtalanság,korlátozottszervezetikapacitások)tekintve. Aciviltársadalom(nevezzükharmadikszektornakvagyszociálisgazdaságnak)növekedésétésátalakulásátkettősoptikánkeresztülszemlélhetjük:egyrésztmintazeurópai jólétirendszerekintézményesültszereplője(intézményidimenzió,ezzelatémakörrelfoglalkozunk cikkünk második részében), másrészt pedig, mint Spanyolországban, a jóléti szociálisprogramokszervezőereje,melyképestársadalmiberuházásokatvégrehajtaniés innovatívmegoldásokattalálni(funkcionáliséspolitikai-gazdaságidimenzió,mindeztcikkünkharmadikrészébenjárjukkörül). Atovábbiakbanfeltérképezzükaharmadikszektorgazdasági-intézményikereteitaz európai fejlődés kontextusában, elemezzük a szektor kialakulását és a jólét biztosításábanbetöltöttszerepétSpanyolországban,ésvégülajövőbenifejlődésirányaitisfelvázoljukajólétiállamokátalakulásánakésazelkövetkezendőszociálisreformoktükrében.

2. Az európai unió vegyes szociális ellátó rendszerei: intézményi szerkezet, a társadalmi szükségletekre való válaszadás képessége, és a szociális gazdaság innovációs és transzformációs képessége Avegyesszociálisellátórendszerek,egészenpontosanaharmadikszektornakminta jólét megteremtéséhez szükséges intézményi szereplő fejlődésének megértéséhez három dimenzió vizsgálatára van szükség. Elemezni kell a harmadik szektornak a szociális

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 129

világ-nézEt szükségletekkielégítésérevalóképességét,másodsorbanazeurópaiközpolitikákbankifejlődöttfunkcióit,ésvégülfelkelltárni,hogyaharmadikszektormilyenszerepetjátszik aválságutániidőszakbanazújonnanfelbukkanószociálisveszélyekkezelésében,aszociálisinnovációbanésacivilrészvételben.

2.1. A szociális gazdaság és a harmadik szektor intézményesülése Aközelmúltban,illetveegykorábbi2008-bankészült,azeurópaiszociálisgazdaság szerkezetéről és fejlődéséről szóló tanulmány szerzői (Monzón–Chaves 2012; Chaves– Monzón2008)közlikaszektorravonatkozóalapinformációkat:egyfelőlazutóbbiévekbenamunkahelyekszámábanbővüléstapasztalható,miutánebbenaszektorbanelvétveszűnnekmegállások,ésastrukturálisválságokánújszervezetekjönneklétreaszociális igények kielégítésére.4 (Lásd a szociális vállalkozások példája.) Másrészről jellemző azintézményesüléskomplexitása,melyacélokéshangsúlyoksokrétűségének,aszervezeti formák különbözőségének, valamint az EU közpolitikáiban tapasztalható kétértelműségeinekköszönhető.Aszektorbanténylegesenmintegy14,5milliófizetettalkalmazott dolgozik, ez hozzávetőlegesen a 27 EU tagállam népességének 6,5 százaléka; a válságnemfékezteleaszektorbantapasztalhatófoglalkoztatásbővülést,éppenellenkezőleg, új szervezeti formák kialakulását ösztönözte mind a szövetkezeti, mind pedig a szociálisszolgáltatószektorban.Másrészrőlazintézményikomplexitásaszektorszabályozásánakhiányosságaiból,illetveabelsődiverzitásbóladódik.EgyversenyképesEurópa nem jöhet létre kapitalista vállalkozás és – bár jóval kisebb súlyú – szociális gazdaság nélkül. Történelmileg a szociális gazdaság két alapra épül. Egyfelől beszélhetünk szorosan vett szociális gazdaságról, mely történelmileg kötődik a munkásszövetkezetekhez és a kölcsönös segélyegyletekhez, illetve az egyesületekhez, másfelől pedig a vallásos jótékonykodásbangyökerezik,ezaz,amitma3SZ-nekvagynonprofitszektornaknevezünk (alapítványok és egyesületek). A szociális gazdaság a piaci és szövetkezeti termeléshez kapcsolódik,szociálisszolgáltatószektorpediganempiaciszféráhozköthető.Aszociális gazdaságeredetilegakapitalistavállalatotellensúlyozórendszerkéntjöttlétre,melybena belsődemokráciadominál,ésajavakelosztásánálnemabefektetetttőke,hanemkülönbözőszociálisszempontokérvényesülnek,a3SZpedigapiaciegyenlőtlenségekhatásairaésazállamiújraelosztáskorlátairaadottválaszésegybenkényszermegoldás. Aszociálisellátásszempontjábólaszociálisgazdaságalapvetőenaziparimunkásság társadalombiztosítási problémáival foglalkozott, míg a 3SZ a kirekesztett és sérülékeny társadalmirétegekvédelmére(szociálissegítségésszolgáltatásnyújtás)jöttlétre.Mígaz előbbiagondokkezelésétvégzi,azutóbbiaproblémákkalszembenatársadalomésaz államkorlátairakísérelmegválaszokatadni.Kétgondolatmenet,melysajátcéljánakfeladásanélküljóidejeegyirányba,párhuzamosanhalad.Ajelenlegiválság,ajólétitársadalomkorlátaiésapiacelőretörésecsaksiettetiezektalálkozását,ésaközelmúltigjellemző újraelosztásilogikávalszembeniközösfellépésüket.

130

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt Az említett konvergenciát tehát a jelenlegi válság felerősítette. Figyelembe kell vennünk, hogy szerte a világon duális rendszerről beszélhetünk, melynek célja a szociális szükségletek összehangolása, a jövedelmek elosztásának igazságosabbá tétele, a foglalkoztatásterületénabefogadáshangsúlyozása,aszociáliskirekesztéselleniküzdelemésa részvételi demokrácia fejlesztése, legyen szó vállalati szintről (demokratikus részvétel) vagy a civil társadalomról (civil részvétel). A legutóbbi definíciók, melyek a Lisszaboni Stratégia2000ótafogalmazódtakmeg,(Monzón–Chaves2012;CabradeLuna1998;EurópaiGazdaságiésSzociálisTanács2012;EP)magukbafoglalnakmindenszociálisanérzékenygazdaságiszereplőt(szövetkezeteket,segélyegyleteket,egyesületeket,alapítványokat és szociális vállalkozásokat), melyek rendelkeznek a korábban említett jellemzőkkel. A tágabbértelembenvettszociálisgazdaságesetébenahangsúlyaszociálisésatársadalom kifejezéseken van, a szűkebb tartalmú 3SZ kapcsán a sérülékeny társadalmi csoportokra,ademokráciaésaszolidaritáskettősségére,ekétértéktartalmáraéslényegére,apolitikaiéstársadalmikonszolidációelősegítésérekellgondolnunk.Azelkövetkezendőidőszakbansúlyaésbefolyásavárhatóannövekednifogaszükségletekkielégítése,valamintaszociálisreformokvéghezviteleterén. A jelenlegi válság tudatosította a konvergencia szükségességét, közelítette egymáshozakéthagyományosalrendszert,aszociálisgazdaságotésaharmadikszektort,valamintfüggetlenülabelsőérdekeksokféleségétőlezutóbbitmegerősítetteéstovábbszélesítette. Ez a konvergencia tükröződik a szektor gazdasági teljesítményére vonatkozó adatokbanis– különmegjelenésanemzetiszámlákrendszerében,specifikusanszatellitszámlákkészítése– (Barea–Monzón1992,2002),platformok,európaihálózatokkialakulásában (EMES hálózat, CIRIEC stb.), valamint a foglalkoztatásból és a szociális ellátásból kiszoruló népesség egyre növekvő táborának védelme kapcsán fellángoló politikai diskurzusokban. Amennyiben megfigyeljük a harmadik szektor foglalkoztatási mutatóit, megállapíthatjuk,hogyaszociálisgazdaságbantapasztalhatófejlődésnemtükröziautomatikusana jólétiállam,illetőlegajólétirendszerekhagyományait.Mindezekszerintazészak-európai jólétirendszereketatöbbiekévelösszehasonlítvaaszociálisgazdaságésa3SZviszonylag kisebbsúlyajellemzi.Mindazonáltalafoglalkoztatásarányameghaladjaazeurópai27-ek átlagát(6,5százalékot),ezazaránySvédországban11,16százalék,Hollandiában10,23százalék,Dániában7,22százalék,Finnországban7,65százalék,demég–Dániakivételével– a15-ökátlagátis(7,41százalék).Azészak-európaiországokbanaszociálisgazdaságban mértfoglalkoztatásarányaigenmagas.Anyugat- ésközép-európaiországokatBelgium (10,30százalék)ésFranciaország(9százalék)kivételévelazeurópai27-ekátlagánáljóval alacsonyabbértékekjellemzik.EztapasztalhatóNémetországbanésAusztriábanis.Adéleurópaiországokattekintvelátható,hogymígGörögországbanésPortugáliábanafoglalkoztatásarányaviszonylagalacsony,Olaszországbanmagas(9,7százalék)ésSpanyolországbanisközelítia15-ökátlagát.(6,7százalék)Avoltszocialistaországokbanaszociális gazdaság újjáépítésével találkozhatunk, ezekben az országokban a foglalkoztatás részaránya3százalékkörüli.IttMagyarországjelentkivételt,aholezazértékmegközelíti az 5 százalékot. A jóléti államok összehasonlításakor azonban nemcsak az állam súlyát

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 131

világ-nézEt kellfigyelembevennünk,hanemazországoktörténelmiésintézményijellemzőitis.Nem véletlen,hogyafejlettjólétiállamokatszilárderkölcsialapokonnyugvógazdaságjellemzi, melyetsikerültnemcsupánfenntartani,deazutóbbiévekbenmegisújítani.EzvonatkozikSvédországra,aholafoglalkoztatás2002és2010közöttmegduplázódott(a27-ekátlaga27,8százalék),deanövekedésSpanyolországésOlaszországesetébenisjóvalmeghaladtaazeurópaiátlagot. Európábananeoliberáliskapitalizmusstrukturálisválsága,valamintajólétiállamokkiigazítópolitikájaországonkénteltérőmértékbennöveltemegaháztartásokésaciviltársadalomkiadásait.Adél-európaiállamokszenvedtékmegleginkábbaválsághatását,közülükiskülönösenaperifériánlévőgazdaságokegyészak-déltörésvonalmenténkettéváló Európában. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a harmadik szektor a válság hatásait csökkenti, tompítja azáltal, hogy a meglévő foglalkoztatási szintet sok esetben képes volt fenntartani a szociális szövetkezetek és vállalatok révén (ez utóbbi közelebb áll a piaci logikához, illetve rugalmasabb a javak elosztását illetően), továbbá eredményesebbentudottfellépnisérülékenyéskirekesztettcsoportokvédelmeérdekébenazelsődlegesnektekinthetőállamiforrásokcsökkenése,elapadásaellenis.Ezkiszélesítiaszociálissegítségnyújtástarászorulók(fogyatékkalélőemberek)részére–amunkaerőpiac magasan vagy közepesen kvalifikált szereplőinek szociális jogaival szemben, ugyanakkorkezeliatársadalmikirekesztéssúlyoseseteitis.

2.2. Az eu szociális gazdaságra irányuló politikája, és a harmadik szektor hozzájárulása az eu aktív befogadási stratégiájához Európapolitikájaaszociálisgazdaságkialakulásaelőttegészenazutóbbiidőkigegyszerrevoltellentmondásosésegyúttalpragmatikus.Azeurópaiközpolitikákellentmondásosságaegyrésztazintézményrendszereklassúkialakulásában,aharmadikszektorfokozatosmegjelenésébennyilvánultmeg.Hosszúútvezetettaddig,mígaszociálisgazdaság lépésről lépésre beépült az Európai Bizottság és az európai intézményrendszerek (mintpéldáulazEurópaiGazdaságiésSzociálisTanácsvagyazEurópaParlament)szerkezetébe. Munka- és kutatócsoportok, platformok megalakítása révén nyílt meg az út a szociálisgazdaságésa3SZfelé,ésezvezetettelakövetkezőelőterjesztéshezis:„Kezdeményezés a szociális vállalkozások érdekében – A szociális vállalkozások előmozdítását szolgálóökoszisztémalétrehozásaésaszociálisinnováció”(COM2011:682).Ilymódona szociálisgazdaságésaszociálisinnovációaterületikohézióaszegénységéskirekesztés elleni kezdeményezések középpontjába került, összhangban az Európa Stratégia 2020 alapelveivel,melynekemblematikuskezdeményezéseaKözösségazInnovációért,azEurópaiPlatformaszegénységésakirekesztésellenésazEgységesPiacrólSzólóTörvény. EztegészítikiazEurópaiTanácsugyanazonanaponelfogadott,avállalatokszociálisfelelősségérőlszólóállásfoglalását(COM2011:681). Másfelőlezazambivalenciaaszociálisgazdaságelismerésébőlésjavulófinanszírozásából(példáulakockázatitőkéhezvalóhozzáférés,aszociáliszáradékokbevezetése),il-

132

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt letve ezzel összhangban a vállalati társadalmi felelősségvállalásból fakadó költségek, kiadások elismeréséből adódik. Ezek a kapcsolati és együttműködési formák az általános gazdasági érdekek fejlesztésére és a nyereséges szociális vállalkozásokban az önkéntes munkajobbkihasználásaérdekébenjötteklétre.Akapcsolódásipontotaszociálisinnovációjelenti,melyaszociálisgazdaságértékeitésakapitalistavállalat–nyíltanfelvállalt– érdekeitkísérlimegösszehangolni. AzEurópaTanácsáltalfelvázoltiránypragmatikusésegybenpraktikus,ahogyanezt a„AnövekedéstésakohéziótelősegítőszociálisberuházásokmegerősítéseazEurópai SzociálisAlapbevonásával2014 –2020”(COM2013:83)címűállásfoglalásiskimondja.Az államiforrásokkiegészítésecéljábólbekívánjavonniazüzletiésaharmadikszektorerőforrásait, elismerve, hogy szükség van innovatív pénzügyi megoldások alkalmazására, úgymintamagánszektorbanalkalmazottpénzügyitervezésátvételére,amikrofinanszírozás alkalmazására, különböző garanciák biztosítására, valamint szociális beruházási kötvények5 kibocsátására, melyek további költségvetési megtakarításokat eredményezhetnek. Aszociálisgazdaságmintafejlődéseszközeszinténelőtérbekerült,azAktívbefogadásról szóló javaslatban (COM 2008). Frazer és Marlier (2012) szerint az EU különböző országai(atöbbiközöttSpanyolországis,mintahogyanaztakésőbbiekbenlátnifogjuk) a védett foglalkoztatás, és általában a szociális vállalkozások fejlődése érdekében bővítették szociális gazdaságukat, mely képes a foglalkoztatásból kiszorult rétegek és a munkaerőpiacközöttközvetítőszerepetellátni.Mindezahátrányoshelyzetűcsoportoknakaközszolgáltatásokhoz(mintpéldáulaszociálisszolgáltatásokhoz,aszakképzésekhez,azoktatáshozésegészségügyiellátáshoz)valóhozzáférésétissegíti.Egyesországok,mintpéldáulAusztria,Belgium,aCsehKöztársaság,Szlovénia,Spanyolország,Finnország,FranciaországésGörögország2008és2012közöttkiemelkedtekaszociálisgazdaság és a 3SZ fejlesztése, és ezek révén az aktív befogadás politikájának alkalmazása terén. A munkahelyteremtésre irányuló európai stratégia keretén belül az Európai Tanács „Foglalkoztatásbővítésselakilábalásfelé”(COM2011:0173)címűközleményemegerősíti, hogy„aszociálisgazdaságésaszociálisvállalkozásokabefogadómunkahelyteremtésés aszociálisinnovációfontosmotorjai,ezértkülönlegestámogatástérdemelnek,melyetlehet akár állami szerződések, akár egyéb finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés formájábanbiztosítani.” AzEurópaiSzociálisAlap(ESZA)aharmadikszektoráltalindított foglalkoztatásiprojektekfejlesztésénekegyiklegmeghatározóbbeszköze. Végül a harmadik szektor támogatási formáinak külön bemutatása nélkül korábban máremlítettükazúgynevezettSzociálisberuházásicsomagot(azEurópaiTanácsközleménye:„AnövekedéstésakohéziótelősegítőszociálisberuházásokmegerősítéseazEurópaiSzociálisAlapbevonásával2014 –2020”[COM2013:83]),melyegyebekközöttelősegítiaszociálisgazdaságinnovációsképességénekfejlesztésétaszervezésésatermelés területén, új piacok és új termékek tekintetében, döntően az úgynevezett ökoszociális piacon,melymagábafoglaljaazökológiaicélúfoglalkoztatástésaközszolgáltatásokat. (Különösenaszociálisésegészségügyiterületen.)

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 133

világ-nézEt Összességében a szociális gazdaság és a 3SZ, mint a harmadik szektor intézményi szereplői,hamégnemisakívánatosmértékben,defokozatosanláthatóváváltak,fejlődnek,bővülnek.A3SZmintazállamkudarcairaleggyorsabbanreagálószervezet,ajóléti államtól financiálisan függő, ugyanakkor a szolidaritás és a civil részvétel fejlesztésében fontosegyüttműködőpartnerrévált.Apénzügyikonszolidáció2009ótaalkalmazottpolitikájánakkövetkeztébenezekreaszervezetekrekettősnyomásnehezedett:anövekvő társadalmi elvárások és az erőforrások korlátai. Mindez azt jelentette, hogy a 3SZ-nek meg kellett találnia a választ a válságra, de emellett képviselnie kellett a kirekesztett és sérülékeny rétegek társadalmi érdekeit is. A szociális gazdaság viszonylag jól kezelte a foglalkoztatás visszaesését, demokratikus döntések révén, valamint kihasználva a belső pénzügyitartalékokatújalkalmazásilehetőségekettártfel,továbbáelőmozdítottaagazdaságiésaszociálisinnovációt.Aszektorokközöttiegyüttműködésaválságerősödésévelegyreintenzívebbévált,egyiksemveszítettintézményeinekegyediségébőlésszervezetisajátosságaiból,ennekkövetkeztébenaszociálisellátásésaszociálisinnovációterületénújszerephezisjutottak.

2.3. A harmadik szektor mint a válságra adott válasz főszereplője és európa jövőbeni szociális reformjának dinamizáló tényezője Akorábbiévekfejleményeibőlbizonyostendenciákrakövetkeztethetünkaharmadik szektorjövőbenifejlődésérevonatkozóan,mindaválságtársadalmihatásairaadottválaszok,mindpedigajólétiállamokátalakulásátilletően.Középtávonaharmadikszektor(a jólétiállamnakaszociálisellátás,amunkahelyteremtésésaminőségiszolgáltatásokhoz való hozzáférés területén tapasztalható visszaszorulásával egyidejűleg) a foglalkoztatás piacieszközeinekkudarcakövetkeztébenmegpróbálkielégíteni–méghaaszektorméreteiből adódóan korlátozottan is, és a pénzügyi helyzetéből fakadóan nem elégséges módon – bizonyos elsődleges szükségleteket, mindezt az állami ellátórendszert kiegészítve. Noha a harmadik szektor foglalkoztatás és a szociális ellátás területén betöltött szerepeszükségesésvitathatatlan,sohanemfogtudnikizárólagosmegoldástnyújtania jelenlegiproblémákraésaszociálisreformjövőbenikihívásaira. A„morálisgazdaság”területéreérve,aholaharmadikszektoragazdaságilogikakapcsolódóeleme,azégetőszociálisgondokenyhítéséntúlsokkalkomolyabbkihívásokkal kell megküzdenie, ilyen például a szektorban végbemenő belső változások (többek közöttújegyüttműködésiformákkialakításaaszociálisgazdaságésa3SZközött,aszociális innováció,afoglalkoztatásújforrásai),azállammalvalóegyüttműködésújalapokrahelyezése(mindezhozzájárulafenntarthatófejlődéshez),valamintaszociálisellátásegyetemesújformáinakkialakítása,melyatársadalomszereplőinekrészvételénalapul.Mindez feltételeziaközpolitikakidolgozásábanvalóintézményesjelenlétét,melyerősítiaszolidaritástésademokratikuslogikát.

