Felkészülés az Állami Vadászvizsgára

Felkészülés az Állami Vadászvizsgára

Felkészülés az Állami Vadászvizsgára

Országos Magyar Vadászkamara

Az Országos Magyar Vadászkamara kiadványa

Szerkesztette: HELTAY ISTVÁN, KABAI PÉTER

Közreműködött: Nagy István, Bíró Gabriella, Kovács Gábor

A borító fotóit BLAUMANN ÖDÖN készítette

Kedves Vadászjelölt! Ezzel az ismertetővel szeretnénk megkönnyíteni felkészülését az állami vadászvizsgára, kérjük figyelmesen olvassa el! Az Országos Magyar Vadászkamaráról (OMVK) szóló 1997. évi XLVI. törvény 40. § i) pontja szerint a vizsga részletes tartalmi feltételeit a Vadászkamarával egyeztetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter állapítja meg és teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában. Az állami vadászvizsga tananyagát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megbízásából kiadott „Vadásziskola” című tankönyv képezi. A két részből álló magas tudásszintet ellenőrző állami vadászvizsga szigorúbb a korábbiaknál. Erre azért van szükség, mert Ön a vizsga sikeres teljesítése után akár másnap teljes jogú vadászként foghat fegyvert a kezébe. Érthető, hogy a korábbiaknál szélesebb körű és mélyebb tudásról kell a vadászjelölteknek a vizsgán számot adniuk. A Belügyminisztérium által megkövetelt fegyverismereti vizsga esetenként egy időben történik az Állami Vadászvizsgával. Az állami vadászvizsga új rendje mindazokra vonatkozik, akik lőfegyverrel, íjjal, esetleg ragadozó madárral szeretnének vadászni. A tananyag az erre vonatkozó összes ismeretet tartalmazza. Felhívjuk azonban arra a figyelmet, hogy a könyv megjelenése utáni jogszabályváltozásokat a jelöltnek akkor is ismernie kell, ha ezek nem szerepelnek a tankönyvben. Ezzel az ismertetővel szeretnénk megkönnyíteni sikeres felkészülését a vizsgára.

Ki tehet állami vadászvizsgát?

Minden magyarországi lakóhellyel rendelkező, 17. életévét betöltött magyar állampolgár, vagy a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező, 17. életévét betöltött nem magyar állampolgár. Állami Vadászvizsgát kizárólag magyar nyelven lehet tenni. ISBN 963 93 6921 7

Nyomdai előkészítés: Dénes Natur Műhely Kiadó Felelős vezető: Dénes Rita

Hol lehet állami vadászvizsgát tenni? Vizsgát csak a jelölt lakhelye szerinti megyei Vadászkamara Állami Vadászvizsga Bizottsága előtt lehet tenni.



Milyen gyakorisággal vannak vadászvizsgák?

A vizsganapok számát a vizsgára jelentkezők száma szerint, de legalább negyedévente jelöli ki a vizsgabizottság elnöke.

Hogyan lehet vizsgára jelentkezni? A lakhely szerinti területi Vadászkamara titkáránál kell jelentkezni személyesen vagy írásban. A személyes jelentkezés azért célszerű, mert a jelentkező megkaphatja azt a pontos tájékoztatást, amelyből megismerheti a vizsga szabályait, feltételeit. Vizsgára a kitűzött vizsga időpontja előtt 90 nappal lehet jelentkezni, a vizsgadíj befizetése ellenében. Tehát a jelentkezéstől számítva legalább három hónapnak (felkészülési idő) el kell telni a vizsgára bocsátáshoz.

Mennyibe kerül a vizsga és hogyan lehet befizetni? A vizsga díja egységesen 10 000 Ft (ez az összeg jogszabály módosítás esetén változhat). Az összeg tartalmazza az elméleti és a gyakorlati vizsga költségeit. Csak az a személy számít vizsgára jelentkezettnek, aki a vizsgadíjat befizette. A vizsgadíjat az OMVK megyei Területi Szervezetének készpénzben, vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesíteni és az igazoló szelvénnyel kell a vizsgán megjelenni. Csak annak bemutatásával lehet vizsgát tenni.

Ki jelentkezhet kiegészítő vizsgára?

Mikor és hol tartanak kiegészítő vizsgát? Vadászíjász és solymász kiegészítő vizsgát az OMVK Fővárosi és Pest megyei területi szervezete évente kettő, szükség esetén három alkalommal tart, tavaszi és őszi időszakban, az általa kijelölt központi helyszínen. Solymász kiegészítő gyakorlati vizsga ősszel szervezhető meg. A solymász kiegészítő vizsgára a jelentkezőknek a természetvédelmi hatóság által kiadott madárbeszerzési és tartási engedéllyel kell rendelkezniük.

Mit kell tudni az állami vadászvizsgán? Az ismeretanyagot a VADÁSZISKOLA c. tankönyv tartalmazza (tartalmi ismertetője az 1. sz. mellékletben). A felkészülést segítendő, a tankönyv teljes anyagát – egyszerű jelzésekkel – három részre bontották. Azok a fejezetek, amelyek címe mellett nem találnak jelzést, ismeretbővítő, információs jellegű anyagok. Ezek nem képezik a számonkérés részét. Az ún. „bázisanyag” – annak fontossága szerint- fejezeteként és címenként (a fejezet címe után) egy, vagy két jól észrevehető ponttal került jelölésre. Az egy ponttal megjelölt anyagrészek tartalma a szóbeli tételek között szerepelhet, de nincs kiemelve. A tankönyvben két ponttal jelölt fejezetek kiemelt fontosságú kérdésként szerepelnek a tételeken. Ezek vastag betűvel kerültek nyomtatásra. A vizsgázóknak ismerniük kell a vadászatra vonatkozó érvényes jogszabályokat is. A jogszabályok azonban változhatnak és az új jogszabályokat természetesen akkor is ismerni kell, ha ezek a tankönyv kiadása után léptek érvénybe.

Melyek a legfontosabb ismeretek?

Vadászíjász és solymász kiegészítő vizsgára jelentkezni – a hagyományos vadászvizsgára való jelentkezéssel egy időben, vagy a már korábban megszerzett Állami Vadászvizsga birtokában lehet –, az OMVK állandó lakóhely szerinti illetékes területi szervezeténél.

Az egy vagy két ponttal jelölt témaköröket feltétlenül ismerni kell. A jelenlegi vizsgarendben komoly súlyt kapnak azok a témák, amelyek ismerete szükséges a balesetmentes vadászathoz, a természeti értékek ( védett fajok ) és a vadállomány védelméhez. Ezeket az ismereteket ellenőrzi az írásbeli vizsga legtöbb kérdése is. A témák fontossági sorrendje a következő:





1. baleset-megelőzés és egészségvédelem – fegyvertartás és használat balesetvédelmi szabályai – veszélyforrások és baleset-megelőzés ismerete különböző vadászati módokban – elsősegélynyújtás – emberre is ártalmas vadbetegségek felismerése 2. természetvédelem – a vadászható fajokkal összetéveszthető védett fajok ismerete – a vadászható fajok védelmét biztosító szabályok ismerete – a vadegészségügy természet- és vadvédelmi vonatkozásai 3. vadgazdálkodás – trófeabírálat – vadgazdálkodási berendezések – élőhely eltartóképességének elvi alapjai – állományhasznosítási modellek elvi alapjai – sűrűségbecslés, korbecslés stb. elvi alapjai 4. vadászat – vadászati módok – vadászetika – hagyományok

Milyen részekből áll a vizsga? A vizsga gyakorlati és elméleti részekből áll. (egyidőben fegyverelmélet) 1. gyakorlati vizsga a) biztonságos fegyverkezelés és használat ellenőrzése b) lőgyakorlat (sörétes és golyós fegyverrel) 2. elméleti vizsga a) írásbeli tesztvizsga b) faj- és trófea ismeret képekről c) szóbeli vizsga 

Milyen készségeket ellenőriznek a gyakorlati vizsgán? Sikeres Állami Vadászvizsga után Ön fegyvert vásárolhat és teljes jogú tagként vehet részt a vadászatokon. Tekintettel arra, hogy a vadászat „veszélyes üzem” a kezdő vadásznak is rendelkeznie kell azzal a minimális gyakorlottsággal, hogy se környezetét, se saját magát ne veszélyeztesse. A lőtéren lebonyolított gyakorlati vizsgán az Állami Vizsgabizottságnak arról kell meggyőződnie, hogy: • Ön elsajátította a biztonságos fegyverhasználat, fegyverkezelés szabályait és ezt a készségét a gyakorlatban is be tudta mutatni. • Lőkészsége eléri azt a szintet, amely egy vadásztól már a kezdet kezdetén elvárható. A lőgyakorlat sörétes és golyós fegyverrel történik.