134

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt Míga3SZsürgetőtársadalmiproblémákratudválasztadni,aszociálisgazdaságatermelésésfogyasztásújformáinakkialakításátkísérlimeg.Mindkettenolyanszociálpolitikai és gazdasági szereplők, melyek nem csupán a legalapvetőbb társadalmi igényekre próbálnakmegválasztadni,hanemelsősorbanajövőhaladószociálisreformjainakalapjaitismegkívánjákteremteni.Aszociálisvédelemvegyesrendszereiademokratikuslogikaésaszolidaritás(harmadikszektor)elvénalapulnak,mintpéldáulazújraelosztáselve. (Jólétiállam.)

3. A szociális gazdaság és a szociális védelem legújabb tapasztalatai spanyolországban Azújkeletűtársadalmiveszélyekmegjelenése(mintpéldáulazelöregedés,amigrációsmozgalmak,anemekközöttiegyenlőtlenségek,acsaládszerkezetváltozásai,illetvea termelésáthelyeződése)aspanyoljólétiállamátstrukturálódásávalösszefüggésbenésa társadalmijólételéréseérdekébenaharmadikszektorsúlyánaknövekedéséhezvezetett. Mindezegyolyanújvegyesrendszerkereteinbelültörtént,melykülönbözőgazdaságiés politikaibeavatkozásokatismagábafoglalt. Ezabeavatkozásapiacbővülőszerepével,ésazállammalmintazerőforrásokéskapacitásokszociálisszempontokatisfigyelembevevőletéteményesévelvanösszefüggésben,melyaharmadikszektorszervezeteitőljogigaranciátésaszociálpolitikávalszemben társadalomtudatosságotvárelcserébeaszociálisvédelemfunkcióinakésatársadalmiintervenciónakafejlesztéséért,amunkaerőpiacravalóbelépésésaszociálisésegészségügyiszolgáltatásokhozvalóhozzájutásmegkönnyítéséért,ésújszervezetiésvezetésiformák,valamintinnovatívszociálisakcióprogramokbeindításáért. Spanyolországesetébenaszektorfunkcionálisésszervezetipluralitásaösszefügg,és alapjaaszektorsokszínűségének,ésegybentöredezettségénekis.Akésőbbiekbenmég szótejtünkaszektorheterogenitásárólésméreteiről.Atovábbiakbanfelvázoljukaspanyolharmadikszektorszociálisellátásbanbetöltöttszerepét,különöstekintettelavédelem,aberuházásokésaszociálisinnovációfentemlítettfunkcióira.

3.1. A harmadik szektor spanyolországban: dimenziók és szervezeti pluralitás Anonprofitszektorésaszociálisgazdaságközöttikülönbségtételtalánúgyjellemezhető, mintha a harmadik szektor fájának külön hajtásai lettek volna a nyolcvanas évek végénésakilencvenesévekelsőfelébenazEU-banésSpanyolországban.Egymásmellettfejlődtek,nemvévetudomástamásikról(Chaves–Monzón2001),ahogyanerrőlcikkünk korábbi fejezetében már szóltunk. Ez a megkülönböztetés rendkívül megosztó, ugyanakkor hasznos is volt a tudományos definíciók kialakulása szempontjából, de az utóbbiévekbenelvesztettejelentőségét.Aszociálisgazdaságugyanisjórésztátemeltea

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 135

világ-nézEt nonprofitszektorrajellemzőszervezetivonásokat,ésúgytekintiezutóbbit,mintaszociális gazdaság nem piaci alszektorát. (Etxezarreta–Bakaikoa 2011). A szociális gazdaság kezdeti„vonakodás”utánazalapítványokatismagábaolvasztotta,befogadvaademokratikusszervezetekkritériumaitis(Chaves–Monzón2008).Anonprofitszektormegközelítéseazonbaneltérő,egyestanulmányokbanidesorolnakbizonyosszövetkezeteket, befektetésivállalatokat,takarékszövetkezeteketis(LuísVivesAlapítvány2012).Aharmadik szektor szervezeteit Spanyolországban az alábbi kutatások vizsgálták: Barea– Monzón 1992, 2002; Rodríguez Cabrero–Monserrat 1996; Cabra de Luna 1998; Martínez et al. 2000; Ruiz de Olabuénaga 2000; Ariño 2001; Rodríguez Cabrero 2003; PérezDíaz–LópezNovo2003;GarcíaDelgado2004;CabradeLuna–deLorenzo2005; PlataformadeONGdeAcciónSocial2006;Casado2008;Fresno–Tsolakis2011.Aszektorra vonatkozó ismereteink gyarapodnak, ráadásul egyre több folyóiratból (Revista de Economía Pública, Social y Cooperativa CIRIEC, Revista Española del Tercer Sector), továbbáelemzésekből,évkönyvekből(példáulaLuísVívesAlapítvány2010-benés2012benkiadottévkönyveiből)tájékozódhatunkaharmadikszektorfejlődéséről.AlegismertebbkutatásokközésorolhatóakMonzón2008-asmunkáiaszociálisgazdaságról,illetve aLuísVívesAlapítványkutatásai(2010,2012)a3SZ-ről.Azelsőalapján(lásd1.táblázat)a harmadikszektorésaszociálisgazdaságméreteirőlkaphatunkáltalánosképet.Eszerint többmint200 000szervezettartozikide,ezek14százaléka(29 000szervezet)3SZegyesületésalapítvány,22százalékaszövetkezet,munkásszakszervezet,segélyegyletésszociálisvállalat.Aszektortársadalmi-gazdaságihatásáttekintve,afoglalkoztatásésabruttó hazaitermék(GDP)számaitvizsgálva,2008-banösszesen1,2milliómunkahelyrőlbeszélhetünk(többmint300 000munkahelyrőla3SZ-ben),ezateljesaktívnépesség6,3százalékát,valamint116 000millióeuróforgalmatjelent,ami2008-banaGDP2,5százalékáttetteki.A3SZ(LuísVivesAlapítvány2010,2012),magábafoglaljaanonprofitegyesületeket,aszociálisalapítványokatésegyeskiemeltszervezeteket,mintpéldáulaKaritász, a Vöröskereszt, a Spanyolországi Vakok Nemzeti Szervezete (ONCE). Itt 2008 és 2010közöttaszervezetszám,afoglalkoztatottakésazönkéntesekszámafolyamatosan emelkedett(2.táblázat).Afenthivatkozottévkönyvszerint2010-bena29 000működő szervezet több mint 600 000 fő alkalmazottat és 1 000 000 önkéntest foglalkoztatott. Gazdasági hatását tekintve a GDP 1,9 illetve 1,6 százalékát tette ki, attól függően, hogy figyelembevették-eakiemeltszervezeteket.2010-benazaktívnépesség3,5százalékát foglalkoztattákezekaszervezetek.Aszervezetszámban,azalkalmazottakésazönkéntesek számában megfigyelhető bővülés háttere egyszerűen a növekvő beavatkozást igénylőesetszám,mely2010-bentöbbmint47,6millióvolt.Ezagazdaságiválsághatásárabekövetkezett29százalékosnövekedésa2007-esadatokhozképest.Ekutatásszerint 2008és2010között20százalékkalmegnőttafinanszírozásinehézségekkelküzdőszervezetek száma, tízből nyolc szervezetnek gazdasági, négynek pedig likviditási problémákkalkellettszembenéznie.Egyetérthetünkabban,hogyebbenakétévbenaválságnak a harmadik szektorra gyakorolt hatása következtében a szervezeteknek a korábbi időszakokhoz képest jóval bizonytalanabb pénzügyi helyzetben kellett szociális tevékenységeiketfolytatniuk.

136

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


200858

87

Egyébszociális takarékpénztárak

ÖSSZESEN

2548

Egyébalapítványok

3

Önállóországos szervezetek(Vöröskeresztés(ONCE)

124380

183

Befogadóvállalatok

Egyébegyesületek

1775

Speciális foglalkozató központok

1644

90

Halászatitestületek

Szociálisszolgáltató alapítványok

424

Kölcsönös biztosítóegyesületek

27345

17637

Munkaközösségek

Szociálisszolgáltató egyesületek

24738

Szervezetszám

Szövetkezetek

Szervezettípus

Forrás: SajátszámításMonzón(2008)alapján.

Aszociális gazdaság nonprofit alszektora

Aszociális gazdaság piaci alszektora

2008

1243596

5156

18082

183062

28868

287285

65603

3140

52631

442

8700

133576

456870

Foglalkoztatottak

38694060

23061476

5295927

924276

3140

52631

45000

n.d.

82894

6774716

Tagok

116304

2058

1766

9203

1052

13439

2818

54

1067

320

6141

12095

66285

Bevétel (millióeuró)

1.táblázat.Aszociálisgazdaságlegfontosabbmutatói

• Foglalkoztatás:6,3%azösszes • foglalkoztatotthozképest

• Azösszesbevétela • GDP-hezképest:2,47%

• 16%hozzájárulásaGDP-hez

• 23%hozzájárulásaGDP-hez

• 29000szervezet • 382000foglalkoztatott • 17000millióeuróforgalom

• 45000szervezet • 700000foglalkoztatott • 87000millióeuróforgalom • 61%hozzájárulásaGDP-hez

Társadalmi,gazdaságimutatók (foglalkoztatottság,GDP)

világ-nézEt

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 137

138

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

azalkalmazottal rendelkező szervezetek 1,8%-a

29746

28790 (azösszes foglalkoztatottak 2,7%-a)

529029 (ateljes népesség 3,5%-a

635961

2010

Foglalkoztatottak 2008

Forrás: SajátszámításaLuísVivesalapítvány„AnuariosdelTercerSector,2008,2012”alapján.

Társadalmi, gazdaságimutatók (foglalkoztatottság, GDP)

Szervezetiadatok

2010

Szervezetszám

2008 2010

(azaktív népesség 4,65%-a

1075000

Önkéntesek 873000

2008

2.táblázat.A3SZszámokban:2008–2010

aGDP 1,42%-a azegyéni vállalkozók nélkül

15519

aGDP1,62%-a azegyéni vállalkozók nélkül, 1,88%-a azegyéni vállalkozókkal együtt)

17000

2010

Bevétel(millióeuró) 2008

világ-nézEt


világ-nézEt 3.2. A harmadik szektor részvétele a jólét megteremtésében Aharmadikszektorszervezeteinekakorábbiakbanrészletezettmakrogazdaságihozzájárulásaalapjánaszektorjelentőségérőlésaszociálpolitikáragyakorolthatásárólreális képetkaphatunk.Atársadalmiegyenlőtlenségésaszegénységindikátorainakromlása, azegészségügy,azoktatásvagyaszociálisgondozásterületéntapasztalhatóhiányosságokaharmadikszektorszervezeteitőltudatosszociálisintervenciót,aszociálisjogokvédelmétvárjael.Mindeztolyanmásfeladatokellátásamellettkellmegtenniük,mintpéldáulaszociálisellátás,aközpontiszolgáltatásokkiegészítése,aszociálisberuházás,mely aszociálisbefogadást,aszociálisésegészségügyiszolgáltatásokhozvalóhozzájutástsegítielő,valamintazinnováció,különbözőszociálisvédelmiprogramokésszervezetiformákrévén.

3.2.1.Aharmadikszektorszervezeteiésszociálisvédelmifunkciója Aharmadikszektorszervezeteinekszerepeaszociálisjogokésaszociálisvédelemterületénigenjelentős.2012és2013között1milliárddalcsökkentekakiadásokaszociális gondozás területén (a korábban megállapított állami támogatási szint felfüggesztése, a központi adminisztrációs hozzájárulás minimális szintjének 13 százalékkal történő csökkentése, valamint az otthonápolási támogatás 15 százalékos leépítése következtében, magasabbönrészelvárásokmellett),továbbásérültekaszociálisjogokpl.szociálisközvetítőkköztisztviselőkéntvalóbeiktatásánakkésedelme2015-ig,vagyatársadalombiztosításihozzájáruláseltörléseanemhivatásosápolókesetében. Aharmadikszektorbanazidősésafogyatékosemberekvédelmegyakrankapcsolódik szövetségekhez, szociális egyesületek szövetségeihez, alapítványok hálózatához (Lares Szövetség), illetve szövetkezeti hatókörrel rendelkező szervezetekhez. (Etxezarreta–Bakaikoa2011).A3SZszervezetei,különösenazidősésafogyatékosemberekkel foglalkozókjelentősaktivitástfejtettekkiaterületelismertetéséért,ésmás,szolgáltatásnyújtó szociális szervezetekkel való egyenjogúságért (mint például a szövetkezetek, a munkásegyletek), ami a 2006-ban érvénybe lépett Függőségi Törvényben is kifejezésre jutott. Mintazidősésfogyatékosemberekszámáraszolgáltatástnyújtószervezetek,a3SZ szervezeteikezelikazállamiforrásokatelsősorbanaprevenció,agondozásiszolgáltatásokdiverzifikációja,valamintagondozók,önkéntesektanácsadásaésképzéseterületén. Aprevenciósoránazakciókelsősorbanazéletkorralésmásokokkalösszefüggőveszélyekreirányulnak,példáulafiatalokegészségeséletrevalónevelését,aközlekedésbiztonságot és a 30 év alatti fiatalok esetében a felelősségteljes járművezetést célzó programokkal. A3SZ-rôlaziselmondható,hogyazutóbbiévekbensegítőszolgáltatásokszéleshálózatátépítettekiegyfelőlazotthoniellátásokterületén(telefonossegítségnyújtás,nap-

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 139


világ-nézEt paliellátás),másfelőlazakadálymentesközlekedésésszállítás,alakó- ésnapköziotthonok,valamintalakásokéssürgősségiellátóállomásokakadálymentesítéseterén. A nappali és a bentlakásos ellátás során olyan kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak,melyekazállamiellátásterületénméghiányoznak,ilyenpéldáulazátlagoséssúlyos függőségbenszenvedőkliensekszámáraéjszakai,hétvégi,műtétutánifelügyeletönkéntesekbevonásával.Tanácsadásiésképzésiprogramokindultakazotthonisegítségnyújtás területén fogyatékkal élő, kisebb otthoni feladatok ellátására alkalmas önkéntesek számára,melyekafelügyeletbiztosításamellettafogyatékossegítőönbecsüléséneknövelésétiselősegíti. A szociális gazdaság intézményei, más szektorok intézményeitől eltérő jellemzőkkel rendelkeznek,ilyenpéldáulaszélesterületilefedettség(városiésvidéki),akedvezményezett csoporthoz való közelség, a foglalkoztatás minősége (az alkalmazottak lojalitása, érintettsége,akisebbmunkahelyifluktuáció,azidősebbektisztelete),deeltéréseketmutatnakabentlakásosotthonokköltségeit(RuizCañete2011)ésazidősotthonokár-érték arányaittekintveis(Tous–Bermudez2011).Ezenintézményekamagánésazállamiszféra közöttiközteshelyzetbenvannak.Tevékenységükbenazidősekésafogyatékkalélőemberekellátásaegyrenövekvőjelentőséggelbír.Aszociálisgazdaságbanerreaterületre koncentrálódikaszociálisellátásterületénműködővállalatok10százaléka,anembentlakásosellátás16százaléka(CEPES2013).Abentlakásosellátásbanésazegyébszociálisellátásban dolgozók száma 17 százalékkal nőtt 2009 és 2011 között (Jiménez–Rodríguez Castedo2012).Ahelyiönkormányzatokkalvalóegyüttműködésterületénissokújkezdeményezésszületett.AszociálisgazdaságszervezeteiésazExtremaduraiÖnkormányzatokésTartományokSzövetségemegállapodástírtakaláközösvállalkozáslétrehozásáról, az andalúziai régióban társult munkásszövetkezetek pedig jelenleg több mint 800 fő nappali,továbbá30otthonbanösszesen1600főbentlakásosellátásáttudjákmegoldani (Jiménez–Rodríguez Castedo 2012). A szegénység és szociális kirekesztés területén a gazdaságiválsággalpárhuzamosanromlottakazegyenlőtlenségésaszegénységindikátorai.Amunkanélküliségiráta17százalékkalnőttaválságkezdeteóta,azonháztartások aránya,aholajövedelmekazátlag30százalékaalattmaradnak,eléria7,2százalékot.Ez aztjelenti,hogy3,3millióemberélmélyszegénységben,amiközelkétszeresea2006-os értéknek(Laparra2013).Aszegénységikockázatirátája21,1százalék(INE2012),munkaerő-piaci kutatások szerint (EPA) a háztartások 3,67 százalékának nem volt jövedelme 2012-ben.Mindezaztjelenti,hogyaharmadikszektorforrásaiavártnálisnagyobbmértékben szűkülnek, ezt támasztja alá például az Observatorio de la Realidad Social de Cáritas7.jelentése,melyszerintazokszáma,akikátmenetiszállástésalapellátástvettek igénybe,2007és2011között370 251-ről1 015 276-ranőtt(Cáritas2012). A társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem legjelentősebb területei a diszkriminációelleniharc,ahajléktalanellátásésatársadalmibefogadás(akésőbbiekben aszociálisberuházásokkapcsánérintjükmajdeztakérdést).A3SZ(LuísVivesAlapítvány 2012)évkönyveszerintezenaterületenműködikaszektor23százaléka.Azintervenció területeiközöttemlíthetjükakülönbözőhátrányoshelyzetűtársadalmicsoportokatérintő átfogó és specifikus programokat, mint például a társadalmi befogadás területén a

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 141

világ-nézEt hajléktalanokésavidékinépességsegítésétazinformációtechnológiaéskommunikáció területén,avidékinőket,ahalászatbólélőketcélzóprogramokat,aromanépességtársadalmibefogadásátésarabokésfogvatartottaktársadalmiintegrációjátsegítőprogramokat. Államiforráskéntközel200millióeuróadóbevételszármazottamagánszemélyekjövedelemadójának 0,7 százalékából 2012-ben, melyet szociális szervezetek a programok beindítására kaptak meg. A Karitász éves jelentése szerint 2011-ben 42,5 milliót költött menekültügyiéssegélyprogramokra,21,5millióthajléktalanellátásraés3,3milliótfogyatékosügyre. A Vöröskereszt 2011-ben 325 000 embert támogatott a szegénység elleni küzdelembenés437 009főtazidősgondozás,betegellátásterületén.ALaresSzövetség több mint 900 bentlakásos és nappali ellátást biztosító intézményt működtetett, 2011benközel70 000idősemberellátásárólgondoskodottmintegy33 000alkalmazottalés 9500önkéntesbevonásával.

3.2.2.Aharmadikszektoréshozzájárulásaaszociálisberuházásokhoz A harmadik szektor szervezeteinek köszönhetően 2008-ban több mint 1,2 millió munkahelyjöttlétre,(lásd1.táblázat),ezentúlmenőenaszektoratársadalmibefogadást ésaszociálisésegészségügyiszolgáltatásokhozvalóhozzájutástiselőmozdította.Ezta 2008-asAktívBefogadásAjánlásiselismeri(EuropeanCommission2008). A3SZszervezeteinemcsupánamunkahelyteremtésterületénésamunkanélküliemberekésamunkaerőpiacközöttiközvetítéstvégzik,deahagyományosképzésekbőlkimaradtemberekszámáraisutatnyitnakamunkavállalásfelé. Azútállomásailehetnek:1.felvételésorientáció,2.információésszociálisképességekfejlesztése,szakképzés,álláskeresésitechnikák,önfoglalkoztatás,távoktatás,ésvégül 3. foglalkoztatási integráció szociális vállalkozásokon keresztül (Üzleti és Munkahely-teremtésivállalkozásokésSpeciálisFoglalkoztatásiKözpontok). Ilyen irányú tapasztalatokkal rendelkező szervezet például az ONCE alapítvány, a CigányAlapítványtitkársága,aspanyolVöröskereszt,aspanyolKaritász,azőegyüttműködésükkelműködöttatöbbrégiótátfogó,azEurópaiUnióáltalelfogadottdiszkrimináció ellenioperatívprograma2000és2006,valaminta2007–2013közöttiidőszakokban. Megemlíthetőazaprogramis,melyethazaialapok,azEUéskülönbözőcivilalapokis támogattak,ésmegfelelőeszköznekbizonyultazidősebbgenerációkképzéséhezéselhelyezkedésiesélyeineknöveléséhez.Arésztvevőktöbbségebejelentkezettújállásra,ésa programban való részvételnek egyéb kompenzációs hatása is volt, például az esélyegyenlőségtudatosítása.Aprogrammérlege2000és2010között:350 179fővettrészt benne,122 628fővégezteelaképzést,136 298főtaláltmunkahelyet,737vállalatalakult és1400egységkapottsegítséget.2011-ben11 611résztvevőjelentkezettbe,ésasikerességetmutatja,hogy45százalékukkerültkiközvetítésre(Caritasetal2013). Aszociálisgazdaságszervezeteiaválságidejealatttehátkomolyjelentőségretettek szert a munkanélküliséget enyhítő szerepük miatt, és a hosszú ideje állást keresők szá-

142

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt máranyújtottszolgáltatásaik,védelmükfolytán.Ennekellenéreagazdaságiésahitelválság nem hagyta érintetlenül a szektort. Leginkább a krízis első szakaszában, 2008 és 2010közöttkellettaszféránaknehézségekkelküzdenie,azótacsakafoglalkoztatásenyhecsökkenésetapasztalható,mivelaválságfoglalkoztatásragyakorolthatásaellenérea szociálisgazdaságterületénezkisebbmértékűmintamagánszektorban.(Aszövetkezetek esetében 9, a magánszektorban 19 százalékkal csökkent 2008 és 2012 között.) (Monzon–Chaves2012) A gazdasági válság hatását enyhítették a finanszírozás alternatív formái, például az etikusbankokvagyahitelszövetkezetekjelenléte(Monzon–Chaves2008).Ezekrugalmasabbfoglalkoztatástbiztosítottak,elkötelezettalkalmazottakatszereztekmegegyfelőla munkanélkülirétegből,másrésztpedigamunkanélküliekésmáshátrányoshelyzetűcsoportokönfoglalkoztatása,valamintaválságbanlévőcégekszociálisvállalattátörténőátalakításarévén(Calderon–Calderon2012). Ugyanígyafoglalkoztatásbővítéseszközénektekinthetőavédettfoglalkoztatás,a45 évfelettinők,az55évfelettiek,afogyatékkalélőkmunkáltatása,aszociálisankirekesztetthelyzetbenlévők,azalacsonyankvalifikáltakalkalmazása(CEPES2013),aholszámítaniislehetahűségre,akompromisszumkészségre,azalacsonyfluktuációra.Különemlítéstérdemelnekaszociálisvállalkozások,annakellenére,hogya„befogadóképességük” a szövetkezeti szektorhoz vagy a szociális szervezetekhez képest kisebb, hiszen a 200 szervezetmintegy4000főtfoglalkoztat(CEPES2013).Relatívsikerükelsősorbanannak köszönhető,hogyezekbenaszervezetekbenegyütttalálhatómegavállalkozószellem,a szolgáltatószemlélet,aszociálisszempontésléteznekspeciálisfoglalkoztatásikapacitások. A munkaerőpiacra nehezen bejutó rétegek így valós munkát végeznek alacsony költségekmellettadományokésönkéntesmunkabevonásával. Aspeciálisfoglalkoztatásiközpontokisaszociálisgazdaságalkotóelemei,olyanvállalkozások,melyekaszabadpiaconműködnekállamitámogatásmellett.Munkavállalóinak 70 százaléka fogyatékkal élő, a védett foglalkoztatás a fejlesztés hatékony eszközeként ma500szervezetbenközel30 000főnekbiztosítmunkát(CEPES).

3.2.3.Aharmadikszektorésaszociálisinnováció Mintaztazelőzőrészbenmáremlítettük,azeurópaiintézményekelismerikaszociális gazdaságot mint a foglalkoztatás és a szociális innováció motorját (COM 2011:0173; COM2011:682)azújtermékekésújszolgáltatásoklétrehozása,szervezéseésfejlesztése területén(COM2013:83). Aharmadikszektorszervezeteikomolyinnovatívképességekkelrendelkeznekaszociális akcióprogramok és új szervezeti formák létrehozása és az információtechnológia felhasználásiterületeitilletően.A3SZszervezetekolyaninnovatívprogramokatszerveznek, melyek a központi ellátórendszerek szolgáltatásaival szemben kínálnak alternatív megoldásokat.Néhánypélda:tánccsoportokenyhefüggőséggelküzdőkliensekszámára,alternatívpszichiátriaiszolgáltatásokegyébszenvedélybetegekszámára,olyanképzési

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 143


világ-nézEt programokaVöröskeresztnélaREPSOLcéggelegyüttműködésben,melyekkeretébena Vöröskereszt és az FSC Inserta (az ONCE egyik alapítványa) diákokat kísérnek végig a képzésfolyamatán,melyetavállalatmagafinanszíroz,ésbiztosítjaaszakmaigyakorlat ésazelhelyezkedéslehetőségét. Aszervezetiinnovációtilletőenafentiekbenemlítettszociálisvállalatokmellettaharmadikszektor1.újüzletiegyüttműködésiformákatalakítkiolyanvállalatokkalvagyértékesítésihálózatiközpontokkal,melyekinnovációstapasztalatokkalrendelkeznek(Morales 2011),2.aszociálisvállalatokrévénolyanszociálispiacokathozlétre,melyekműködtetésenemigényelfinanszírozást,vagy3.avállalatiszektorraldolgozkiközösenegyüttműködésistratégiát,mintpéldáulaCáritasGironaEcosolvállalatánakrészvételeazExitvállalaticsoportban,melynekcéljafogyatékosszemélyek,illetveaszociáliskirekesztésselveszélyeztetettemberekszociálisésmunkahelyiintegrációjaaszociálisgazdaságterületén működő vállalatok, projektek egyesítése révén (http: //www.grupexit.cat /index.php? module=exit&lang=es). Az„e-befogadás”területénalkalmazotttechnológiákfelhasználásátilletőenemlíthetjükaBipBipalapítványvagyaConectaHálózatfejlesztéseit,melyekazelszegényedett,a kirekesztésszélénállórétegekképzésétésazInformációTechnológiáhozvalóhozzájutásátsegíti,támogatjaacyber-önkéntességet,mintazaktívidőskorújterületét,melybena nyugdíjaskorosztály,illetveanyugdíjelőttállókegyrenagyobbszerephezjutnak,jelenleg acyber-önkéntesek13százalékátteszikki(Morales2009).Említhetjükolyanmikrohitel platformok létrehozását is, ahol a nonprofit szervezetek internet segítségével jutnak a projektjeikhezszükségeshitelekhez.

4. A jövőről: a harmadik szektor szerepe Aharmadikszektorszervezeteijelentősszerepetjátszanakagazdaságaktuálisfejlődésében,amunkaerőpiacegyensúlyánakvisszaállításában.Mindeztszociálisakcióprogramok,befogadószolgáltatásokésalapgondozáslétrehozásaésműködtetése,valaminta szociális befogadás és foglalkoztatás területén olyan új programok kiépítésével teszik, melyekveszélyeztetettcsoportokszámárafoglakoztatásikiutatjelentenek.Aszektortovábbi fejlődése a meglévő erőforrások (Montagut 2009), illetve azok szűkösségének függvénye,ésbefolyásoljaazis,milyenrégiésújszociálisveszélyekbukkannakfel,illetve milyenmértékűleszazállam„reagálóképessége”. Szűkös erőforrások és a piaci szektorhoz való alkalmazkodás szükségessége esetén az EU a harmadik szektor erőforrásainak az állami források melletti kiegészítő jellegét hangsúlyozza az aktív befogadás előmozdításában (COM 2013:83). A szociális mutatószámok(egyenlőtlenség,szegénység,foglalkoztatás)komolyvisszaeséseeseténugyanis szükségesséválikaharmadikszektorszerepénekújragondolása:1.együttműködésésa szektor megerősítése (jó példa erre a harmadik szektor platform létrehozása 2012 januárjában), 2. az önkéntességen alapuló erőforrások bevonása a szervezetek túlélése érdekében (Franco–Fernández 2012), 3. a szolgáltatásnyújtás területén az erős verseny

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 145

világ-nézEt melletti együttműködés és párbeszédek együttes alkalmazása, 4. új „hibrid” szervezeti formákkialakulásarévénnövekvődiverzitás,lásdpl.szociálisvállalatok(alapvetőenbefogadó vállalatok és speciális foglalkoztatási központok), melyek a harmadik szektor két pólusának jellemzőit egyesítik, mely egyes szerzők szerint az „új szociális gazdaság” (Defournyetal.1997),másokszerinta„negyedikszektor”(Jiménez–Morales2011)alkotóelemeislesz. Ajelenlegigazdaságiválságelkerülhetetlenülegyolyanszociálpolitikaközösségivíziójátvetítielénk,melybenahagyományosjólétigazdaságkifulladásamiattaciviltársadalom(acsaládiszolidaritásésaharmadikszektorszervezeteirévén)aktívszerepettöltbe aszociálpolitikaalakításábanésvégrehajtásában.Ugyanakkoraszociálpolitikaközösségivéválásánakfolyamatanemjelentiegybenajólétiállamlebontásátis,melyparadoxmódon az állampolgári részvételt is ösztönzi saját jóléte biztosítására. Ellenkezőleg, egy olyanújvegyes,piaciésegybenharmadikszektororientációjúrendszerkonszolidációjárólbeszélhetünk,melybenazállamtovábbraisaszociálisvédelemközpontiintézménye marad mind a forrásokat, mind pedig a kapacitásokat illetően. A gazdasági és politikai beavatkozástújmódonmegközelítőrendszerrőlvantehátszó,melyben,mintahogyarról korábban már szót ejtettünk, a harmadik szektor szervezeteinek egyesíteniük kell a jogigaranciákatésaszociálisérzékenységet,valamintelkelllátniukaszociálisvédelem, befogadásésinnovációfunkcióit.Maésaközeljövőbena3SZszervezeteinekakövetkezőkétkihívássalkellszembenézniük.Egyfelőlazzalagazdaságikihívással,melyazállami szektorésaszociálistakarékszövetkezetekbevételeinekradikáliscsökkenéséből,illetvea bevételek halasztásából fakad. Ilyen értelemben a gazdasági válság erős hatással volt a 3SZszervezeteineklikviditásáraéstúlélőképességére.ALuísVivesAlapítvány2012-esévkönyveszerint2010-ben20százalékkaltöbbszervezetküzdöttfinanszírozásiproblémákkalmint2008-ban,tízbőlnyolcnakgazdasági,négyneklikviditásinehézségeivoltak.Másfelőlottatársadalmiképviseletkérdése.A3SZaszolgáltatásnyújtásésatársadalmimozgalmak területén az állam és a piac alárendelt szereplőjeként működik (eladósodottak mozgalmai, 15M mozgalom stb.), valamint jogvédelmi és képviseleti funkciókat lát el. A harmadikszektorintézményesülésemagautánvontaannakhivataloselismerését,így válhatottaközpolitikafolyamatábanazállampartnerévé,a„rendszerrészévé”,alegsérülékenyebb társadalmi csoportok korlátozott kapacitásokkal rendelkező képviselőjévé. A szektoralacsonymobilizációsképességeésbizonytalanhelyzeteaválságsorántovább romlottvolnaaközösségiképviseleteszközénekfelismerésenélkül. Jelen helyzet a 3SZ szervezeteitől kettős erőfeszítés követel, nemcsak szervezeti, hanemintézményiterületenis.Szervezetiszintenbelsőmódosításokatésaszektorartikulációjánakafolytatásátigényelte,intézményioldalrólpedigolyanakciókat,melyeka társadalom szolidaritása és az állami szektorral folytatott párbeszéd révén növelik a szektorszociálistudatosságát(RodríguezCabrero2012),elkerülvehogypusztánajóléti állam alárendelt eszközévé váljon. Emellett a harmadik szektornak meg kell erősítenie szervezeteiben a részvételi demokrácia elveit anélkül, hogy új vezetési formákat alkalmazna,ésdöntéshozatalaazalapítványokrajellemzőtőleltérőlenne,valamintelvesztenéinnovatívforrásteremtőképességét.Aszociálisgazdaságszámáraagazdaságikihí-

146

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt váselsősorbanazegyüttműködésrenemhajlandónagyvállalatcsoportoknövekedésébőlfakad.Aszociálisgazdaságszervezeteiáltaladottválaszaszociálisésegészségügyi szektorbanvalónövekedésésaterületibeágyazódáslehet,elsősorbanszociálisszövetkezetek(47százalékailyenformábanműködik),emellettszolgáltatásnyújtószövetkezeti vállalatok,vállalatokalkalmiegyesülései,stratégiaiszövetségek,kereskedelmihálózatok, beszerző központok és szolgáltatásokat kiszervező együttműködések formájában (COCETA2011).

irodalom Ariño,A.etal(1998):LaRosadelasSolidaridades. FundaciónBancaja,Valencia. Barea,J.yMonzón,J.L.(1992):LibroBlancodelaEconomíaSocialenEspaña.MTAS,Madrid. Barea,J.yMonzón,J.L.(1992):LibroBlancodelaEconomíaSocialenEspaña.MTAS,Madrid. Barea,J.yMonzón,J.L.(2002):InformedeSíntesissobrelaEconomíaSocialenEspaña.Ciriec,Valencia. Becker,H.K.(2012):Onsocialbusinessinitiative:Creatingafavourableclimateforsocialenterprises,keystakeholders inthesocialeconomyandinnovation. EuropeanParliament.CommitteeonEmploymentandSocialAffairs. CabraDeLuna,M.A.(1998): ElTercerSectorylasFundacionesdeEspaña.Haciaelnuevomilenio.FundaciónONCE, ColecciónSolidaridad,Madrid. Cabra de Luna, M. A. y Lorenzo R. de (2005): El Tercer Sector en España: ámbito, tamaño y perspectivas. Revista EspañoladelTercerSector,nº1,95–134. Calderón,ByCalderónM.J.(2012):CómoafrontanlacrisislascooperativasenEspaña:comparativasdetrayectorias laboralesapartirdelaMuestraContínuadeVidasLaborales. Casado,D.(2008):ElrégimeninstitucionalenEspañadelsectorvoluntarioyopcionesdeperfeccionamiento.Revista EspañoladelTercerSectornº10,69–106. CIRIEC-España,RevistadeEconomíaPública,SocialyCooperativa,nº76,5–26. Cáritas (2012): VII Informe del Observatorio de la Realidad Social: de la coyuntura a la estructura. Los efectos permanentesdelacrisis,Cáritas,Madrid. CEPES(2013):Elimpactosocioeconómicodelasentidadesdelaeconomíasocial,CEPES,Madrid. Chaves, R. y Demoustier, D. (coord.) (2012): L’emergence de l’ecónomie sociales dans les politiques publiques. Une analyseinternationale. Chaves,R.yMonzón,J.L.(2001): EconomíaSocialysectornolucrativo:Actualidadcientíficayperspectivas.CIRIECEspaña,RevistadeEconomíaPública,SocialyCooperativa,nº37,7–33. Chaves,R.yMonzón,J.L.(2008):LaEconomíaSocialenlaUniónEuropea,ComitéEconómicoySocialEuropeo. COCETA (Confederación Española de Cooperativas de Trabajo Asociado) (2011): Cuando se trata de personas, las cooperativasllevanlainiciativa.Cooperativasdetrabajodeiniciativasocial.Radiografíadeunsectorenevolución.Madrid,COCETA. ComisiónEuropea(2008):RecomendacióndelaComisiónde3deoctubrede2008sobrelainclusiónactivadelas personas excluidas del mercado laboral. Bruselas: Comisión Europea(C(2008:5737)). Diario Oficial de la Unión Europea(2008/867/CE)18.11.2008. Comisión Europea (2010): Europa 2020. Una Estrategia para un crecimiento inteligente, sostenible e integrador. Bruselas:ComisiónEuropea. Comisión Europea (2011): Estrategia renovada de la U para 2001 –2014 sobre la responsabilidad social de las empresas.Bruselas:CE(COM(2011:681,final)). ComisiónEuropea(2011):Hacialainversiónsocialparaelcrecimientoylacohesión,incluidalaejecucióndelFondo SocialEuropeo2014 –2020.Bruselas:CE(COM(2013:83,final)). ComisiónEuropea(2011):Haciaunarecuperacióngeneradoradeempleo(COM(2011:0173)). ComisiónEuropea(2011),Iniciativaenfavordelemprendimientosocial:construirunecosistemaparapromoverlas empresassocialesenelcentrodelaeconomíaylainnovaciónsociales.Bruselas:CE(COM(2011:682,final)). Defourny,J,Fabreau,L.Laville,J.L.(1997):Inserciónynuevaeconomíasocial.CIRIEC,Españaeditorial,Valencia. Etxezarreta, E. y Bakaikoa, B. (2011): La participación de la economía social en el ámbito de la dependencia: una aproximaciónteórica. CIRIEC-España,RevistadeEconomíaPública,SocialyCooperativa,nº71,25–48.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 147

világ-nézEt Franco,P.yFernández,R.(2012): ElTercerSectordeAcciónSocialenlaencrucijada. DocumentaciónSocial,nº165, 189–206. Frazer,HyMarlier,E.(2012):AssessmentoftheimplementationoftheEuropeanCommissionrecommendationon activeinclusion(2013).CEPS/INSTEAD.Brussels.www.peer-review-social-inclusion.eu. Fresno,J.M.yTsolakis,A.(2011): PropuestasdelTercerSectordeacciónsocialparaunaestrategiadeinclusiónsocial 2020enEspaña. EAPN,Madrid. GarcíaDelgado,J.L.(dir.)(2004):LasCuentasdelaEconomíaSocial.ElTercerSectorenEspaña. Civitas,Madrid. INE(2012):EncuestadeCondicionesdeVida2012,INE,Madrid. Jiménez, A. y Rodríguez Castedo, A (2012): La Economía Social y la atención a la dependencia. Laboratorio de Alternativas,FundaciónAlternativas,Documentodetrabajo177/2012. Jiménez,JyMorales,A.C.(2011): SocialEconomyandthefourthsector,baseandprotagonistofsocialinnovation. CIRIEC-España,RevistadeEconomíaPública,SocialyCooperativa,nº73,33–60. Laparra,M.(2013):PorquéenEspañaesmayorelimpactosocialdelacrisis,conferenciaplenariadelIVCongreso REPS,UniversidaddeAlcalá,6–7junio2013,disponibleenhttp://www3.uah.es/congresoreps2013/programa.htm MarbánGallego,V.(2007):TercerSector,EstadodeBienestaryPolíticaSocial. RevistaPolíticaySociedad,Vol.44,nº2, 53–169. MarbánGallego,V.yRodríguezCabrero,G.(2008): PanoramicviewofthesocialthirdsectorinSpain:environment, development,socialresearchandchallenges. RevistaEspañoladelTercerSector,nº9,13–36. Martínez, M. A. I. et al (2000): Empleo y trabajo voluntario en las ONG de acción social. Fundación Tomillo, 2000, Madrid. Montagut,M.(2009):Repensandolapolíticasocial. DocumentaciónSocial,nº154,13–24. Monzón, J. L. (2010): Las grandes cifras de las economía social en España: ámbito, entidades y cifras clave 2008. CIRIECValencia. Monzón, J. L. y Chaves, R. (2012), La economía social en la Unión Europea. Bruselas: Comité Económico y Social Europeo.ComitéEconómicoySocialEuropeo,Bruselas. Morales,A.C.(2009):Innovación“abierta”enelTercerSector:Elmodeloorganizativo2.0. RevistaEspañoladelTercer Sector,n°13,17–38. Morales,A.C.(2011): Modelosdeintegraciónydesarrolloestratégicodelascooperativassociosanitariasandaluzas. CIRIEC-España,RevistadeEconomíaPública,SocialyCooperativa,nº71,203–226. Moreno,L.(2012):LaEuropaasocial. Península,Barcelona. PérezDíaz,V.yLópezNovo,J.P.(2003): ElTercerSectorSocialenEspaña,MinisteriodeTrabajoyAsuntosSociales. Madrid. PlataformadeONGdeacciónsocial(2006): PlanEstratégicodelTercerSectordeAcciónSocial. PlataformadeONG deAcciónSocial,Madrid. RodríguezCabrero,G(2003)(coord.):LasentidadesvoluntariasdeacciónsocialenEspaña.FOESSA,Madrid. RodríguezCabrero,G(dir.)(2012):Elsectordeladiscapacidad:realidad,necesidadesyretosfuturos.CERMI,ed.Cinca, Madrid. Caritas Española, Cruz Roja, Fundación Once, Fundación Secretariado Gitano, (2013): El empleo de las personas vulnerables: una inversión social rentable. Evaluación de impacto del programa operativo plurirregional lucha contra la discriminación, Cáritas, Cruz Roja Española, Fundación Luís Vives, Fundación ONCE y Fundación SecretariadoGitano,Madrid(enprensa). RodríguezCabrero,G.yMontserrat,J.(1996)(dir.):LasentidadesvoluntariasenEspaña:institucionalización,estructura económicaydesarrolloasociativo. MinisteriodeAsuntosSociales,Madrid. RuizOlabuénagaI.(2000):ElsectornolucrativoenEspaña.FundaciónBBV,Madrid. Tous,D.yBermúdez,G.(2011): Estudiodelaimagencorporativadelasresidenciasdemayoresenelsectorsolidario. CIRIEC-España,RevistadeEconomíaPública,SocialyCooperativa,nº71,175–202.

jegyzetek 1Aszociálisgazdaság,másnévenaharmadikszektorolyannemkormányzatiszervezeteketfoglalmagába,mint példáulahelyiönkéntesszervezetekvagyaszociálisvállalatok,melyektevékenységeiketatársadalomhasznára látjákel.Aszociálisvállalatokelsődlegescéljaszociálistermészetű,nyereségüketmagábaavállalatbavagyatársadalombaforgatjákvissza,nematulajdonosokésatagoksajáthasznánakmaximalizálásáratörekednek.