Melyek a gyakorlati vizsga követelményei? 1. Biztonságos fegyverkezelés: a sörétes és golyós fegyver szétszedése és összerakása, a fegyvertisztítás, töltés, ürítés, a fegyver vadászat közbeni használatának és hordmódjainak ismerete. A biztonsági rendszabályokat természetesen a lőgyakorlat során végig be kell tartani. Csak az mehet tovább lőgyakorlatra, akinél a bizottság megállapítja, hogy képes a fegyverrel biztonságosan bánni. 2. Lőkészség ellenőrzése (lőgyakorlatok): a) sörétes lőfegyverrel: Skeet pályán 25 korongra leadott lövésből 8 találatot kell elérni. Skeet pályán történő vizsgánál nem feltétlenül szükséges a lőállásokat szám szerint meghatározni, elegendő, hogy a vizsgázó elmenő és szembejövő korongra lőjön, valamint középről adjon le meghatározott számú lövést. Amennyiben nem áll rendelkezésre skeet pálya, úgy a helyi adottságoknak megfelelően kell a vizsgát lebonyolítani, figyelembe véve, hogy a vizsgázó elmenő, szembejövő korongra is lőjön és legyen középen is lőállás.



b) golyós lőfegyverrel: 0.22 -es vagy annál nagyobb kaliberű golyós fegyverrel három próba után 10 lövést kell leadni álló testhelyzetből, 50 m-re levő őz, vagy vaddisznó alakú céltáblára. A megfelelt teljesítmény 50 köregység elérése. A jelöltnek mind a sörétes, mind a golyós fegyverrel történő vizsgán önállóan kell kezelnie a fegyvert. A vizsgából kizárandó az a jelölt, aki a lőállásból kifordul, ill. a töltés – ürítés alkalmával veszélyhelyzetet idéz elő.

Hogyan minősíti a bizottság a lőgyakorlatot? A bizottság a jelölt megfelelő jártassága esetén: elfogadja, nem megfelelő gyakorlottság esetén: nem fogadja el a gyakorlati vizsgát. A követelmények ismeretében Ön felmérheti, hogy mennyi gyakorlásra van szüksége a teljesítéshez. Ne feledje, hogy a vizsgaláz miatt teljesítménye esetleg gyengébb lesz a vizsganapon, mint amit gyakorlás közben megszokott. Ajánlatos ezért rendszeres gyakorlásra lehetőséget keresni, például tanfolyami keretek között. Fontos! A vizsgabizottság nem fogadhatja el a vizsgát, amennyiben a jelölt az összecsukott sörétes fegyverrel, vagy a lezárt zárdugattyújú golyós fegyverrel úgy forog, hogy a fegyver csöve emberre mutat.

kívül szerepel kérdés a jogi témakörből, vadászható emlősök és madarak fejezetből, és egy-egy kérdés vonatkozik a vadászkutya, az erdei, mezei élőhelyre, a vadászetikára, ill. a vadászias kifejezésekre. A megfelelt eredményhez a jelöltnek legalább 38 kérdésre kell hibátlanul válaszolnia. Példaként a mellékletben bemutatunk egy tesztlapot. Az Ön tesztlapján némiképp más kérdések lesznek, mert minden vizsgázó egyedileg összeállított tesztlapot kap.

Mi a teendője a tesztlappal? A vizsgabizottság által felhatalmazott személy kiosztja a jelölteknek tesztfeladatot tartalmazó lezárt borítékokat. Ezután kéri a jelölteket, hogy: • írják fel nevüket és címüket a tesztlap fejlécére • töltsék ki a dátum rovatot • a tesztlapon található kódot másolják át a megoldási lapra • írják fel nevüket a megoldási lapra • aláírásukkal hitelesítsék a teszt- és ellenőrző lapot Fontos! A kód két számból áll, amelyeket törtjel választ el egymástól. Mindkét számot át kell vezetni a megoldási lapra.

A tesztlap 50 kérdést tartalmaz, minden kérdésnél három megadott válaszból kell az egyetlen helyes megoldást kiválasztani. A kérdések a témakörök fontosságának megfelelően zömében a biztonság, egészség- és balesetvédelem, természetvédelem, trófeabírálat, és fegyverismeret témakörből kerülnek ki. Ezeken

Ezután a jelölteket tájékoztatják arról, hogy: • a teszt 50 kérdést tartalmaz • egy kérdésre csak egyetlen helyes válasz adható • a helyes választ az a, b, c betűk bekarikázásával jelöljék a tesztlapon • amennyiben a jelöltek egy- egy válaszban bizonytalanok, haladjanak tovább a megoldásban és később térjenek ezekre a kérdésekre vissza • a megoldásokat vezessék át az ellenőrző lapra • az ellenőrző lapon a kérdések sorszáma mellé egyértelműen, tintával jelöljék be a szerintük helyes megoldást • az ellenőrző lapon ne javítsanak, illetve ha ez elkerülhetetlen, a javítás mellé világosan írják be, hogy javítva, a (b vagy c) válasz a jó • ha egy kérdésre a jelölt nem ad választ, vagy egynél több választ ad, a megoldás érvénytelen • a segédeszközök az írásbeli vizsgán nem használhatók

10

11

Milyen részekből áll az elméleti vizsga? Az elméleti vizsga első részeként Ön egy írásbeli tesztet old meg. Amennyiben sikerült az írásbeli vizsgát megfelelő szinten teljesítenie, még aznap tovább mehet szóbeli vizsgára. A szóbeli vizsgát faj- és trófeaismereti feladat egészít ki. Nem bocsátható szóbelire az, akinek az írásbeli vizsgája vagy a faj- és trófeaismereti vizsgarésze nem sikerült.

Milyen kérdések szerepelnek a tesztben?

• • • •

mindenkinek teljesen önállóan, segítség nélkül kell dolgoznia aki a fenti szabályokat megsérti, kizárja magát a vizsgából kérdéseket csak a megbízotthoz intézhetnek a megbízott kizárólag technikai segítséget nyújthat( pl. adhat tollat, esetleg segíthet a kérdés megértésében, de semmilyen körülmények között sem nyújthat szakmai segítséget ) • a munkára 60 perc áll rendelkezésükre, de ennél előbb is be lehet adni a dolgozatokat. Fontos! Előfordulhat, hogy Ön nem ért egyet valamely kérdés javításával. Kérjük jelezze kétségeit a bizottság jelen lévő tagjának. A kifogás jogosságáról a vizsgabizottság dönt, rendszerint közvetlenül a szóbeli vizsga előtt.

Milyen kérdések szerepelnek a szóbeli vizsgán? A felkészültség ellenőrzése tétellapok alapján történik. Összesen 50 db tétellap van, minden lapon hét kérdés szerepel. Kérjük, tanulmányozza át a 3. sz. mellékletben szereplő tételeket. Használja a tételsort a felkészülésben. Fontos! Függetlenül attól, hogy Ön apróvadas, vagy nagyvadas megyében lakik, a szóbeli vizsgára minden témakörből fel kell készülnie. Ennek az az oka, hogy egyrészt nem mindenki abban a megyében lakik, amelyikben vadászik, másrészt a sikeres vadászvizsga az egész ország területére ad jogosítványt.