148

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt 2 A nonprofit szektort alapvetően egyesületek és alapítványok alkotják, melyek a szociális szolgáltatás, kultúra, sport-szabadidő,oktatás,politikaésavallásterületéntevékenykednek.Aszociálisgazdaságazelőzőekenkívül magábafoglaljaaszövetkezeteket,akölcsönösbiztosítóegyleteket,amunkaközösségeket,ésegyébegyesületeket. 3 „A szociális szolgáltató szektor (továbbiakban 3SZ) olyan szabad állampolgári kezdeményezéseken alapuló önkéntesésnonprofitszervezeteketfoglalmagába,melyekautonómmódonműködnek,éscéljukaszociálisjogok gyakorlásának és az alapvető jóléti szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a társadalmi kohézió és befogadás előmozdítása, meghatározott társadalmi csoportok kirekesztésének megakadályozása.” (Plan EstratégicodelTercerSectordeacciónsocialMADRID,200613.) http: //www.plataformaong.org /planestrategico/ARCHIVO/documentos /9 /11.pdf 4 Monzón–Chaves(2012)tanulmányaszerintazegészségügyiésszociálisszolgáltatás120milliófőellátásárólgondoskodik,azegyesületek8,6milliófőtfoglalkoztattak2010-ben.Ezaharmadikszektoráltalfoglalkoztatottak65 százaléka,éseztermelimegaGDP4százalékát. 5 Aszociálisberuházásikötvénylényege,hogyazállamhelyettmagánberuházófinanszírozzaegyszociálisszolgáltatószervezetberuházásátannaktudatában,hogyatámogatásiösszegetasikeresműködéseredményeképpen azállamvisszafizeti.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 149


KisEbbségEK és civil társadalom

romák Az euróPAi unióbAn: kéPessé tétel, társAdAlmi bevonás és emberi jogok

Iulius Rostas

bevezetés AzEurópaTanács2007.decemberiés2008.decemberidöntésenyománazEurópai Bizottság 2011. április 5-én nyilvánosságra hozta az Európai Unió keretrendszerét a 2020-igtartónemzetiromaintegrációsstratégiákszámára(atovábbiakban:EU-skeretrendszer), melyben arra kérték a tagországokat, hogy dolgozzák ki vagy aktualizálják nemzetiromastratégiájukat,és2011végéignyújtsákaztbe.Eztafejleményt„azeurópai tagállamok roma közösségek befogadására irányuló példa nélküli elköteleződéseként” aposztrofálták,mely„azEurópábanélőromaembereketsújtóerőstársadalmiésgazdasági kirekesztés problémájának kezelését célzó újfajta megközelítést nyújt”, s „európai szintűstruktúrátalkotatagállamokmunkájánakelősegítésére”(EC2011:2).Ennekkéteurópai roma csúcstalálkozó (2008 szeptemberében Brüsszelben, illetve 2010 áprilisában Cordobában),valaminttöbb,azEurópaiParlamentáltalelfogadotthatározatvoltazelőzménye,melyekmindaBizottságot,mindatagállamokatarraszólítottákföl,hogylépjenekfelaromákatsújtókülönbözőproblémákterén. Néhányromaésemberijogiaktivistaegykeretrendszerelfogadásánáltöbbetvártaz EurópaiBizottságtól–olyaneurópairomastratégiát,melyetaBizottságkoordinál,ésa

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 151

KisEbbségEK és civil társadalom tagállamokkalvalóegyüttműködéssoránhajtanakvégre.Eztavéleménytnéhányroma aktivista fogalmazta meg az első Európai Roma Csúcstalálkozón (Villarreal & Walek 2008). Roma és romákért dolgozó szervezetek azért kritizálták a keretrendszert, mert szerintüknemfordítfigyelmetolyan,acigányságotmélyenérintőproblémákra,minta diszkrimináció,azaklatás,agyűlöletbeszéd,vagyazerőszak(ERPC2011). Azalábbifejezetekacigányságrairányulóunióskeretrendszertésnemzetiszakpolitikákatelemzikaképessététel,atársadalmibefogadásésazemberijogokszemüvegén keresztül.Ezahárom,azeurópaialapértékeketésgyakorlatimegvalósításukeszközeitlefedőkoncepcióaromákrólszólópolitikaidiskurzusokkulcsfogalmaiközétartozik.Mivel amegvalósításbólelteltidőszakviszonylagrövid,mindösszekétév,azelemzésazEU-s keretrendszer kidolgozásának időszakában kulcsfontosságú szempontokra fókuszál, amelyekbenkomolylehetőségekrejlenekapolitikacsinálókszámáraajövőbenikilátások tekintetében:akedvezményezettekkonkréttevékenységekbeésadöntéshozatalbavaló bevonására,azeddigelérteredményekre,avisszajelzésekrealapozottlehetségeskiigazításokra,valamintazEU-skeretrendszeráltaljavasoltpolitikaikezdeményezéseknyomán megvalósulóemberijogivédelemre.Azelemzésfőkérdései:előrevitték-eezekapolitikai folyamatok a cigányság részvételének ügyét, illetve születtek-e új formái a romák döntéshozatalbanvalórészvételének?Jöttek-elétrearomákhelyzetének2020-igmegvalósulójavulásátelőrejelzőkonkréteredményekeszakpolitikákvégrehajtásasorán?Tiszteletbentartják-e,ésérvényesülnek-earomákemberijogaiazEurópaiUnióáltalmegalkotottújjogiéspolitikaikeretekközött?Elemzésembenamellettérvelek,hogyparadigmaváltásnélkül2020-igcsakkorlátozotteredményekérhetőkelazeurópaicigánysághelyzeténekjavításában.

Az uniós keretrendszer kontextusa Atémajobbmegértéseérdekébenafentikérdésekreadandóválaszokatakörülményekfigyelembevételévelkellvizsgálnunk.Tehát:milyenújelemekethozbeazunióskeretrendszer korábbi roma kezdeményezésekhez képest? Az összehasonlító elemzés számbavesziazEU-hozvalócsatlakozáselőtti,1997–2004/2007-esidőszakban,valamint a2005–2015-igtartóRomaIntegrációÉvtizedébenzajló,aromákrairányulószakpolitikai folyamatokat.Más,aromákrairányulótörténelmipolitikaikezdeményezések,pl.aHabsburg Birodalom asszimilációs törekvései a XVIII. században, a náci és nácibarát kormányokromapolitikájaaII. világháborúelőttésalatt,vagyakorábbiközép- éskelet-európai szocialistaországokkommunistaromapolitikája,melyekrelevánsaklehetnénekajelenlegi kezdeményezéskapcsán,azállamok,akülönbözőtörténelmikorokvagypolitikairendszerek miatt gyakorolt erőteljes nyomás miatt nem vehetők figyelembe. A csatlakozást megelőzőfolyamatokkal,valamintaRomaIntegrációÉvtizedévelvalóösszehasonlításazzalazelőnnyeljár,hogyezekhasonlóértékekmenténkormányozottországokatérintettek,amiszükségessétetteazegymásköztikoordinációtésegyviszonylagrövididőalatti megegyezést.

152

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KisEbbségEK és civil társadalom Akommunizmusbukásautántöbbkorábbiszocialistaországotértkritikaanemzetközi szervezetek részéről a roma kisebbségek emberi jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatban.AzEU-hozvalócsatlakozásiigényreadottválaszkéntazEurópaiBizottság kiadta az Agenda 2000 c. dokumentumot mint a csatlakozási folyamat vonalvezetőjét, melybenvilágossátettékazokatafeltételeket,melyeketezeknekazországoknakteljesíteniükkell,amennyibentagállamokkákívánnakválni.Ekritériumokközöttvoltakpolitikai kritériumokis,mintpéldáulazemberijogialapelveknekésegyezményeknekvalómegfelelés,vagyakisebbségekvédelme(Ram2003).Azunióscsatlakozásifolyamatplatformot jelentettaromarészvételügyének,nemcsakaciviltársadalomnakbiztosítotttámogatásokon,hanemacigánysághelyzeténekjavításátcélzófolyamatrólszólóközvetlenpárbeszédenéskonzultációkonkeresztülis.AzEurópaiBizottságéventejelentéseketadottkia jelöltországokelőmeneteléről,ésajelentősromapopulációvalrendelkezőországokban monitoroztákacigánysághelyzetét.AzEUáltaltámasztottkövetelményekreválaszképpen a jelölt országok speciális roma programokat és stratégiákat dolgoztak ki, melyek felöleltékazoktatás,afoglalkoztatás,azegészségügyiellátásésalakhatáskérdéseit.Intézményeketésfolyamatokatindítottakútjukra,ésplatformokatjavasoltakaromákpolitikai döntéshozatalban és végrehajtásban való részvételére, és néhány országban roma civil szervezeteket tömörítő koalíciók jöttek létre annak érdekében, hogy a kormánnyal ezekrőlaprogramokróltárgyaljanak(OSI /EUMAP2001;OSI /EUMAP2002). ANyíltTársadalomIntézet(OSI),aVilágbank,azEurópaiBizottságésmásnemzetközi partnerek által 2003 júliusában Budapesten szervezett, „Romák a bôvülő Európában:ajövőkihívásai”c.konferenciánszületettmegaRomaIntegrációÉvtizedénekötlete, és ebbe a folyamatba, mások mellett, meghívást kaptak a közép- és kelet-európai államokkormányaiis.AnemzetköziszervezetektámogatásávalBulgária,Horvátország, Csehország,Magyarország,Macedónia,Montenegró,Románia,SzerbiaésSzlovákia(későbbAlbánia,Bosznia-HercegovinaésSpanyolország,valamintmegfigyelőkéntazEgyesültÁllamokésSzlovénia)kormányaiazoktatás,afoglalkoztatás,azegészségügyésa lakhatásterületénakcióterveketdolgoztakki,olyanhorizontálisszempontokatisfigyelembevéve,mintanemiesélyegyenlőségvagyazantidiszkrimináció.ARomaIntegráció 2005–2015-igtartóévtizedeSzófiábanindultútjáraannakjeleként,hogyanemzetközi szervezetek által támogatott kormányok a diszkrimináció felszámolása és a romák és nem romák közti szakadék megszüntetése melletti politikai elköteleződésükről tettek tanúbizonyságot. Miközben az akciótervek elkészítésében a cigányság részvétele a roma aktivisták egy csoportjára (országonként tíz fiatal roma vezetőre) korlátozódott, világossá vált, hogy a cigányság részvétele kulcsfontosságú tényező az Évtized sikerében.EzértazOSIésaVilágbanktámogattaaromaközösségekkelésakormányokkal valómunkábantapasztaltromaésroma-ügybentevékenykedőcsoportokat,szervezeteketösszekötőkoalícióklétrehozásátvalamennyi,azÉvtizedhezkapcsolódómunkában résztvállalóországban.Ezekakoalíciókhoztáklétreapolitikaimegvalósítástmonitorozó, Decade Watch elnevezésű mechanizmust, melynek segítségével visszajelzéseket küldtekazÉvtizedirányítóbizottságánakésakormányoknakaterepentapasztaltfejleményekről.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 153

KisEbbségEK és civil társadalom Aromákkalkapcsolatoskorábbipolitikaikezdeményezésekhezképestazunióskeretrendszersemmijelentősújelemetnemhozottjátékba,annakellenére,hogy„példanélküli elköteleződésként” beszéltek róla (EC 2011:2), és az európai cigányság által megélt problémák kezelését célzó egyedülálló kormányzati modellnek tekintették. A cigányság problematizálásaéskisebbségkéntvalómeghatározásahasonlóvonalakmenténtörtént: aromáktársadalmilagkirekesztett,szegénységgel,diszkriminációval,alacsonyszintűképzettséggel, korlátozott foglalkoztatással, rossz lakáskörülményekkel, rossz egészségi állapottal,vándorlóéletmóddalésbűnözésselsújtottcsoport.Amikorezeketanarratívákat konkrétszakpolitikaikérdésekreésprioritásokrafordítottákle,láthatóvávált,hogyeza megközelítéskiterjedésébenszűk,tartalmábanpedighomályos.Ugyanazokataterületeketfedile,mintazÉvtized,azonbankevésbéfigyelahorizontálisszempontokra,ésazÉvtizednek az egész Unióra kiterjesztett verziójaként lehet tekintetni rá. A csatlakozást megelőzőromastratégiákkalösszehasonlítvaazEU-skeretrendszerkevesebbágazatiterületet érint, noha a roma politikák minimum sztenderdjének kellene tekinteni, amit a tagállamokegyébterületekkelegészíthetnekki. Az egyik fontos kérdés, amit az uniós keretrendszer nem érint, a migráció kérdése. A romamigrációvoltazatényező,amelyaromaintegrációtsegítőeurópaikeretrendszer kidolgozásához vezetett. Elsősorban a francia és az olasz kormányoknak a roma migrációra adott reakciója helyezte a cigányságot az Európa Tanács napirendjére; ők konkrétcselekvéstköveteltekmindazEurópaiBizottság,mindatagállamokrészéről.Így aztán furcsának találhatjuk, hogy semmiféle konkrét utalást nem találunk a migrációval kapcsolatban.Ráadásularomamigrációfelvetiacigánysághelyzeténekjavításábanviselt felelősségkérdését,hiszeneurópaiállampolgárokésígyelvbenszabadonmozoghatnak azUniónbelül.Ezvajonaszármazásivagyabefogadóországfelelőssége?Ésmiatöbbi tagállamfelelőssége?Aválaszokrólatagállamokmindamainapigvitatkoznak. Acigányságrészvételévelkapcsolatbanazunióskeretrendszertisztánretorikaijellegű, mivel semmiféle új mechanizmust nem határoz meg annak nemzeti vagy európai szintű biztosításához. A romák részvétele az uniós keretrendszer kidolgozásában nem valósultmeg,mindösszeegyetleneurópaiparlamentiképviselőre,JárókaLíviárakorlátozódott.Nemzetiszintenacigányságrészvételeakilencvenesévekbenlétrehozottkisebbségvédelmi mechanizmusokon keresztül történik, ami erősen korlátozott lehetőségeket jelent.EU-sszintennincsromaképviselet,ésarészvételad hocmódon,aRomaIntegráció Európai Platformjának (Roma Platform) találkozóin valósul meg. A 2009 áprilisában elindított Roma Platform egy olyan fórum, mely az uniós intézmények, a nemzetközi szervezetek,atagállamokkormányaiéscivilszervezetekképviselőithozzaösszesannak érdekében, hogy jó gyakorlatokat és tapasztalatokat cseréljenek, illetve hogy ösztönözzékarésztvevőkköztiegyüttműködéseket.Eleddigezazegyetleneurópaiszintűkoordinációsmechanizmus,nohaazunióskeretrendszernememlítimintakormányzatistruktúrarészét.AkoordinációugyanakkoregyestagállamokközöttmárazÉvtizedkeretein belülmegvalósult,melykormányzatistruktúrátésazEUáltaltársadalmibefogadástémájábanhasználtNyíltKoordinációsMódszeréhez(OpenMethodofCoordination)hasonló módszertantbiztosított.