Hogyan zajlik a szóbeli vizsga? A vizsgabizottság ellenőrzi a tétellapokat és azokat írással lefelé fordítva elhelyezi az asztalon. A jelöltek egyenként húznak a tétellapok közül, bediktálják a vizsgabizottságnak a tétellap számát. A jelölt ezután legalább 15, legfeljebb 30 percet kap a felkészülésre. A tétellapok hét kérdést tartalmaznak, amelyekre a választ a jelölt röviden megadhatja. A hét kérdés közül általában három kérdés vastag betűvel van szedve, amelyek kiemelt fontosságúak. Bármelyik pontatlan, vagy hiányos ismerete biztosan sikertelen vizsgát von maga után. A vizsgabizottság további ellenőrző kérdéseket tehet fel. Ezen túl a vizsgabizottságnak joga van bármilyen kérdést feltenni, amelyre a válasz szerepel a Vadásziskola c. tankönyv törzsanyagában. 12

Fontos! A szóbeli vizsga nem a beszédképességet, hanem a megbízható tárgyi tudást ellenőrzi. Nem számít hibának, ha a vizsgázó néhány tényt csak kérdésre tud kifejteni. A faj- és trófeaismeret felmérésére szolgáló 200 db-os diasorozatból, illetve fényképanyagból minden vizsgázónak 15 db vetített diát, vagy fényképet kell megtekintenie. A bemutatott képeken 10 nagyvad és 5 apróvad fajnak, továbbá védett állatfajnak a teljes alakos, illetve trófeás képe látható. A felismerésre és a válaszra képenként 20 másodperc áll rendelkezésre. Megfelelt a vizsgázó, ha minden nagyvadat és apróvadat, illetve védett fajt felismert, továbbá, ha a trófeát 7 esetben helyesen minősítette.

Hogyan születik meg a vizsgabizottság döntése? A vizsga eredményéről a bizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Hogyan tesz gyakorlati vizsgát az, aki íjjal és/vagy ragadozó madárral akar vadászni? Az állami vadászvizsga letétele után a vadász-íjász jelölt elméleti és gyakorlati vadász-íjász ismeretből vizsgázik, a ragadozó madárral vadászni szándékozó pedig a ragadozó madárral történő vadászismeretből ad számot. Erre vonatkozóan a vizsgabizottság elnöke ad Önnek felvilágosítást.

Sikeres a vizsgája? Gratulálunk! Ön Állami Vadászvizsga Bizonyítványt kap, amely fontos okmány. Kérjük, gondosan őrizze meg, mert a későbbiek során szüksége lehet arra, hogy ezen okmánnyal igazolja a vizsga letételét!

Mi történik, ha sikertelen valamely vizsgarész? Amennyiben a gyakorlati vizsgarész eredménytelen, továbbmehet elméleti vizsgára. Ha az elméleti vizsga írásbeli részén ( a tesztvizsgán ) nem éri el a kívánt szintet, akkor nem szóbelizhet. 13

1. sz. melléklet

Sikertelen vizsga esetén csak azt a részt kell ismételnie, amelyik eredménytelen volt és onnan folytathatja a még hiányzó részekkel. Sajnos ekkor a teljes vizsgadíjat újból be kell fizetnie és a befizetést igazoló csekket az ismétléskor be kell mutatnia.

A VADÁSZISKOLA c. tankönyv tartalmi ismertetője

Fontos! Az eredménytelen vizsgarész csak a következő vizsga időpontjában ismételhető. Mindaddig amíg nem tett minden részletében sikeres vizsgát, nem kaphatja meg a bizonyítványt. A vizsga időpontokat a bizottság elnökétől kell megkérdeznie. Erről külön értesítést nem kap. Fontos! Amennyiben valamelyik vizsgarész sikertelen volt ezért ismételnie kell, de nem megy el vizsgázni, úgy hat hónap eltelte után teljesen elölről kell kezdenie a vizsgát.

Kedves Vadászjelölt! Önnek egy igen széles ismeretanyagot átölelő (a vad biológiájától a műszaki ismereteken keresztül a vadászati jogig terjedő) jelentős mennyiségű tudásra kell szert tennie ahhoz, hogy sikeresen vizsgázzon! Ez még azoknak sem mindig egyszerű feladat, akik az életük során hosszan tanultak, sokszor vizsgáztak, de főleg azoknak okozhat gondot, akik ilyen területen kevesebb tapasztalattal rendelkeznek. Ezért a sikeres vizsgája érdekében azt javasoljuk, hogy amennyiben módjában áll, vegyen részt egy jó vizsga-előkészítő tanfolyamon és fordítsa tanulásra azt a három hónapot, amelyet mindenképpen ki kell várnia a jelentkezéstől az állami vadászvizsgáig. Vadászüdvözlettel: Megyei Állami Vadászvizsga Bizottság

Az ökológia tárgya és vizsgálódási szintjei

Vadászható emlősfajok

• Általános jellemzés • Részletes fajismeret

• Az élőlény és a környezet közötti kapcsolatok • Élettelen ökológiai tényezők • Élő környezeti tényezők • A populáció, az ökológia vizsgálati alapegysége • Populációdinamika

Természetvédelem és vadászat

• A természetvédelem célja és feladatai • A természetvédelem és a vadászat kapcsolata • Védett madárfajok • Védett emlősök

Mezei élőhely

• A növény • A talaj • Mezőgazdasági terület mint a vad élőhelye • Növénytermesztés fontosabb gépei • Termesztett növények

Vadbetegségek

• Emlős vadfajok betegségei • Szárnyasvadfajok betegségei Vadgazdálkodás alapelvei

• • • •

Erdei élőhely

• Az erdő mint életközösség • Az erdőgazdálkodás alapjai

Vadászható madárfajok

• • • • •

A vadgazdálkodás szükségessége A vadgazdálkodás alapjai Vadgazdálkodás a gyakorlatban Vadállomány szabályozása Vadászat a gyakorlatban

• A vadászat feltételei lehetősége Magyarországon • A vadászat szabályai • Előkészületek a vadászatra • Vadászati módok • A „kártékony vad” vadászata • Lőtt vad kezelése

A madarak általános jellemzése Részletes fajismeret Vízivadfajok Apróvadfajok Egyéb vadászatilag érdekes madárfaj

15

Vadászati kultúra, vadászetika

• Vadászati kultúra fogalma • Vadászat etikája

Szelekció és trófeabírálat

• A nagyvadselejtezés alapelvei • Trófeák kikészítése és bírálata Baleset-elhárítás és egészségvédelem

• Betegségek, amelyek vadászat közben gondot okozhatnak • Teendők a helyszínen Vadgazdálkodási létesítmények

• A vad védelmét szolgáló létesítmények • A vadászatot segítő berendezések • Vadállomány zárttéri szaporítása Vadászfegyver, lőszer, optika

• Vadászat eszközei, használatuk • Ballisztika

2. sz. melléklet

Fegyvervásárlásról általában

• Golyós vagy sörétes? • Ár

Állami Vadászvizsga Írásbeli Kérdések

Vadászkutyák

• Vadászkutyák szerepe a vadászaton • Vadászkutyafajták csoportosítása alkalmazási területük szerint • Tenyésztés, tartás • Állategészségügyi tudnivalók A vadászat jogi szabályozása

• • • • • • • • •

A vad fogalma és védelme A vadászat A vadászat rendje A vadászat módjai Bérvadászattal kapcsolatos szabályok A vadaskerttel és a vadasparkkal kapcsolatos szabályok Vadászati szervezetek Vadászattal kapcsolatos bűncselekmények Nemzetközi szervezetek

Vizsga helye: …………………………………………………………… megye/főváros Vizsga időpontja: …………………. év …………………………….. hó ………………. nap Vizsgázó neve: …………………………………………………………………………… Vizsgázó lakcíme: ……………………………………………………………………………. 1. Mezei nyúl zsigerelése után észleli, hogy hónalji nyirokcsomója erősen megduzzadt. a.) orvoshoz fordul, mert lehet, hogy Lyme-kórral fertőződött b.) nem fordul orvoshoz, mert a tünet allergiás reakció eredménye c.) orvoshoz fordul, mert lehet, hogy tularémiával fertőződött

3. Melyek a legismertebb dámos területek? a.) Gyulaj, Pusztavacs, Gyula, Guth, Mezőhegyes környéke b.) Gemenc, Árpádhalma c.) Bakony, Vértes, Pilis, és az Északi Középhegység 4. A kék vércse fő tápláléka: a.) mezei és üregi nyúl, ürge b.) fácán és fogoly c.) rovarok, kisebb emlősök

2. A dámbika mikor hullajtja el az agancsát? a.) a nyár közepén b.) tavasszal c.) a tél elején

5. A tőkés-, és csörgőréce vadászati idénye: a.) szeptember 1 – január 31. b.) szeptember 1 – február 28. c.) november 1. – február vége 17

6. Hogy nevezzük az őz nőivarú egyedeit? a.) kecskének, gidának b.) sutának, sutagidának, (ünőnek) c.) tehénnek, üszőnek

11. Milyen szabályzatban rendelkezzen a vagyona esetleges felosztásáról a vadásztársaság? a.) a PTK-ban b.) az Alapszabályban c.) a Házi Szabályzatban

16. Mi az U-hajtás? a.) az uhuzás vadászias neve b.) a vaddisznóhajtás egyik formája c.) apróvad társas vadászati mód

7. Mikor lehet mosómedvére vadászni Magyarországon? a.) szeptember 1. és február 15. között b.) semmikor, mert szigorúan védett c.) egész évben vadászható

12. Az agyarak üregét kitisztításuk után ki kell-e valamivel tölteni? a.) nem szabad semmivel b.) száraz vattával c.) igen, epokittel

17. Az angol vizslák elsősorban a következő munkára alkalmasak: a.) lövés előtti és utáni vízi munkára b.) lövés előtti mezei munkára c.) lövés utáni mezei munkára

13. Szabad-e kaput csinálni? a.) csak mezeinyúl vadászaton b.) igen c.) nem

8. A balkáni gerle felismerhető a.) fehér szárnyáról és nyakáról b.) a fehér karevezőin lévő fekete keresztvonalakról c.) a nyakának hátoldalán lévő, fehérrel szegett fekete gallérról

14. A baktérium okozta tularémiát a.) elősorban a vízivad terjeszti, meleg, csapadékos nyári időszakban b.) a fertőzött rágcsálók és a mezeinyúl testváladékai, valamint vérszívó rovarok terjesztik c.) a legtöbb emlős megkaphatja, de csak a mezeinyúl terjeszti

9. Milyen vadat vadásznak lesgödörből? a.) vadlibát b.) rókát c.) rókát és vaddisznót 10. Hivatalból ki bírálja el az elejtett vad trófeáját? a.) a vadászmester b.) a vadászatra jogosult c.) a trófeabíráló bizottság

15. A fogoly a.) kakasa egy tojóval párzik (monogám) b.) kakasa általában 3-4 tojóval párzik c.) kakasa általában 6-8 tojóval párzik 18

20. A nyári lúd elsősorban a.) magvakat, gabonát, vízinövényeket fogyaszt b.) rákokra, csigákra, halra vadászik c.) vízi rovarokat eszik, de kevés füvet is legel 21. A gümőkór a vadon élő állatok között a.) viszonylag ritkán fordul elő b.) rendkívül gyakori c.) sohasem fordul elő

18. Melyek a golyósfegyver csövének részei? a.) csőkampó, töltényűr, irányzék b.) töltényűr. átmeneti kúp, huzagolt rész c.) átmenti kúp, csőkampó, huzagolt rész, célgömb és irányzék

22. Egy közepes minőségű élőhelyen milyen agancssúlyúak a legjobb gímbikák? a.) kb. 10 kg b.) kb. 6 kg c.) kb. 14 kg 23. Igényel-e szakértelmet a vadgazdálkodás? a.) nem b.) igen c.) az állami vadászvizsga elegendő

19. Fertőzött vaddisznó húsa fagyasztott állapotban a.) is terjesztheti a sertéspestist b.) nem terjesztheti a sertéspestist, mert a vírus nem húsban, hanem az agyban van c.) nem terjeszti a sertéspestist, mert a vírus a fagyasztáskor elpusztul

24. A jól betanított pointer az apróvad észlelésekor a.) állja a vadat b.) üldözi a vadat c.) felrebbenti a vadat

19

25. A barna rétihéja a.) szárnya hosszú, farka enyhén villás b.) szárnya kerek, farka rövidebb a héjáénál c.) szárnya és farka hosszú, teste nyúlánk

29. Hogyan csoportosíthatók a golyós fegyverek tárrendszer szerint? a.) hasábtáras, csillagtáras, tárnélküli b.) alsó emelőkulcsos, oldaltáras, tömbtáras c.) előágytáras, középágytáras, tusatáras

26. A cigányréce a.) valamivel kisebb termetű, mint a tőkés réce b.) jóval nagyobb, mint a tőkés réce c.) termetre a tőkés récére hasonlít

30. A bíróság megállapíthatja-e egy vadásztársaság megszűnését? a.) igen, ha legalább egy éve nem működik b.) nem c.) ha a tagok száma 200 fölé nő

27. Hogyan számítják ki a trófea pontszámát? a.) a mért értékekből átlagot számítanak b.) a mért értékeket összegzik c.) a bírálati képletek alapján

31. Mi a vadászok országos érdekképviseleti szerve? a.) Országos Magyar Vadászkamara b.) Magyar Vadászok Szövetsége c.) Magyar Vadászok Országos Szövetsége 32. Erdei tisztás szélére elég-e egy magaslest építeni? a.) nem b.) igen c.) tisztás szélére nem etikus magaslest építeni

28. A Washingtoni egyezmény értelmében bejelentési kötelezettség alá tartozik a veszélyeztetett állatfajok egyedeinek a.) tartása és a kereskedelme b.) tartása, de kereskedelme nem c.) kereskedelme, de tartása nem

33. Újraélesztés esetén a belégzés pótlása történhet a.) szájból szájba vagy szájból orrba fújással b.) a szívtájék masszírozásával c.) mellkas erőteljes leszorításával 20

34. Fényigényes fafaj a a.) gyertyán b.) bükk c.) nyír

39. Mi a vonalhajtás? a.) nagyvad vadászati mód, amikor a vadászok leállnak és a hajtók rájuk hajtják a vadat b.) apróvad vadászati mód, amikor a hajtók és vadászok vonalban felállva együtt hajtják le a területet c.) apróvad vadászati mód, amikor a vadászok leállnak és a hajtók vonalban járva rájuk hajtják a vadat

35. A vetési lúd vadászati idénye: a.) nincs megállapítva, mert védett faj b.) november 1. – február vége c.) október 1. – január 31. 36. A fegyveralkatrészek gondos bezsírozása télen milyen hatást eredményez? a.) az összehúzódott alkatrészek mozgását segíti b.) javítja a fém alkatrészek siklását c.) a hidegben bekeményedett zsír gátolja az alkatrészek mozgását

40. Mi az őz pamacsa? a.) a bak hasán az ivarszerv körüli szőrzet b.) a suta tükrének aljából kinövő, az ivarszerv körüli hosszabb szőrzet c.) a rövid farkat körülvevő szőrzet 41. Mekkora a 14-es sörét átmérője? a.) 0,5 mm b.) 2,0 mm c.) 4,0 mm

37. Milyen vad kedveli leginkább az érő zabot? a.) az apróvad b.) egyik sem c.) a vaddisznó

42. A szürke gém fészkelő telepei a.) a hegyvidéki erdőségekben vannak, ezért a vetési varjakkal együtt nem fordulnak elő b.) gyakran közösek a vetési varjakéval c.) gyakran egybeesnek a dolmányos varjú telepeivel

38. Mi a dámbika vadászias neve? a.) lapátos, bika b.) rőtvad c.) dámbak

21

43. Őzhívás alkalmával milyen hangot utánoz a vadász? a.) a bak hangját b.) a bak vagy a suta hangját c.) a suta vagy a gida hangját 44. A vadban kifejlődött lépfene kórokozója a.) az emberre és a háziállatokra ártalmatlan b.) az embert is megbetegítheti c.) az emberre ártalmatlan, de a háziállatokat megbetegítheti 45. Melyek a sörétes lőszer részei? a.) hüvely, lőpor, sörét, fojtás, gyutacs, fedlap b.) lőpor, sörét, fojtás, gyutacs, fedlap, kupak, csappantyú c.) hüvely, fedlap (vagy csillagperem), sörét, fojtás lőpor, hüvelykupak, csappantyú 46. A róka vadászati idénye: a.) szeptember 1 – december 31. b.) egész évben lőhető c.) május 1. – szeptember 30. 47. A kacsapestis kórokozója a.) az emberre ártalmatlan b.) az embert is megbetegítheti c.) az emberben súlyos, többnyire halálos kimenetelű betegséget okoz