154

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KisEbbségEK és civil társadalom képessé tétel a romák közt A korábbi roma tematikájú politikai kezdeményezésekkel kapcsolatban az egyik tanulság az volt, hogy a romák részvétele elengedhetetlen összetevője bármely, a romák helyzetének javítását célzó folyamatnak. Ezért az uniós irányelv bármiféle elemzésének vizsgálniakell,hogyaromákközéletbenvalórészvételehogyanvalósulmegnemzeti,illetveeurópaiszinten.AcigányságrészvételeegyikeaRomaPlatformáltalkidolgozottés azEurópaTanácsáltal2008júniusábanelfogadotttízalapelvnek,ésaBizottságraerkölcsi nyomásnehezedikannakérdekében,hogyragaszkodjonsajátalapelveihezazunióskeretrendszerenbelülmindnemzeti,mindeurópaiszinten. Arra,hogyaromákcsoportkéntvegyenekrésztaközéletben,többfélemegoldáslétezik. E megoldásoknak háromféle típusát különböztethetjük meg. Az első a nemzeti kisebbségkéntvalórészvétel;amásodikaromáknakmintsajátérdekeiketpolitikaiszervezeteken keresztül érvényesítő állampolgárok csoportjának képviselete; a harmadik pedig a civil szervezeteken keresztül megvalósuló képviseletet. Az első szint a roma nemzetiségi kisebbségszintje.Ezenaszintenmindenországbaneltérőintézményimegoldásoktalálhatóak. Ezek a támogató akcióktól a kisebbségi önkormányzásig és a konzultációs testületekbenvalóképviselettőlazautonómia,többekközöttaterületiautonómia,magasszintjéigterjednek.Mindösszenéhányolyanországvan,melynemismerielanemzetiségikisebbségek létezését, és semmiféle képviseletet nem biztosít. Románia, például, támogatóanlépfelanemzetikisebbségekkelkapcsolatban,mindenkisebbségnekésnemzetiségi szervezetnekbiztosítjaegyképviselőmegválasztásánaklehetőségétaválasztásokon.A romákatígyaparlamentbenegyromaszervezetmunkatársaképviseli,ésazönkormányzati, illetve parlamenti választásokon számos roma civil szervezet állított jelölteket (Rostas 2009).Magyarországon,melyakisebbségiönkormányzásonkeresztülmegvalósulóvédelemlehetőségétválasztotta,akisebbségekneknagyfontosságúdolgokbanvanszavukaz oktatás és a kultúra területén; a romák helyi és országos kisebbségi önkormányzatokat hoztaklétre,ésoktatási,kulturáliskérdésekbenhatássalvannakanemzetiszakpolitikákra. A második szint a romáknak a választott kormányzati struktúrában, például a helyi vagy regionális tanácsokban, önkormányzatokban, parlamentekben megvalósuló képviselete.Ezenaterületenaromákmintállampolgárokkisebbségijogaira(Romániábanakisebbségicivilszervezetekindulhatnakaválasztásokonésállíthatnakjelölteket),illetvepolitikaijogairairányulófókuszokkombinációjavalósulmeg,sajátpolitikaipártjaikon,vagya mainstream pártokhoz való kapcsolódáson keresztül. Sok uniós országban működnek roma helyi képviselők, sőt, polgármesterek, irányítanak helyi közösségeket és hallatják hangjukatahelyipolitikacsinálásban.Aziselőfordul,hogyaromákmainstreampártokhozcsatlakoznak,vagymegállapodnakmainstreampolitikaierőkkel,melyekcigányjelölteketvesznekfellistáikra,ésezekközülnéhányanparlamentiképviselőklesznek.ÍgytörténikezMagyarországon,Romániában,Bulgáriában,Szlovákiában,Horvátországbanésa CsehKöztársaságban. Aharmadikszintaromákcivilszervezetekenkeresztülmegvalósulóképviselete.Kissé vitathatómódonaromákáltalsajátjogaikvédelméreésközösségiérdekeikérvényesíté-

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 155


KisEbbségEK és civil társadalom sérelétrehozottcivilszervezeteklegfontosabbfeladataaromaérdekekartikulálását,öszszegzésétésképviseletétlehetővétevőcsatornákbiztosítása.Ezapolitikaipártokegyik főfeladata,nohanemamonopóliumuk.Valójábanaciviltársadalomnakezafunkciója akkornagyonfontos,amikorapolitikaipártoknemképviselikbizonyosnépesebbcsoportokérdekeitaválasztásirendszervagymásokokmiatt. Amikorromarészvételrőlvanszó,sokszorkeveredikaromaképviseletésabeválasztás fogalma. Az állami adminisztráció különböző struktúráiba kineveznek egyes roma személyeket, akiket aztán a romák képviselőjének tekintenek, a romák nevében való megszólalásrakérikőket,miközbenőkegyszerűbürokraták,akikneksemmimondanivalójuknincsaromakérdésekkelkapcsolatosszakpolitikaidöntésekkapcsán. Ami az európai szintű részvételt illeti, négy olyan nemzetközi szervezet van, mely igényttarthataromahangközvetítőjénekcímére.ANemzetköziRomaUnió(IRU)–a legrégebbi,1971-benalapított,nemzetköziromaszervezet–,aRomaNemzetiKongreszszus,melyaz1990-esévekbenazIRUkonzervativizmusáraadottválaszkéntjöttlétre,az EurópaiRomaInformációsIroda,azeurópairomaszervezetekEurópaiBizottságáltaltámogatotthálózata,valaminta2004-benlétrejöttEurópaiRomaésTravellerFórum,melynek célja, hogy valamiféle európai szintű képviseletet biztosítson a romáknak. E nemkormányzati szervezetek egyike sem tekinthető a romákat képviselő fórumnak, ehhez hiányziklegitimitásuk,aszabadésjogszerűválasztások,illetveirányításukmódjasemennek megfelelő (Klimova Alexander 2004; Nirenberg 2009). Az Európai Parlamentben mindösszeegyetlenromaképviselőül,Magyarországról,akijelentősszerepetjátszottabban,hogyaromakérdésazEurópaiBizottságnapirendjérekerült. ÍgyaztánazEUsemezeketaszervezeteket,semmás,atagállamokbannemzetiszintenaktív,ésakülönbözőágazatiterületekenmárjelentősszakértőitudásokatfelhalmozottszervezeteketnemvontabeazEU-skeretrendszerkidolgozásába.Ezegyzártfolyamat volt, melynek eredményeit a Roma Platform Budapesten megtartott találkozóján mutattákbe,éssemmifélelehetőségnemvoltannakbefolyásolására.Acivilszervezetek egy csoportja a találkozó estéjén kritikát fogalmazott meg amiatt, hogy az EU a folyamatbanemvontabeacigányságot,éskinyilvánítottákigényüketegyilyendiskurzuselindítására(Rostas&Ryder2012).AzEurópaiBizottságnemvolttekintettelazeffélefelhívásokra, és meglehetősen rövid határidőt szabott a nemzeti integrációs stratégiák benyújtására.Atagállamok,melyekrenyomástgyakoroltakaBizottságelvárásai,ugyanakkor figyelmen kívül hagyták a cigánypolitikával kapcsolatos korábbi tapasztalatokat, inkábbazeredményre,semmintakidolgozásfolyamatáraésazérintettekbevonásárakoncentráltak.Azestratégiákvégrehajtásárólszólómonitoringjelentésekaztmutatják,hogy aromákrészvételegyengepontjaanemzetistratégiáknak,éshogyatagállamoknem találták meg a különböző roma csoportokkal, helyi önkormányzatokkal és általában a közösségekkelvalókapcsolatépítéseredményesmódjait(Kullmannetal.2013).Akormányoktöbbnyirearomáknemzetiségiképviselőivelvalókonzultációkraésazőinformálásukraszorítkoztak,ésacivilszervezetekbevonásasporadikusésszelektívjellegűvolt. A roma részvétel szempontjából az uniós keretrendszer-megközelítésnek jó esélye vanabukásra.Aromarészvételnempusztánannyitjelent,hogyakedvezményezettek

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 157

KisEbbségEK és civil társadalom vagy a különböző tevékenységek résztvevői között legyenek romák is. Ez egy jóval nagyobb probléma, mely olyan kérdéseket ölel fel, hogy ki vesz részt, hogyan vesz részt, mekkoraarészvételfokaésintenzitása,illetvemiarészvételtípusa.Apolitikaialternatívákrólvalógondolkodásnaknemcsakacélokat,hanemacélokelérésétszolgálóeszközöketisfelkellölelnie.AzEU-skeretrendszerszerintimegközelítésinkábbegyfajtaráerőszakolás,nempedigaromáktársadalmiérdekeinekösszegzése,hiszenaromaérdekek kinyilvánításátszolgálólehetőségeknagyonkorlátozottak. Azunióskeretrendszernemeredményezteúj,aromákrészvételételősegítőmechanizmusok létrejöttét az európai, illetve nemzeti szinten már meglévők mellett. A 2007benalapítottRomaPlatformazegyetlenolyanmechanizmus,melyazEU-skeretrendszer kormányzati struktúrájába tartozónak tekinthető. A Roma Platform találkozóiról a Tanácsbanelnöklőtagországképviselőjedönt,ésőisvezetiazüléseket.Ezekenanemzeti kormányok,azEurópaiUnió,nemzetköziszervezetekésromacivilszervezetekképviselői vesznekrészt.APlatformtalálkozóinakcélja,hogysegítsékazegyüttműködéseket,valamintasikeresromaintegrációspolitikákkalésgyakorlatokkalkapcsolatostapasztalatok cseréjét, noha nincs egyértelmű meghatározása annak, hogy ki képviseli a romákat, és miacigányságotképviselőkbevonásánakmódja.ABizottságáltalaromakérdéskezelésére kezdeményezett többi vitafórum, az Európai Roma Csúcstalálkozó, illetve a Roma Akciócsoportad hocmódonülésezik.AcsúcstalálkozókataBizottságvagyaTanácsban elnöklőtagállamhívjaössze,nincsazonbanegyértelműkötelezettségennekrendszerességét illetően. A Roma Akciócsoportot a Bizottság 2010-ben azzal a céllal hozta létre, hogyazracionalizálja,értékeljeésmérjeatagállamokáltalaromaintegrációrafordított EU-sforrásokfelhasználását.Mikéntaztnéhánykutatómegállapította,ezekaszervezetek elsősorban a romákkal kapcsolatos kérdések megoldására irányuló EU-s pénzügyi eszközökkelfoglalkoznak(Sobotka&Vermeersch2012). Nemzetiszintenatagállamokanemzetiségikisebbségekképviseletimechanizmusait használtákaromákkalvalókapcsolattartáshoz.Ezekaszervezetekakilencvenesévekben nemarrajötteklétre,hogyacigányságotsújtóolyankomplexproblémákatkezeljenek, mintazerőszak,adiszkrimináció,aszegénység,aszegregációstb.(Guglielmo&Waters 2005;Uzunova2010).Úgytűnik,mégamagyarországikisebbségiönkormányzatirendszer, mely állítása szerint biztosítja az önigazgatást ezeken a problématerületeken, sem rendelkezikelégpotenciállalaromáknehézségeinekhatékonykezelésére,nohaakisebbségetérintőoktatásiéskulturáliskérdésektekintetébenszükségesavelükvalókonszenzuselérése.Praktikusszempontbólakisebbségiönkormányzatokinkábba–valódihatalommal rendelkező – helyi önkormányzati intézményekkel párhuzamosan működő struktúrák, melyek politikailag és pénzügyileg is függenek a helyi önkormányzatoktól (NationalDemocraticInstitute2006). Amennyibenakeretrendszerrelfenntarthatóhatásokatakarelérni,azEurópaiUniónak felelősen végig kell gondolnia és létre kell hoznia a cigányság részvételét ösztönző mechanizmusokat.Aromákpolitikaidöntéshozatalifolyamatokbanvalórészvételétsegítőkorábbipolitikaikezdeményezésekegyikgyakorlatitapasztalataaz,hogymagaafolyamatfontosabb,mintazeredmény.Aromarészvételtúlnőhetneaképviseletiintézmé-

158

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KisEbbségEK és civil társadalom nyekenésalkalmazhatnakülönböződeliberatívmódszereket(Rostas&Ryder2012).Az EU-skeretrendszer-stratégiárólszólódiskurzusnemcsakaromákrészvételéttennélehetővé,deválasztásaikéspreferenciáikszélesebbközönségfelévalókommunikálásátis,ide értveetnikaiidentitásukkérdésétis.Avitaésanyilvánoskommunikációbefolyásoljaacigányságindividuáliséscsoportszintűpercepciójátisazzalkapcsolatban,hogykikők,mit akarnak,ésmilyenképességekkelrendelkeznek.

cigányellenesség és strukturális diszkrimináció AzEU-skeretrendszerésanemzetiromastratégiáktartalomelemzéseapolitikacsinálásfolyamatánaktényezőimellettmáskritikuspontokatisfeltár.Egyik,aromacsoportok által erőteljesen kritizált aspektus a keretrendszer, és így a nemzeti roma stratégiák antidiszkriminációsjellegénekgyengesége.Acigányellenességmintaromákkalszemben megnyilvánulórasszizmusspeciálisformájakulcsszerepetjátszikazéletkörülményekjavításában,mikéntaztazEurópaTanácsEmberiJogibiztosa,NilsMuižnieksismegállapította:„Amélyengyökerezőcigányelleneselőítéletésdiszkriminációlegyőzéseprioritástkell, hogy kapjon, mivel ez a roma integráció terén való bármilyen előrelépés egyik legnagyobbakadálya”(Muižnieks2012).Nemcsakaznehezítimegaromáktársadalmiintegrációját,hogysemuniós,semnemzetiszintennincsenekaromanépességakaratátközvetítő partnerek, hanem az ezeréves európai történetüket végigkísérő makacs és erős negatív előítéletek és attitűdök is. A cigányellenesség, mint azt Rudko Kawczynski, kiemelkedő roma aktivista megfogalmazta, az európai kultúrába ágyazott kóddá vált (Kawczynski2003;Acton2013).Egyeskutatókaromaintegrációterénacigányellenességet,bizonyosromakulturálishagyományokatésacigányságállamiintézményekkelvalókapcsolatteremtésénekbizalmideficitrevisszavezethetőnehézségeitneveztékmegaz életbe lépő uniós keretrendszer előtt álló legfőbb kihívásokként (Uzunova 2010; Gheorghe2011).Meglepő,hogyazuniósdöntéshozókezeketaszempontokatfigyelmen kívülhagytákakeretrendszerkidolgozásasorán. Úgytűnik,hogyazunióskeretrendszeregymásikgyengepontjaaz,hogyaromák elleni diszkrimináció elleni harcot nem sikerült a legfontosabb kérdések közé emelni. A romaellenesdiszkriminációtacivilésnemzetköziszervezetek,valamintakormányzatok, beleértve az Európai Bizottságot és az Alapvető Jogok Hivatalát, részletesen dokumentálták és arról beszámoltak. Az uniós keretrendszer nyilvánosságra hozatalakor azonbanazEurópaiRomapolitikaiKoalícióbíráltaaBizottságot,amiértaznemképesvalódiharcotvívniacigányságotsújtódiszkriminációellen.Akeretrendszernemtartalmaz konkrétantidiszkriminációsésrasszizmusellenescélokat.Anemzetistratégiákantidiszkriminációsrendelkezéseigyengék,éssokukoktatáspolitikaifejezetenemtartalmazintézkedéseketaziskolaiszegregációfelszámolására(EC2012). Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az Európai Bizottság a cigányságot sújtó diszkriminációelleniharcbanazEUantidiszkriminációsjogikeretrendszeréretámaszkodik. Az uniós antidiszkriminációs keretrendszer a Faji Esélyegyenlőség Irányelvéből

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 159

KisEbbségEK és civil társadalom (43 /2000 /EK) és a Foglalkoztatási Irányelvből (78 /2000 /EK) áll, illetve hátterét képezi az AlapvetőEmberiJogokKartája.Akétirányelvmegköveteli,hogyvalamennyitagállamfogadjon el antidiszkriminációs törvényeket, és ezek rendelkezéseit hajtsák is végre az esélyegyenlőségbiztosításaérdekében.Adiszkriminációelleniharcbanvalóhatékonyságukazonbanmegkérdőjelezhető,mivelarendelkezésekvégrehajtása,valamintadiszkriminációáldozatainaknyújtottsegítségéskompenzációsoktagállamszámárajelentnehézséget(Chopin&UyenDo2012).Sokuniósországbanehhezmégazantidiszkriminációstörvényekáltalagazdaságszereplőiszámáramegfogalmazottesélyegyenlőségielőírásoksikertelenségeishozzájárul(O’Cinneide2006). Az Unió antidiszkriminációs keretrendszerének korlátozott lehetőségei vannak a strukturálisdiszkriminációtjelentőfajiszegregációfelszámolásaterén.Afajiszegregációt azEUFajiEsélyegyenlőségiIrányelvenemhatározzamegpontosanmintadiszkrimináció speciális formáját. A terepekről érkező jelentések azonban azt mutatják, hogy számos európaiországban:Bulgáriában,Horvátországban,Csehországban,Németországban,Görögországban,Magyarországon,Romániában,SzlovákiábanésSpanyolországbanaroma gyerekek faji szegregációnak vannak kitéve az oktatási rendszeren belül (ERRC 2005; OSI /EUMAP2002;Santiago&Maya2012;Rostas2012;Bruegermann2013).Aromáka lakhatás terén is kirekesztettségben élnek, a cigány lakókörzetek gyakran találhatóak a városokkülsőterületein,hiányzikazalapvetőinfrastruktúra,éskorlátozottalakókközszolgáltatásokhozvalóhozzáférése.Azilyenlakókörzeteklakóisokszorvannakkitévetömegeskilakoltatásnak(Muižnieks2012).Azoktatásésalakhatásterületénmegjelenőfaji szegregáció strukturális tényező, ami reprodukálja a társadalomban a romák és nem romákköztiegyenlőtlenségeket.Estrukturálistényezőkfelszámolásanélkülacigányság integrációjanemválhatelérhetőcéllá,függetlenülazEUésatagállamokáltalerreaterületreallokáltforrásoknagyságától.

emberi jogok és társadalmi befogadás A romákkal kapcsolatos európai szintű diskurzus és politikai fejlemények elemzése soránakutatókhangsúlyeltolódástérzékeltekakoraikilencvenesévekmigráció- ésbiztonságközpontútematikájátólazévtizedsoránkésőbbmegjelentemberijogifókuszon keresztül a Lisszaboni Stratégia megjelenését és még inkább az Európai Unió 2004 és 2007köztikiterjesztésétkövetőenmegjelentújfejlemény,azemberijogoktólatársadalmi befogadás felé elmozdulásig (Guglielmo & Waters 2005; Sobotka & Vermeersch 2012).NancyFraserterminológiájávalélveMcGarryaromákkalkapcsolatosunióspolitika dilemmájakéntazonosítjaazelismerés,illetveazújraelosztáspolitikájaköztiharcot,ahol azelőbbiazolyan„kulturálisigazságtalanságokat”célozzamintadiszkrimináció,azerőszak,vagyagyűlöletbeszéd,mígazutóbbia„gazdaságiigazságtalanságokra”ésaszegénységelleniharcrakoncentrál(Fraser1997).SzerinteazEUinkábbtámogatjaagazdaságiigazságosságot,mintazetnikumraalapozottkollektívjogokat:„AzEUelsősorbana redisztribúciópolitikájamellettkötelezielmagát,ésaromákatolyantársadalmicsoport-

160

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KisEbbségEK és civil társadalom kéntkezeli,melynekalapvetőenszociálisproblémáivannak,ésnemakartudomástvenni azEU-banélőkisebbségeketnikaiidentitásáról.Ezzelahozzáállássalazazalapvetőprobléma,hogyszétválasztjaagazdaságiésakulturálisigazságtalanságot,ésnemveszitekintetbeaztatényt,hogyalegtöbbcigányembertafajidiszkriminációmiattzsákmányolja vagyzárjakiamunkaerőpiac(McGarry2012:130)”. Úgy tűnik, a társadalmi befogadás az egyetlen domináns narratíva, amikor romákra irányuló szakpolitikákról van szó. Miután kudarcot vallottak a Lisszaboni Stratégia céljainakésindikátorainakteljesítésében,azEUvezetőiújprogramot,azEU2020stratégiátjavasoltákafenntarthatófejlődéselérésére.Voltak-elevonhatótanulságaiazonkísérletkudarcának, mely arra irányult, hogy Európát a világ legerősebb gazdaságává alakítsa (ez voltaLisszaboniStratégialegfőbbcélja)?ALisszaboniStratégiakorlátozottsikerétegyebekmellettazatényismeghatározta,hogyatársadalmibefogadássalkapcsolatosszakpolitikákEU-sszintenapolitikaiskálalegaljánhelyezkednekel,agazdaságiéspénzügyi politikákpedigabszolútelsőbbségetélveznek. AzuniósromakeretrendszerrészeazEU2020stratégiának,nohaakétpolitikaikezdeményezésköztikapcsolatoknemvilágosak.Homályosakafinanszírozásimechanizmusok,atagállamokkalvalótárgyalásoknemátláthatóak,ésaBizottságnaknagyonkorlátozottakazeszközeiarra,hogybefolyásoljaatagállamokatabban,hogymennyitköltenek romapolitikára.Ráadásulaszakpolitikákgyakorlatbavalóátültetéseahelyihatóságokés ahelyiközösségektársadalmiváltozásokbanszerepetjátszóaktorainakelköteleződésétőlfügg.ASzlovákiábólésMagyarországrólszármazólegfrissebbtapasztalatokaztmutatják,hogyakormányzatokáltalaromáktársadalmibefogadásátcélzópolitikákraszánt pénzügyiallokációgálánsmértékeellenéreahelyihatóságoknemhajlandókfelhasználni ezeketaforrásokat,mégpedigaromákkedvezményezettikörbevalóbevonásánakkötelezettségemiatt(Rostas2012). Atársadalmibefogadáskoncepciójánakhomályosvolta,melynekkülönbözőszereplőkszámárakülönbözőjelentéselehetagyakorlatbaültetéssorán,azunióspolitikaegy másikgyengesége.Példáulatársadalmibefogadáscímkéjealábefértekaszegregáltoktatást elősegítő tevékenységek, nevezetesen iskolák építése kizárólag cigányok által lakottkörzetekben.Elsőpillantásraúgytűnik,hogyazeffélemegoldásokilleszkedneka társadalmibefogadásprogramjáhozazáltal,hogymegkönnyítikacigányságnakazoktatáshoz való hozzáférését, ugyanakkor a gyakorlatban ezeket a forrásokat arra költik, hogy alacsonyabb szintű oktatást biztosítsanak a romáknak, és diszkriminálják őket. A társadalmibefogadásraköltöttuniósforrásokfelhasználásánakmódjárólszólófüggetlenelemzéshiányalehetetlennéteszi,hogytanuljunkamúltbelihibákból. Az EU-s keretrendszer megalkotása nem feltétlenül jelenti azt, hogy a cigányság jogai nagyobb védelmet kapnak. Az uniós vezetők és politikusok még nem jutottak egyezségreazAlapvetőJogokKartájánakvégrehajtásáról,arróladokumentumról,mely ellensúlyozná a társadalmi befogadás koncepciójának a cigánypolitikában jelenleg dominánspozícióját.Amígeznemtörténikmeg,azantidiszkrimináció–azuniósemberi jogi keretrendszer központi eleme – a fenti okok miatt gyenge marad. A sikeres roma politikát szolgáló és több kutató által javasolt egyensúly az emberi jogok és a

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 161

KisEbbségEK és civil társadalom társadalmi bevonás között továbbra is a jövőben elérendő cél marad (Sobotka & Vermeersch2012). AzEU-skeretrendszermegvalósításábaneddigelérteredményeknemtúlbiztatóak:a romaszakpolitikákrafordíthatóforrásokkorlátozottsága,ahelyihatóságokbevonódásánakalacsonyszintje,amiaszakpolitikákerőtlenvégrehajtásáteredményezi,ahatékony monitoring és értékelő mechanizmusok hiánya, az összegző adatok hiánya, valamint a politikaiakaratelégtelenségemindolyantényező,melymindösszekicsinyelőrelépéseket engedacigánysághelyzeténekjavulásában2020-ig(Kullmannetal.2013). A romák emberi jogainak Európa-szerte jellemző megsértése továbbra is komoly probléma, hiszen bizonyos fejlemények nem pusztán a szakpolitikák végrehajtását kérdőjelezik meg, hanem magának a csoportnak a fennmaradását is. A csehországi roma közösségek ellen neonáci csoportok által elkövetett támadások, a szélsőjobboldali csoportokelőretörésevagyaromaközösségekellenMagyarországonelkövetettbűncselekmények,ideértvea2008–2009.évigyilkosságsorozatot,ésejobboldalicsoportokpolitikai sikerének jövőbeni kilátásai a cigányság puszta létére nézve jelentenek fenyegetést. A roma állampolgárok tömeges kiutasítása Franciaországból és Olaszországból, vagy a Romániábantörténterőszakoskilakoltatásihullámokazemberijogokvérlázítómegsértésétjelentik.AcigányellenességEurópaszertetapasztalhatóerősödése,melyhezhozzáadódikazelhúzódógazdaságiválság,nemjósoltúlfényesjövőtazeurópaicigánypolitikának.Azegyiklehetségesútastatusquofenntartásaaromákatsújtóproblémákprogram- és projektalapú megközelítésével, korlátozott eredmények elérésével, ami alapvetőencsakacigányságotsújtóproblémákátfogókezelésénekelnapolásátjelenti.Aromák továbbra is kivándorolnak majd, emberi jogaik sérülni fognak, és a nem romákkal való kapcsolatuktelveleszfeszültséggel.Vanegyennélnegatívabbforgatókönyvis,melyszerintfelerősödikaromákellenierőszak,előretörajobboldaliszélsőség,apopulizmusés továbbmélyülagazdaságiválság.Aromamigrációsokcsoportszámárapusztameneküléslesz,ésanemromákkalvalóviszonyerősenkonfliktusossáválik,amimindkétoldalon erőszakosreakciókatszül. Ahhoz,hogypozitívtársadalmiváltozásoktörténjenek,paradigmaváltásravanszükség.Acigányságjelenlegiproblematizálásátfelkell,hogyváltsaaromákegyenrangúfélkéntvalókezelése,aromákésnemromákköztikapcsolatokatapartnerség,abizalom ésazegyenlőségelvekell,hogyirányítsa.Ezaztjelenti,hogyazemberijogok,azesélyegyenlőség,abefogadásésaképessétételértékeirealapozottnormákat,folyamatokat ésintézményeketkellfelépítenünk,ésezeknekátfogóankellfölvenniükaharcotadiszkriminációval,azintoleranciávalésacigányellenességgelszemben,elősegítveezáltalatársadalmi diverzitást, valamint valamennyi polgár emberi jogainak érvényesülését. Ez magábanhordozzaaztis,hogyazintézményekésfolyamatokképeseklesznektámogatnia romákrészvételétannakérdekében,hogykifejezzéksajátpreferenciáikatésidentitásukat,összehangoljákaromaérdekeket,ésaromákésnemromákköztikapcsolatokmegtárgyalhatóaklesznek.Acigányságnakisalkalmazkodniakellmajdazújhelyzethez,akár úgy is, hogy felül kell bírálnia bizonyos gyakorlatokat, melyek a roma közösségen belül sértikmegazemberijogokatés/vagymegnehezítikanemromákkalvalóegyüttélést.

162

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KisEbbségEK és civil társadalom irodalom Acton,T.(2013):Socialandeconomicbasesofantigypsyism.In:HristoKyuchukov&OmarRawashdeh(eds.): Roma IdentityandAntigypsyisminEurope.Berlin:FreeUniversityofBerlin. van Baar, H. (2011): Europe's Romaphobia: problematization, securitization, nomadization In: Environment and PlanningD:SocietyandSpace2011,volume29,203–212. Brüggemann,C.(2012): RomaEducationinComparativePerspective.AnalysisoftheUNDP/WorldBank /ECRegional RomaSurvey2011. RomaInclusionWorkingPapers.Bratislava:UnitedNationsDevelopmentProgramme. Chopin, I., Uyen Do, T. (2012): Developing Anti-discrimination Law in Europe: The 27 EU Member States, Croatia, FormerYugoslavRepublicofMacedonia,Iceland,Liechtenstein,NorwayandTurkeycompared. Brussels:Minority PolicyGroup. EuropeanCommission(2011): WorkingtogetherforRomainclusion:TheEUFrameworkexplained. Brussels,available at:http: //bookshop.europa.eu /en /working-together-for-roma-inclusion-pbDS3011315 / European Commission (2012): National Roma Integration Strategies: a first step in the implementation of the EU Framework.Brussels,availableat:http: //ec.europa.eu /justice /discrimination /roma /national-strategies / EuropeanRomaPolicyCoalition(2011):ERPCStatement“EURomaFrameworkweakondiscriminationagainstRoma”of5April2011,availableat:http: //www.errc.org /cms /upload /file /erpc-euframework-reaction-05042011.pdf EuropeanRomaRightCenter(2005): Stigmata:SegregatedSchoolingofRomainCentralandEasternEurope. Budapest:ERRC. Fraser,N.(1997):JusticeInterruptus:CriticalReflectionsonthe‘Postsocialist’Condition.London:Routledge. Gheorghe,N.(2011):Choicestobemadeandpricestobepaid:PotentialrolesandconsequencesinRomaactivism and policy-making, paper presented at the conference The Price of Roma Integration, Snagov, Romania, September 22–25, 2011 and published in Andras Biro, Nicolae Gheorghe, Martin Kovats: From Victimhood to Citizenship:thePathofRomaIntegration. Budapest:KossuthPublishing,2013. Guglielmo,R.andWaters,T.(2005):MigratingTowardsMinorityStatus:ShiftingEuropeanPolicyTowardsRoma. JournalofCommonMarketStudies,Vol.43,No.4,763–785,November2005. Kawczynski,R.(2003): WhitemajoritymustalsoadapttoRomaminority, interviewwithRobCameron,availableat: http: //www.radio.cz /en /section /one-on-one /rudko-kawczynski-white-majority-must-also-adapt-to-romaminority KlimovaAlexander,I.(2004):DevelopmentandinstitutionalisationofRomanirepresentationandadministration.In: NationalitiesPapers, Volume32,Issue3,2004. Kullmann,A.,Kushen,R.,Rorke,B.,Rövid,M.,Zentai,V.,(2013):CivilSocietyMonitoringontheImplementationofthe National Roma Integration Strategies and Decade Action Plans in 2012 Summary Report. Budapest:Decade of RomaInclusionSecretariatFoundation. McGarry,A.(2012):ThedilemmaoftheEuropeanUnion'sRomapolicy.In:CriticalSocialPolicy 32(1),126–136. Muižnieks,N.(2012)StopchasingRoma.Startincludingthem,speechavailableat http: //humanrightscomment.org /2012 /11 /22 /stop-chasing-roma-start-including-them / National Democratic Institute (2006): The Hungarian Minority Self-Government System as a Means of Increasing RomaniPoliticalParticipation. Assessmentreport,availableat:http: //www.osce.org /odihr/25974 Nirenberg,J.(2009):RomaniPoliticalMobilizationfromtheFirstInternationalRomaniUnionCongresstotheEuropean Roma, Sinti and Travellers Forum In: Nidhi Trehan and Nando Sigona (eds.): Romani Politics in ContemporaryEurope:Poverty,EthnicMobilization,andtheNeoliberalOrder. London:PalgraveMacmillan. O’Cinneide,C.(2006):PositiveActionandtheLimitsoftheLaw.In:MaastrichtJournalofEuropeanandComparative Law, 13(3),351–365. OSIEUMAP(2001):MonitoringtheEUAccessionProcess:MinorityProtection. Budapest:OSI. OSI EUMAP (2002): Monitoring the EU Accession Process: Minority Protection. In: EU candidate countries and Membersstates. Budapest:OSI. Ram,M.(2003):DemocratizationthroughEuropeanIntegration:TheCaseofMinorityRightsintheCzechRepublic andRomania.In:StudiesinComparativeInternationalDevelopment,Summer2003,Vol.38,No.2,28–56. Rostas, I. (2009): The Romani Movement in Romania: Institutionalization and (De)mobilization. In: Nidhi Trehan & Nando Sigona (eds.): Contemporary Romani Politics: Recognition, Mobilisation and Participation. London:PalgraveMacmillan. Rostas,I.(2012):JudicialPolicyMaking:TheRoleoftheCourtsinPromotingSchoolDesegregation.In:IuliusRostas (ed.): TenYearsAfter:AHistoryofRomaSchoolDesegregationinCentralandEasternEurope. Budapest:REF& CEUPress.

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 163

KisEbbségEK és civil társadalom Rostas,I.,Ryder,A.(2012):EUframeworkforNationalRomaIntegrationStrategies:insightsintoempowermentand inclusive policy development. In: Joanna Richardson and Andrew Ryder: GypsiesandTravellers:Empowerment andInclusioninBritishSociety. Bristol:PolicyPress. SantiagoC.,Maya,O.(2012): SchoolSegregationofRomaniStudentsinSpain. Madrid:KAMIRAandtheMarioMaya Foundation,availableat:http: //www.romadecade.org /school_segregation_of_romani_students_in_spain_2012 Sobotka,E.,Vermeersch,P.(2012):GoverningHumanRightsandSocialInclusion:CantheEUbeaCatalystforLocal SocialChange?In:HumanRightsQuarterly, Vol.34,No3,August2012. Uzunova,I.(2010): RomaIntegrationinEurope:WhyMinorityRightsAreFailing. ArizonaJournalofInternationaland ComparativeLaw27(2010)1. Villarreal,F.,Walek,C.:ReportontheEuropeanRomaSummit.Brussels16September2008,availableat: http://www.gitanos.org/upload/63/41 /European_Roma_Summit_16092008.pdf

164

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


szErzôinK /authors szûts zoltán–joo yinil

Avilághálónyitotttermészetébőlfakadócivildiskurzuslehetőségei – AFacebookmagyarországicivilnyilvánosságánakvizsgálata Az internet természetéről szóló beszédben gyakran szerepel az az állítás, miszerint az onlinekörnyezetaglobálisciviltársadalomújkifejezésiplatformjalehet.Ezenelképzelés szerintacivileksikeresalternatíváttámaszthatnakajelenlegdominánshatalmiformákkal szemben.Ezadecentralizált,tértőlésidőtől(jelentősmértékben)függetlenkommunikáció lehetővé teszi a „hagyományos” tömegkommunikációs rendszerek környezetében perifériára szorult vélemények és hangok felerősödését. Cikkünkben arra vállalkozunk, hogymegvizsgáljuk,ezenlehetőségekhatásáraacivilszféravajonújabb,azeddigieknél kiterjedtebbmegszólalásilehetőséghez,vitafelülethezjutott-e.Megközelítésünkbenacivilnyilvánosságnemegyelvont,hanemkonkrét,körbejárhatójelenség,melyetgyakorlati példákonésegy,afőiskolásokkorábbanfolytatottkomplexfelmérésenkeresztülmutatunkbe.EredményeinkalapjánaciviltémákközülahagyományosmédiábanlegnépszerűbbendominálnakaFacebooküzenőfalánis.Afelmérésszerintciviltémákkalkapcsolatosposztokatafelhasználókkiscsoportjateszközzé,aközösségjelentősrészeazonban semmilyenvitábanéspárbeszédbenegyáltalánnemveszrészt,ésazonlinekörnyezetbenafelhasználókaciviltémákrólfolytatottvitákbannemaktívabbak,mintavalóvilágban,aciviltémákmégnembeágyazottakazonlinediskurzusban. Kulcsszavak: világháló,civilnyilvánosság,Facebook Szűts zoltán PhDaKJFKommunikáció- ésMédiatudományiTanszékénekfőiskolaitanára,doktoriértekezésétahipertextbőlírtaazELTE-n.Rendszeresenpublikálazújmédia,azonlineközösségekésazinterneteskommunikációtémájábantanulmányokatésismeretterjesztőcikkeketahazaitudományoslapokban.2004és2007közöttaszöuliHankukUniversityofForeignStudiesvendégtanára volt. Kutatási területe az online kommunikáció, hipertext és online közösségek. Legutóbbikötete,AvilághálómetaforáiazOsirisnéljelentmeg2013-ban.LegutóbbipublikációjaaCivilSzemlében:Amagyarcivilcrowdsourcingéscrowdfundingjógyakorlatai.Onlineközösségekúj szerepben. E-mail: [email protected] Yoo Jinil PhDaszöuliHankukUniversityofForeignStudiesmagyartanszékénektanára,doktori értekezését az ELTE-n írta. Korábban a Korean Association of Central & Eastern European and Balkan Studies munkatársa volt. Rendszeresen publikál tanulmányokat és tudománynépszerűsítő cikkeket koreai és magyar tudományos folyóiratokban. Kutatási területe a magyar kultúra, a közép-európaiéskoreaitársadalmikérdések.LegutóbbipublikációjaaCivilSzemlében:Amagyarcivilcrowdsourcingéscrowdfundingjógyakorlatai.Onlineközösségekújszerepben. E-mail: [email protected]

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 165

szErzôinK /authors zoltán szûts –joo yinil

PossibilitiesofCivicDiscourseDerivingfromOpenCharacteroftheInternet – ResearchoftheFacebook’sCivicPublicityinHungary ThereisoftenastatementaboutthecharacteroftheInternetthatonlineenvironment wouldbethenewexpressionalplatformforglobalcivicsociety.Bythistheorypeople canmakeasuccessfulalternativeagainstpresentlydominantforms.Thiscommunication is decentralized, highly independent of space and time and makes possible the strengthening of those voices and opinions which were marginalized in the circumstances oftraditionalcommunicationsystems.Ouraimistoexamineifcivicspheregets newpossibilitiesofannouncingandnewandbroaderfieldofdebatebytheinfluence of these possibilities. From our viewpoint civic publicity is not abstract, theoretic but exact and definable phenomenon which describe and introduce by practical examples andbyacomplexresearchmadewithuniversitystudents.Ourresultsproofthatthose civicthemesarepopularintraditionalmediaaredominantonFacebookmessagewall. Theresearchshowsthatpostsconnectedtocivicthemesarepublishedbyasmallgroup of users and the largest part of the community don’t take part of any debate and discourse.Usersofonlineenvironmentaren’tmoreactivewithdebatesoncivicthemes thaninreallifeandcivicthemesarenotembeddedintoonlinediscourseyet. Keywords: WorldWideWeb,CivilPublicSphere,Facebook zoltán Szűts PhD(1976)isaprofessorandseniorsocialmediamanageratKodolányiJánosUniversityofAppliedSciences,DepartmentofMediaandCommunications.StudiedatEötvösLoránd University,Budapest,earnedhisPhDdegreeinliteraryscience.WasalectureratHankukUniversity of Foreign Studies, Seoul, Korea, from 2004 until 2007. His research interest is focused on the theory and practice of online media and communications, hypertext and online communities. Author of numerous articles. Latest publication in: Civil Szemle: New Practices of Civil CrowdsourcingandCrowdfunding.OnlineCommunitiesinNewRole. E-mail address: [email protected] Yoo Jinil PhD(1969)isanAssociateProfessorattheHungarianDepartmentatHankukUniversity ofForeignStudies,Seoul,Korea.StudiedatHankookUniversityofForeignStudiesandEötvösLoránd University, Budapest, earned his PhD degree in literary science in 2002. Worked in Korean AssociationofCentral&EasternEuropeanandBalkanStudies.Hisresearchinterestisfocusedon Hungarian literature, culture and society. Author of numerous articles. Latest publication in Civil Szemle:NewPracticesofCivilCrowdsourcingandCrowdfunding.OnlineCommunitiesinNewRole. E-mail address: [email protected].

dobrAi katalin–fArkAs ferenc

Professzionalizációanonprofitszervezetekben Atanulmányátfogóelemzéstadanonprofitszektorbanfolyóprofesszionalizációkérdéseiről. A fókusz a változtatási eszközökön van, mint a kapacitás- és szervezetfejlesztés

166

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


szErzôinK /authors vagyaprofesszionálismenedzsmentmeghonosításaaszervezetben.Atanulmányszakirodalmiésempirikusfeldolgozásokalapjánbizonyítja,hogyazállandóanváltozókörnyezetaszektorszervezeteiszámáraegyrebonyolultabbátesziamindennapiműködéstésa szolgáltatásokbiztosítását. A kutatás eddigi eredményei alapján azonosíthatóvá váltak a professzionalizáció pillérei (támogató folyamatok, struktúrák és emberek), valamint a kapacitások, ill. kapacitásfejlesztéstípusai. Azempirikuskutatásmegmutatta,hogyamegkérdezettszervezetekfelismertékamindennapi munkájukhoz tartozó tanulási és fejlesztési szükségleteiket. Ezt bizonyítja az elemzett empirikus kutatásnak az a része, amely rámutat, hogy a szervezetfejlesztési programokszéleskörűlehetőségeketbiztosítanakanonprofitokszámáraakapacitásfejlesztésre,újtudásmegszerzésére,újmódszerekmegtanulására.Apilotprojektkiterjesztéseanagyobbsokaságrasegítabban,hogymegbízhatóbbképetkapjunkahazainonprofitszektorról,különöstekintettelajelentősregionáliskülönbségekre. Kulcsszavak: nonprofit szervezetek, professzionalizáció, tanulás, kapacitásfejlesztés, szervezetfejlesztés,professzionalizáció,tudás Dobrai Katalin habilitált egyetemi docens a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi KaránakGazdálkodástudományiIntézetében.OktatásitevékenységénekközéppontjábanaVezetésszervezésésTudásmenedzsmenttárgyakoktatásaáll.Kutatásiterületetudásmenedzsmentésszervezetitanulás,különöstekintettelatudásintenzívüzletiszervezetekre,valamintanonprofitszektor szervezeteinekprofesszionalizálódása.Többhazaiésnemzetközikutatásiprojektrésztvevője. Farkas Ferenc tanszékvezetőegyetemitanáraPécsiTudományegyetemKözgazdaságtudományi KaránakGazdálkodástudományiIntézetében.Oktatásitevékenységekiterjedamenedzsment,szervezetiviselkedés,vezetés,területeire.Kutatásainakközéppontjábanisanonprofitmenedzsmentés leadership,valamintazemberierőforrásmenedzsmentkérdéseiállnak.Számoshazaiésnemzetközikutatásiprojektvezetője.Forprofitésnonprofitszervezetekkuratóriumaibantöltbepozíciót.