48. Magyarország a Ramsari Egyezményhez való csatlakozással vállalta, hogy a jegyzékbe felvett területeken a.) fokozza vízivad mesterséges tenyésztését és kibocsátását b.) megtiltja a vadászatot c.) alkalmazza a fenntartható gazdálkodás elveit a vadgazdálkodásban 49. A kárókatona a.) nem képes víz alá bukni, röptében a víz felszínéről szedi fel a halakat b.) a víz színén úszva legelgeti a part menti növényzetet c.) gyakran bukik a víz alá, a víz alatt gyorsan úszik 50. Mit jelent az, ha egy látcső 8×56-os? a.) az első szám a nagyítás mértékét, a második az objektív lencse átmérőjét mutatja b.) a két szám szorzata a látómező szélességét mutatja 1000 m-nél c.) az első szám a nagyítás mértékét, a második az objektív lencsék vastagságát mutatja

3. sz. melléklet

Állami Vadászvizsga Szóbeli Tételek 3. Mit ért a nagyvadállomány mennyiségi és minőségi szabályozása alatt? 4. Milyen fő részekből áll a golyós fegyver csöve? 5. Kié a vadászati jog Magyarországon? 6. Ismertesse a lőtt nagyvad kezelésének szabályait! 7. Milyen vadgazdálkodási célú berendezéseket ismer?

1. tétel

1. Ismertesse a gímszarvas éves agancsciklusát! 2. Ismertesse a hazánkban előforduló varjúféléket! Vadászhatók-e hazánkban ezek a fajok? 3. Milyen vadfajra szabad vadászni motoros járműről? 4. Hogyan csoportosíthatja a vadászfegyvereket a puskacső mozgathatósága szerint? Mondjon rá példákat! 5. Mit jelent a vadászati idény fogalma, mely hatóság és milyen szempontok szerint állapítja meg? Soroljon fel 10 vadfaj vadászati idényét! 6. Mi a kotorékozás? 7. Milyen nagyvadetető típusokat ismer?

3. tétel

1. Mivel táplálkozik a gímszarvas, milyen károkat okozhat? A vad által okozott kár elhárításának formái. 2. Ismertesse a galambfélék vadgazdálkodási jelentőségét! Mely fajok vadászhatók? 3. Milyen szempontok szerint lehet selejtezni a szarvasborjút, és mikor? 4. Mi a huzagolás? 5. Melyek a vadászat személyi feltételei, ki vadászhat Magyarországon? 6. Ismertesse az agancsos nagyvad trófeájának kikészítési szabályait! 7. Mi a cserkészút és mi a szerepe?

2. tétel

1. Milyen korcsoportokat lehet a gímbikák között elkülöníteni? Hogyan ismeri fel az egyes korcsoportokat? 2. Mely lúdfajok vadászhatók Magyarországon? Mikor és milyen módon vadászhatók?

23

6. Milyen nagyvad trófea bírálati képleteket ismer? 7. Mi a vizsla feladata a társas vadászaton?

4. tétel

1. Ismertesse egy idén született gímszarvas ünőborjú élete első néhány évének főbb mozzanatait? Milyen évszakban születik, milyen más egyedek társaságában él, mikor párzik, mikor hoz utódot? 2. Ismertesse a nyári lúd biológiáját! Láthat-e télen nyári ludat Magyarországon? 3. Mikor szabad vadászfegyverrel lövést leadni, milyen biztonsági előírásokat kell betartani? 4. Milyen tártípusokat ismer? Mondjon rá példákat! 5. Mi az agancs és a szarv közötti különbség? 6. Mekkora a vadászterület minimális nagysága? 7. Mi a véreb feladata?

6. tétel

1. Sorolja fel a Magyarországon vadászható nagyvadfajokat! 2. Hogyan érinti a Ramsari Egyezmény a vízivad vadászatát Magyarországon? 3. Mit nevezünk lesvadászatnak? Milyen fajok vadászhatók lesből? 4. Mi a zárszerkezet feladata és milyen zártípusokat ismer? 5. Ki adhat engedélyt tilalmi időszakban vad elejtésére? 6. Ismertesse a vadászjeggyel rendelkező vadászra vonatkozó trófeabírálat rendjét (mikor, hol és milyen trófeát kell bíráltatni)! 7. Nagyvadas területen milyen célból alakítanak ki vadföldet?

5. tétel

1. Mikor van a gímszarvas párzási időszaka, mi ennek a vadászias neve? 2. Mit tud a fácán táplálkozásáról? Mivel segíti a vadgazda a fácán táplálékbázisának megőrzését, növelését? 3. Mire szolgál a vadazonosító jel és miként kell használni? 4. Mi a choke? Mi a szerepe? 5. Ki lehet hivatásos vadász, melyek a feltételei?

7. tétel

1. Milyen korcsoportokat lehet dámbikák között elkülöníteni és miről ismeri fel ezeket? 2. Milyen ragadozó madárfajokat ismer? Vadászható ezek közül valamelyik? 3. Mi minősül társas vadászatnak? Soroljon fel néhány társas vadászati módot! 4. Ismertesse a golyós lőszer felépítését! Mondjon példát különböző lövedék típusokra! 24

5. Ki és milyen feltételek mellett vadászhat Magyarországon? 6. Ismertesse a vadeltartó képesség fogalmát és típusait! 7. Ismertesse a „barkácsolást”!

3. Mikor szabad mezei nyulat élve befogni? 4. Sorolja fel a sörétes fegyver fő részeit! 5. Mit tud az agancs rendellenes fejlődéséről? Ez állandó vagy ideiglenes jelenség? Mi befolyásolja? 6. Mi számít hibás lelövésnek egyéves őzbak esetében? 7. Hol, milyen célból és hogyan alakítanak ki szórót?

8. tétel

1. Mit tud a dámszarvas párzási időszakáról? 2. Sorolja fel a Magyarországon vadászható récefajokat? 3. Van-e Magyarországon vadászati idénye a mezei ill. a házi görénynek? Ha igen, mikor? 4. Milyen a peremes töltényhüvelyű golyós lőszer, milyen fegyverekhez használják? 5. Milyen szervezet látja el a vadgazdálkodás szakmai felügyeletét? 6. Ismertesse a gímtrófea bírálatának legfontosabb elemeit! 7. Apróvad társasvadászat során melyek a leggyakoribb baleseti források?

10. tétel

1. Milyen korcsoportokat lehet az őzbakok között elkülöníteni? Miről ismeri fel ezeket? 2. Szabad-e Magyarországon galambra, gerlére vadászni? Ha igen, mely fajokra és mikor? 3. Mikor van a vadrécék vadászati idénye Magyarországon? Korlátozva van-e az elejthető mennyiség? 4. Mi a Scott-kulcs és mi a feladata? 5. Mit tud a vadásztársaság érdekképviseletéről? 6. Ismertesse a mufloncsiga felépítését, a muflontrófea kikészítésének menetét! 7. Mi a céltávcső feladata?

9. tétel

1. Ismertesse egy idén született gímszarvas bikaborjú élete első néhány évének főbb mozzanatát! Milyen évszakban születik, milyen más egyedek társaságában él, mikor és milyen agancsot rak fel, mikor párzik? 2. Mikor és hogyan lehet szalonkára vadászni Magyarországon?

11. tétel

1. Ismertesse egy idén született sutagida élete első három évének főbb mozzanatait! Milyen évszakban születik, milyen más 25

egyedek társaságában él, mikor párzik, mikor hoz utódot? 2. Mit tud a fogoly szaporodásáról? Hogyan növelhető a fogoly állomány? 3. Melyek a legfontosabb biztonsági előírások szárnyas apróvad vadászaton? 4. Hogyan határozza meg a sörétes fegyver szórási százalékát? 5. Sorolja fel, mely esetek minősülnek jogosulatlan vadászatnak? 6. Hogyan kell a trófeát bemutatásra (bírálatra) előkészíteni? 7. Milyen szempontokat kell figyelembe venni, ha apróvadas vadászterületen vadföldet akarunk létesíteni?