katalin dobrAi –ferenc fArkAs

Professionalizationinthenonprofitsector Thearticleprovidesacomprehensiveanalysisofissuesrelatedtotheprofessionalization inthenonprofitsector.Wefocusonspecialtoolsofchange,particularlyorganizational development or the implementation of management methods in nonprofit organizations. Based on desk and empirical research, the article proves that the continuously changing environment makes everyday operations and service delivery increasingly challengingforthesector’sorganizations. As a result of this research it was possible to identify the pillars of professionalization (supporting processes, supporting structures and people), and also the capacity and typesofcapacity. Empirical research also showed that the organizations participating in the survey have recognizedthelearninganddevelopmentneedsoftheireverydayoperations.Thiswas

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 167

szErzôinK /authors proved by the part of the survey that points out that organizational development programs provide the opportunity for the nonprofits for capacity building, to acquire new knowledge, to learn new methods. Expanding the pilot project on a greater population helps us gain a more reliable picture of the Hungarian non-profit sector, especiallyunderconsiderationoftheregionaldifferences. Keywords: nonprofit organizations, professionalization, learning, capacity building, organizationaldevelopment,knowledge Katalin Dobrai isanassociateprofessorattheFacultyofBusinessandEconomicsattheUniversityofPécs.HermainteachingassignmentsincludeLeadershipandmanagementandKnowledge management.Herresearchinterestsfocusonknowledgemanagementandorganizationallearninginknowledge-intensivebusinesses,andtheprofessionalizationofnonprofitorganizations.She hasbeenaparticipantofseveralresearchprojectsfundedbytheHungariangovernmentandthe EuropeanUnion. Ferenc Farkas isafullprofessorattheFacultyofBusinessandEconomicsattheUniversityof Pécs.Histeachingareasincludechangemanagement,organizationalbehavior,andleadership.His researchinterestfocusesonnonprofitmanagementandleadership,andhumanresourcemanagement. He has been the team leader of Hungarian and international projects, financed by the European Union and the Hungarian government. He holds positions of Board of Directors and BoardofTrusteesinforprofitandnonprofitorganizations.

gerencsér balázs–oPrics judit–seregély ágnes

Kiacivil?Miacivil? – Válogatásanonprofit.huVitatéroldalánmegjelentírásokból Kiacivil?Kikacivilek?Mittakarezafogalom?MitjelentamaiMagyarországona„civilség”ésacivilattitűd,ésmilyenmegnyilvánulásaiéstereilehetnekennek?Ezekkelakérdésekkel indítottuk el a nonprofit.hu új vitafórumát. Úgy gondoltuk, hogy napjainkban érdemes ezeket a fogalmakat megint körbejárni, mert egyre többször hallhatjuk ezen alapfogalmakatakorábbiáltalánosanelfogadottértelmezéstőleltérőenhasználni. Asokszínűválaszokmegszületéséhezaktívállampolgárok,függetlencivilcsoportok,körök,megfelelővitakultúrakell.EzértszükségétláttaaNIOKAlapítványannak,hogyacivil társadalomkivegyearészétavitákból,ésnemcsakagondolatokmegszületését,hanem acivilszervezetek,barátikörök,aktívállampolgárokmegnyilvánulásiképességét,bátorságát,eltökéltségétiserősíteniszándékozottaVitatéralkalmakkal. ÖsszességébenaNIOK-témáhozkapcsolódótájékoztatásain,összefoglalóintúl15írásés véleményjelentmegazoldalon,melyekbőlválogatásunkkészült.Azélővitánrésztvevőkésahonlaprabeküldöttírásokszerzői– bárkülönbözőútonvezetikle– alapvetően egyetértenekabban,hogyegyideálisvilágban,egyideálisországbanacivilek,azegyénekésszervezeteikközügyekbenvéleménytformálnak,aztartikulálják,miközbenkontrolláljákazállami,agazdaságiésatársadalmiszereplőktevékenységét,ahatalmat.Ehhez adöntéshozókintézményesítettfeltételeketteremtenek,nyitott,befogadóattitűddeláll-

168

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


szErzôinK /authors nakazegyeztetésekelé.Azérdekérvényesítésésacivilkontrollaciviltársadalomtipikus funkciója, amely szükséges a társadalom kiegyensúlyozott és hatékony működéséhez. Különbözőválaszokatadnakazonbanarra,hogyMagyarországonhogyantudközpolitikaikérdésekbenmegnyilvánulniegycivilszervezet,azegyénvagybármilyenszerveződéseúgy,hogyközbenfüggetlenségétismegőrizze. Gerencsér Balázs 1986-banvégzettaBudapestiCorvinusEgyetemen,közgazdász-szociológus. 1992-igasajtóterületéndolgozott,piac- ésközvélemény-kutatásokatirányított,lapkiadássalfoglakozott.1993-banközösségfejlesztőképzésekutáncsatlakozottaFalufejlesztésiTársasághozésa FejérmegyeiAbáraköltözött,aholközösségiéskulturálisprogramokatindított,gondozott.Budapestrevisszaköltözése,1997ótaaNIOKAlapítványmunkatársa,2005-igigazgatóhelyettese,2005 óta igazgatója. Számos írása jelent meg a civil szervezet működésével kapcsolatban, részt vett több,acivilszervezetekmenedzsmentjével,az1%-ostörvénnyelkapcsolatoskutatásban.2002óta aBudapestiCorvinusEgyetemóraadótanára.Helyiésországoscivilszervezetekönkéntese,tagja, kurátora.Az„AbaiKultúráért”díjkitüntetettje. E-mail: [email protected] Oprics Judit (1971,Budapest)szociológus,közgazda.1994-benaBudapestiKözgazdaságtudományiEgyetemenszerzettközgazda-szociológusvégzettséget.TanulmányaialattésutánaBKESzociológia Tanszéke epidemiológiai csoportjának tagjaként kutatóként dolgozott. 2004-től a NIOK Alapítványmunkatársa,2006-tólfőtémájaatársadalmiegyeztetés.Több,acivilszervezetekkommunikációjávalésaszázalékosadományozássalkapcsolatoskutatásbanközreműködött.Résztvett a Társadalmi Egyeztetés Eljárási Normarendszere (TEEN) programban, és annak folytatásaiban (TEEN2,RECE– RegionálisCivilEgyeztetések,NemzetköziRECEprogram.JelenlegaNIOKAlapítványtársadalmiegyeztetésselésadományozásfejlesztésselfoglalkozóprogramjainakvezetője. E-mail: [email protected] Seregély Ágnes (1982,Celldömölk)aktivista,szépíró,blogger,a16AkciónapaNőkElleniErőszak ellensorozatszervezőjevolt2005-ben,2006-banés2007-ben,azLMBTTörténetiHónapé2013ban, ahol többek között a közösségi média kommunikációért volt felelős. A Három Holló (Drei Raben)folyóiratszerkesztőmunkatársa. Magyarésnémetirodalmat,valamintnyelvtudománythallgatottBudapesten,későbbwebdesignt istanult.Azegyetemelvégzéseutánaforprofitszférábanhelyezkedetteltöbbnyireinformatikai területen,deaciviltársadalomirántiszenvedélyevisszavezetteacivilszervezetekvilágába.ANIOK Alapítványnál2012májusaótadolgozik. E-mail: [email protected]

balázs gerencsér –judit oPrics – ágnes seregély Whoisacivil?Whatisacivil? – Compilationnonprofit.huVitatérsite

Whoisa„civil”?Whoarethe„civils”?Whatdoesthisconceptreferto?Whatdo“being acivil”andacivilattitudemeaninHungarytoday,andwhatwaysandopportunitiesof

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 169

szErzôinK /authors expressionmighttheyhave?Thesewerethequestionsthatnonprofit.hustarteditsnew discussionforumwith.Wethoughtitwasworthreconsideringthosedefinitionsasthere aremoreandmoreinstanceswhenthesebasicideasareusedinawaythatisdifferent fromtheirgenerallyacceptedmeaning. In order to get a diversity of answers, active citizens, independent civil groups and a healthydebatecultureisrequired.Therefore,NIOKAlapítványrealizedtheneedforthe civilsocietytoparticipateindebates,anditaimednotonlytopromotetheemergence ofideasbutalsotoempowercivilsocietyorganizations,informalgroupings,andactive citizenstomaketheirvoicesheard,andalsotoenhancetheircourageanddetermination byorganizing„Vitatér”events. Besides the information related to the topic and the summaries provided by NIOK, 15 articles and commentaries were published on Vitatér’s website, from which our compilation was written. Both the participants of the debates and the authors of the articles submitted to the site hold the same view – although arriving at it in different ways – that in an ideal world, in an ideal country NGOs, individuals and their organizations form an opinion, articulate it, and control the activities of the state, of businesses and social actors – the power. For this purpose, decision makers create an institutionalized environment and take an open-minded and inclusive attitude to consultations.Advocacyandcivilsocietycontrolaretypicalfunctionsofasociety;they are essential for its well-balanced and efficient functioning. However, they provide differentanswerstothequestionhowacivilsocietyorganization,anindividualorany typeoftheirgroupingscanmaketheirvoicesheardonpublicpolicyissuesinsuchaway inHungarythattheycanstillpreservetheirindependence. Balázs Gerencsér graduated as an economist-sociologist from Budapest Economy (now Corvinus)Universityin1986.Heworkedinmediauntil1992,ledmarketingandpublicopinionresearch,anddealtwithpublishing.In1993,afterstudyingcommunitydevelopment,hebecamea memberoftheVillageDevelopmentAssociation.HethenmovedtoAbainthecountyofFejér wherehestartedandmaintainedcommunityandculturalprogrammes.HemovedbacktoBudapest in 1997, and since then has been working at NIOK Foundation: as deputy director (1999–2005),andasdirector(2000–2001,and2005–present).Since2002hehasbeenalecturer atCorvinusUniversity.HehaswrittenseveralpublicationsaboutNGOs,hasparticipatedinthemanagement of several NGOs and has also taken part in research about the 1% law. He is a volunteer, member and boardmember of several local and nationwide NGOs. He has also been awardedthe“CultureforAba”prize. E-mail: [email protected] Judit Oprics isaneconomist-sociologist.Shegraduatedasaneconomist-sociologistfromBudapestEconomyUniversity.Duringandafterherstudiessheworkedasaresearcheraspartofan epidemologyteamattheSociologyDepartment.Since2004shehasbeenworkingatNIOK,and since2006hermainfocushasbeenpublicconsultation.ShetookpartinresearchaboutNGOs’ communication and percentage designation. She participated in the TEEN program (Public ConsultationProcedureNormSystem),itscontinuationtheTEEN2andtheRegionalConsultation

170

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


szErzôinK /authors (RECE).CurrentlysheworksasaPublicConsultationandPhilantrophyProgrammeOfficeratNIOK Foundation. Ágnes Seregély (1982, Celldömölk) activist, writer, blogger, organizer of 16 Days of Activism AgainstGenderViolencein2005,2006,2007;LGBTHistoryMonthin2013,editoroftheperiodical DreiRaben. ShestudiedHungarianandGermanliteratureandlanguages,andlateronwebdesigninBudapest. After graduation she worked at forprofit companies and in the IT field, but her passion for the civilsocietyledherbacktotheNGO-fieldonaprofessionallevel.ShehasbeenworkingforNIOK sinceMay2012.

giczey Péter

Asettlementbendolgozószakember – Aközösségianimátorképzéskidolgozásaésatesztképzéstapasztalatai A mai settlementek – amelyek a világ számos országában, az összes kontinensen működnek– közösségeikbenfelmerülőtársadalmi,gazdasági,kulturális,oktatásiéskörnyezetvédelmiszükségletekszélesskálájántöltikbefeladatukat;agyermekekszámáranapközisszolgáltatásnyújtásátólazidősekszámáraszervezettkülönbözőcsoportfoglalkozásokig, az egészségmegőrzéssel kapcsolatos projektektől az írás-olvasás tanítását célzó csoportokig. Magyarországonalegnagyobbtársadalmiproblémákközétartozikafoglalkoztatásalacsonyszintje,anépességfogyatkozásaésöregedése,atársadalomszétszakadása,atérbeliéstársadalmimobilitástartóscsökkenése,aromatársadalmicsoportokkilátástalan helyzete,atartósszegénységésaszegénységkultúrájánakelfogadatlansága,megértettségének hiánya, a mélyszegénység terjedése. Súlyos gond a területi szegregáció, a gettósodás,ahátrányoshelyzetűtelepülések,válságövezetek,térségek,régiókkialakulása.Aközösségianimátorképzéskidolgozásáraéskipróbálásárairányulóprojektünkcélja a kompetenciaalapú, gyakorlatorientált, szakirányú továbbképzési program és egy új szakmamegteremtésevolt,segítőszakemberekrészére.Tehátaközösségianimátoregy olyanintézménytlétrehozniésműködtetniképesszakember,akiaközösségfejlesztés,a közösségimunka,azönkéntesszervezés,asettlementmunkamódszereivelésszemléletével rendelkezik, képes a jelenkori magyarországi társadalmi problémák kezelésében közreműködni. Kulcsszavak: társadalom,szegénység.közösség,settlement,közösségimunka,közösségianimátor,animáció,képzés Giczey Péter 1961-benszületettDebrecenben.Történelem-népművelésszakonvégzetta

BessenyeiGyörgyTanárképzőFőiskolán1987-ben,majdszociológiánazELTE-n1991-ben. Polgármesteri hivatalokban, családsegítő szolgálatnál dolgozott Nyírbátorban és Debrecenben,1994–2005közöttaCsapókertiKözösségiHázatigazgatta.Arendszerváltásóta

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 171

szErzôinK /authors résztveszkülönbözőcivilszervezetektevékenységében,azÉletfaSegítőSzolgálatEgyesületelnökeésaSZÖVETSÉGaKözösségiRészvételFejlesztéséértEgyesületügyvezetőalelnöke. A kilencvenes évek közepe óta aktív tag nemzetközi szervezetekben, 2006 óta az IFS (Settlementek és Szomszédsági Központok Nemzetközi Szövetsége) vezetőségi tagja. Közösségfejlesztőként dolgozik, óraadóként közösségi munkát oktat a Debreceni EgyetemSzociológiaésSzociálpolitikaiTanszékén,illetveEgészségügyiKarán. E-mail: [email protected]

Péter giczey

Professionalsworkinginsettlements – Developmentofthecommunityanimatortrainingandexperiencesofthepilotprogram Settlementhouses,whichoperateonallcontinentsinmanycountriesaroundtheworld today, spend on their tasks in a wide range, e.g. to look for solutions for social, economic,cultural,educationalandenvironmentalneedsincommunities.Theyorganize from in day-care services for children through different group work for the elderly to project-related health awareness or literacy teaching. In Hungary the biggest social problems include the low level of employment, the decrease and aging of the population, social disruption, permanent reduction of spatial and social mobility, hopelesssituationoftheRomapopulationgroups,todenypovertyandthecultureof poor people, lack of understanding the complexity of the spread deep poverty. There areseriousproblemofspatialsegregationandghettoisationofdisadvantagedcommunities andemergingconflictzones,areas.Ourprojectforacommunityanimatortraining aimed to develop and test a competency-based, practice-oriented vocational training program and to create a new profession, helping professionals. So the community animator is capable to create and manage a settlement house with the approach of community development, social work, voluntary organization. With the working methods of a settlement house can contribute the management of contemporary socialproblemsinHungary. Keywords: society, poverty, community, settlement, community work, community animator,animation,training Péter Giczey Born in 1961, Debrecen. He graduated as a history teacher and cultural

educator from Bessenyei György Teacher Training College in 1987, and as a sociologist fromELTEUniversityin1991.Heworkedinmayor’soffices,andafamilysupportcenter in Nyírbátor and Debrecen. Between 1994 and 2005 he managed the Csapókert CommunityHouse.Sincethechangeofthesystemhehasbeenparticipatinginvarious activities of NGOs. Now he is the president of the Életfa (Tree of Life) Help Service Association and executive vice president of the Federation for the Development of Community Participation Association. From the mid-nineties he has been an active memberofinternationalorganizations.Since2006heisaboardmemberofIFS(Inter-

172

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


szErzôinK /authors national Federation of Settlements and Neighbourhood Centres). He works as a communitydeveloper,teachescommunityworkasavisitinglecturerattheDepartment ofSociologyandSocialPolicy,andFacultyofHealthoftheUniversityofDebrecen. E-mail address: [email protected]

bartal AnnA máriA

Amagyarsegélyszervezetekvörösiszap-katasztrófaidejénvégzett humanitáriustevékenységénekhatásvizsgálata Avörösiszap-katasztrófanemcsakpéldanélkülitermészeti,környezetipusztításaéstragikusjellegemiattérdemelmégmaiskitüntetettfigyelmet,hanemszámosolyandilemmát,problémátvetettfelamagyarsegélyszervezetekműködésében,amelyekeddigrejtvemaradtak.Amagyarhumanitárius„piac”egyiksajátossága,hogyahatsegélyszervezetközülöthitalapú,egyház-közeli,mígaVöröskeresztszekularizáltszervezetnektekinthető. Kutatásunkban igazolni tudtuk a magyar segélyszervezetek körében is Thaut (2009) tipológiáját és azt találtuk, hogy a hitalapú szervezetek többsége a szintézis humanitarizmus főbb jellemzőivel írható le. Eredményeink azt mutatták, hogy a segélyszervezetek közötti kompetenciaproblémák, a nemzetközi sztenderdek szerinti együttműködéskialakítása,aklasszikushumanitáriussegélyezésiésazinnovatívmódszerekalkalmazása,ésvégezetülahumanitáriussegítségnyújtásdilemmáiasegélyezésmértékébenéscélcsoportjaitekintetében,mindvisszavezethetőekezekreatipológiaikülönbözőségekre, valamint a magyar humanitárius „piac” régi és új szereplői között a kialakulási előnyökönalapulóellentétekre. Kulcsszavak: segélyszervezetek,humanitáriussegítségnyújtás,vörösiszap-katasztrófa Bartal Anna mária szociálpolitikus, 2000-ben szociológiából szerzett PhD fokozatot. 1993 óta foglalkoziknonprofitkutatással,többkönyvésszámostanulmányszerzője. E-mail: [email protected]

Anna mária bArtAl

An impact study of humanitarian activities performed by Hungarian aid organizations duringtheredsludgecatastrophe The2010Ajkaaluminaplantaccident,whichledtothereleaseoftoxicalkalinesludge followingadambreach,deservescontinuingattentionnotonlybecauseoftheuntold personal and environmental loss it caused, but also because it revealed numerous problems in the operation of Hungarian aid organisations that have been hitherto unrevealed.OneoftheidiosynchrasiesoftheHungarianhumanitarianecosystemisthat fiveofthesixmajoraidorganisationsarefaith-based,whileonlyone–theHungarian Red Cross – can be regarded as primarily secular. Our research confirms the typology

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 173

szErzôinK /authors proposedbyThaut(2009)amongHungarianaidorganisations,andfindsthatmostof the faith-based aid organisations could be described by the main characteristics of synthesis humanitarianism. Our results show that competence problems, developing cooperation according to international standards, the application of both classical and innovative methods of humanitarian aid delivery and, finally, the dilemmas of humanitarian aidinthequantityandtargetgroupsofhumanitarianaidcanallbetracedbackto these typological differentie, alongside with the differences between new and old participants of the Hungarian humanitarian ecosystem based on developmental advantages. Key words: Hungarianaidorganisations,secularandfaith-basedaidorganisations,red sludgecatastrophe Anna mária Bartal expertofsocialpolicy,receivedherPhDdegreeinsociologyin2000.Shehas beenresearchingNGOssince1993,andistheauthorofnumerousmonographsandstudies. E-mail address: [email protected]

bAlázs bálint

Civilélelmiszer-hálózatok – Aközösségimezôgazdasághazaitapasztalataiazérintettekszemével A cikkben a hazai közösség által támogatott mezőgazdasági szektort mutatom be, amelyreazutóbbiévekbenkiemeltfigyelemirányulafenntarthatóélelmiszerfogyasztás képviselői, a kisléptékű élelmiszer-előállítók, civil szervezetek, fogyasztók és állampolgárokrészéről.Gazdaságiteljesítményükegyelőrejelentéktelen,deazújeurópaividékfejlesztésipolitika,felismerveaszektorjelentőségét,különtematikusalprogrammaltámogatja és a közösségi mezőgazdálkodás szolgáltatásainak bővítésére 2014 –2020 között továbbiközpénzeketszán.Jelentanulmányaközösségimezőgazdálkodáseredetiformáját, a kisléptékű, kézimunka-intenzív, családi gazdaságok által létrehozott „előfizetéses” dobozrendszerek működését mutatja be. Fő kérdése, hogy milyen ambíciókkal vágnak beleaközösségimezőgazdálkodásbamaMagyarországon,ésmilyenkihívásokkaltalálják szembemagukat?Léteznek-ekreatívválaszok,amelyekáltalánosíthatók?MilyenstratégiákmenténalakíthatókMagyarországonezekacivilélelmiszer-hálózatok?Kvalitatívinterjúk és a résztvevőkkel folytatott műhelybeszélgetések alapján az írás az érintettek szemszögébőlábrázoljaagazdálkodókáltalintegráltCSA-kműködésimechanizmusaités sikertényezőit.Rámutatakezdeményezésekbizonytalangazdaságihátteréreéstársadalmi változást katalizáló mozzanataira. Az eredmények szerint ugyanis a jelenlegi dobozáraknemtesziklehetővéarentábilisműködést,ugyanakkormodellértékűeklehetnekaz élelmiszerrendszerdemokratikusátalakításában. Kulcsszavak: kisléptékű gazdálkodás, fogyasztói-termelői együttműködés, élelmiszerdemokrácia,közösségfejlesztés.

174

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


szErzôinK /authors Balázs Bálint aKörnyezetiTársadalomkutatókcsoport(http: //www.essrg.hu)kutatójaazELTE-n szociológuskéntésaCEU-ntörténészkéntvégzett.JelenlegagödöllőiSzentIstvánEgyetemKörnyezet-ésTájgazdálkodásiIntézeteKörnyezetgazdaságtaniTanszékénekmunkatársa.Kutatásitapasztalataittermészetésemberviszonya,fenntarthatóagrár-élelmiszerrendszerekésszakpolitikai elemzések témában szerezte. Jelenlegi kutatása a helyi és fenntartható élelmiszer-hálózatokra fókuszál. E-mail: [email protected]

bálint bAlázs

Civilfoodnetworks – Stakeholders’experiencesonthecommunitysupportedagricultureinHungary This article presents the case study of a rather underdeveloped and experimental Hungarian CSA sector which gained recognition in recent crisis driven times to show how consumers, small agro-food businesses, non-profit groups and citizens radically enact sustainable food consumption in Hungary. CSAs show a substantial awareness raisingpotentialbuttheireconomicperformanceisstillquiteinsignificant.Stillthenew rural development policy has already recognised their beneficial existence. This study examines the characteristics of CSAs to understand the economic, environmental and socialmotivationsbehindrunningorjoiningaCSAoperation.Ourfindingsarebasedon qualitative interviews and data from stakeholder meetings where we facilitated a structuredvisiontoactionworkshoptoidentifythemainmechanismsandstrategiesof building alternative food networks. The article presents results on the shaky, non-selfsustainingfoundationsofCSAstoanalysehowtheycatalysesocialchangetoenhance consumer-producer cooperation and regain control over the ways in which food is produced.TheresearchfoundthatcurrentsharepricesofCSAfarmsdonotreflectall rangeofproductioncosts,andhencemightnotbeaneconomicallyviableapproachto sustainable agriculture if CSA farms continue their current pricing strategy. The study concludes by pointing at what role they could play in the democratization of the Hungarianfoodsystembyprovidingamodelformoreprofoundsocialtransformation. Key words: Small-scalefamilyfarming,Consumer-producercooperation,Food democracy,Communitydevelopment. Bálint Balázs (MAinHistoryMAinSociology)isaresearchfellowandlecturerofEnvironmental Sociology at the Environmental Social Science Research Group, Institute of Environmental and LandscapeManagement,DepartmentofEnvironmentalEconomics,St.IstvánUniversity,Hungary. HehasinternationalresearchexperienceinEU-projectsonthefieldofhuman-natureinteractions, sustainable agro-food systems and policy analysis. His current research focuses on local and sustainableagro-foodnetworks. E-mail address: [email protected]

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 175

szErzôinK /authors vicente marbán gallego–gregorio rodríguez cabrero

Aharmadikszektoreurópaiésspanyolértelmezése Azeurópaiésspanyolszociálisellátórendszereketegyreinkábbazállam,apiacésaharmadikszektoregyüttműködése,ésazebbőlfakadókölcsönösfüggőségiésalárendeltségi viszonyok jellemzik. Európában a neoliberális kapitalizmus és a jóléti állam szerkezeti válságakövetkeztében,haeltérőmértékbenis,demindenholegyrenagyobbterhekrakódnakaháztartásokraésaciviltársadalomra,ésáltalábanaharmadikszektorra. Ez utóbbi fejlődését tehát kettős optikán keresztül kell szemlélnünk: egyrészt, mint az európai jóléti rendszerek intézményesült szereplője (intézményi dimenzió) – ezzel a témakörrel foglalkozunk cikkünk második részében –, másrészt pedig, mint Spanyolországbanajólétiszociálisprogramokszervezőereje,melyképestársadalmiberuházásokatvégrehajtaniésinnovatívmegoldásokattalálni(funkcionáliséspolitikai-gazdaságidimenzió).Mindeztacikkharmadikrészébenjárjukkörül.Végezetülajövőkihívásairólejtünkszót. Kulcsszavak: harmadikszektor,szociálisszolgáltatószektor,szociálisgazdaság,befogadás,szociálisvédelem,szociálisberuházások vicente marbán Gallego aközgazdaságtudománydoktora,azAlcaláiEgyetem(Universidadde Alcalá-UAH) professzora, a Corvinus School of Management (Budapesti Corvinus Egyetem, GazdálkodástudományiKar)vendégprofesszora,vendégkutatóaKatalánPolitechnikaiEgyetemKutatóintézetében (CSIC-UPC [Consejo Superior de Investigaciones Científicas-Unidad de Políticas Comparadas]andtheSpanishCouncilforScientificResearch[CSIC]).2006és2011közöttaRevista EspañoladelTercerSectorfolyóirattárs-főszerkesztője.Kutatóitevékenységefőkéntatársadalompolitikaésajólétiállamokreformjainakszocio-ökonómiaielemzésére,valamintaszociálisháló,a fogyatékosügy, a függőség, a társadalmi kirekesztés és a harmadik szektor területeire terjed ki. A fenti szakterületeken számos publikációja jelent meg, több európai uniós és spanyol kutatási projektben(CYCITConsejoInterministerialdeCienciayTecnología)valamintaközigazgatásésa magánalapítványokrairányulóprogramokbanvettrészt.Azutóbbiéveklegjelentősebbpublikációi: “Long-Term Care in Spain: Between Family Care Tradition and the Public Recognition of Social Risk”, en C. Ranci, E. Pavolini (eds.): Reforms in Long-Term Care Policies in Europe, Springer Science+BusinessMediaNewYork(conG.RodriguezCabrero)(2012):“Actoressocialesydesarrollo delaLeydeDependenciaenEspaña”,RevistaInternacionaldeSociología,70 n°(2),375–398. Email: [email protected] Gregorio Rodríguez Cabrero a közgazdaságtudomány doktora (Universidad Autónoma de Madrid-UAM),azAlcaláiEgyetemSzociológiaTanszékénekegyetemitanára,aKözgazdaságtudományiSzakvoltdékánja.ABerkeley(Kalifornia),aKenti,aBath-i(UK)Egyetemvendégprofesszora. AzEurópaiBizottságtársadalmibefogadásterületénműködőfüggetlenszakértőicsoportjánaka tagja.ASpanyolSzociálpolitikaiHálózattárselnöke.2006és2011közöttaharmadikszektorspanyolfolyóiratánakfőszerkesztője.Szakterületeaközszolgáltatásokgazdaságtana,ajólétitársadalmakésazokkomparatívrendszerei,azaktuálistársadalmiproblémák,mintpéldáulaszociálisvédelem,atársadalmikirekesztés,azaktívelöregedés.

176

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


szErzôinK /authors 2011-benelnyerteaSpanyolFogyatékosügyiTanácsdíjátafogyatékosságterületénvégzettkutatásaiért. Az utóbbi évek legjelentősebb publikációi: Long-Term Care in Spain: Between Family Care TraditionandthePublicRecognitionofSocialRisk”,enC.Ranci,E.Pavolini(eds.):ReformsinLongTermCarePoliciesinEurope,SpringerScience+BusinessMediaNewYork(conV.MarbánGallego) (2013): “Crisis estructural y Tercer Sector de Acción Social”, Revista Española del Tercer Sector, nº (23),17–41. E-mail: [email protected].

vicente marbán gallego–gregorio rodríguez cabrero

EuropeanandSpanishinterpretationofthirdsector The European and Spanish social service provision sector can increasingly be characterized by cooperation of the state, market and the third sector and as its consequences the mutual hierarchical and dependency relations. Because of the structuralcrisisoftheneo-liberalcapitalismandwelfarestateinEurope,households,civil society and generally the third sector have more and more responsibilities. Therefore, developmentofthethirdsectorshouldbeseenthroughdoubleglass:inonehand,itis institutionalized actor of the European welfare systems. (Institutional dimension, the authors are focusing on it in the second part of the article.) On other hand, as the organizer of the welfare social programs in Spain, this is able to manage social investments, and can find innovative solutions. (Functional and political-economic dimension, analyzed in the third part of the article.) Finally, the article deals with its developmentinthefuture. Keywords: thirdsector,socialserviceprovisionsector,socialeconomy,inclusion, socialprotection,socialinvestments vicente marbán Gallego hasPhDonEconomics,professorofUniversityofAlcalá.Heisvisiting professor of Corvinus University of Budapest, Faculty of Business Administration; visiting researcherofTechnicalUniversityofCatalonia(UPC)attheSpanishCouncilforScientificResearch (CSIC).Gallegoisco-editoroftheRevistaEspañoladelTercerSectorjournalin2006–2011.Hismain research areas are social policy, socio-economic analyses of welfare states reforms, as well as social net, disabled policy, social exclusion and third sector. He has several publications on those issues,heparticipatedinEUandSpanish(CYCIT–ConsejoInterministerialdeCienciaytecnología) researchesaswellasinprogramsfocusingonpublicadministrationandprivatefoundations.His mostimportantrecentpublications:“Long-TermCareinSpain:BetweenFamilyCareTraditionand the Public Recognition of Social Risk”, en C. Ranci, E. Pavolini (eds.): Reforms in Long-Term Care PoliciesinEurope,SpringerScience+BusinessMediaNewYork(conG.RodriguezCabrero);(2012): “Actores sociales y desarrollo de la Ley de Dependencia en España”, Revista Internacional de Sociología,70nº(2),375–398. Email address: [email protected]

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 177

szErzôinK /authors Gregorio Rodríguez Cabrero has PhD on Economics (Universidad Autónoma de Madrid – UAM),professorofUniversityofAlcalá,DepartmentofSociology,formerdeanofDepartmentof Economics.HeisvisitingprofessorofBerkeley(California),KentandBath(UK)universities.Heis oneofthemembersofEUindependentexpertgroupinthefieldofsocialexclusion.Cabrerois co-presidentoftheSpanishSocialPolicyNetwork.Between2006–2011,hewastheeditorinchief ofRevistaEspañoladelTercerSectorjournal.Hismainprofessionalareasareeconomicsofpublic services, welfare societies and their comparative structures, recent societal problems like social protection, social exclusion or active aging. He was awarded in 2011 by the Spanish Disabled Council for his research activity int he field of disabled policy. His most important recent publications:Long-TermCareinSpain:BetweenFamilyCareTraditionandthePublicRecognition ofSocialRisk”,enC.Ranci,E.Pavolini(eds.):ReformsinLong-TermCarePoliciesinEurope,SpringerScience+BusinessMediaNewYork(conV.MarbánGallego);(2013):“CrisisestructuralyTercer SectordeAcciónSocial”,RevistaEspañoladelTercerSector,nº(23),17–41. Email address: [email protected].

iulius, rostas

RomákazEurópaiUnióban:képessététel,társadalmibevonásésemberijogok 2011áprilisábanazEurópaiBizottságelfogadtaanemzetiromaintegrációsstratégiákkeretrendszerét,2011végénpedigatagállamokbenyújtottáknemzetistratégiáikat.Ezafolyamat az európai roma kérdés kezelésének egyedülálló modellje, és várakozásokat ébresztetta2020-igtartópolitikaiciklusvégéreelérendőkonkréteredményekkelkapcsolatban.Acikkaképessététel,atársadalmibefogadásésazemberijogokszemüvegén keresztülelemziazeurópaikeretrendszertésaromákkalkapcsolatosnemzetiszakpolitikákat.Afentiháromkoncepció,melylefediazeurópaialapértékeketésgyakorlatimegvalósításukeszközeit,aromákrólszólópolitikaidiskurzusokkulcsfogalmaiközétartozik. Amegvalósításiszakaszbólelteltmajdkétévsoránvajonösztönözték-eezekapolitikai folyamatokaromákrészvételét,illetvejelentek-emegaromákdöntéshozatalifolyamatokbanvalórészvételénekújformái?Születtek-eacigánysághelyzetének2020-igmegvalósulójavulásátelőrejelzőkonkréteredményekeszakpolitikákvégrehajtásában?Tiszteletbentartják,ésérvényesülnek-earomákemberijogaiazEurópaiUnióáltalmegalkotottújjogiéspolitikaikeretekközött?Acikkezekreakérdésekreadválaszt,azeurópai tagállamokból,többekközöttMagyarországrólvettpéldákonkeresztül.Azelemzésalapjánacikknéhánykritikusfontosságúeurópai,illetvenemzetiszintűjavaslatotfogalmaz megaromákkalkapcsolatosszakpolitikákvégrehajtásaésapolitikaireformokterén. Kulcsszavak: Roma,EurópaiUnió,képessététel,romaintegráció Iulius Rostas aBudapestiCorvinusEgyetemvendégoktatója.AKözépEurópaiEgyetemen(CEU) szerezteMAvégzettségétemberijogokból,jelenlegakolozsváriBabes-BolyaiEgyetemPhDhallgatója. Az Open Society Institute Roma programjának volt igazgatója, a European Roma Rights Centrevoltnemzetköziérdekérvényesítésikoordinátora,dedolgozottarománkormánynemzeti kisebbségihivatalánakszakértőjekéntis.Számospublikációjajelentmegadeszegregációsstraté-

178

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


szErzôinK/authors giákról,azinkluzívoktatáspolitikáról,aromákkal,aromamozgalmakkal,aromaetnikaiidentitással kapcsolatos szakpolitikákról. Rostas szerkesztette a CEU Press gondozásában megjelent „Ten Years After: A History of Roma School Desegregation in Central and Eastern Europe” (Tíz évvel később:AromaiskolaideszegregációKözépKeletEurópában)címűkönyvet. E-mail: [email protected]

iulius rostas

RomaintheEuropeanUnion:empowerment,socialinclusionandhumanrights InApril2011theEuropeanCommissionhasadoptedanEUframeworkfornationalRomaintegrationstrategiesandmemberstatessubmittedtheirnationalstrategiesbythe end of 2011. This process represents a unique governance model of the Roma problematiqueinEuropeandraisedexpectationsasregardsconcreteresultstobeachievedat theendofpolicycycle– 2020.ThearticleanalysestheEUframeworkandnationalpolicy processestowardsRomathroughthelensesofempowerment,socialinclusionandhuman rights. These three concepts, covering EU core values and the instruments to translatethemintopractice,arekeytermsinpolicydiscoursesonRoma.Afteralmost twoyearsofimplementationhavethesepolicyprocessesstimulatedRomaparticipation and do Roma take part in decision making in different ways than before? Have there been concrete results in the implementation of these policies that could signal an improvement of the situation of Roma by 2020? Are human rights of the Roma respected and implemented in the new legal and policy framework provided by the EuropeanUnion?Thearticleanswerstothesequestionsusingconcreteexamplesfrom selected EU member states, including Hungary. Based on this analysis the article will suggestsomecriticalwaysforwardinpolicyimplementationandpolicyreformstowards RomaatEUandnationallevel. Key words: Roma,EuropeanUnion,empowerment,romaintegration Iulius Rostas is Visiting Lecturer at the Corvinus University in Budapest. He holds an MA in HumanRightsfromtheCentralEuropeanUniversityandisaPhDcandidateinSociologywiththe Babes-BolyaiUniversityofCluj.HeisaformerdirectoroftheRomaprogramsoftheOpenSociety InstituteandworkedpreviouslyasInternationalAdvocacyCoordinatorwiththeEuropeanRoma RightsCentreandasanexpertfortheGovernmentofRomania–DepartmentforProtectionof National Minorities. He has published articles and studies on desegregation advocacy strategies, school segregation, inclusive education policies, policies towards Roma, Romani movement and Romaethnicidentity.Heeditedin2012“TenYearsAfter:AHistoryofRomaSchoolDesegregation inCentralandEasternEurope”(BudapestandNewYork:CentralEuropeanUniversityPress). E-mail address: [email protected]

CIvIl SzEmlE ■ 2013/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 179

C IVIL S ZE MLE LEGYEN 2014-BEN ELÔFIZETÔJE a negyedévente megjelenô Civil Szemlének! RENDELJE MEG A CIVIL SZEMLÉT, melynek elôfizetési díja egy évre 3600 Ft

Elôfizetés Civil Szemle, Erste Bank: 11600006-00000000-23902934

CIVIL SZEMLE szerkesztôsége www.civilszemle.hu Levelezésicím 1137Budapest,Pozsonyiút14.II /9. Kérjük,megrendelését(amelytartalmazzaanevet,postázásicímet ésabefizetésigazolását)– agyorsabbügyintézésérdekében– küldjebea

[email protected] e-mailcímre

n n n n n n n n n nnn A magyar segélyszervezetek vörösiszap-katasztrófa idején kifejtett hun manitárius tevékenységének hatásvizsgálata alapján született eredmények n közül az első, amit ki kell emelnünk, hogy a vörösiszap-katasztrófa alapjain ban átrendezte a magyar katasztrófavédelem stakeholdereinek kapcsolatát: n az ad hoc-jellegű informálást és együttműködést szerződéses, törvényileg n szabályozott koordináció váltotta fel. A hazai segélyszervezetek együttműn ködését vizsgálva megállapíthatjuk azt is, hogy a vörösiszap-katasztrófa n alapvetően fordulópontnak tekinthető a magyar segélyszervezetek történ netében. Ebben a fordulópontban benne van az a tanulási folyamat, amit a n magyar segélyszervezetek az elmúlt 10-15 évben a hazai és nemzetközi n humanitárius akciók során megtapasztaltak. (Bartal Anna Mária) nnn n A cigányság részvételével kapcsolatban az uniós keretrendszer tisztán n n retorikai jellegű, mivel semmiféle új mechanizmust nem határoz meg a n roma részvétel nemzeti vagy európai szintű biztosításához. A romák részn vétele az uniós keretrendszer kidolgozásában nem valósult meg, mindössze n egyetlen európai parlamenti képviselőre, Járóka Líviára korlátozódott. n Nemzeti szinten a cigányság részvétele a kilencvenes években létrehozott n kisebbségvédelmi mechanizmusokon keresztül történik, ami erősen korlán tozott lehetőségeket jelent. (Iulius Rostas) nnn n … a professzionalizálódás olyan változási folyamat, amely egyben tanun n lási folyamat is. Az új megoldások bevezetése ugyanis tanulási kényszert is n jelent a nonprofitok számára, elősegíti a kapacitásfejlesztést. A tudásorienn tált folyamatok prioritása, a tanulás, az egyéni és szervezetfejlesztés és n tudásbarát kultúra kialakítása jelenti a professzionális szervezetté válás előfeltételeit. nnn (Dobrai Katalin–Farkas Ferenc) n n n n n n n n n n Ára 900 Ft ISSN 1786334-1 n n n n n n n