6. Sorolja fel az őzagancs részeit! 7. Mi befolyásolja a távcsövek fényerejét? 13. tétel

1. Mikor van az őz párzási időszaka? Milyen sajátosságai vannak az őz vemhességének? 2. Őshonos-e Magyarországon a fogoly? Milyen élőhelyeken fordul elő? Vadászható ez a faj? 3. Ismertesse a körvadászat menetét! Melyek a legfontosabb biztonsági szabályok? 4. Mivel foglalkozik a ballisztika? 5. Milyen szakmai indokok játszanak szerepet a vadászati tilalmi idők megállapításában? 6. Mi jellemzi a golyóérett gímbikát? 7. Milyen eszközök szükségesek a szarvas és őztrófeák kikészítéséhez?

12. tétel

1. Ismertesse egy idén született hímivarú vadmalac élete első néhány évének főbb mozzanatait! Milyen évszakban születik, milyen más egyedek társaságában él, mikor párzik? 2. Hogyan különbözteti meg a héját a barna rétihéjától? Vadászható-e valamelyik faj a kettő közül? 3. Milyen vadra szabad éjszaka vadászni? Használhat-e fényszórót? 4. Mit ért a golyós fegyver kaliberén? 5. Ismertesse a vadászati jog haszonbérletére vonatkozó előírásokat!

14. tétel

1. Mivel táplálkozik az őz? Milyen károkat okozhat? 2. Vadászható-e Magyarországon a nagy lilik és a kis lilik? Hogyan lehet megkülönböztetni e két fajt? 3. Milyen feltételek között és hogyan kell tárolnia fegyverét? 4. Hogyan kell belőni a távcsöves golyós vadászfegyvert? 5. Milyen vadászati szervezeteket ismer? 26

4. Milyen az ismétlő rendszerű vadászfegyver? Mondjon rá példákat! 5. Ismertesse a trichinellózis és a sertéspestis betegségeket? 6. Mi a szőrmés ragadozók trófeája? 7. Utánkeresésre milyen fajtájú vadászkutyát használna?

6. Soroljon fel formai hibás mufloncsigákat! 7. Ismertesse a disznós kutyák feladatát, soroljon fel vaddisznós kutyafajtákat! 15. tétel

1. Melyik évszakban születnek a gímszarvas borjak? Száz nőivarú egyedre általában mekkora szaporulattal lehet számolni? 2. Szabad-e Magyarországon varjúfélékre vadászni? Ha igen, mely fajokra? 3. Ismertesse a leshely elhagyásának szabályait, az éjszakai vadászat biztonsági előírásait! 4. Hogyan csoportosítja a vadászfegyvereket a csövek száma szerint? Mondjon rá példákat! 5. A vad és a gépjármű összeütközés felelősségének megállapítása. 6. Soroljon fel formai hibás őzagancsokat! Hogyan ítéli meg ezeket a szelekció szempontjából? 7. Soroljon fel tiltott vadászati módokat!

17. tétel

1. Az őzek milyen idős korban válnak ivaréretté, és általában milyen idős korban vesznek részt ténylegesen a szaporodásban? 2. Szabad-e Magyarországon egerészölyvre vadászni? Miről ismeri fel ezt a fajt? 3. Mi a vadászias lőtávolság sörétes és golyós fegyver estében? 4. Mi a kegyelemlövés? Mikor van rá szükség és hogyan végezzük? 5. Soroljon fel vadgazdálkodási berendezéseket, ismertesse szerepüket! 6. Állománykezelési szempontból milyen korcsoportokba sorolja be a gímszarvast? 7. Csoportosítsa a vadászkutya fajtákat alkalmazási területük szerint!

16. tétel

1. Hogyan és mikor alakulnak ki a szarvasrudlik, miért van ezeknek jelentősége? 2. Fácán élőhelye és szaporodása. 3. Ismertesse a társas vadászati módokat (apróvad-, nagyvad vadászat).

18. tétel

1. Ismertesse az őz agancsciklusát! 2. Sorolja fel a legismertebb védett récefajokat! 27

3. Hogyan tudja megbecsülni a muflonkos korát? 4. Mi történhet, ha nem a fegyver töltényűrének megfelelő lőszert akar kilőni a sörétes fegyverből? 5. A rálövés helyén milyen jelekből következtethetünk a vad megsebesülésére? 6. Mit jelent a vadásznyelvben az „örökös közepes” trófeát viselő vad? Hogyan ítéli meg állománykezelési szempontból? 7. Milyen les típusokat ismer?

20. tétel

1. Ismertesse az optimális ivararányt – vadfajonként – és ennek hatását az egyedek viselkedésére és a szaporulatára. 2. Jellemezze a fácán élőhelyét és táplálék összetételét! 3. Sorolja fel az egyéni vadászati módokat! 4. Hogyan csoportosítja a golyós vadászfegyvereket tárrendszer szerint! Mondjon rá példákat! 5. Mi az I. fokú Vadászati Hatóság feladata? 6. Mi a konda? Milyen egyedek alkotják és hogyan viselkednek? 7. Ismertesse a vadászavatás szertartását!

19. tétel

1. Ismertesse egy idén született nőivarú vadmalac élete első néhány évének főbb mozzanatait! Milyen évszakban születik, milyen más egyedek társaságában él, mikor párzik, mikor hoz utódot? 2. Mely récefajok vadászhatók Magyarországon? Miről ismeri fel ezeket? 3. Mi a vadászatvezető feladata? Kötelező-e társas vadászaton vadászatvezetőt kijelölni? 4. Hogyan csoportosítja a vadászfegyvereket csőelrendezés szerint? Mondjon rá példákat! 5. A szél szerepe és jelentősége a vadászatban! 6. Ismertesse a vad feltörését és nyúzását! 7. Soroljon fel vadászati célú berendezéseket!

21. tétel

1. Ismertese a róka szaporodását, utódnevelését, társas életét. 2. Ismertesse a Magyarországon vadászható galambfélék vadászati idényeit. 3. Melyik vadfaj jellemző betegsége a tularémia? Ismertesse az ellene való védekezést! 4. Töltési rendszerük szerint, milyen golyós vadászfegyvereket ismer, ezek közül Magyarországon milyennel lehet vadászni? 5. A vadászatra jogosult milyen esetben pusztíthatja el a kóbor kutyát, macskát?

28

6. Mondjon példát fiatal gímbika hibás kilövésére! 7. Mi a különbség agancs és trófea között!

5. Mi a vadvédelmi bírság? Ki fizeti és miért? 6. Ismertesse gímtrófea bírálati szempontjait (felsorolás jelleggel)! 7. Milyen típusú sózókat ismer? Mi a szerepük a vadgazdálkodásban?

22. tétel

1. Sorolja fel a nyest és a nyuszt közötti különbségeket (küllem, élőhely, életmód)! 2. Ismertesse az úszórécék általános jellemzőit! A vadászható récefajok közül melyeket soroljuk ide? 3. Vadetetés szerepe nagyvad és apróvad fajok esetében. 4. Gyújtási mechanizmus szerint milyen golyós vadász lőszereket ismer, jellemezze azokat! 5. Mi a vadkár és a vadászati kár? 6. Nagyvad egyéni és társasvadászat esetén, hogyan adjuk meg a tiszteletet az elejtett vadnak? 7. Magyarázza meg mit jelent a keresőtávcsövön a „7×50” jelzés!

24. tétel

1. Milyen élőhelyen fordul elő az őz Magyarországon? Vadgazdálkodási szempontból melyek a legjobb élőhelyek? 2. Ismertesse a fogoly párzási időszakát! 3. Mi a koslatás? 4. Társas apróvad vadászaton mikor kell a fegyvert kiüríteni? 5. Ki minősül a vad elejtőjének, nagyvad és apróvad esetében? 6. Milyen formai hibákat tud felsorolni gímszarvas agancson? 7. Szükségesnek tartja-e a nagyvad nyári takarmányozását?

23. tétel

25. tétel

1. Ismertesse a vaddisznó vedlését (évente hányszor, mikor, egyedek közötti különbségek)! 2. Ismertesse a fácán párzási időszakát! Soroljon fel három fácán alfajt! 3. Mikor van Magyarországon a mezei és az üregi nyúl vadászati idénye? 4. Ismertesse a sörétes lőszerek felépítését!

1. Milyen élőhelyen fordul elő a gímszarvas jelentősebb számban? Vadgazdálkodási szempontból melyek a legjobb élőhelyek a gím számára? 2. Bukó récék általános jellemzői. Magyarországon vadászható fajai. 3. Mi a „barcogó teknő”? 4. Mit ért a sörétes fegyver kaliberén? Melyek a 29

leggyakrabban használatos kaliberek? 5. Sorolja fel a vadászat céljára használható eszközöket! 6. Soroljon fel formai hibákat a dám és az őz agancson! 7. Milyen vadfajnál fordulhat elő idült ólommérgezés és mi okozza ezt a betegséget?

5. Van-e a vaddisznónak olyan betegsége, parazitája, ami az embert is veszélyeztetheti? 6. Milyen eszközök és berendezések szükségesek a vaddisznós kertben? 7. Ismertesse a nagyvad teríték készítésének módját. 28. tétel

1. Ismertesse a gímszarvas társas életét. 2. Melyik lúdfaj fészkel hazánkban? Ismertesse szaporodását. Vadászható-e ez a faj Magyarországon? 3. Milyen hatással van a selejtezés a nagyvad minőségére? 4. Milyen alapvető biztonsági szabályokat kell betartania golyós vadászfegyverrel való vadászat esetén (egyéni és társas vadászat)? 5. Társas vadászaton milyen szerepük van a retrievereknek? 6. Mi a „pacsmagolás”? 7. Ismertesse az őzbak trófeájának kikészítését!

26. tétel

1. Mi jellemzi a pézsmapocok életmódját? Vadászható-e ez a faj Magyarországon? 2. Ismertesse a szárcsa táplálkozási jellemzőit! Vadászható-e Magyarországon ez a faj? 3. Milyen tényezők befolyásolják a bőgés kezdetét? 4. Mivel foglalkozik a belballisztika? 5. Mi a teendő, ha társas vadászaton baleset történik? 6. Ismertesse a vadkanagyar bírálati szempontjait (felsorolás jelleggel). 7. Mi a töret? 27. tétel

29. tétel

1. Ismertesse a muflon Magyarországi elterjedési területét, élőhelytípusait. 2. Mi a héja fő tápláléka? Szabad-e hazánkban héjára vadászni? 3. Mikor vonul át hazánkon az erdei szalonka és mikor lehet vadászni rá? 4. Mivel foglalkozik a külballisztika?

1. Ismertesse a vaddisznó viselkedését a búgási időszakában! 2. Ismertesse az erdei-, és sárszalonka közötti legfontosabb különbségeket ( küllem, életmód)! Melyik faj vadászható hazánkban? 30

3. Mi a gerezna? 4. Mi a célballisztika? 5. Mi a vadászatvezető feladata a társasvadászaton? 6. Ismertesse a szárnyas vad trófeáit! 7. Magyarországon melyik állatfajban alakul ki leggyakrabban a veszettség, milyen tünetei vannak?

5. Mi a lesgödör? Milyen vadfajra történő vadászatoknál lehet használni? 6. Milyen típusú, rendeltetésű vadászterületeket ismer! 7. Vaddisznó nőivarú egyedét mikortól nevezzük kocának, és mikor lehet vadászni rá? 32. tétel

1. Mezei nyúl szaporodásának jellegzetességei. 2. Ismertesse a szárnyas vad találati jelzéseit! 3. Mit nevezünk léniázásnak, kapuzásnak, zsákolásnak? 4. Miért kötelező a keresőtávcső használata nagyvad vadászat során? 5. Ismertesse a gímszarvasra vonatkozó vadászati idényeket! 6. Mi a Stroh-jegy? 7. Mi a riglizés, ez milyen vadászati mód?

30. tétel

1. Ismertesse az őz táplálkozási sajátosságait! 2. Ismertesse a fácán életmódját, szaporodását! 3. Mi a különbség a fácán és a fogoly etetők között? 4. Magyarázza meg mit jelent a „7×65R” jelzésű lőszer! 5. Soroljon fel legalább öt az emberre is veszélyes vadbetegséget! 6. Mi a vadföld, mi a szerepe? 7. Milyen vadfajok dagonyáznak és milyen célból?

33. tétel

1. Ismertesse a mezei nyúl társas életét! 2. Nevezze meg a Magyarországon fészkelő egyetlen fajdfélét! Vadászható-e ez a faj? 3. Ismertesse a nagyvad találati jelzéseit! 4. Sörétes vadászfegyverből milyen golyót szabad kilőni? Milyen vadfajokra vadászhat ily módon?

31. tétel

1. Milyen speciális nagyvad vadászati módokat ismer? Részletezze azokat! 2. Mi a lohosodás? 3. Milyen vadászkutyafajtákat használunk vaddisznó hajtóvadászaton? 4. Mit jelent a „30.06”-os kaliber? 31

5. Ki, mikor, milyen esetekben vonhatja vissza a vadászjegyet? 6. Mi a különbség a vaddisznó és a szarvas nyomképe között? 7. Ismertesse a lőtt apróvad kezelését és szállítását!

5. Milyen jogszabályok szabályozzák a vadgazdálkodást és a vadászatot? 6. Ismertesse az őzagancs bírálatának legfontosabb elemeit! 7. Ismertesse a cseh pásztát és az U hajtást!

34. tétel

36. tétel

1. Mit tud a muflon párzási időszakáról és mi ennek a vadászias neve? 2. Hol és mikor lehet fácántyúkot lőni? 3. Vadászható-e Magyarországon a farkas, vidra, róka, vadmacska, mosómedve? 4. Milyen szűkítésű fegyvercsöveket ismer? Soroljon fel néhány példát! 5. Magyarországon hol nem szabad vízivadra vadászni? 6. Mi a különbség a róka és a borz nyoma között? 7. Ismertesse a gímbika agancsciklusát!

1. Ismertesse egy idén született bakgida élete első néhány évének főbb mozzanatait! Milyen évszakban születik, milyen más egyedek társaságában él, mikor és milyen agancsot rak fel, mikor párzik? 2. Jellemezze a Magyarországon ismert lúdfajokat, mely fajra lehet vadászni és mikor? 3. Vadászat során kinek van joga a vadászfegyverek ellenőrzésére? 4. Mi a jelentősége a céltávcsőnek? 5. Ismertesse az őzhívást! Mikor, miért, hogyan? 6. Soroljon fel vadgazdálkodási berendezéseket, ismertesse szerepüket! 7. Mi a beállóhely?

35. tétel

1. Ismertesse a dámbika agancsciklusát! 2. Ismertesse a tőkés réce szaporodását, társas viselkedését! 3. Nagyvad vadászaton miről kell meggyőződnie, mielőtt a lövést leadná? 4. Félautomata (öntöltő) sörétes fegyverekbe hány lőszert szabad tölteni?

37. tétel

1. Ismertesse a vadállomány létszámának megállapítására vonatkozó legjelentősebb módszereket! 2. Mi jellemzi a fogoly élőhelyét? Mit tehet a vadgazda a faj megóvása érdekében? 32

2. Lehet-e hazánkban szürkegémre vadászni és milyen feltételek esetén? 3. Mit jelent a „golyóérettség” fogalma? 4. Mely vadfajok ejthetők el sörétes puskából lőhető gyöngygolyóval? 5. Miről rendelkezik a Washingtoni egyezmény? 6. Milyen fertőzések és paraziták támadhatják meg a vaddisznót? 7. Milyen szabályok vonatkoznak a vadászjegy kiváltására, illetve érvényesítésére?

3. Mit jelent a „szinten tartó állományhasznosítás”? 4. Melyek a fegyver szállításának követelményei? 5. Milyen okmányoknak kell a vadászat során a vadásznál lenni? 6. Lehet-e aranysakálra vadászni hazánkban, ha igen mikor? 7. Milyen vadra és milyen feltételekkel lehet csónakból vadászni? 38. tétel

40. tétel

1. Mit tehet a vadgazda, hogy megőrizze a gímszarvas állomány minőségét? 2. Mit tud a Magyarországi túzok állomány helyzetéről? 3. Melyek a lőtt apróvad kezelésének legfontosabb szabályai? 4. Milyen nagyságú sörétet használ: a ludak, a fácán, a szalonka, a mezei nyúl, és a róka vadászatára? 5. Mi a teendő, ha védett állatot kívánunk befogni, elejteni? 6. Van-e összefüggés a vaddisznó életkora és agyarának hossza között? 7. Mi a vadaskert és mi a célja?

1. Vadászható faj-e Magyarországon a menyét, pézsmapocok, nyest, nyuszt, hermelin, ha igen mikor? 2. Mit tud a holló magyarországi helyzetéről? (állományalakulás, elterjedés, táplálkozás, költés) vadászható-e ez a faj? 3. Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 4. Melyek a fegyverszállítás szabályai társas apróvad vadászat hajtásai között a gépkocsiban, ill. a platón való utazásnak? 5. Miről rendelkezik a Bonni egyezmény? 6. Milyen élőhely típusokat kedvel az őz? 7. Rókakotorékban milyen más vadfajokat lehet esetenként találni?

39. tétel

1. Mit nevez a vadásznyelv territóriumnak? Mely vadfajokra jellemző? 33

5. Mi minősül tiltott vadászati eszköznek? 6. Miről rendelkezik a Berni Egyezmény? 7. Milyen tacskófajtákat ismer és ezeket milyen vadászatra használják?

41. tétel

1. Ismertesse egy idén született dám-bikaborjú élete első néhány évének főbb mozzanatait (milyen évszakban születik, milyen más egyedek társaságában él, mikor és milyen agancsot rak fel, mikor párzik)! 2. Ismertesse a tőkés réce hazai állományviszonyait, szaporodását, táplálkozását! 3. Sorolja fel a kullancs által okozott betegségeket! 4. Mi játszódik le a golyós lövedék becsapódása után a vad testében? 5. Milyen következményekkel jár, ha vadász természetvédelmi oltalom alatt álló faj egyedét ejti el? 6. Ismertesse a társas vadászaton való viselkedés íratlan szabályait! 7. Milyen vízi járműveket használhat vadászatra?

43. tétel

1. Hogyan nevezzük a muflon fiatal és ivarérett hím, ill. nőstény egyedét? Magyarországon hol fordul elő ez a faj? 2. Milyen feltételek mellett vadászhatunk hazánkban szürkegémre, nagy kárókatonára, illetve dankasirályra? 3. Miért szükséges és hogyan kell végezni a mezei nyúl téli takarmányozását? 4. Milyen körülmények között tarthatja otthon fegyvereit? 5. Mit tartalmaz a haszonbérleti szerződés? 6. Miről rendelkezik a Ramsari Egyezmény? 7. Mit nevez a vadásznyelv „farkaságnak”?

42. tétel

1. Jellemezze a golyóérett gím­ szarvas bikát (küllem, agancs)! 2. Milyen élőhelyeken találkozhatunk szarkával és szajkóval? Ismertesse vadgazdálkodási jelentőségüket! 3. Ismertesse a nagyvad befogására alkalmas berendezéseket, eszközöket! 4. Vaddisznó és gímszarvas vadászias elejtésére milyen kaliberű golyós vadászfegyvereket használna?

44. tétel

1. Ismertesse a mezei és az üregi nyúl életmódját, élőhelyét, szaporodását, társas viselkedését! 2. Mikor vonul át hazánkon az erdei szalonka? Jellemezze élőhelyét és táplálkozását! 34

3. Mi a „boszorkánygyűrű”? Mikor találkozhatunk vele és hol? 4. Kinek és milyen feltételekkel adhatja át vadászat céljára a fegyverét? 5. Ki a vadásztársaság törvényes jogi képviselője? 6. Ismertesse a dám trófea bírálatának legfontosabb elemeit! 7. Ismertesse a róka vadászati és vadgazdálkodási jelentőségét, vadászati idényét!

46. tétel

1. Ismertesse a selejtezés alapelveit a trófeajellemzők alapján! 2. Ismertesse a hazánkban vadászható galambfélék életmódját! Táplálkozás, szaporodás, társas viselkedés. Mikor lehet vadászni rájuk? 3. Mi határozza meg gímszarvasoknál a rangsorrend kialakulását? Milyen jelentősége van ennek vadgazdálkodási szempontból? 4. Csoportosítsa a golyós lőszereket lövedéktípusuk szerint! 5. Melyek a vadásztársasági tagok legfontosabb jogai és kötelezettségei? 6. Lehet-e vadászni hazánkban mosómedvére, nyestre, nyestkutyára, nyusztra? Ha igen, mikor? 7. Ismertesse a vaddisznóhajtás általános szabályait (baleset megelőzés, lőttvad kezelés, terítékkészítés)!

45. tétel

1. Ismertesse a vaddisznó táplálkozásának jellemzőit, jelent-e problémát az erdő és mezőgazdálkodásban? 2. Ismertesse az úszó récék általános jellemzőit. Mely fajokra lehet közülük vadászni? 3. Mikor van a nyest vadászati idénye Magyarországon? 4. Vadászfegyver meghibásodása esetén mi a teendője a vadásznak, kinek adhatja át javítás céljára a lőfegyvert? 5. Sorolja fel a vadásztársaság ügyintéző szerveit. 6. Soroljon fel maradandó rendellenességeket az agancson; ezeket mi okozhatja? 7. Milyen vadászati mód a terelés, vagy riglizés? Ismertesse!

47. tétel

1. Ismertesse az agancsfelrakásra ható legfontosabb tényezőket! 2. Ismertesse a fogoly társas viselkedését, szaporodását, élőhelyének jellemzőit! 3. Mit nevezünk mimikrinek? 4. Mit nevezünk „csőtorkolati energiának”? 35

5. Fertőződhet-e az ember tularémiával, ha igen milyen körülmények között? 6. Heresérülés milyen típusú torzulást eredményezhet az agancs fejlődésében? 7. Síkvidéki nagyvadas vadászat során mi indokolja a magasles használatát?

49. tétel

1. Ismertesse a vaddisznó társas életét, szociális szerveződését! 2. Sorolja fel a Magyarországon, solymászatra leggyakrabban alkalmazott ragadozó-madarakat! 3. Melyek a lőtt nagyvad kezelésének legfontosabb szabályai? 4. Ismertesse a vaddisznó éjszakai vadászatára vonatkozó feltételeket! 5. Mit tud a földtulajdonhoz kötött vadászati jogról? 6. Ismertesse a dámlapát részeit! 7. Mit nevez a vadásznyelv „köténynek”?

48. tétel

1. Soroljon fel hazai jelentősebb dámszarvas élőhelyeket! 2. Botulizmus fellépése estén melyek a legfontosabb teendők fácán kibocsátó helyen? 3. Sorolja fel a vadgazda legfontosabb teendőit a vadkár elhárításának érdekében? 4. Mi a jelentősége a változtatható nagyítású céltávcsőnek? Vaddisznó éjszakai vadászatánál milyet ajánlana? 5. Ismertesse a gímtrófea bírálatának legfontosabb paramétereit! 6. Ismertesse a kérődzőkre jellemző összetett gyomrot! 7. Mikor van hazánkban a vetési lúd vadászati idénye?

50. tétel

1. Mi jellemző a kérődzők táplálkozására? Melyek a hazai kérődző vadfajok? 2. Mit jelent az a kifejezés hogy a fészekhagyó madár? 3. Mikor van a szárcsa vadászati idénye hazánkban? 4. Mi a fojtás és mi a feladata? 5. Ki kaphat vadászati engedélyt? 6. Milyen idős korában érett vadászatra a fácán? 7. Milyen vadászatokon tudjuk eredményesen használni a magyar vizslát?

36